Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-12 / 91. szám

363 —

Munkások zavargása Becsben.

A hatóságilag feloszlatott czipésztársulat tagjai közt az izgatottság csak nem akar csillapodni. A tagok azt állítják, hogy nem is feloszlatás, hanem egyedül az egyleti vagyon (7<)0 irt) konftskálása oka ez ingerültségnek. A ezipészek egybehangzókig azt állítják továbbá, hogy özoczialisztikus üzelmek miatt maguk zártak ki egy tagot egyletük kebeléből és hogy ez tett ellenük boszuból följelentést. Sokat tenne a kedélyek megnyug- : tatására, ha-a hatóság közzétenné a feloszlatás okait s I számot adna az elkobzott vagyon sorsáról. i

Mindez nem történvén,' a ezipészek t. hó (i-án esti hét órára gyűlést hirdettek a hernalsi serfőződébe, a gyűlést azonban a hatóság betiltatta, s a rendőrség a gyiiléstermet bezárta. Hattól hétig kisebb csoportokban megjelent vagy száz ember, de mert a termet zárva lel- ! tek s a polgári biztosok a gyűlést meg nem engedték, lassankint ismét eltávoztak. Az egyleti helyiség előtt is jelentek meg tagok, de mert a rendőrök itt sem engedték meg a csoportulást, ezek is eltávoztak.

Eiti 8 óráig sem rendzavarás, sem elfogatás nem történt. Nyolcz óra körül azonban a Kaiserstrassén, mintegy 350—400 ember — többnyire kiváncsi nép — se- i reglett össze. Három rendőrfelügyelő 20 emberrel iparkodott az utczákat szabadon tartani. De miután fél 9-kor a csoportosulás mind nagyobb mérveket öltött, Krticska rendőrfőnök személyesen intézkedett az utczák elzárása iránt s azokat lovasrendőrökkel ürittette ki. Volt persze zaj, fütty, sivalkodás és pokoli lárma.

A Kaiserstrasse kiürítése nem mehetett minden tett- legesség nélkül, a mi ismét elfogatásokat vont maga után. Mikor már a főbb közlekedési vonalakról ki volt szorítva a tömeg, fél 10 óra táján a Neustiftgagse felől váratlanul éktelen orditózással rontott elő egy nagy tömeg, melyben legnagyobb számmal a mesterinasok voltak képviselve. Ezek ugyanis egy kavicskupaczot fedeztek fel s nyomban ellátva magukat kövekkel, azokat záporként liajigálta a rend közegeire. A Xeustiftgasseban ekkor verekedés támadt, mely alatt egyik rendőrfelügyelő lovát úgy szúrták meg késsel, hogy azonnal el kellett szállítani. — Két rendőrt kövekkel arczukon sebeztek meg. A dulakodás alatt 18 embert tartóztattak le.

Ugyanez időben egy más csoport a Zieglergasse- ban Welier Gottlieb mészáros boltja előtt készült macskazenét csinálni, de mihelyt az első követ hajították a boltba, rendőrök léptek közbe s szétverték a csoportot.

Krticska rendőrfőnök mindaddig a helyszínén maradt, mig minden oldalról a nyugalom helyreállását nem jelezték. A józsefvárosi kaszárnyában a katonaság egész éjjel konszignálva maradt.

A Kaiserslrasseból kiszorított tömeg egy része a l’ilgramhidon át a Margarethen felé indult s itt a rendőrséget kövekkel hajigálta meg. Egy titkos rendőrt megsebesítettek, egy lovasrendőr alatt pedig leszúrták a lovat.

Újabb zavargások megakadályozása végett a Neu- bauban már esti 5 órától kezdve nagyszámú rendőrség és több század katonaság vonult ki a tegnapi tüntetések színhelyére. Ennek folytán a Kaiserstrassén nem is történtek csoportulások ; ellenben a nyugoti vasút mentén és a lerchenfeldi vonalnál sajnálatos kihágások történtek, több személy megsebesült ; a bécsi mentőtársulat a helyszínére sebesült-szállító kocsikat küldött. Kadletz rendőrbiztos súlyos sérülést szenvedett,

Bécs, nov. 8. A munkás-zavargások ma este még sokkal komolyabb alakban megújultak. A tömegeket a katonaság feltüzött szuronnyal s kivont karddal űzte szét, miközben három személy életveszélyesen, igen sokan komolyabban megsebesültek. Az utczai csőcselék kövekkel hajigálta meg a katonákat, még az ablakokból is haji- gáitak köveket a dobszó mellett elvonuló gyalogságra.

