Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-11-02 / 88. szám
88. szám. » Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyöi'gyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. hivatal : 01 Cet zA Kiadó сВегио teilt KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Sepsi-Szentgyörgy 1882, Csütörtök, november 2. XII. évfolaym. Megjelenik ezen lap lieten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre G frt — kr. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. Hirdetmények dija: 8 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. A királyi beszéd után. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. olt. 30. Mikor a falusi gavallér szellemdus akar lenni a kisasszonyok társaságában, „Hogy tetszik?“ játékot indítványoz. „Hogy tetszik?“ — No, tudja úgy né, valahogy csak tetszik. — „Hát milyen is ?“ — Olyan, mint a ki kérdi, —• hangzik a felelet. — „S aztán mire lehet használni?“ — Hát lovat hajtani, kocsit feldönteni, a táncz közben hanyatesni, és ügyetlenül hőkölni. — „Höhő, — nevet a gavallér — tudom már, kitaláltam : az én vagyok! Креп ezt a játékot csinálta utána a falusi gavallérnak az ellenzéki sajtó s azok között különösen a „Pesti Napló“. Közelebbről rébuszt adott fel az ő olvasóinak, hogy találják ki, mi az a Hosznia? „Hogy tetszik, milyen is, mire lehet használni?“ — mindezekre a kérdésekre feleletet is adatott magának a lapjában, s mikor aztán a közönség végig hallgatta a kérdéseket és feleleteket, akkor jött rá a „Napló“, hogy az a legény, a ki egy mihaszna a társadalom háztartásában, a kire annyi pénzt kell áldozni és még sem hajt egy garasára hasznot a nemzetnek, hogy a ki nem ér egy irga’mas kioltást, — az a legény voltaképen ő maga. Mert bizony, valljuk meg az igazat : nagyon sokba kerül a nemzetnek az a nehány újság, melyek mindenike csupán azért fizetteti magát, hogy gorombaságokat mond derűre boriira, hogy hatra - vakra püföli a kormányt és összeszidja a herkópá- terét is annak, a ki egy árva szót mer koczkáz- tatni a létező állapotok avagy a fennálló rendszer védelmére. Az ellenzéki sajtó mindenekelőtt elismeri, hogy a trónbeszéd szerkesztés tekintetében remek mü ; azt is helybenhagyja, hogy a királyi beszéd pótolja a veres könyv hiányát, mert hiszen a béke, a mit az uralkodó beszéde hangoztatott, elég enuncziaczió a külügyi diplomáczia munkásságára nézve s még azt is hozzáteszi, hogy a béke a mi viszonyaink között nagyon is áldásos a nemzetre. Kimyi bókot kötelessége volt megkoczkáztatni neki, ha azt nem akarta, hogy a delegácziók fogadtatásáról irt lepedős czikkeket olvasatlanul hagyja a t. ez. publikum. De a bókokat nagyon ügyetlenül alkalmazta az ellenzéki sajtó, mert nyomban kisült, hogy ezt a sok port csak azért hintette a világ szemébe, hogy valahogy rá ne ismerjenek azon bárgyú politikára, a minek belpolitikai életünkre nézve semmi haszna nincs. Avagy micsoda hazafiság az, mikor látja valaki, hogy az egész külügyi kormányzat főtörekvése a külső hatalmakkal való barátságos viszony fentartása s az ebből folyó belbéke áldásain való őszinte munkásság : akkor csak azért, hogy jó hazafinak lattassek, azt mondja, hogy az a na^y garral hiresztelt béke csak rnásodrangu kérdés • előbb való dolog annál Bosznia, meg a hadsereg reformja, meg a hadügyi budget leszállítása s több ilyen fogas kérdés. Pedig bizony csak a füleit kellett volna az ellenzéki sajtónak megnyitnia a hallásra és egy cseppnyi jóakarattal azonnal megérthette volna a királyi beszédből hogy azok az aggodalmak, a mikkel magát és a közönséget ijesztgeti, csak fal- raíestett rémek, — a valóságban épen nincs alakjok. Így például a király beszéde hangsúlyozta azon örvendetes körülményt, hogy Bosznia és Iler- czegovina közigazgatása többé nem tüntet fel hiányokat, mert a bevétel teljesen fedezi a kiadásokat. Kállay