Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-10-22 / 85. szám

Tisztelgés a keresk. minisztériumban. A földművelési-, iparügyi- és keresk. minisztérium nagy üléstermében okt. 17 én d. e. ment végbe Kemény br, miniszter búcsúja s Széchenyi Pál gróf uj miniszter belépése. A minisztérium hivatalnokai 11 órakor gyülekez­tek össze s a távozó miniszter beléptekor lelkesen meg­éljenezték. Ma tie ko vies Sándor államtitkár tartotta a bú­csúzó beszédet, kiemelvén, hogy a hivatalnok-kar fáj - dalommal válik meg főnökétől, a ki 4 éven át vezette az ország közgazdasági ügyeit. F.z idő alatt, úgymond, mindenütt tevékenység mutatkozott. Az országban las­san megérlelődött azon nézet is, hogy a meddő politizá­lás teréről át kell lépni a vagyoni jólét kérdésének fe- szegetésébe. A közvélemény állást foglalt a közgazda- sági érdekek mellett s a miniszter számos téren meg­ragadta a kezdeményezést, hogy az ország gazdaságát a külföld nyomása alól kiszabadítsa. Az államtitkár ezután a hivatalnokok nevében meleg szavakban köszöni meg azt a valóságos atyai jó­indulatot, melyet a miniszter minden hivatalnoka irá­nyában annyiszor és oly kiváló mértékben tanúsított. Báró Kemóny Gábor miniszter beszéde. Előttem becsesebb, fontosabb tárcza alig van, mint ez, a melyet most magasabb politikai és közszol­gálati érdekek parancsoló szava következtében köteles­ségemnek ismerek utódomnak átadni. — Sok nehéz- séggel, ámbár igen szép pályán logom további műkö­désemet folytatni, de nehéz szívvel teszem s csak az említett nagyfontosságu okok szavának engedek s nyu­godtan teszem, mert oly kezekre van bízva,á melyek meggyőződéseim szerint ép oly sikerrel, sőt tán sike­resebben vezetendik, mint a mily buzgalommal én ve­zettem. Tisztelt barátom, az államtitkár fölemlítette a 4 év óta történteket és dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy önök segélyével sokat dolgoztunk, mindenki meg­tette kötelességét. Nem most az ideje annak, hogy rész­letekbe bocsátkozzam annak elősorolásával, hogy mit tettünk, de röviden mégis általánosságban néhány szó­val el kell mondanom főbb vonásait azoknak, a mik négy év alatt történtek. Ezután a részletekre tér a miniszter. Már örökségképen vette át, úgymond, az erdésze­tet. s lelemliti az erdészeti, törvényt, mely minisztersé­ge alatt jött létre. Törvényünk Európa országainak ha­sonló törvényeivel bátran párhuzamba tehető: azonban minden felett, bármilyen jó legyen is a törvény, annak végrehajtása hozza meg azt a hasznot, a melyre hivat­va van ; erdőt letarolni könnyű, de létesíteni liusszu évek sorába kerül. Ez önök teendője, örökségül hagyom. A földmivelés, a tenyésztés és termelés terén lét­rehozott intézményeink szama igen sok. Itt elősorolta a miniszter hátramadott marhatenyésztésünk terén tett intézkedéseket az apaállatok beszerzésével, községeknek és egyeseknek kiadásával, mely intézkedésben a kül­lőidről behozott jó fajok meghonosítását érinti. Felem­líti a tordai bikatelepet, a tenyészmarha vásárokat, ki­állításokat, melyekben mint tisztviselő karának, úgy köz­ségeknek és egyeseknek közreműködéséért elismerését nyilvánítja. — A tejgazdaság nálunk el volt hanyagol­va, külföldről szállították be nagy mennyiségben a saj­tot és most sajttermelésünk jövedelmező ággá vált. Érinti a máramarosi, kolozsi és debreczeni termelést, utána tévén, hogy az érdeklődés általánossá váT; és a Jvépesség kitűnő. A világon legjobb borunk van és borászatunk mégis jelentékenyen el volt hanyagolva. A központi pmeze intézménye e bajon segítem van hivatva és bor- kezelésünk e mintatelepe nagy keresletnek örvend. Ke­vesebb teendő volt a szőlőszet terén. — mindamellett szükséges volt fejlesztő, javító intézkedésekre ; s erre szolgált a vándor tanári intézmény és a vinczeilérképez- dék és ezek között újabban a nagy-enyedi és ménesi felállítások. A philloxera veszélye ellen nem történhetett tel­jesen gátat vető intézkedés, de hiszen