Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-12-21 / 102. szám

406 — A képviselöház bizottságaiból. A pénzügyi bizott­ság tárgyalta és változatlanul elfogadta az 1883. évi január havára szóló iiideinnyti törvényjavaslatot. Előadó Rakovszky István. A véderő bizottság tárgyalta és el­fogadta az 1883. évi ujoncz és póttartalékról szóló tör­vényjavaslatot. A magyar korona országaira eső ujoucz- jutalék 39,552, a póttartalék pedig 3,955 főre rúg. Elő­adó Tischler Vincze. — A mentelmi bizottság Gromon Dezső elnöklete alatt tartott ülésében Simonyi István és Mednyászky Árpád b. képviselők mentelmi ügyeit tárgyalta. Simonyi ügyében a bizottság érdemileg nem határozott, miután az irományok kellően felszerelve nin­csenek. Mednyánszky kiadatását a bizottság nem java­solja, miután a kérdéses párbaj meg sem történt. Az uj hadszervezés befejezése gyanánt a bécsi „Armee-Verordnungsblatt“ közzéteszi az organikus ha­tározatokat a katonai felügyelőség, a katonai ügyelőség, a katonai élelmezési intézetek és a katonai ágyraktá- rak számára. A katonai felügyelőség a szabályzat sze­rint a hadsereg és a táborban levő sereg elszállásolá­sára vonatkozó adminisztratív ügyek, továbbá az ezen szolgálati ágakban szükséges adminisztratív ellenőrzés ellátására van hivatva. A katonai felügyelőség élén a hadügyminisztérium gazdasági osztályának lőnöke áll, a ki „osztályfőnöki“ méltóságot visel és „a katonai fel­ügyelőség“ rendes békeállománya: 1 osztályfőnök. 2 fel­ügyelő, ló első és 25 másodoszt. kát. főfelügyelő, 55 katonai felügyelő és 85 katonai alügyelő, ehhez járul a megszállott területen létező, 1 első osztályú, 2 má­sodosztályú katonai főfelügyelő, 9 katonai felügyelő és 12 alügyelő. Mozgósítás esetén a békeállomány fölött beálló több szükséglet, mindenek előtt az ügyelőségi tanfolyam végzett hallgatóinak igénybevétele és a meny­nyiben ez nem elegendő, az ügyelőségi tanfolyam hall­gatóinak segítségül vétele, továbbá lehetőség szerint, a nyugalmazott állományú katonai fel ügyel őségi hivatal­nokok behívása által fedeztetik. A katonai ügyelőségek az összes pénzkészletet, élelmezést, ruházást, fölszere­lést, tábori és lovassági eszközöket és szereket, a kór­házi szükségleteket, a fogházi szükségleteket és a szál­lító házakat kezelik. Az élelmezési intézetek kétfélék : állandó és tábori ellátási intézetek, mely utóbbiak csak mozgósítás esetén állíttatnak fel. A legutóbi zsidó-zavargások alkalmával a hely­ségekbe kihívott katonaság részéről panaszok támadtak némely közigazgatási eljárási hibák miatt. Ennélfogva a belügyminiszter a törvényhatóságoknak körrendelet i- leg emlékezetébe hozta, hogy a katonaság kirendelésé­nél a karhatalom kérdésére jogosult személy aláírásán kívül mindig az oknak is meg kell jelölve lenni, a megérkezésnél valamely közigazgatási hivatalnoknak je­len kell lenni s az elszállásolás és kellő élelmezésről gondoskodni stb. Az eszéki vasúti katasztrófa biinpöre, a zágrábi báni tábla határozata folytán a pécsi kir. törvényszék illetékessége alá került. Az eszéki törvényszék a bün- pör iratait már át is küldte a pécsi törvényszékhez, mely most azok lefordításával bajlódik. Az iratok ugyan­is mind horvát nyelven vannak szerkesztve s a tör­vényszéki hites fordító 5—fi hét előtt alig fejezheti be azok magyarra való fordítását. A vógtárgyalást e sze­rint csak tavaszra, körülbelül márczius hóra lehet várni. lai melegben tavaszi árnyékot kerestek maguknak — szólt a pap. — Mond valamit öcsém uram — válaszolt Ivanyó 1 iyörgy — de az lenne igazi okos ember, a ki a pestis ellen is biztos ázilumot találna. — Az elől nem lehet elbírni — vágóit közbe Bögh —- tavaly nem volt semmi áldás, azért most muszáj az éhhalálnak helyrehozni az elhibázott gazdálkodást, hogy ne legyen több a kenyérevő, mint