Béni közigazgatási reformjai ellen hasztalan lantot ta ki .sáskardját a sok nádi vitéz, mert bizony' nem lehet azt már eltagadni többé, hogy Boszniában nincs deíiczit. A hadsereg újjászervezésére vonatkozó előmunkálatok be vannak teljesen fejezve s a mint a delegátusoknak adott válaszból kitűnik, alig félmilliónyi költségszaporitást igényel egyszersminden- korra. Ezzel a számba sem jöhető kiadással pedig megnyertük azt, hogy a magyar ezredek magyar földön fognak elhelyeztetni, elértük a hadászati tekintetéken kiyül azt., hogy a magyar hadseregbe fordítandó költség benn marad a magyar hazában. Mindezek természetesen nem tetszenek az osztrák delegátusoknak és a magyar ellenzéknek. Hanem erről mi nem tehetünk. Annyi mindenesetre tény, hogy a királyi beszéd megismertette az el- í lenzéket — önmagával. Most már tudja leg- I alább, hogy hasztalan ad rébuszokat fel a nem- ! zetnek, az első lépésnél ki találtatja a közönség vele, hogy az acsámpís politikus, a ki minden lép- ten-nyomon fel akarja dönteni az állam szekerét, nem más, mint ő maga. IS. A magyar delogáczió külügyi albizottsága folyó hó 29-én délelőtt 11 órakor időleges értekezletet tartott, melyen az albizottság tagjain kívül, a kik teljes számmal megjelentek, Szögyényi László osztályfőnök és Orczy Béla b. ő felsége személye körüli miniszter volt jelen. Az értekezlet d. u. 1 óráig tartott, tárgyát a tagok által bejelentett kérdések képezték, melyeket a külügyi politikára nézve a közös külügyi miniszterhez szándékoznak. Az albizottság tagjai közül kérdéseket intézni szándékoznak. Az albizottság tagjai közül kérdéseket fognak intézni: Fáik Miksa előadó 4 kérdést, Kármán Lajos 2 kérdést, Szilágyi Virgil 1, Keglevich István gr. 2, Szilágyi Dezső 3 és Zichy Ferencz gróf 1 kérdést. Az albizottság ülése, melyen a kérdések előterjesztetnek, m. hó 31-én kedden d. u. 3 órakor tartatott meg. Az ülésre К ál lay Béni közös pénzügyminisztert is meghívták. Rablóhajsza Bosznia-Harczagovinábai. Szerajevó- ból jelentik, hogy Herczégo villában most a rablók kiirtása végett mozgó csapatot rendeznek. К csapat háromszáz emberből fog állani, a kik az önként ajánlkozó katonák és a boszniai csendőrök közül fognak kiválasztatni. Működése előre hat hónapra terveztetik. A megszállásra szánt liitelből 120.000 forint erre a czélra fordittatik. — Ezenkívül Krivosjetól kezdve a novi-ba- zári szandsákságig őrházak építtetnek kőből egyenkint 20—2ö katona részére. Az őrhhzak körülbelül egy kilométer távolban vannak egymástól. Az őrházak czélja, hogy megakadályoztassék a bandáknak Montenegróból való átkelése és hogy a katonák védve legyenek az idő viszontagságai ellen. Az őrházak költségét a lázadás leverésére kért hitelből fedezik. Ez őrházak felállítása különben Montenegró ellen is irányul. Monarchiánk és Montenegró közt ugyanis nem legjobb a viszony. Most már ki van derítve, hogy a lázadás okát Montenegróban kell keresni. A dohánytermelők által a kincstár részéről élvezett előlegek anyira föl szaporodtak, hogy a pénzügyi- miniszter eljöttnek látja az időt, midőn ezen előlegek csökkentését kell tervbe vennie. Hogy ha ezen intézkedés a kellő eredménynyel nem járna, a "pénzügyminiszter az előleget egészen meg fogja szüntetni. Az aranyjáradék hátralevő részének kon versiójával a pénzügyminiszter már behatóan foglalkozik s nincs kizárva azon lehetőség sem, bogy a miniszter az ex- poséban is megemlített szándékát megvalósítva, a konverziót a jövő év elején tényleg is megkezdi. Háromszékmegye hála-felirata hr. Kemény Gábor miniszterhez. Senki sem mondhatja rólunk, hogy a hivatalos közegekkel, különféle testületekkel szemben va1 ami nagyon követelők volnánk. Egy csöppet sem helyeseljük azok eljárását, a kik a sajtót arra használják fel, hogy a tisztviselőket, testülteket, minden lépten-nyomon zaklatják túlságos