Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-23 / 94. szám

— 375 —

Jókai Mór levele.

Jókai Mór első nyomtatott müve 9 éves korában jelent meg s igy nagyszerű regényírónk irói működésének 50-ik évfordulója már 1884-ben lesz. Az irók és művészek társasága elhatározta, hogy annak idején ez évfordulót meg ünnepli s az ünnep egyik pontja lesz ama stáczió-utczai ház emléktáblával ellátása, hol Jókai több mint egy évtized alatt müveinek legnagyobb részét irta. E hírre Jókai a következő kedélyes levelét közli a „Nemzet“ nov. 21-iki esti számában:

„Kérlek szépen benneteket, ne vénitsetek agyon! így is elég öreg legény vagyok : negyvenet bevallók, de az ötven ellen kifogást tesz зк. A mi egy kilenez esztendős gyerektől nyomtatásban megjelent, az még nem az ő bűne; hanem azé, a ki kiadta.“ Azután vázolja ifjúsága küzdelmeit. Elmondja, hogy ő se készült mindjárt- eleitől kezdve Írónak. Építész, majd festő akart lenni.

Első számbavehető fellépése az irodalom terén „Hétköznapok“ czimii regényével datálódik, a melyre már kiadó akadt, és a mi fő: jó honorárium. Aztán igy folytatja: „Es ettől az évtől kezdve már tudtam^ hogy nem lesz én belőlem se festő, se építész, se fiskális, hanem ott ragadok Írónak. — Ez az idő pedig volt 1842. Ennek tehát negyven esztendeje. Az is szép idő, egy huzamban, felváltás nélkül.

Ugyan szepegtem ebben az esztendőben, hogy valaki rá talál jönni a titkomra s megnegyvenévesjubilae- mnoz, mert a mennyire jól esik azt tudnom, hogy barátaim, pályatársaim szeretnek, érdemeimen túl, any- nyira nem tudok hozzászokni az orczapiruláshoz: mikor ezt nagy közönség előtt fennhangon mondják.

Azért csendes megelégedéssel konstatálom, hogy a negyvenévest már elugroltuk. Már most kérlek bon neteket, hogy várjatok tiz évig. Akkor aztán majd nagyot ünnepeljünk ! (En is azt gondolom, a mit a szultán halálra Ítélt nagyvezére, a ki tiz évi haladékot kért, fogadva, hogy azalatt megtanítja a szultán ked- vencz elefnátját beszélni: „azalatt vagy én halok meg, vagy a szultán, vagy az elefánt !“)

VEGYES HÍREK.

— Színház. Múlt szombaton a „Szép juhász“ népszínművet adta elő Nyéki ur társulata Az előadásból a régi jó dalok felújított dallamai tettek némi hatást, különösen pedig Tolnainé és Sebők kettősei. — Vasárnap, Almási Tihamér (dr. Balog Tihamér fővárosi homeopatha) 1000 frankos „M i 1 í má r i“-ja került szilire, melyben a mulattató elem nagyon homeopathi- kai adagokban jutott érvényre. — A harmadik felvonás van még némi bonyodalommal fűzve és ebben kulminált az előadás is, bárha minden buzgalom és igyekezet mellett sem feledteti a nézővel, hogy egyfelől egy rozzant karosszéknek tulajdonított babonás sajátság, mely szerint a ki abba ül: az megnősül, illetőleg férjhez megy; másfelől, hogy egy fővárosi pékmester abba a bútordarabba rejtse értépapirjait, több a valószínűtlen naivságnál, sőt merőben képtelenség a mai fejlettebb társadalmi viszonyok között. Tolnainé (a milimári) és Hevesi dalait a közönség tetszéssel fogadta, de legkevésbé sem azt a nyikorgást, a mit a sok lótás-futástól a színpad deszkái kínjukban elkövettek. A keddi előadás: „Az amerikai párbaj“ 4 felvonásos színmű a legtöbb belbecscsel dicsekedhetik valamennyi előadott közt. Benk'ő Jolán (Ernesztine), Ács Irma (Julia), Cser- laky Gyula (Sebők) és Hársfalvi Kálmán (Zoltán) szerepei mint szépen kidolgozott jellemek nehány összjele- netben sikerültén kidomborodtak és hatást is keltettek. Kár, hogy az urak ezerepludásban nem követték a nők példáját. Miskolczi tehetségének sem válnék ez kárára.