a mennyi a kenyér. Most ugyan bő áldás mutatkozik, a vetések szépek s ha lesz, a ki arasson, az étien meg nem hal. Lassacs­kán helyreáll az élet és halál közt a normális állapot. En részemről egy cseppet sem félek a haláltól, mert az en bii tokom nem hárul a fiskusra. Fiam ugyan nincs egy is, de leányom egy van—Judith. Öt férjhez adtam I ákéba ^ \ ida Miklóshoz. Már van három gyermekök : Máté, borbára és Mari, ezekből legalább egy polozs- nyaknak megmarad. — Nem lehet a jövendőbe bélátni — szólt a pap -- lehet, hogy én halok meg, lehet, hogy kend, lehet hogy az unokái, lehet hogy egy sem, de lehet, hogy mind meghalunk. Azért jó elrendelni, a mi házunkat En szeretném, hogy a mi csekély birtoköcskáuk van, Ír­juk össze, hogy a posteritásunk az irás duktussán’jö­hessen rá s ne vehesse el más. — Nem idegen gondolat, akarója vagyok — szólt Ivanyó György — elmegyek, Ferencz ecsémet is meg­szólítom, hogy legyünk mind együtt. Hamar elkészültek. A pap a fűz alatt Írni kezdett. „In anno 1719. diebus Maji, midőn Isten oly hir­telen pusztítaná a földet haragjában s az Ő angyalá­nak fegyvere által oly igen csapdosná, hogy mindenek ő előtte csak semmik volnának, pro futuro gondolkoz­ván, minden atyám fiaival együtt jószágunk, szántóföldünk, kaszálónk felől, bona fide megvizsgálván, jó lelkünk esmerete szerint felirtuk, mint örökös ős jószágunkat. шНутек így következnek.“ ........................................ К ü 1 f ö 1 (1. Parlamenti ólet Bécsben. Az urak házának alkot- mányliü pártja tanácskozásra gyűlt össze a végrehajtó bizottság újjáalakítása végett. Szóbajött ez alkalommal, hogy a párt mily magatartást kövessen a megváltozott pártviszonyok folytán. A párt Auersperg Adolf herczeg indítványára elhatározta, hogy az eddigi magatartását és taktikáját változatlanul folytatja, résztvesz úgy a bi­zottságok, mint a plenum tanácskozásaiban. A végre­hajtó bizottságba Wrbna gróf. Schmerling lovag, Schön burg lier?zeg és Lichtenstein Frigyes herczeg válasz­tattak be. — Coronini gróf vezeti. Tagjai: Bertolini, Burgstaller, Ciani, Coronini. Dubsky, Franceshi, Koncz- hanowszki, Kowalski, Kulaczowski, Lazzarini, Loudon, Pajer, Schwegel, Stockau, Yidulich, Wittman. A klubba ezeken kivid még nehány képviselő fog belépni. Az osztrák államvasut uj szervezete kérdésében hosszabb ideig értekezett Wodianer Mór b., a nevezett vasuttárssság elnöke, a képviselőház miniszteri szobájá­ban Tisza Kálmán miszterelnökkel és később Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszterrel. Az értekezleten az igaz­gató tanácsra és általában az uj szervezetre vonatko­zó dologi kérdések az előbbi megállapodásokhoz képest újra megbeszéltettek s valószínűleg az igazgatóság sze­mélyi ügyei is,szóba jöttek. A herczego/inai menekültek, mint Scutariból je lentik, visszatérőben vannak tűzhelyeik felé. Egyik ré­szük már haza is érkezett, a többi pedig megkezdette a hazavonulást, A megérkező!: a hatóságok előtt jelent­kezni fognak és kegyelmet kérnek. Л Montenegró-her- cegovinai határon egy 12 főből álló rablóbanda garáz­dálkodik. A czetinjei kormány utasította hatóságait, hogy a bandát nyomják el s az ügyet vessék szigorú vizsgálat alá. Összegyűltek a szerb törvényhozók határozatké­pes számmal, s Milán király megnyithatta a skupstinát trón beszéddel, melyet a csaknem kivétel nélkül kor­mánypárti képviselők sürüli megéljeneztek. Maga a trón­beszéd pedig nem igen jelentékeny mű. A skupstina megnyitását nehezítő renitens képviselőkről nem emlé­kezik meg, de annál inkább a merényletről s a szerb nemzet házasságáról ; a kiilhatalmakhoz való viszonyait Mii án király igen jóknak mondja, különösen lcieme’i mégis a bolgár fejedelemhez való baráti viszonyát, mely­nek a trónbeszéd egész passzust szentel. A egyptomi események által