A zavargások ma fél G-tói fél 10-ig tartottak. Egy sebesült munkás a kórházba szállítás közben meghalt. Azt ! hiszik, hogy a tüntetések addig ismétlődnek, mig a czi- pészszövetkezetet feloszlató hatósági rendeletet vissza nem vonják.

Családi feljegyzés a XVII.

századból.*)

(Folytatás és vége)

Kereszt attyak ezek Zebeni Fekcthe Janos, Palos- kaj Janos, \ Kakit aj Úszás Mihály (?), Dombaj István, Koma asszoniok Zebeni Sbuczel Janosne; .Vajda Gas- parne Sbuczel uram buga, Luczi Mihaljne asszoníom is szóba voltt : István pap keresztelte megh.

Betegedet megli in A(nno) 1G23 Zombaton Eyel es bolt meg i. Octobr. lletíeon viradolag legelső kakas szókor mirigyben mindegire tarvan az kórsngh kinek vtolso zava nemasaga után lön háromszor : apa, apa, apu. Ágion nekie Isten bodog feltámadást. Amen.

Ekkor volt itt az orzagban nagy mirigy halai, boltok itt megh No. 350. Az en fiam voltt elseo tizedik Halót.

Negyedik magzatot ívristínat adta az Úristen Anno 1023-han 5 Octobr. Eyelre kakas szó után ki mondatnék G octobrisnek. Kerezteltuk megh niolezad napra.

Eoteodik magzatunkat Fiunkat Janczit kit Isten Éltessen sokaigh bodog Esztendeokben zent Neve Di- eziretire. A 1G2G Piunkeost eleot 3 nappal 28 Junii kerezteltuk megh itt Vizaknan (24 Junij) Kornak voltak f eketlie Janos Bakos Balint Domhay István. Koma aszoniok Sbuczelne Bakosne es Vngleit Cristophne Asz- szoniomek. István pap az itt való kereztelte.

Elit szege ni Isten akarattyabol IG29 Esztendőnek

es Novembernek 15 Napjáig, múlt ki Istenbe Estve G óraikor. Isten agya az eoreök Diuczeosseget. nekie Amen, es engegyc ő zent Felsege, bogi mijs Istennel eggyuilh elhessiunk velle.

Idejenek 3l/3 Esztendejében kevanta el Isten 3 lietigh Ilidegh lelte. 1 ]. az után is lelte minden napon de semmit sem eöt, sem nem szollott ezek után G nap azutan czendesen alut el. (Kitörülve: 15 Novembris Estve 7 orakkor. Temetese leot)

Hatodik magzatunkat Annokot atta Isten az An- nianolc, in A(nno) 1628 Ivaraczjon után 3 hottel, Istennek paranczioiattya zerintli kerezteniseget ért, es élt két Eztendot és tizeneot liefet Égi néhány napot, /állította el Isten az menyej angialok tarsasagara die 29. Apr(ilis) Anno 1G30. 4 orakkor hajnalban, kivel hogy Istennel mijs zegeny keserves Ziülek eggyiuth lehes- siunk jeovendoben Istennel. Kerjiuk az Vristent zent fiajert engedje megh. Temetese leot Isten hirevel az Vizáknaj Templomban 30. Apr. 1G30. Delben.