— A helybeli korcsolyázó-egylet hovatovább mind nagyobb népszerűségnek örvend. Mint bennünket értesítenek, közelebbről br. Apor Gáborné és b. Szentkercszty Báláné is beiratkoztak. Az egylet múlt

! vasárnap tartotta közgyűlését, melyen elnöknek ismételten br. Apor választatott meg, alelnöknek dr. Szász Károly. A lemondott titkár, Simó Dénes igazgató helyébe, kinek a közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetét, Gyárfás Győző választatott. Pénztárnokká Ilary Gyula, jégmesterré Braudel I. m. kir. hadnagy választattak.

— A sepsi-szentgyörgy i jótékonyczélu nőegylet múltkori fillérestélye alkalmával az összes bevétel .90 fi t 90 kr volt. Kiadások merültek fel : a zenészeknek ő frt, világítás 1 frt 90 kr, görögi űz és szel gálát I frt G() kr, kibordónak 1 frt, összesen 9 írt 10 kr. Leütve a bevételből ezen összeget, maradt tiszta jövedelem 21 frt 80 kr. Minthogy ezen estély a helybeli tűzoltók javára rendeztetett, fogadják az élvezetes estélyen közreműködők szives jóságukért s a t. közönség becses támogatásáért a nemes czél nevében kifejezett ieghálásabb köszönetiinket.

** Hymen. Hirsch .Sámuel, nyomdász és könyvkereskedő, tegnap tartotta esküvőjét Bernstein Márk nyomdatulajdonos kedves leányával, Gizellával. Л1 dás kisérje a boldog párt!

— Értesítés. A korcsolyázó-egylet tagjai ér- ; tesittetnek, miszerint jövőre a jégpálya Nagy Gergely ■ urnák libucz-utczai telkén lesz berendezve. A helyiség,

mely már e czélra át is van alakítva, úgy terjedelme, mint a város központján való fekvése által biztos kilátást riyujt arra, hogy ha az idő kedvezői fog, élvezetes

saisonra számíthatunk. A tagsági dijak alapszabályaink által körvonalozva lévén, maradnak az eddigiek, nevezetesen: 1. egy rendes tag fizet l frt 50 krt; 2. két személyből álló család 2 irtot ; 3. egy rendkívüli tag (ki csak egy évre kívánja magát fölvétetni) 2 Irtot ; 4. tanulók, kik csak .szerdán és szombaton korcsolyázhatnak, 40 krt; ö. minden ujonan belépő tag, beiratás fejében egyszer-mindenkorra 50 krt. Ezen dijakat alapszabályaink értelmében deczember 15-éig be kelletvén fizetni, intézkedés történt a nyugták mielőbbi széthor- dozása iránt. Az egylet ig. választmánya gondoskodni fog arról, bogy a jégpályán hetenként legalább egyszer zene is legyen. Azok, kik az egyletnek még nem tagjai, de azok kivannak lenni, jelentkezzenek beiratás végett

t. Háry Gyula egyleti pénztárnok urnái. — A korcso- lyozó-egylet 1882. nov. 19-én tartott közgyűléséből kiadta a titkár.

Hymen. Czirmay Lajos felső-rákosi községi igazgató tanító, s Erdővidék tanítótestületének is egyik legkitűnőbb és munkásabb tanítója, e hó 21-én esküdött meg kobátfalvi. Jakab Zsuzsa kisasszonynyal. Áldás kisérje a derék ifjú pár frigyét!