ebben a hatal­mas 1 rancziaországnak sem sikerült a czélt elérnie. A lehető intézkedések nálunk megtétettek és a már meg­kezdett haladást elő lógja segíteni a felállított filloxera kísérleti állomás a pusztítás terjedésének megakadá­lyozására. Már is kitűnő sikert mutat fel a culLurmömöld intézmény, ezerekre és ezerekre terjedő holdakon és mindinkább terjedő mérvben alkalmaztatik. A kender és rizs termelés terén nemcsak kísérle­tek, de már eredmény is mutatkozik, nem különben a selyemtermelés terén, hol egészen uj elvek alapján tör­ténik a működés és igen szép sikert igér a halászat és haltenyésztés terén tett intézkedés. A földmives iskolák a gyakorlati oktatás terén a munkálkodásra már két munkaelem oktatására és fej­lesztésére szolgál, hasznos útmutatást nyújt a magki- sérleti vegyészeti állomás és sikerrel koronázza a jó vetőmag nyújtása. A lótenyésztés terén mér helyesen és határozott irányban működő közegeiről a legnagyobb kitüntetéssel emlékezvén meg a miniszter, felhozza, hogy a lóanyag minősége kitünően emelkedvén, milliókat hoz be a köz- vagyonosodás emelkedésére. fölemlítve az állategészségügy terén tett haladást és sikert, az állatgyógyintézet {elállítását emeli ki, mely intézet — büszkeséggel mondom — olcsón és jól úgy a gyakorlat, mint az elmélet minden kívánalmát kielé gitően létesitett. Elismerését nyilvánítja a létesítésnél és a vezetésnél működő kitűnő szakértelem iránt. A kőbányai sertés-veszteg-állomás magában cse­kély jelentőségűnek mutatkozik és ez az intézkedés már is milliókat hoz be. Sokszor vetették szemére, hogy csupán földmive- lési miniszter, de az ipar és kereskedelem terére nem igen fordít figyelmet. Nem fogadja el e szemrehányást. Tanulmányoztam viszonyainkat e részben — úgymond ! — s önök segítségével, tanácsával s buzgó közremükö- I désével a házi-, a kézmü- és a nagy gyáripar terén \ szintén számos intézkedés történt. Iskolák egyletek se­gélyeztelek, szövőszékek osztattak ki Sepsi-Szentgyör- gyön és Késmárkon ; ennek következtében rögtön két gyár állott elő és a Szepességben a kikószitési (appre- tuij eljárási alkalmazása a külföldiekkel versenyképes gyártmányokat állít elő. Közreműködtek a vándortanfo­lyamok, melyek több ponton rendeztettek. A gyáripar terén kedvező viszonyok állottak be azon törvény létrejötte következtében, mely szerint az országos szempontból fontossággal biró újabb árak bi­zonyos kedvezményben részesülnek. Az ily alapon létre­jött gyárak száma gyorsan felszaporodik és már meg­haladja a százat. És köztük olyanok vannak, melyek egészen uj ágakat képviselnek, van rizshántó, juta, pa­mut, fonal, még pedig jelentékeny nagy gyár Éj-Pesten s van szintén nagy alapokra fektetett szőnyeggyár, me­lyet igen nagy hírű ezég állított. Megemlíti mellékesen az uj zálogházat, és elisme­réssel nyilatkozik a „Közgazdasági Értesítő“ létesítésé­nek eszméjéről, melynek hasznos voltát belátva, az esz­méhez hozzájárult. A kereskedelmi téren szintén történtek oly intéz­kedések, melyek lendületet adtak. Ezek közül a for­galmi statisztikai intézményét hozza fel, mely áttekintést nyújt és nagybecsű adatokat szolgáltat. A szabadalmi és bányászati részt érintvén, beszédét következőlég végzi : Első percztől fogva oda volt irányozva törekvé­sem, hogy megtörjem a bizalmatlanság jellegét, mely- lyel találkoztam és azt hiszem, öndicsekvés nélkül mond­hatom, hogy helyébe rokonszenv hangulata tüntet ki. Azonban t. uraim, bármily kitűnő, bármily nagy mun­kaerő lenne is valamely miniszter, csak annyit láthat, mennyit két szemmel, annyit hallhat, mennyit két füllel, és annyit tehet, mennyit két kézzel bír tenni valaki. Hatálytalan törekvése, ha azok nem támogatják kik erre hivatva vannak, s a sikert, a ímt felmutatunk, önök fáradhatatlan munkássága, önök teljes odaadása és buzgalma vívta ki. Fogadják szives lcöszönetemet azon figyelemért, melyet személyein iránt ta uisitottak s fogadják tőlem annak