okozott károk meg­térítését elintézni Indított nemzetközi bizottság még mindig nem ült ugyan össze, de a késedelemnek nem elvi nehézségek az ol*/.i,._ hanem mert eddig nem tud­tak megállapodásra jutni arra nézve, miként vegyenek részt a kisebb államok képviselői a bizottságban, s mert azt is előre kívánják megáll api tani, hogy mily nemű kártérítési igények vétessenek egyáltalán figyelembe. A bírósági ellenzéki esség. Kézdi-szék, 1882. decz. 18. A „Nemere“ egyik közelebbi száma közleményt hoz a bírói nyugdíjazásnak törvény általi szabályozását sürgetendő, felemlítve egyszersmind azt is, hogy ezen Felírták, megszomszédolták és aláírták. — írás után áldomás következett. Kanyó György ajkához értet­te a poharat és — elejtette, többé nem ivott soha. Fögh Mihály nem maradt el tőle, hajnalosan utána ment és az ősrégi família sorompóját bezárta. A Kanyó család is egy évtized alatt egészen elzüllőtt, csupa há­rom leány maradt meg belőle: úgymint a pap leánya Kristina, ki később férjhez ment Keresed re Kászoni Péterhez; a Kanyó György leánya Ilona, ki férjhez ment Léczfalvára Szabó Pálhoz és a Kanyó Fermiez leánya Anna, ki édes anyjával Csórja Judith asszonynyal Kovásznál! „kommorált“ sokáig. Krisztina és Ilona eladta a birtokát a barátosi Páloknak és Anrádoknak mint legközelebbi atyafiak­nak. Ama is el akarta adni, de tőle nem vették meg, ingyen elvették egészen. Azt mondották: te bitang vagy, apád halkokló ágyán kitagadott; mert anyád hűtlenül elhagyta volt. Húsz esztendeig külön éltek s te az alatt fogantattál. Nem ismerünk vérünknek, elmehetsz. Elment és sirt. . . . Fájó szive temető volt, benne íe- küdt meghalva a rokonok iránti szeretet. A vén fűzfát a jelzett esemény emlékéül elnevez­ték „Kanyó s Bögh füzé“-nek, Ez is elpusztult réges- régen. Először megaszottak az ágai mind-mind, azután a zivatar kitörte tős-tőből és az árvíz elvitte messze- messze, az iszap eltemette és többé nem látta senki soha-soha. •H­Megvénültem. Messze vagyok a bölcsőtől, de kö­zel a koporsóhoz. Jövőra nincs, de múltam van, azért mulatok gyakran a múltakban. Ezen folyó 18S2 ik évet is mahonap bezárja Syl­vester, s mint egy leszegzett koporsót a tengerbe dobja, a múlandóság tengerébe. Engem az uj év talán felveszen a szekerére, de azéit olykor-olykor visszanézek a múlt időkbe, az ese­mények eme nagy temetőjébe. . . . Borivó. törvény hiánya miatt terjed a bíróság közt az ellenző" kiesség. Beszéljük meg egy kissé a dolgot, Hogy a nyugdíjazást szabályozó törvényre szükség van (de hiszen még sok más törvénynek a szüksége и élénken mutatkozik), azt magam is elismerem a óhaj­tóm, hogy ezen törvény minél elébb meg is hozaasék ; hanem az én meggyőződésem szerint, ezen törvény hi­ánya nem képezi és nem is képezheti az ellenzékiesség alapját. Nem képezheti, mert az csak ellenzéki — sem­mi alappal nem biró — frázis, hogy jelenleg a. nyug­díjazás a miniszter önkényétől függne. Igaz, hogy nin­csen nyugdíjazási kódexünk ; de vannak törvényerővel biró szabályok, a melyeket épen úgy tartozik a minisz­ter respektálni, mint a valóságos törvényt. Es valóban respektál is. Ha tehát a törvényszékek tagjai közt az ellenzé­kiesség terjed, ennek oka egészen másban keresendő : abban t, i., hogy először sokkal könnyebb valamire egy­szerűen kimondani, hogy az helytelen, mint azon ne­hézségeket, lehetetlenségeket fürkészni, a melyeknél fogva az illető intézeteknek agy és nem másképen kel­lett történniük; másodszor, mert ez alatt a „zsarnok“ Tisza-kormány alatt az ellenzékiesség még az államhi­vatalnokokra sem járván semmi kellemetlenséggel (nem úgy, mint pl. anno Lónyai-uralom), nem mindenki ké­pes — még lia biró is — az olcsó népszerűség kelle­mes ingerének ellent állani. Mert hiszen sok helyen csak ellenzéki ember lehet népszerű, minden