kívánságaikkal. De mikor olyan dolgokat kell tapasztalnunk, a mik egy megye nagy közönsége érdekében el nem hallgathatók, akkor meg fog nekünk bocsátni Háromszékmegye t. alispáni hivatala, ha szót emelünk. Mi a lapot nem magunkért, hanem a megye közönségéért szerkesztjük ; következésképen a megyei élet minden mozzanatának hu képét szeretnek adni arra nézve, hogy a megye érdekeinek valóban szolgálatokat tehessünk. Nem mulasztottuk el egyetlen esztendő kezdetén sem bizalomteljesen felkérni a törvényhatóságot^ hogy szíveskednék bennünket ebben a szándékunkban támogatni. Es mit nyertünk vele? A háromszékmegyét érdeklő feliratok, miniszteri rendeletek, intézkedések közül soha egyetlen betűt nem közölt ve lünk a. vármegyei hivatal. Sőt ha személyesen felkerestük a hivatalt e czélból, rendesen azt a választ kap_ tűk : „ne m é r ii n к rá! “ Hogy minő hátránynyal jár a vidéki sajtó ilyetén mellőzése, azt a ki a közigazgatási intézkedések általánosítására és a törvényhozás rendeletéinek népszerűsítésére csak legkevesebbet is ad, könnyen belátja. Epen ezért az ország minden megyéjében, a hol vidéki lap van, maguk a megyei hivatalok látják el megyei közle. menyekkel a lapokat, csak nálunk nem. így aztán sok minden furcsaság megesik rajtunk a miknek az alapja itt van. A legtöbb háromszékme • gyei közleményt budapesti lapokból kell kiollóznunk, a mint tesszük ezt most azon hálafelirattal is, a melyet Háromszékmegye közönsége Kemény Gábor báró volt földmivelésügyi miniszternek küldött volt. Hogy mj van ebben elhallgatni való, hogy miért kell azt nekünk a budapesti „Nemzet“ után közölnünk, arra természetesen nem tudunk megfelelni. * Háromszékmegye felirata először hú képét nyújtja a megye desolált állapotának a volt földmivelési miniszter hivatalba lépésekor. „Sok és igen kedvező jövőt Ígérő kincsekkel áldotta meg a mindenható szép, de ma még szegény megyénket —■ igy szól a felirat e része — azon. ban a nép közönye, az uzsora hatalma, szóval a változott viszonyok folytán népünk mindinkább elszegényedve, már alig bírt legfőbb jövedelmi forrásának, az egykor virágzó állat-állományának egy negyedével ; az igavonó erejének megapadásával és a kincstári erdők ki. használásánál az utóbbi években alkalmazásba vett rendszer által pedig igen csökkent a szegény munkásnép keresete, úgy, hogy az kénytelen volt Galicziá- ban, Bukovinában és Erdélyben munkát keresni. Ily szomorúak voltak körülményeink, midőn Nagyméltóságod mint földmivelés-, ipar- s kereskedelmi miniszter megyénk viszonyaival megismerkedni, a nép nyomorát látni s annak bajain segíteni hozzánk fáradott volt.“ Ezután igy folytatja a felirat : „A helyi viszonyoknak s ég aljnak megfelelő tenyészállatok olcsó ároni átengedése, a kincstári havasi legelőknek a községek részére leendő bérbeadása, a kincstári erdőknek czélszerü kezelése, a munkabéreknek méltányos felemelése: mind oly intézkedései Nagyméltóságodnak, melyeknek üdvös eredményeit már most is érzi a megye lakossága. A hála érzése fogja el keblünket, midőn ezekért Excellentiádnak, mint a megye jól. tevőjének, ki nehéz állását magasztosan betöltő, mint volt földművelési miniszternek, bucsuvételiink alkalmával köszönetét mondunk.“ I Fáromszék megye uj adófel ügyel ö j én ek körirata. Háromszékmegye ujonan kinevezett kir. adófelügyelője a megye hatóságaihoz egy köriratot bocsátott ki melyben mig egyfelől körvonalozza az adóügy terén jövő teendőit, másfelől hazafias szellemben, a kötelességéhez hű tisztviselő bizalmas hangján szól az érdekelt hivatalokhoz, kiknek közreműködésétől függ nehéz tisztének pontos betöltése. Valóban, ha az illető elöljáró- sági közegek magukévá teszik a felhívásban mondottakat — a miben nem kételkedünk •— magán az adózó népen fognak lelelkiismeretes eljárásuk által könnyíteni. Az adófelőgyelő ur körirat;i igy hangzik :