biztosítását, hogy életem legszebb napjai közé azokat számítom, melyeket önök körében tölthettem (Lelkes ójenzés.) A távozó miniszter beszédét befejezvén, rövid szü­net jitán az uj közgazdasági miniszter: Széchenyi Pál gróf lépett a terembe, a kit hosszantartó éljenzéssel fogadtak. Az uj minisztert Matlekovics államtitkár köszön­tötte egy rövid üdvözlő beszédben, bemutatván az uj főnöknek a ressort személyzetét s különös nyomatéket fektetvén arra, hogy e minisztériumban nem dívik a bürokratizmus s hogy a hivatalnokok az intézkedések alkalmával a gyakorlati élet s a tudomány igényeit egyképen figyelembe veszik. Azután melegen üdvözli az uj minisztert és biztosítja őt hivatalnokai vasszor­galma és áldozatkészsége felől. Az éljenzés lecsillapultával az uj miniszter beszélt általános figyelem közs. ^.próság’ol^:. Egy apa, jó szülőkhöz illőleg, vallásosan kívánván növelni a kis Lac/it, lefekvés elölt mindig elmondana vele a Aliatyánkot. Egy este Laczika elkezdi álmosan: — Ali atyánk, — de nem tudja tovább. Az apja bosznsan ráförmed : — On, te szamár ! Laczi ijedten folytatja: — Ki vagy . . , * Egy társaságban az irodalomról beszélgettek és kiki meg­nevezte az ő kedvelt olvasmányát. Egy idősebb ur, ki a tárgyhoz sem nit sem szólt, szintén megkerdeztetven, hogy mi az ő legkedvesebb olvasmánya, azt fe­lele lomhán : — Az étlap ! * Férj: Ki itta к az égisz nnszoly pálinkát? Asszony: Eil Aí:rt non tárók pálinkát a háznál! ❖ Orvos: „X is, asszonyság, hát hsa ka férjenek az orvos­ságot ?“ — Asszony: „Kern én, doktor ur! nem a Ihattam be neki, mert hiszen doktor ur úgy rendelte, hogy reggeli előtt a ljam he, mikor még józan, — erre pedig nincs eset !“ * Egy öreg ur két idegen hölgygyei utazott postakocsin. Az ifjahbik csakhamar elaludt és az idősebb elbeszélte, hogy nővére szenved. Az öreg ur sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy egy olyan bájos fiatal hölgy beteges. — Oh igen, jegyző meg sóhajtva az idősebb nővér — — szívbaja van. — Hogyhogy? talán elcsontoíulás ? és még olyan fiatal ! — hangozék a. résztvevő felelet. — Elcsont .... ? Oh nem, egy hadnagy ! Radányi József. VEGYES HÍREK. — A sepsi-szentgyörgyi M lkod velők Egye­sületének választmánya vasárnap, október 22-én d. u. 5 órakor a pólg. leányiskola igazgatói irodájában gyű­lést tart, melynek tárgyai lesznek: 1) A múlt gyűlés óta rendezett előadásokról s ezzel kapcsolatos ügyekről jelentés. 2) Pénztárvizsgálatra bizottság kinevezése. 3) Egy következő előadás feletti tanácskozás. 4) Egy vá­lasztmányi tag megválasztása. 5. Az alapszabályok vég­leges megállapítása s a tagsági dijak iránt való intéz­kedés. 6. Indítványok. — Ezen ülésre a tárgyak fon­tosságánál a t. választmányi tagok szives figyelmét fel­hívom s egyszersmind felkérem lehetőleg pontos megje­lenésre. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. okt. 21. Kom író íny Andor, elnök. — A bankó hamisítási ügy, mely akkora sensatiot keltett Háromszéken, szerencsésen véget ért. A hosszas vizsgálat eredménye, a mint előre látható volt, az lett, hogy a vádlottak kivétel nélkül szabad lábra helyeztettek, a legutolsó vizsgálati fogoly elb>- csátását tegnapelőtt rendelte el táviratilag a miros-vá- sárhelyi főügyészség. — Kossuth Lajos 80-ik születésnapja alkalmára készült albumot Helfy Ignác/, személyesen viszi el Tu- rinha. Az album első lapja Gyű lay László allegorikus képe, a másodikon Kmi'msy József költeni é íye van. A li irmadik lapot emelkedett szellemű felirat tölti be, mely szépen kiemeli Kossuth korszakalkotó nagy tet­teit, s a magyar nemzet háláját tolmácsolja a nagy számüzöttnek. —■ Hullatja levelét az idő vén fája. A Nemere hideg szele a fák utolsó elsárgult lombjait is letépi, az elkésett őszi virágot is elhervasztja; habár még mosolyogva tekint alá a nap a letarolt mezőkre: ez a mosoly olyan hideg, mint a haldokló utolsó csókja és utolsó mosolya. Az ajtóban van a tél; a határ ha­vasokon már ezelőtt