Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-10-18 / 84. szám

— B35 — sel ve valának. A régen nem látott zsidóság újra elfog­lalta egykori, s távolléte miatt „igenis“ megérezhető' helyét, és a teljesen félrevonult románság is eljött végre a „magyar“ színészeket meghallgatni, nemcsak, hanem : megtapsolni. Ez igen fontos esemény, méltó a följegy­zésre; nemcsak azért, mert az ők ottléte mindnyájunkra igen kellemesen hatott, hanem azért is, mivel ez azt jelenti, hogy még sincs a román a nemesb értelemben vett magyar állam eszméjétől olyan távol, miként ezt a Gazettáék és a körültekintő szászok minduntalan hir­detni szeretik. Hát úgy legyen! Es ha a Ivronstádter hívei hasonlóképen cselekesznek, Bényei urnák pedig legyen meg jutalmul azon édes öntudata, hogy színtár­sulatának osztatlan tetszésükben részeltetett előadásai egy lépéssel közelebb hozták egymáshoz a brassói szét­vonó, különféle nemzetiségekét. Színészeink az előadás sorozatát Rákosi Jenő „Ti­tilla hadnagy“ czimü 4 felvonásos operette-jével kez­dették meg szombaton, e hó 14-éu. Bényeiné (Ptitru- vally hadnagy) nagy terjedelmű, jól iskolázott ércz-csen- gésü hangjával, jói felfogott és kitünően alakított játé­kával csakhamar meghóditá a nagy közönséget, mely cseppet sem volt fukar a sürü tapsokban és szívből fa­kadt „éljen“-ekben. Még Németh (Zsán Belázs) és Tóth Berta (Katicza) osztoztak főkép az est babéraiban. Az egész előadásban pedig az a legkellemesebb, hogy a Bé­nyei operette társulata határozattan megnyerte a köz­tetszést, a mi remélhetőleg a legbuzgóbb pártolásban fog nyilvánulni. — A szombati hatás nem lazult, sőt fo­kozódott tegnap, midőn Csepreghy „Piros bugyelláris“-a csaknem zsúfolásig megtöltő a színházat. Ma ismét Bé­nyeiné (Zsófi) tündökölt, ki úgy látszik, versenytárs nél­küli primadonnája a társulatnak s ki iránt a hálás kö­zönség a legnagyobb elismeréssel fog lenni mind végig. Es méltán. Mert В-né nem közönséges jelenség a vidéki színpadon. Gyönyörű hangjával meglepően tud elbánni s játékaiban elragadóan alakit. Németh is (Csillag Pál) méltán megérdemelte a tapsokat, úgyszintén S. Mihályi K. (Peták káplár) nagy bravo úrral játszott. Általában nem akarunk fellengősen dicsérgetni ; hanem minden tartózkodás nélkül kimondhatjuk, hogy Bényei ur „derék“ társulatot hozott ide, amiért szivünk­ből monjduk, hogy: Isten hozott! Isten hozott!! Hazafi. Iparügy. A brassói román iparos tanulók és segédek támogatá­sára alakított egyesület alapszabályai. Brassó, 1881. Römer és Kamner nyomdája. Egy íelivre terjed, de igen figyelemre méltó ezen 39 szakaszból álló szabályok összege, melyet a ni. kir. belügyminiszterum ezen megjegyzéssel erősített meg lö74 íebr. 14-én: „Látta a m. kir. belügyminisztérium oly megjegyzéssel, hogy külföldiek csak a m. kir. bel­ügyminisztérium előlegesen kikérendő engedélye folytán lehetnek az egyletnek bármi néven nevezendő tag­jaivá“. Az egyesület czélja: román iparosokat képezni- és segélyezni. Az egyesület gondoskodni fog, hogy minél több román nemzetiségű gyermek felvétessék képzett mesterek műhelyeibe s a tanulók az egyesület pártfo­gása alatt lógnak állni s gondoskodik, hogy minden román iparos tanuló hivatásának megfelelő oktatásban részesüljön. Az egyesület fizeti