Hetedik magzatunkat atta Isten eő felsége második Annokamat A. 1631. die 29. Juny haynalban zinten keresztsege leöt utanna 5 hettel. 3 Augusti. Voltt keresztanya Isten kglmeol Zebeni Luczi Mihály képiben az Zebeni folnagy Anganitler (?) Fekerhe Janos, Bakos Balint helyeben Joseph Dogtor. Komaaszony Zalanczí Istzanneo, Bokosne, Skenczelne, (zagy Sbuczelne) körminek. Élt szegény Isten kglebeol sok betegeskedeseben ad Annum usque 1632 és Februariusnak 7 Napyaigh és az Zombatnak és Vasárnapnak középéig Eyfélikorigh, Itt az Isten elszollitnak nagy czyendesen el alutt az Vr- ban, kinek Isten mind az teob magzatainkal és zuile- inkel es minden Zentekkel egjuth agyon bodogli es eor- vendetes feltnmodast. Amen.

Tellyes eo Ideienek napyai az elettben voltak 7 Holnap es 8. nap.

Igen megh betegesed ven nagj hertelenseggel kelletek megh keresztelni es az áltál az mi Urunk iudve- ziteónk zazlója ala az. 2. Kerezt atyak aniak fogádasa- vol az Istennek beadván nevet, Saranok (neveztük t. i.) bogi eo ellene mond az Eordeognek es minden feslet erkolczynek, lare taniczya es segellye az Atya, hu es zent lelek isten, es minden ez világi keselyetekben volle léven oltalmazza Es engedgie eo zent felsege. bőgj keo- vethes.se az Regi Zent embernek Abrahamnak Felesege- nek Sara Azoninak dolgaitt.

Voltt kerezt Attya Vizaknajj \'tzas Mdialjj Zebeni Slenczel (vagy Sbuczel) komám hejlet. 14 January) itthon lmomnál (t. i. kereszteltük meg), Bokos komim helyett penigh Peter Deákot, Szalanczine azoniom helyet az jt való papnőt Froniusne helyet az itt való eozuegi papneot (t. i. hívtam meg komaasszonynak), Item Dombaj neö(t) Vayda Gasparnejert. Isten sok io bodogh iudvesseges eletet es napokat engedien ölhetnie. Amen.

Niolczadik magzatunkat Isten szent áldásából adta

3. es 4. Januariusnak keözte való Eyel II. es 12. ora keozeot, az oh szerint való Karaczyonra, kinek eletet kevanom az Uristenteol az atyamfiavol egyiuth, hogy

eo zent felsege.....................minden Eoreoksegiunkben

es az Istennek zent nevenek tiszteletiben igen .... : oltalmazza az Isten lelke hiutben való tantorodastol, de sót inkab nevellje az Ur isten az igaz vallásban ve- gigh. Amen.

Kílenczedik Magzatunkat az Úristen adta in A. 1635. dje 23. May Reggel 2 es 3 ora közt. Legjen Isten Gondviseleoje velünk egiutli es aldgia megh keresztény elettel es az elet vtán iudvessegel. Amen.

18. Augj. Isten ez világból ki kivauta lelket pititeken ugi jut ezemben.

VEGYES HÍREK.

— Nyéki társulata ma szombaton tartja első előadását városunkban. Szilire kerül a „Vörös sapka“ czimü uj népszínmű. Nyéki ur egyelőre 12 előadásra nyitott bérletet s az edidgi árakhoz mérten meglehetős olcsón. A társulat jó erőkkel rendelkezik, nagyobb városokban szép sikerrel játszott s így teljes reményünk van, hogy nálunk is, hol a szinirodalom legújabb és legjelesebb terünkéit mntitji In, nem fog hi- ányozui a közönség részvéte.

— Ivö szönetny il vaui tás. Özvegy méltóságos Potsa Pál né ő nagysága kegyeskedett a helybeli kórház betegei számára 5 darab len lepedőt és két darab tépés- és kötözésnek való női inget küldeni, melyért a betegek nevében köszönetét, nyilvánít a kórház gondnoksága. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. nov. 9.