napokkal felütötte fénylő hósá- torát. Nincs mit keressünk többé a természetben, ne­künk Háromszéken nine ; szüretünk, — a gazd l közön­ség a kertekből és mezőkről mindent, az utolsó kórót is betakarította. A természet, ez a jó édes anya, nem ad már semmitse nekünk. Bizony ez a közös anya hoz­zánk, Háromszék gyermekei liez ezen évben mostoha volt; az őszi aratás megyénk nagy részében olyan silány volt, hogy néhol a föld alig adta vissza az elvetett mi- got. A tavaszi vetések eredménye valamivel kedvezőbb volt, mintha ki akarta volna pótolni a természet egyik kezével azt, a mit a másikkal elvett. A zab, árpa, tö- rökbuza, pityóka sat. vetések a legtöbb helyen jó kö­zepes termést adtak; de az őszi vetések nagy hiányát nem képesek pótolni, és sok család, mag a jobb módn­ak is aggódva néznek a zordon tél elébe. Az aggodal­makat némileg enyhítik — a közelebbi esőzések után szépen kelő és zöldülő vetések. Bizony ideje volna in ír, hogy annyi sanyarú év után, Háromszék is egy áldott esztendőt érjen, a minővel ez évben hazánk más vidé- kei dicsekednek Î — Az Üstökös. A kik nem red sínek reggeli öt órakor felkelni, pompás látványban gyönyörködhet­nek. Minden eddigieknél szebb, minden képzeletet felül múló üstökös csillag pompázik az égen, mír hetek óta, — most már halványabb és fogyó félben az óriási vándornak fénye. Ezernyi ezer millió mértföldeket nyargal be a világegyetemben — jött és távozott. Ki tudja, nem valósul-e a csillagászok azon sejtelme, hogy őrületes rohamában nem fog-e a Biela üstökös szóm >ru sorsára jutni. A köznép pedig, az most is oly b ibonás félelemmel nézi az „égi jelt“ s imádkozik, lngy távoz- tasson el az Ur minden rosszat és csapást házaikról. — A magyar szentkorona országai veres­kereszt egyletének Kovásznán folyó hó 15-ére egybe­hívott gyűlésén fiókegylete alakult 3 alapitó 72 rendes és rendkívüli taggal „veres kereszt orbai járási fiókegy­lete Kovásznán“ czitn alatt. Tiszteletbeli elnökké: özv. gróf Mikes Benedekné. Elnökké; Hollaky Attila szolga- biró. Al-elnökké: Bresztovszky Ödönné áll. leányiskolái igazgató. Jegyzőkké: Gödri Ferenczné kir. albirőné és Deák Albert ko vásznai községi jegyzi. L’énztárnokká: Incze György né kovásznai ev. ref. lelkészné. Orvossá: Dr. Barabás Sándor járási főorvos lettek egyhangúlag megválasztva. Megalakittatott az egylet választmánya is 20 tagból, tekintettel a 2 nemre. Özvegy gróf Mikes Benedekné az egylet tőkéjének gyarapítására a gyűlés színén 100 frtot adományozni méltóztatott, miért fo­gadja az egylet hálás köszönetét. Ko vászna, 1832, okt. 16. Hollaky Attila, fiókegyleti elnök. — A tisza-e szí ári ügyhöz. Újabb időben oly hírek szárnyaltak, mintha a kis Scharf Miriez nem lenne ép elméjű, vallomása ennélfogva nem is vehető figyelembe. A belügyminiszter megbiz.ísábil egy magas állású kormányhivatalnok látogatta msg a fiút. Kikér­dezte őt a rituális gyilkosság minden részlete felől, és Scharf Móricz első vallomísához liiven nyilatkozott. A hivatalnok meggyőződött a fiú ép elmebeli állapotáról és ily értelemben meg is tette felterjesztését a belügy­miniszternek. — A drága hóhér. Hamburg városa régi idők­től fogva külön fizetett hóhért és mellette a kutyák pusztítására egy sintért tart. E két embernek nigynhb jövedelme van, mint a polgármesternek. E.i fizetésül; 11.000 írtra megy; emellett nagy a mellékjövedelmük is. A mostani hóhért pl. azért mezditották el állásától, mert a hatóságilag kontiskált húst ismét eladta a mé­szárosoknak. A hóhérnak Hunburgban nagyon kevés dolga akad; az utolsó tiz évben csak két kivégzés hör­dült elő. Hamburgban a kivégzésnél a guillotine vau behozva. — Izgató szerelmi dráma játszódott le a napokban a párisi boulevardon. A sétálok közül, a ki­ket a szép őszi nap a boulevardra csalt, kivált egy ele­gáns öltözetű no, gyors léptekkel egy csinos fiatat ur fe lé tartott, a ki nyugalmasan szívta cdgirettjét egy kávé-

Next

/
Thumbnails
Contents