— A kézdi-vásár hely i olvasó-egylet saját

pénztára javára az ottan; tanítói dalkör és a közmive- lődési egyesület zeneszakosztálya s több ügybuzgó egyén közreműködése mellett folyó évi november 25-én K.- Vásárhelytt, a tanácsház nagytermében tánczmulatság- gal egybekötött zártkörű társasestélyt rendez, következő müsorozattal. I. szakasz : 1. „Szózat“; Mester Károly

szerint énekli a tanítói dalkör. 2. Szavalat Csiszár Emilia urhölgy által. 3. „Szerelmi varázs“, operette; előadja a zene szakosztály. 4. Felolvasás M. Székely János közs. isk. igazgató ur által. 3. „Az invalidus dala“; énekli egy 48 as vén huszár, hegedűvel kisérik: Barabás Mór és Rákosi József urak. II. szakasz: 0. „Havasi rózsa“; előadja a zeneszakosztály. 7. „A szerelem“; Abttól, énekduett; éneklik: Baló László és Gyöngyösi István urak. Szavalat 8. ifj. Benkő Sándor végzett jogász ur által. 9. „Étlap“; előadja a tanítói dalkör. 10. „Hogy volt?“ csárdás. Játsza a zeneszakosztály. Ezután tánczmulatság. Belépti jegyek ára: személyjegy 70 kr. családjegy 2 frt.

— Becses ereklye. A szatmàr-németi gym- názium könyvtárában van egy szekrény, mely e feliratot viseli: „A hálás utókor Kölcsey Eerencz emlékének.“ Itt vannak elhelyezve mindazon tárgyak, a melyeket Szatmármegye e halhatatlan költőjének hagyatékából egyes buzgó adakozóktól sikerült összegyűjteni. Ezen ereklye-szekrény — mint lapunknak írják — a közelebbi napokban ismét gazdagodott egy becses tárgy- gyal, Kölcsey Ferencznek egy hajfürtjével.

— Magyaroszág legelső v i rilis táj a. Ez az Eszterházy-család majoreseoja, herczeg Eszterházy Miklós, ki csupán sopronmegyei birtoka után 141,44(1 forint 34 krajezár évi adót fizet. Ha tudjuk azt a körülményt, hogy a Eszterházy-család anyagi körülményei rendezésére óriási vagyonának egy tekintélyes részét volt kénytelen föláldozni, s ma majoreseoja mégis ily nagy adónak megfelelő dusgazdasággal bir, cl lehet képzelni, hogy milyen mesés kiterjedésű vagyonnal bírhatott ezen család azon időben, mikor az országszerte ismeretes száj- hagyomány szerint, Eszterházy Miklós herczeg a fogadást, egy szintén gazdag angol fourrai szemben, hogy neki több juhászkutyája van. mint a mennyi birka az angol főurnak — megnyerte.

— Agyar m a ti v é г о n g z é s r ő 1 azt i i jak a „ N—t“ - nek, hogy annak oka durva s féktelen boszu volt, melyet ezen nyomorult gyilkosok már hónapok óta érlelnek keblükben a szerencsétlenül jár gyarmatai tör- vénybirő Bezár ellen kapván meg az albérleti összeget, beperelte a fizetni akaró feleket, kik ellen végrehajtást rendeltetett el vannak ellene keseredve, a mint hogy csskugyan áldozatul is esett a durva emberek féktelen boszujának.

— H á n y n ő i p a r i s к о 1 a va n M a g y a r о r s z â- gon? A liázi ipari és iparoktatási országos bizottság ez évi jelentése szerint, hazánkban jelenleg 22 nőipariskola áll fenn és 4 van keletkezőben. Ezek közül a kormány támogatásában részesül 12; nevezetesen a kolozsvári nőipariskola, az iglói nőipartanmüliely, a sepsiszentgyörgyi nőipariskola, a beregszászi nőipartanmü- hcly, a sátoralja-újhelyi nőipariskola, a miskolczi női ipartanmühely, a budaujlaki nőipariskola, az orsz. nő- iparegyleti nőipariskola, a pozsonyi ipartan itónő-képez- de, a szako'.czai nőipariskola és a nagyszombati nőipariskola. A nevezett 12 intézetet a kormány 12,195 frt segélyben részesíti. Önerejéből áll fenn 10 s pedig: a nagyváradi nőipariskola, a boszterczebányai püspöki nőipartanoda, a fővárosi felső iparrajziskola női osztálya, a pécsi bányatelepi nőipartanoda, a könnöczbányai női ipariskola, a zalaegerszegi izraelita nőipariskola, továbbá a baani bitsei, az érsekujvári és zsolnai nőipariskolák. Növendékek száma meghaladja a 2000-ct, kik ezen iskolákban kiképeztetést és ezáltal önálló keresetforrást nyernek. Hasonló rendezett nőipariskolák alakuló félben vannak Pécsett, Csurgón, Debreczenben és IVCsabán.