— Ilár omszékmegye bál a fel i ratáv a 1, a mit a „Nemere“ egyik közelebbi számában közöltünk, ugyancsak megjártuk. Most sül ki, hogy az nem Háromszék, hanem valamelyik szomszédos megye, talán éjien bogaras hálafelirata volt. Mi a kérdéses közleményt, a mint akkor is megneveztük, a „Nemzet“-bői vettük át, bár magunk is különösnek találtuk akkor, hogy oly dolgokért mond köszönetét a megye, a melyek nálunk nem léteznek. Már most, hogy egy helyi lap valamelyik budapesti újságnak ilyen sajátságos módon felülhetett, annak két oka volt. Az első, a mint már megírtuk, az, hogy a megyei hivatalnokok a közérdekű ügyekben nem igen közlékenyek lapunkkal szemben s így nekünk nem volt arról tudomásunk, hogy Háromszék megye részéről a volt földmiv. miniszterhez semmiféle hálafelirat nem intéztetett távozása alkalmiból. A ni isik oka pedig a felsülésnek ott keresendő, hogy a „Nemzet“ lapunkat ép egy héttel előbb előzte meg közlem ényével; Három székmegye tisztviselői közül azonban senkinek sem jutott eszébe legalább a „Nemere“ utján tiltakozni az ellen,

mely a fogarasmegyei bálafeliratot Háromszéknek tulajdonította. Pedig azt megtehették volna.

— Orvtámadás. II. Váncsa Mihály s.-szent- györgyi lakos nov. 7-én este 11 órakor haza felé mm- vén, lakásától már nem volt távol, midőn ismeretlen tettesek pokróczot. vetettek reá és egy késsel olyan szúrást ejtettek oldalán, hogy a lépi is hátit itóvá lett. Váncsát azonnal orvosi segélyben részesítették, de ra:g mindig veszélyes a sebe. A. nyomozást megindították, eddig azonban eredmény nélkül.

— Tűz. Folyó hó 8-án éjjel 11 és 12 óra között félrevert harangok lármája ébresztette fel városunk lakóit. A tűz az „eregei“ részben id. Karácson György telkén ütött ki s lángban állott a csűr és istálló, mikor tűzoltóink a távol eső városrészbe érkezhettek, kiknek mindazáltal sikerült a lakházat megmenteni. A szegény kis gazda, Karácson ez év folytán marháiban is sok kárt szenvedett.

— A brassói magyar dalárda 1882-ik évi novemberhó 11-én tartja a „Ni1. 1“ termeiben Stark Vilmos karnagy ur vezetése alatt ez évi második rendes, tánczczal egybekötött dalerstélyét. Pártoló tagok tisztelet- jegyet kapnak. Nem pártoló tagok részére belépti jegy személyenként 1 frt. Családjegy 3 személyre 2 írt. Kezdete este pont 8 órakor. — Műsor ozat. 1.) „Teufels Antheil“ Ouverture von E. Till; előadja a városi zenekar. 2.) „Népdal egyveleg“ Zsaszkovskytól ; előadja a férfikar. 3.) „Románcz a Prófétából“ Meyerbeertől ; „Kék nefelejts“ B. Bánffy Györgytől; magándal zongora kísérettel; előadja Schmid Mariska к. a 4 ) „Viharban“ Dürrnertől; előadja a férfikar. 5.) „Abendstünl- chen“ von Herfurt ; előadja a városi zenekar. 6.) „Népdalfüzér“ B. Bánffy Györgytől; előadja a vegyeskar 7.) „Gondüző“ bordal Elotowtól; előadja a férfikar. 8.) „Stefanie“ Gavotte von A. Czibulka; előadja a városi zenekar.