a szegény román iparos tanulókért az iskolai és ipari tandíjt. A segédeket tá­mogatni lógja, hogy külföldre mehessenek önképzésük ózdijából, támogatni lógja azon segédeket is, kik mun­kát egy időre nem kapnának, vagy Brassóból más vá­rosba óhajtanak elutazni. Megjutalmazza azon mestere­ket, kik tanítás végett román tanulókat vesznek fel mű­helyeikbe. Kölcsönt ad az olyan román segédeknek, kik Brassóban szándékoznak megtelepedni és önálló meste­rek lenni. Az egyesület tagjai: alapítók, kik egyszer min­denkorra 20 irtot adnak. Rendes tagok évi 2 Irtot fizet­nek. A segédek is lehetnek rendes tagok, ha havon- kint 10 krt fizetnek. A pártoló tagok 2 frt, vagy egy­szer mindenkorra 20 Írtnál kevesebbet fizetnek. Van­nak tiszteletbeli tagok is, kiket a közgyűlés választ. Az egyesület ügyeit 9 tagú választmány vezeti s minden hónpban tart rendes ülést ; közgyűlés évenként egyszer tai tátik. Iía az egyesület alaptőkéje az 50 ezer forin­tot meghaladja, a felesleg felől a közgyűlés intézkedik, lia pedig az egyesület leloszlik, vagyonát a brassói gr. kel. roman kereskedelmi iskolák fogják örökölni. Az egyesület hivatalos nyelve°a román, hivatalos pecsétje szintén román köriratu. Ennyiből áll, rövidre vonva, ezen alapszabályok összege, melynek alapján a brassói románság értelmi­sége a hazai ipar fejlesztését igyekezik a románok kö­zött előmozdítani. Azért ismertetem meg ezen alapsza­bályokat, hogy láthassák a brassói magyar iparosok s láthassa a brassói számos értelmiség is, miszerint ilyen társulat a magyaroknál is elférne. Részemről nem kell biztatni a székely fiákat az ipar tanulásara; jenek azok ide százával. Iskoláztatásuk is megkezdetett múlt évben az áll. polg. iskolában 9 órán. Be hányán látogatják ezen iskolát? Van Brassó­ban körül belől 600 székely iparos tanuló s ebből be­íratta magát múlt évben 175, az idén 80 tanuló. Nagy szegénységi bizonyítvány ez a mesterek részéről, kik még ingyen sem bocsátják az iparos inasokat iskolába. Egy magyar egyesületnek itt igen szép feladata volna. Brassó, 1882. október 14. Kqós Ferencz, kir. tanfelügyelő. VEGYES HÍREK. — Három szék megye a Petőfi-ünnepélyen Jó­kai Mór, Csiky Kálmán, I)aczó János és Nagy Gábor urakkal képviseltette magát. — Tewrewk Árpád ur a Petőfi' [szobrának le­leplezése alkalmával, a következő sikerült emlékverset küldötte be hozzánk : Mindent rombol, emészt az idő. Ninc3 semmi kímélet: Romba dűl egykoron, óh, romba e szép szobor is. Ámde Petőfi hírét az idő nem bántja: örökké Fenmarad az, mit nagy szelleme létre hozott. — A se psi-sz en tgyö rgyi községi iskolá­nál s a.polgári leányiskolánál f. hó 21-én adatik meg a szokásos szünidő s tartani fog okt. 30-ig. — Valami vásott ficzkók hétfőn éjjel olyan mulatságot szereztek maguknak, a miért bizony nem volna kár őket nehány hétig a járásbíróság kosztján tartani. Tetszett ugyanis nekik a Beteg-féle gyógyszer- tártól kezdve Bogdán házáig a járdán kívül ültetett díszfákat, melyek az idén már igen szépen fejlődtek, össze-vissza törni, daczára, hogy a fák erős kerítéssel voltak védve. A hitvány tréfa elkövetőit szorgalm isan nyomozza a rendőrség, s ha csakugyan akad gazdája a kárnak, hisszük, hogy elveszi mindannyin méltó bünte­tését. — Széchenyi Pál grófról, az uj