Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-12-10 / 99. szám

hamarább valósuljon meg az a szép terv, mely őket a magyar haza fővárosába vezette.

Szép fel köszöntőt mondott utanna Tomka Károly a hatodik nagyhatalomra, a sajtóra, mely a csángók ügyét régtől fogva részesíti támogatásában.

A sajtó jelen volt képviselői nevében Láng Lajos felelt о tóasztra. A sajtó hatalma — monda — nem a tulajdon erejében rejlik s csak addig marad meg ez a lia talma., a míg oly eszmék mellett harczol, melyeket üdvöseknek, hazafiasaknak ismer el mindenki.

Ki re a küldöttség egy tagja: Csobot Antal emelkedett fel helyéről s Tisza Kálmán miniszterelnökért ürítette poharát.

Pállik Béla azt kívánta a csángóknak, hogy régi vágyuk minél előbb valósuljon, s ha eljutottak az édes hazába, ne legyen hiányosságuk semmiben.

A küldöttség egy másik tagja : Darabos Mihály szintén Tisza Kálmánt éltette. Az utolsó felköszöntőt Mezei Ernő képviselő mondotta. Dicsérte a csángók hazaszeretetét, kik még az édes haza határain kivid is megőrizték magyarságukat s kifejezte azt a meggyőződését, hogy az a hatvanezer magyar, kiket most nemelvek mindenáron ki akarnak szorítani ebből az országból, melynek drága földében apáik szeretteik, nyugszanak. ott, abban az idegen világrészben szintén megtartották e hazához való ragaszkodásukat.

1 A felköszöntők után a társaság több tagjának 1.értére nótára gyújtott Odry Lehel s elénekelte a csángók nagy gyönyörűségre egy-két népdalunkat. Hogy szépen, hogy gyönyörűen énekelte, azt fölösleges mondanunk. Az ő nótái arra bátorították a vendégeket, hogy a maguk dalaiból mutassanak be nehányat.

A társaság igazán jól mulatott az egyszerű, naiv dalokon, melyek között nem egy azt a vágyat, azt a reményt fejezte ki, mely a jó csángó népet oly réges- régen lelkesíti, vigasztalja. Majdnem mindenik dalukban van egy-egy gyöngéd vonatkozás a szép, tündén magyar hazára, a tejben-mézben bővelkedő Kanaánra, melybe, ha visszatérhetnek valaha, nem cserélnek boldogságot senkhel égvilágon.

Éjféljtájban czigányokat hozattak s a derék csángók jó sokáig gyönyörködtek a soha nem hallott édes- nús hangokban.

Felhívás a szövőipar terjesztése érdekében.

Az országos nőipar-kiállítás alkalmából felséges királynénk és Coburg Lujza herczegnő ő felsége kezdeményezésére a szövőipar fejlesztése, rendszeresítése, illetőleg szövőszékek beszerzése és kiosztása érdekében hazafias mozgalom indult meg, melynek érvényesítésére felséges királynénk és Coburg herczegnő ő fenségeik buzdító példájára hazai hatóságaink, főuraink, főpapjaink, pénzintézeteink és egyes lelkes hazafiak több ezer forintnyi alapot teremtettek, melyhez a nőiparkiállitás t’sztn jövedelméből az országos nőipar-egylet egymaga 3000 Írttal járult. Ez üdvös mozgalom rendszeresítése czéljából az országos iparegyesület és az országos nő- iparegylet kebeléből állandó bizottság alakult, mely föladatait és tevékenységének irányát a következőkben állapította meg:

Szükségesnek talalja a bizottság, hogy 1. a gép ( mechanika) szövés; 2. a sima (vászonszerü) szövetek iparszerű kézi szövése ; 3. a mintás szövetek iparszerű kézi szövése meghonosittassék, illetőleg fejeztessék és L hog) a házi-, szövő ipar (a saját szükségletük fedezésére dolgozok ipara) fejlesztése előmozdittassék.