— Fiatal Robinsonok. Hogy mennyire hat Robinson olvasása egyes gyermekek képzelőtehetségére, ezt a következő eset is bizonyítja : A budapesi József- fiárvaháznak I). Béla és P. Béla polgári iskolába járó növendékei, Robinson történetének olvasása alatt kedvet kaptak hasonló kalandokra. Elhatározták tehát, hogy megszöknek az intézetből, s ezt — azon ürügy alatt, hogy iskolába ménnek — a múlt napok egyik délutánján végre is hajtották. Azonban nem sokáig mehettek a kaland szomjas gyermekek , mert az intézet alelnÖke rögtön táviratozott a szélrózsa minden irányában, a ininck alapján azután a cselepi bíró a két kis

kalandort elfogatta s éjjelre magánál tartván őket, reggel kíséret mellett az árvaházba visszaszállittatta. Az intézet elnöksége kemény böjtök alkalmazása és a karácsonyi szokásos ajándék megvonása által reméli elrettenteni őket hasonló vállalatoktól.

— A fótlii Don QuiXotte. Eóthról írják a „Nemzetnek“ a következő mulatságos esetet: Pörös Kari exhuszár, foglalkozására nézve műkedvelő csizmadia egyik méltán legismertebb komikus alakja vidékünknek. Mulatságos csínyei már nem egy ízben szerepeltették a sajátságos egyéniséget, a ki újabb időben Petőfi szellemének adja ki magát és a nagy költő müveinek szavalásával mulattatja a falu közönségét. Természetes, hogy ily géniusz el nem lehet, hírlapok olvasási nélkül. Ezekből értesülvén a felől, hogy az ő felségeik által tartott több vadászatnak nem sikerült a ravasz rókákat elcsípni, felcsapott urlovarnak, keritvén magának egy kopott vörös frakkot és egy kopott tető nélküli köcsög kalapot és a falu összecsőditett kutyáival neki indult egymagában a rókahaj szára. Mint a vidék cowerjeinek alapos ismerője, sikerült is két kill-re szert tennie és az elejtett rókákat gebéje oldalára szijazván, a mogyoród-fóthi utón ünnepélyes diktióval nyújtotta át a hazafelé induló és általa kellő posturában bevárt fe- . jedelemnek. A király, ki a komikus jelenet láttárá el nem folythata nevetését, mosolyogva vette át a sajátságos gentleman által elfogott rókák fejeit és farkait és nehány forinttal jutalmazta meg a komikus sportsmant a ki most ёкез rigmusokban szavalja el a falu közönségének sikerült vállalkozásának történetét.

— Tűz a színházban. Temesvárról érkezett tudósítások szerint a nagy-becskereki színházban múlt héten tűz ütött ki. Egy petróleumlámpának a földszinten történt földülése következtében a kiömlött petróleum lángra gyűlt és süni füstfelleg keletkezett, Nehá- nyan. kik ezt észrevették, teljes erejükből kiabálni kezdettek : „tűz, tűz !“ és kifelé menekültek. Erre iszonyú tolongás támadt, mindenki menekülni akart és a karzaton ülők, leik legnagyobb veszélyben voltak, jajveszékel- vo ugráltak a kifelé törekvő földszinti közönség fejére. Sokan csonttörést szenvedtek és megsérültek. A tűz a színházat egészen megrongálta. A karzatot támogatni kell s a színpad is oda van.