földművelési, ipar- és kereskedelmi miniszterről, a következő életrajzi adatokat közöljük: Széchenyi Pál gróf született 1839-ben. Hasonló nevű atyja és kiváló miveltségü anyja gróf Zi­chy Emilia gondos és alapos nevelésben részesiték a már kora ifjúságában jeles tehetségre valló ifjút. Eleinte a papi pályára szánták, melyen hasonló őse oly fényes nevet szerzett. Hajlamai azonban nem egyezvén meg e pályával, még korán lelépett arról és a gazdasági ügyek­nek szentelte tanulmányait. Mut gazdi már korán fel­tűnt vonzó és magvas beszédeivel; tágabb körű szerep­lésre azonban mindaddig nem nyílt alkalma, mígnem 1875- ben képviselővé választatván, a gazdasági téren te­vékenyebb működést kezdett kifejteni. Ezzel mihamar magára vonta a közfigyelmet és közbecsülést, úgy, hogy 1876- ban a gazdasági egyesület alelnökévé választatott. Ettől kezdődik tuiajdonképen az ő tevékeny működése gazdasági ügyeink fejlesztése terén. Az 1879. évi szé­kesfehérvári kiállítás alkalmával tartott országos gazda- congressuson ő vitte a vezérszerepet s ugyancsak az ő kezdeményezésének köszönhetők azon nagyszabású és eredményükben oly becses gazdasági enquetek az orszá­gos gazdasági egyesület kebelében, a melyek eddig nem ismert lendületet adtak gazdisági ügyeink fejlődésének. A vidéki gazdasági egyésületek működése szintén en íek a hatása alatt vett nagyobb lendületet. A Gazda-kör megalakításában a vezérszerepet szintén gr. Széchenyi Pál játszotta. Legutóbb az agárdi nemzetközi ekeverseny rendezésében vett igen tevékeny részt, s annak sikere első sorban méltán a gróf Széchenyi Pál érdeme, a ki, mint a rendező bizottság elnöke, valóban fáradhatlan te­vékenységet fejtett ki e nemzetközi verseny sikere ér­dekében. — Jól sikerült medve vadászatról értesí­tik lapunkat Erdő vidékről. A nagybaczoni erdőségekben ugyanis a szokott őszi vendégek, a medvék szép szám­mal jelenvén meg, kártékony természetüknél fogva a rögtöni vadászat szükségessé vált. Hivatalos vadászat engedélyezéséért Pontiustól Pilátusig folyamodni hosz- szu időt vett volna igénybe, addig a vendégek eltávoz­nak, vadászjegygyei rendelkező vadász ott épen kevés. Értesítés folytan Z ithureczky Gyula baróthi birtokos és az éppen nála levő Kelemen Lijos ügyvéd október hó 15-én korán reggel felrándultak Nagy-B iczonba és összeszedvén nehány vadászt, — először is a Piliske, másként a Jávorostető nyugati oldala felé mentek, mely tető a tusnádi fürdővel szemben oly büszkén néz le. A megkezdett vadászat második államábau már-már csak­nem vége volt a hajtásnak, puskás és hajtó szembe nézett, midőn egyszerre két medve állt elő, egy na­gyobb és egy kisebb. Hogy az ily körülmények között legkönnyebben történhető emberáldozat .kikerültessék, meg a jobb lövésben levők sem lőhettek, csak is egy vadász sütötte ki fegyverét eredmény nélkül. A negye­dik hajtás azonban igen szép eredménynyel történt, két szép medve esett el, egyik tiszta fekete, másik szürke, mindkettő egyforma nagy; egyik öt, a másik egy lövésre esett el. Egy félóra alatt történt az egész, volt nagy öröm, s a végén magnum áldomás. Bátor lélekjelenlé­tét szépen mutatá be az íjjii Zathureczky László tech­nikus, ki öt-hat lépésnyi távolságból lőtt rá a macz- kóra. A meglehetősen hízott inaczkók