E czél'iól a bizottság 1. mechanikai szövőszékeket óhajt kiosztani, ha ugyan vállalkozók akadnak, kik a motort és segédgépeket beszerzendik és kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a szövőszékeket öt éven át Jókaiban és folytonos működésben tartják, mely idő mán a szövőgépek tulajdonukba mennek át; megjegyez- tPtwui, hog) a munkások betanítására a szükséges tan- mot a Kellő időre a val.alkozóknak rendelkezésére bocsát já к.- •->. Л sima (vüszoijszerü) szövetek iparszeril kéz szövésének fejlesztése czéljából a bizottság nagyobbszá mu javított szerkezetű (regulatoros) kézi szövőszékeke óhaj kiosztani, de csakis oly föltétel mellett, ha vállal kozok akadnak, kik kötelezettséget vállalnak arra néz vu, hogy a székeket öt éven át folytonos működésbe tartják, illetőleg ez idő alatt állandóan bérért szövet nők. E székek a vállalkozó rendelkezésére (és nem ti lnj loiiába) lógnak bocsáttatni, ki ezeket azon egyének i к uigodí át használat végett, kik számára dolgoznál Az о ev éltekével azonban a székek azon munkásé tulajdonaivá válnak, kik ez idő alatt a vállalkozó szí nuira keilo buzgalommal és szorgalommal dolgoztak. Viilhi 'Ozo gondoskodni köteles arról, hogy a székek á jam oan jokurban tartassanak. A munkások (iparosol betanítására я szükséges tanerő a kellő időre a válla j.ozok rendelkezésére bocsáttatnék.

.. 'Jj ^ mintás, szövetek iparszerü kézi szövéséin uj I sz j.m cze ja >ól a bizottság nyüstgépeket, Jaquai gépeke . szabályozókat (regulatorokat) óhajt egyes vá akozókimk ipartársulatoknak, vagy iparosoknak о feltételek alatt kiosztani, ha kötelezettséget vállalni

az iránt, bogy a szövőszék javító részeket öt éven át működésben és jó karban tartják és hogy ezek alkalmazását, illetőleg kezelését foganatba veszik és elsajátítják, mely utóbbi ezé Ira a szükséges tanerők rendelkezésükre bocsáttatnak.

4. Oly vidéken, Imi a földművesek stb. saját szükségletük fedezése czéljából szövéssel foglalkoznak, a bizottság hajlandó a szükséghez képest a fonal felvetéshez szolgáló eszközöket, vagy gyors vetélővei ellátott bordaládákat és gyors vetélőket, kivételes esetekben egész szövőszéket is kiosztani, ha az illetők magukat arra kötelezik, hogy ezeket öt éven át a téli idény alatt működésben és jókarban tartják. A javítások eszközlésére és a javított szövőszékkel való bánásmód elsajátítására az illetők részére tanfolyamok fognak berendeztetni, s az ezekre való részvételre mindazok kötelesek, kik a bizottságtól bármily irányú támogatásban, illetőleg adományban részesültek.

Mindezek alapján felhívjuk a hazai közönséget, hatóságokat, községeket, ipartársulatokat, iparosokat és magán vállalkozókat, hogy a fentebb részletezett 4 pont egyikére vagy másikára vonatkozó bélyegmentes folyamodványukat legkésőbb 1882. évi deczember hó 20-ig bezárólag az országos iparegyesülethez (Eerencziek hazára, Budapest) alólirt elnök nevére czimezve beküldeni szíveskedjenek. Л folyamodványokban a következőkre kér a bizottság felvilágosítást, illetőleg részletezést: a) folyamodó által képviselt helységben, vagy vidéken a szövőipar jelenleg mily mértékben űzetik és mily czilc- keket állítanak elő У b) milyen a lakosság anyagi helyzete? cl mily czikket óhajt folyamodó készíteni? d) mily terjedelmű vállalatot óhajt a vállalkozó létesíteni és e) mily biztosítékot nyújt folyamodó arra nézve, hogy a fentebbi négy pontban érintett kötelezettségeknek meg tud felelni ? (hatósági felügyelet stb.)

A mennyiben a bizottság fő iutentiójat csak is az képezheti, hogy a munkára utalt és képes erők lehetőleg jutalmazóan foglalkoztassanak és a szövés/eti ipar felé terjesztessenek, kijelenti a bizottság, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközökhöz képest az 1., 2.. 3. pontban foglalt igények kiderítését első sorban, a 4-ik pontban foglaltakat pedig másod sorban fogja figyelembe venni. A vállalkozók és folyamodóknak figyelmébe ajánltatik továbbá, hogy a mennyiben a bizottság által nyert székeket és géprészeket kellőleg nem érvényesítenék illetve fölhasználásukról nem gondoskodnának, ezeknek mások által való felhasználhatása iránt a bizottság fentartja magának az intézkedési jogot,

Netaláni adományok alólirt elnök nevére czimzet- ten küldendők.

Hazafiul tisztelettel az orsz. iparegyesület és az orsz. nőipar- egylet kebeléből alakult szövőipart terjesztő bizottság nevében

Gróf Zichy Jenő,

elnök.

Tani tőgy ülés.