— Merénylet egy magyar tanító ellen. Вinát-Ujfaluról írják a „P. H.“-nak: Egész vidékünket fölizgatta a következő eset, mely eléggé jellemzi az itteni viszonyokat, Bontilovics helybeli tanító, buzgóan működik a saját hatáskörében a magyarság fejlesztésére a volt határőrvidéken. Hazafias tevékenysége sok ellenséget szerzett neki; többször fenyegették is. E bő Dián ismeretlen tettesek e fenyegetést végre is hajtották s a lelkes tanító ellen merényletet intéztek. A tanítóra ugyanis este rálőttek ; szerencsére komolyabb baja nem történt Bontilovicsnak, csak fejbőrét horzsolta a golyó, anélkül, hogy veszélyesebb mérvben megsebesitetle volna.

— Gyilkosság a „hazug“ szóért.“ Besäter - czéről írják: Wolf Mihály Dipza községbeli néptanítót, Rácz Simon és Ungur Lázár ottani lakosok e napokban az uczán fényes nappal meggyilkolták. A részletek következők: Rácz Simon és Ungur Lázár több ismerős társaságában voltak a múlt hónap egyik napján egyik közeli ismerősünknél, — hol a meggyilkolt néptanító is volt. Beszéd közben Ungur azzal dicsekedett, hogy ő Boszniában is járt, mit a tanító nem akart elhinni, sőt kinevette. Ungur Rácz Simon társával bizonyította, hogy igazat beszél, de a tanító mindkettőt hazugnak nevezte. Boszut forraltak ellene és Ungur késsel. Rácz Simon doronggal támadt rá. A gyilkosokat elfogták.

—■ A jósnő. Duday Ferencz Buda-Ujlakon lakó czipészmesternél, ennek Zsigmond-utczai lakásán a múlt év deczember havában 20—30-ika közt megjelent egy kártya vető czigány asszony s miután ennek segédjét valahogyan rávette, hogy vele kártyát vettessen, a kártyákból azt sütötte ki, hogy a házban nagy kincs van elásva. — Nosza kapott ezen a mester s a czigányasz- szony furfangos beszédére, bogy a pénzt ő jó fizetésért kiása, átadott neki 14 frtot, egy ezüst órát, arany lánczot, arany fülbevalót és több ruhaneműt, mint a mely tárgyak szükségesek voltak a nagy kincset őrző szellemok felidézésére. Egy pár bólmsz-pókusz után s czigányasszony mindjárt ásni kezdett a konyhában s hamarosan két darab csillogó arany vetődött fel — a melyek természetesen a czigányasszony zsebéből kerültek íd s később hamisaknak bizonyu'tak. A mint az első aranyak felvetődtek, a czigányasszony kijelentette, hogy most mindenkinek el kell menni h ízűiről, mert különben a szellemek nem jelennek meg s e nélkül nem lehet a pénzhez jutni és hogy csah egy óra múlva térjenek vissza. A házbeliek elmentek, s a mint az egy óra letelte után hazatértek, a czigányasszonynak hűlt helyét találták s vele együtt a neki átadott tárgyak is eltűntek. A szegény kárvallott czipószmester hiába tett jelentést a rendőrségnél. Fáraó ravasz ivadékát semerre sem találták, mígnem Dnnay a közelebbi vásárban felismerte és letartóztatta a tolvaj javas asszonyt. Ez a rendőrség előtt beismerte tettét s égre-földre esküdözött, hogy sohase tesz olyat többet, csak most bocsássanak meg neki. A lopott tárgyakat zálogba tette s a czédnlák nála voltak, a pénzt azonban már régen elköltötte. Ezeken kívül több hamis arany és ezüstpénzt találtak ná’a.

— Ősrégi szokás. A breitenburgi kastélyban minden évben Márton püspök napján (november 11) megjelen egy paraszt és a Rantzau grófnak egy fillért fizet, mire őt a grófi család asztalához hívja s megvendégeli. Így van ez már ősidők óta. E szokás története az, hogy egyik Rantzau grófnak életét egy Marnék nevű paraszt megmenté s a gróf hálából földbirtokkal ajándékozz meg, kikötvén a fent említett kötelezettsé-