húsát szétosztván, a hajtők a községben jó lakomát csináltak belőle. — Igen óhajtandó volna, hogy ha azon húsz darab sz i- bad vadászjegyből, milyet a mag is kormány a me­gyéknek engedélyezni hízott kilácásbi, Nagy-В iczon község jobb vadászainak is legalább kettő adatnék, mert sok ragadozó álattal vau baja a községnek, mi­után erdősége jobbadán a Hargita délkeleti hegyláncza végpontját képezi, és igy kedvező megállapodási helyül szolgál medve és farkasnak egyaránt. Vadász. — Babarczy Ferencz, Brassó-Fog irasmigyék derék és valódi hazafias érzületü in. kir. adófelügyelője, e hó 9 én búcsúzott ki a brassóvánnegyei közig, bi­zottságból. Előbb tönkre verte egy szász bizottsági tagnak a múlt gyűlésen emelt két vádját, a brassói nők tár- czája és a krizbai hires dukál-féle ügyben. Et conti- cuere omnes! . . . Főispán ur ő méltósága megadta az eltávozónak a teljes elismerést, midőn ünnepélyesen ki­jelentette, hogy az adófelügyelő hazafiságában nem két­kedik, s a fennebbi két ügyben tett jelentését meg­nyugvással veszi tudomásul. A brassói magyar párt 25-ös bizottsága e hó 8-án jegzokönyvileg elismerést szavazott a köréből távozó tagtársnak. Kisérje szeren­cse a hazafiságáról kiválóan ismeretes Háromszékvárnie- gyében derék hazánkfiát és a buzgó hivatalnokot! x. — Eljegyzés. Nagy-Solymosi К on ez Armin gyógyszerész és vegyész Sz.-Udvarhelytt, eljegyezte se­gesvári nagybirtokos, Heisinger György ur kedves és bájos leányát, M at i 1 d о t. — Nagy-В a ez on községi iskolája megnyi­tása alkalmával e hó 1-én belépti díjon felül fizettek : Baróthi felső népiskolai igazgató tek. Bedő József ur 1 frtot. Sepsi-szentgyÖrgyi ügyvéd tek. Kelemen Lijos ur 3 frt 40 krt. Köpeczi birtokos t. Balázs József ur 20 krt, Gáspár István ur 20 kr, Gáspár Albert ur 20 kr. Baróthi vendéglős Grosz Vilmos ur 60 kr. В idosi bir­tokos Budai Gábor ur 60 kr. Száraz-ajtai leiké sz tiszt. Benkő Gergely ur 80 kr. Száraz-ajtai tanító t. Józsa Károly ur 20 kr. Baróthi felső népiskolai tanár t. Hoós Jáno3 ur 60 kr. Királyi tanfelügyelő ngos Komiromy Andor ur 3 frt 60 kr. Felső rákon tanító tek. Czirmu Lajos ur 60 kr. Nagy-baczoni Mókán Tódor ur 2 frt, ifjabb Gedeon Máté ur 2 frt, Begdán Kristóf ur *0 kr, lelkész tiszt. Révay Ltjos ur 3 frt. — Az összeg a nagy-baczoni kbdedóvó-alaptőkéhez csatoltatott. A szí* vés adakozóknak köszönetét nyilvánit a nigy-baczoni községi iskolaszék. — Az eszéki katasztrófához. A „Drau“ írja, hogy a hid leszakad fsakor •‘•szerencsétlenül járt huszá­rok közül eddig tizenegyet találtak meg és pedig 1-et Bellyén, 1-et Eizéken, 2-őt Vukováron, 3-at Dalján, 3-at Almáson, let Erdődön és 1-et Szarvason. Négy amíg­talált holttestek közül úgy el volt változva, hegy alig ismerhettek reá s csak nagy bajjal volt ugyanazonos­ságuk megállapítható. Nagy kegyelettel temették el sze­gényeket Dalján. Tömérdek ember mint a koporsóik után, melyeket a legszebb virágokkal árosztottak el az ottani h Ügyek. Azt hiszik, h így a Dráva újabb árai t- sával, az eddig eltűnt h dttesteket is megtalálják. — A bátor ez ár. A „Köln. Ztg.