Zágon, 1882. deczember 2.*)

Az orbai tanítói fiókegylet 1882. november 28-án tartotta meg rendes gyűlését Czofalván a községi iskola helyiségében, mely gyűlésen a tagokon kívül számosán vettek részt a község tanügybarátai közül is. Ezen gyűlés tárgyai a következők voltak:

Gyakorlati tanítást tartott Biró Béla. Tárgyalt egy elbeszélő olvasmányt tárgyilagos szempontból.

Miután a köri tisztviselők székeikről lemondottak, az alapszabályok szerint megválasztattak az uj tisztviselők : Elnök Szabó Lajos, alelnök Szász János, jegyző Simon Imre, pénztárnok Bibó József, bizottmányi tag Kocsis Elek, kik megköszönve a gyűlésnek bennük helyezett bizalmát, székeiket elfogadták.

Bírálat a zaholai tanítói kar által Vájná Mihály ily czimü értekezésére: „A tanító az iskolán kívül.“

Értekezés Csórja Eerencz által : „Mit értünk a kedély alatt, s miképen lehetne a népiskolában a kedély Művelését, elősegíteni“, mely értekezésnek a mogbi- rálását Vájná Mihály és Cseh Lajos vállalták magukra.

Értekezés Sipos Sámuel által: „A néptanító társadalmi tekintélyének biztosítása saját magunk által, s annak emelése körül kik lehetnek a legközelebbi tényezők?“ Ezen értekezésben élénk színekkel ecseteié értekező a tanítók megválasztásánál előforduló visszaéléseket, s ezzel kapcsolatosan előterjeszti, hogy nevezne a gyűlés egy bizottságot ki, — mely bizottság véleményezne ezen előterjesztett ügyben. A gyűlés az értelcezőt bízta meg azon vélemény adással, fen tartván magának azon jogát, miszerint ezen véleményezést előbb saját kebelében megvitatja, és azután, mint sajátját fogja a központhoz beterjeszteni.

Felolvastattak a központból megküldött iratok, melynek azon pontjára, melyben az orsz. tanítói árvaház javára való gyűjtő bizottság megalakításáról szól, úgy határozott, hogy minden tagja körünknek gyűjtő, de ezeknél csak oly mértékben, melyről meg van győződve, hogy ezen ügynek ellenséget nem szerez, s gyűjtéséről minden gyűléskor beszámol az elnöknek, ki a további intézkedést meg fogja tenni.

Mig gyűlésünk a fenn irt, sorozat minden egyes pontja lelett higgadtan és odaadólag tanácskozott, felfogván az előre haladás szent czélját, nem feledkezett meg hálásnak is lenni. Ugyanis közelebbről elhunyt, fe- lejthetlen tanitótársunk Szabó Károly és Molnár Dániel részére egy-egy sirkő felállítására önkény tes adakozást

Tárgyhalmaz miatt késett. Szcrk.

határozott saját kebelében, s jövőre határozattá emelte, miszerint minden elhunyt — köréhez tartozó — tanítónak. emlékéül emeljen a kör egy sírkövet. E végett köteles lesz minden tag a mostan tartott gyűléstől számítva minden elhunyt tanító társunk sírkövére l irtot fizetni.

A jövő gyűlés helyéül Tamásfalva tűzetik ki.

Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést azon buz- ditó lelkes szavakkal zára he, hogy kövessen el a gyűlés minden tagja arra nézve mindent, hogy köri gyűléseink kivívják maguknak azt, miszerint mind munkásság, mind tagjainak komoly és higgadt tanácskozása által, az elsők közt foglalhasson helyet! . . . Adja Isten!

Simon Imre.

jegyző.

VEGYES HÍREK.

— 11 á romszékmegye a 1 i s p á n j a folyó óv és hó 0-ról 10372. szám alatt kelt rendelet-e által Sepsj- Szentgyörgy és Szemerja városrész részére a képviselő bizottsági tagok választását az 1871. évi XVHI. t. ez. 47. §-a értelmében, folyó évi deczember 1 J-ére tűzte ki; a választás kezdetét veszi d. e. 8 órakor és foly- tattatik d. u. 0 óráig. Erről az 1870. évi XX. t. ez.

5. §-a értelmében a folyó évben országgyűlési képviselő választó jogosultsággal hiró választó polgárok és honoratiorok értesittetnek. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. deczember hó 6-án. Császár Bálint, polgármester.