más „ha­zaáruló“. Az én nézetem és meggyőződésem szerint minden más államinvatalnok is lehetne ellenzéki (s ha ez va­lóban elvi alapon nyugvó meggyőződésből ered, tiszte­lettel hajlom is meg előtte), kivéve a főispánokat és az államügyészeket; ezeknek nem volna szabad ellenzé­kieknek lenniük, nem, mert mindkét állomás bizalmi ál­lomás; az pedig épen a józan ész elleni eljárás biza­lommal oly egyént ajándékozni meg, a ki megbízójának épen megrontására, megbuktatására szövetkezik megbí­zója ellenségeivel. Már pedig, ha mai napság ennek a „zsarnok“ Tisza Kálmánnak az uralma alatt végig nézünk, ma­gunk körül látni fogunk példákat, hol az államügyészek az ellenzék szekerét tolják elő, s viszont éjien az ellen­zékiek, még pedig oly ellenzékiek, a kik nem találnak elég sarat, juszkot Tiszának kedvük szerinti bemoeskit- hatására, mondom épen az ellenzékiek készek életet, vért és vagyont áldozni fel egyik-másik államiigyészért, sőt azt is nem egyszer nyilvános lapokban is bebizo­nyítva látjuk, hogy X. vagy V. főispán is mint szol­gálja a kormánynyal szemben az ellenzéket, — Hanem azéi't Tisza Kálmán oly „zsarnok“ kormányelnök, a ki semmiféle ellenvéleményt meg nem tör ! S az ily ál­lítások mellett az ellenzék még csak el sem neveti magát ! Bírósági ellenzékeskedés?! Erre sokkal plausibili- sebb okot szolgáltat némelyeknél a szolgálati pragma­tika, a szolgálati idő szerint való előhaladást kimondó törvény hiánya. Es sajátságosán az ily egyének ezen törvény szük­ségességét azzal indokolják : ez azért szükséges, bogy a protektióknak vége vettessék, mintha bizony a protek- tiö épen ellenkezőleg egy ily törvény által nem lenne még nagyobb és valóban veszélyes. Ugyanis egy ily törvény alkalmával a protektiót csakis a legalsó lökön gyakornok vagy írnokká való kineveztetésnél kellene igénybe venni, s aztán haladna az illető a szamár lét­rán fölfelé; épen, a mint történt az ezelőtt a katona­ságnál, a hol aztán a tehetetlen, szamár tábornokok nemcsak a legnagyobb gúny tárgyai voltak a nem­zetnek; de oly sok millióba és oly sok haszontalanul kiöntött vérbe kerültek. Egy már szorgalmasnak, tehetségesnek, képzett­nek, lelkiismeretesnek ismert albirót pl. a legnagyobb protektioval szemben is sokkal nehezebb a miniszternek mellőzni, mint egy teljesen ismeretlen gyakornokot, Ír­nokot. Itt még nem igen tűnik a tehetség ki, — vagy legalább nem annyira, hogy a miniszter a legnagyobb tehetséget is egész könnyűséggel a legnagyobb szamár miatt is ne mellőzhetné. így állván a dolog, azt értem, ha a tudatlan, ha­nyag, képtelen bírósági személyzet egy ily törvény lét­rehozásáért sovárog; hanem hogy tehetséges, szorgal­mas bírósági egyének egy ily törvény hiánya miatt a kormányra kárpáljanak, az egészen érthetetlen. Egy ily törvény sem demokratikus, sem szabad­elvű intézményt nem fogna képezni, sem pedig üdvös hatást nem hozhatna létre. Nem volna demokratikus és szabadelvű, mert mint egy primogeniturát, kasztrendszert állapítva meg, nem az érdemet, nem a munkát, a tehetséget jutalmazná ; hanem a hanyagság, a tehetetlenségnek nyújtana biztos existencziát : akár a braminok, mandarinok hazájába is beillenék ez. . 1 Ei igazsígszolg iltatátuukra, bíróságunk tekin­télyére a legnagyobb hátrányt is fogna az képezni . mi­nél fiatalabb és tehetségesebb valaki, annál inkább рзг- horeszkálja a protektio igénybe vételét, tehát épen az alsó fokokon a képtelen, szamár amiezék jutván diadalra (mert hát ezek nem restelenék a protekiót igénybe venni), idővel a tehetséges, képzett biró ritka lenne, mint a feliér holló. Hogy pedig az sem a bíróság tekintélyét nem emel- nл cpt-n icrazsáo- szolgáltatásunkra üdvösen nem hat- írntTht Mezem, *>« ni hívebb igényel. . Szóval: annak a szolgálati pragmitikanak hada

Next

/
Thumbnails
Contents