“ pátervári le­velezője a következőket írja lapjának: A ezár. ki még mindig Péterhofban tartózkodik, Moszkvából való visz- szatérte óta mindennap látatta m igát. Feltűnő, hogy a legsűrűbb nép töm eget keresi fel, rendesen minden kí­séret nélkül. A g ird.a-ze.iok írok hangversenye alatt mindenkor megjelenik a parkban kétkerekű kocsiján s többnyire maga hajtja biztos kezekkel a lovakat; a park jobbára tele van emberekkel s az uralkodj közöttük kocsikázik. Sokan meg sem'ismerik a czárt s csak ak­kor köszöntik, hí másokat Injlongani látnak. A min­den oroszok ez arja azért keresi annyira a nyilván essi- got, h így megczáfolja ami híreket, melyeket visszavo- nultságaról terjesztenek széltiben. — Hibaigazítás. A „Nemere“ 82-iк száminak tarczájába értelem ta varó sajtóhibák emsztak be, melye­ket következőleg kérünk kiigazítani: A 9 ik kikezdés első sorában „kérdés“ helyett к ér iced és; a 12-ik ki- kezdés hirmadik sorában „protestantiz u i f“ helyett p ositi vizmus; a 14 -ik kikezdés utolsóelőtti sirábin „magyar czivilizáczió“ helyett magas czivilizáczió; végre a czikk legutolsó sorában „El a hit“ helyett El a lut olvasandó. ^ — Bernstein Márk könyvkereskedésében kap­hatók a következő legújabb zenedarabok: Schauer Fe­rencz: Egyveleg „Atala“ czimü operából 2 fűzet 3 frt. Tündérkeringő „Atala“ czimü operából 1 frt. Kiss Béla: „Nefelejts“ lengyelke 6ó ki’. Aggházy Károly: Sárosi nóta, csárdás 1 frt. Este Van mir, m ig/ar rom'mez 8J kr. Munkácsy Nótája (Bas a szivem, csillag is az ég) I frt. Haber Károly: Harmónia induló 60 kr. Huber Sándor: Mdimári, Almásy népszínművének d liai 1 frt. Erkel Ferencz: Takarodó '„Névtelen hősök“ eredeti dal­műből 1 frt. Somogyi Mór: „Gyermekeiét“, könnyű fo­kozatos modorban 1 frt. „Gyöngyvirág“ keringő 1 frt. Grechenek Béla: „Paula“ rezgő 60 kr. Gall Ferencz: Rógtönzet magyar irályban 75 kr. Arady Lijos: Zsur­naliszta Tipegő 60 kr. Htinny Klzmér: 18 32 ilci Jo­gász Csárdás 80 kr. Komlódi Gyula: S ili’se ht.lu.ik meg csárdás 60 kr. Chrarl Lecoq: Kis doktor cfimü dalmű­ből egyveleg 1 írt 80 kr, Chari К lep s : „Csak te egye­dül“ keringő 80 kr. Cliarl Lecoq: Nap és H old czimü dalművéből egyveleg 1.50. Strauss Járns: „Résén aus dem Süden“ keringő a Királyné csipkekendője czimü dalműből. Renaud de Vdbac: Az „Üdvöske“ czimü dal­művéből egyveleg 2 fűzet 3 frt. В inti San hr: „Nana“ keringő zongera és énekhangra 1 frt. Nagy S indor : Milunari, Almasi nép színmüvének összes dalai 1.50 kr. II ilmay Kázmér: Gyógyszerész csárdás' 8 0 kr. Rácz Pál: Jogász csárdás 1 frt. — Vidéki megrendelések azonnal teljesítettnek. N y i 111 é г *) Midőn Brassóba lett áthelyezésem folytán íl.árom- székmegyeből távozom, fogidja e megye mélyen tisztelt közönsége és mindazon jóakaróim, ismerőseim és bará­taim, kiktől az idő rövidsége miatt személyesen búcsút nem vehettem, a tapasztalt támogatás és szívélyességért, melyben részesültem, legőszintébb, hálás köszönetemet. Szivem mélyéből; fajdalom óéit kebellel kívánom, hogy a Mindenható Háromszékmegyét s annak minden lakos- sát egyeu-egyen áldásával áraszsza el. Jólét,öröm és meg­elégedés honoljon az ország eme kedves részében, mely előttem oly kedves és örökké emlékezetes lesz, mely me­gye iránt a távolban is legforróbb szeretete.net és mély tiszteletemet örökké megtartani fogom. GdilCíy István, kir. adófelügyelő. *) E rovat alatt megjelentekért nj.n telel S s a seerk.

Next

/
Thumbnails
Contents