— Megh i vás. A háromszékmegyei tanító-testület orbai járásköre idei november hó 28-án d. e. 6 órán kezdve Gzófalván rendes gyűlést tart, melyre a kültagjai, mint szintén a tanügy barátai tisztelettel meg' hivatnak. Tárgyak: 1) Gyakorlati tanítás; egy akár leiró, akár elbeszélő olvasmány tárgyalási szempontból, Biró Bála által. 2) Elnöki megnyitó. 3) Jegyzőkönyv olvasás. 4) Az alapszabályok értelmében tisztujitás, a válsztmányba képviselő választás. 5) A gyakorlati tanítás fölött bíráló vélemény. 6) Vájná Mihály „Tanító az iskolán kívül“ czimü értekezésének bírálata a zabolai tanitókar által. 7) „Mit értünk a kedély alatt? S miképen lehet a népiskolában a kedély mivelését elősegíteni ?“ olvassa Csórja Ferencz. 8) „A néptanító társadalmi tekintélyének biztosítása saját magunk által, s annak emelése körül, kik lehetnek a legközelebbi tényezők?“ czimü értekezés. Olvassa Sipos Sámuel. 9) A központból érkezett átiratok tárgyalása. 10) Befizetések az Eötvös-alapba 1 frt, tagsági dij 25 kr s végre a tanítói könyvtárra 60 kr, ez utóbbi azok részéről, kik ebbeli kötelességüknek nem tettek eleget. 11) Tapasztalatok megbeszélgetése a népiskolai takarékpénztárakról. 12) Indítványok. 13) A jövő gyűlés helye, ideje és tárgyainak megállapítása. A t. tagok pontos megjelenését kéri. Páké, 1882. november 6. Szabó Lajos, elnök.

— „Majd lesz rá gondo ni“. Klein Ignácz egyike azoknak, kik a tisza-eszlári eset miatt hónapokon át el voltak fogva. A minap — mint a „N. Fr. Presse“ írja — kihallgatáson volt a királynál. Kleint, a ki katona volt, a király igen kegyesen fogadta. A kihallgatás csaknem egy egész negyedóráig tartott, a mi a kihallgatási első teremben nagy feltűnést keltett. Kleinn ik meghagyatott, hogy a kihallgatáson történtekről senkinek se szóljon. A kihallgatás végén a király megveregetve Klein vállait, magyar nyelven monda neki: „Csak menj haza fiam, a mi a többit illeti, majd lesz rá gondom !“

— A tisza-eszlári bűnügyhöz. Csongrádon november 7-én a Tiszából fejnélküli női holttestet lógtak ki, mely orvosi vélemény szerint már több hónapos s hosszabb ideig fekhetett oltott mészben.

— Ismét robbanó szíva r. Megdöbbentő esetről értesül a „Szegedi Napló“. — Zentárói jött utazók beszélik, hogy ott folyó hó 2-án a szegedihez hasonló szivarrobbanás történt, mely az egész várost máig is izgatottságban tartja. Az esetet következőképen beszélik. Zubán József kistőzsdés folyó hó 2-án egy saját tőzsdéjéből kikerült britannika szivarra gyújtva, a Chambach- féle vendéglőbe ment. A kereskedő itt tovább füstölgetve újságolvasáshoz kezdett s alig öt perczczel ezután hatalmas robbanás rázkódtatta meg a levegőt. Az óriási zajban, lármában, a mely erre keletkezett, a körülállók hamarjában nem vehették észre, mi okozta a robbanást s nagyobb szerencsétlenségtől tartva, — mindenki az ajtó felé rohant. — Ezalatt Zubán József ijedségéből magához térvén, kiderült, hogy a robbanást szivarja okoz a, mely a földön foszlányokra szakadva füstölgőit. Nagy szerencse volt, hogy Zubán egy hosszú szipkából szivarozott s igy egyéb baja az ijedségnél nem történt. A szivar a robbanás közben tartójából két lépésnyire repült szét. — A vizsgálat alkalmával a szivar egy részében sárgás port találtak, de leginkább megdöbbente az embereket az, hogy e fölrobbant szivar is л temesvári dohánygyárból valónak konstatáltatok. Erre általános lett a félelem. — Az a hir, hogy ötven darab i’ye.i robbanó szivar van forgalomban, ezáltal megerősödött s mindenki tartózkodik a britannika szivarok szívásától. — Számosán vannak olyanok is, kiket ezen újabb eset végképen elriasztott a szivarozástól.

— Nem rósz hasonlat. Amerikában történt. Nagy lakom i volt; felköszöntöttek boldog-boldogtalant, s a többek közt a sajtót is. Egy jelenlevő hírlapíró erre

*) Fá-<J у „Ncim.M'e“ 89-ik szánját.