— A házi ipart s iparos szakoktatást terjesztő székely egylet az általa alapított, állami se- gélylyel íentartott intézetek javára 1883. január G-án, szombaton este S.-Szentgyörgyön, a városház dísztermében sorsjátékkal egybekötött jótékonyezélu tánczestélyt rendez. A jótékonyezélu tánczestély rendezésére alakult- bizottság mindent elkövetem!, hogy a n. é. közönségnek élvezetes estélye legyen. Tisztelettel felkérjük mindazokat. kik az egylet által létesített iskolák életrevalóságáról meg vannak győződve, méltóztassanak részvétük által pártolni ez ügyet. Botsa József, egyleti elnök. Révay Lajos, egyleti titkár. Belépti díj személyenkint 1 frt. Családjegy 2 frt. Karzatjegy 1 fit. Egy darab sorsjegy ára 20 kr. Belépti jegyek, valamint sorsjegyek válthatók Beteg Bálint gyógyszertárában és az Első székely szövőgyár részvénytársaság üzlethelyiségében. Kezdete 8 órakor.

— Felhívás. A sepsi-szentgyörgyi jótékonyezélu nőegylet a városi szegények javára fogja szentelni ez évben is a Sylvester-estét, mely alkalommal karácsonfát állít a városház dísztermében d. u. Г» órakor. Felhívja e végből a város és vidék jószivü lakóit, kik szűkölködő embertársaik szomorú sorsa iránt részvéttel viseltetnek. hogy szeretet-adományaikkal — pénzben és ruha- nemüekben — siessenek megenyhiteni a nyomort, fel“ segiteni a szükölködőket, befödni a ruhátlan didergőket * Isten, ki előtt egy szívesen nyújtott pohár víznek is meg van a maga érdeme, sokszorosan fogja visszafizetni a szükségben hozott áldozatot! A kegyes adományok az egylet két elnökéhez : Kelemen Lajosné és Bogdán An- drásné asszonyokhv. z küldendők, s annak idejében hír - lapilag fognak nyugtáztatni. Sepsi-Szentgyörgy, 1882decz. 8-án. A nőegylet választmánya.

— Köszönetnyilvánítás. A kegyelet és hála érzelme vezérli toliamat, midőn egy valóhan magasztos keresztyéni erényt kívánok méltányolni. Néhai boldog- emlékezetű anyai nagybátyám, Takács János, miniszteri tanácsos és főtávirda-igazgató előttem oly drága és szent hamvai tovább egy évnél voltak elhelyezve tek. Török Bálint ur és neje Balogh Mária családi sírboltjában. Most, midőn unokatestvérem Takács Lajos, a magyar hitelbank titkára, a fiúi kötelesség legszentebb adó- ,át rótta le, atyja hamvait állandó helyére áthelyeztetvén. velem egyetértve, minthogy egyik legfőbb kötelességünket teljesítjük, mint a boldogultunk legközelebbi vérei, ha a nyilvánosság terén adunk hangot a szivünk mélyén érzett elismerésnek t. Török Bálint és neje nemes és keresztyéni tettével szemben. Jóllehet az ilynemű tettek az öntudatban jutalmaztatnak meg, de a hála- adója, a mienk maradt. Székely Jánosáé lncze Sarolta, ev. ref. papné. Kezdi-Vásárhelyit, 1882. decz. ő.

_Sári hál. Karátosról írják lapunknak: Lelet. hogy többeknek találgatásra ad alkalmat e furcsa név, pedig az egész nem egyéb, mint egy cseléd hál. mely falun és városon évenkint többször tartatni szokott. Egy ilyen Sári-bál volt Barátoson is múlt hó 20-án. Begyült itt egy rongyos vityillóba több 100 embernél, j kik többnyire szolgálók, béresek, kocsisok, s nem tu- 1 dóm, még mifélék voltak \ oltak itt kíváncsiságból, jux- ból is, de csak férfiak. Harsogott a zene, folyt a tánc/ úgy. hogy a zsúfolva telt tán с/, te rém engedékeny pad- lata csali amúgy rengett bele. Ez eddig mind megjárja, de ha a tánczközben és azon kívül gyakorolt mozgásoknak. testtartásnak, kiabálásoknak, felforgatások mik. lök- ; döséseknek szemtelen módját és trágár jellegét látjuk.

a jux azonnal undorrá vái.k s lehetetlen meg nem bot- . ránkoznunk azon, hogy a közs. elöljáróság vagy rendőrség miért engedi meg ily alakban a mulatozást ; miért nem hat oda, bogy a közerkölcsiséget és szeméi • met nyíltan sértő magaviselet ezen mulatságok leple I alatt teljesen megszűnjék. — (B. M ) — Eddig a levelező. S ha csaku y,io igy áll a dolog, hol maradt az elöljáróság? Van-e Karátoson ismétlő iskola s általában fordit-e ott a lelkész az elöljárósággal egyetértve gondot arra, hogy a felnőttek oktatása megfeleljen a nép-