Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-10-08 / 81. szám
szín, ennek közepén van a kék szinü tulajdonké- peni jegy к ép, egy építészeti keret által határolt íráslemez, szélein a feliratot viselő szalagokkal. Az iráslemez felett egy négy ponton megkötött borostyán-koszorú által körülvett éremben Ô felsége I. Ferencz József császár és király arczképe a szemlélőtől jobb felé forduló arczéllel van alkalmazva, mig ennek mindkét oldalán egy-egy kerek mezőben az „1“ arabs számjegy világos színben sötét guilloche rajzolaton látható. Megjegyezzük, hogy a jelenleg forgalomban levő i860, évi julius hó 7-ről keletkezett i osztr. ért. forintról szóló államjegyek 1883. évi szeptember hó 30-ig még az osztrák-magyar monarchia minden állami pénztáránál és hivatalánál fizetésképen elfogadtatnak. A képviselőház ülései f. hó 7-én kezdődnek s már első üléseiben élénk viták várhatók, melyekre a legutóbbi napon eseményei — a pozsonyi zsidóüldözés stb. - fogják az anyagot szolgáltatni. A mérsékelt ellenzék — igy értesül a „N. Fr. Pr.“ — már egyik kiváló vezetője által közöltette a kormánynyal, hogy minden a pozsonyi mozgalom leveretésére irányuló intézkedését a legh itályosab- ban támogatni fogja. Maga a szélső pártnak, a függetlenségi elemeknek ama része, mely a kulturális ügyekben Irányi Dániel zászlaját követi, az antiszemitizmus által felvetett kérdésben a kormánynyal együtt járand, sőt az említett lap szerint annak is jelei mutatkoznak, hogy a függetlenségi párt körében komoly válság követkéz nék be. A pozsonyi antiszemita mozgalom lecsende sedett, s Jekelfalusy kir. biztos gyors és erélyes intézkedései folytán a vagyon - és életbiztonság tel jesen helyre van állítva. A vidékről azonban szaporodnak a nyugtalanságokról szóló jelentések. Nagyobb rendzavarások ugyan nem történtek, s a kétségtelen felbujtogatott nép az erélyes intézkedések láttára fenyegetőzéseken s kisebb rendetlenségeken túl nem ment. Pozsonyi táviratok szerint kétségtelen, hogy a nagymérvű izgatottságot, mely a városban és megyében észlelhető, nagyrészben azon hamis hírek okozták, melyek a vidéken történt forrongásokról, sőt vérengzésekről terjesztetnek. К híreknek is Jekelfalusy kir. biztos vetette végét, ki különben most a bűnösök kikutatása és megfenyi- tése körül fárad, s nodják, hogy az antiszemiták szélesen elágazó szervezett működésére jöttek rá. A vizsgálat eredményét azonban most még kom- binácziókkal megelőzni nem lehet. Montenegróból harczias híreket jelentenek a bécsi „D. Ztg“.-nak. A Boccheben az erődítési munkálatoknál alkalmazva volt 200 montenegrói munkást visszahívták, állítólag azért, hogy kordont állítsanak az albán határon előfordult ösz- szeütközések ismétlődésének megakályozására. Más oldalról azonban azt jelentik, hogy a behívott legénység egy része a herczegovinai határra fog küldetni. Csetinyében t. i. nyugtalanságot keltenek a krivoscziai erődítések, melyeket Montenegró ellen intézetteknek tartanak. Nikita fejedelem sztpéter vári időzése alkalmával közbenjárásra kérte fel a czárt a közte és a bécsi kormány közt fenforgó di- fterencziák ügyében, melyek egyikét a herczegovinai meneküllek tartási költségeinek megtérítése is képezi. Az Ausztria-Magyarország s Montenegró közti feszültség következtében ismét életjelt adnak a herczegovinai felkelők is, kiknek száma még mindig fölülmúlja az ezeret. Boszniában is mintangol és a szebeni bankár“ t egy szuszszal, egy este, a publikum egy ülőhelyében játszotta el, erre csak azt mondjuk: váljék egészségére. Ha Tóth Józsefnek, a kinek pedig III. Richárd force szerepe volt. valaki azt ajánlotta volna, hogy Leart is játszódja el, szépen megköszönte volna, de nem követi; ha pedig még azt is kívánta volna tőle, hogy pláne egy és ugyanazon este, akkor egyenesen azt kérdezte volna az illetőtől; „hát őrültnek tart engem az ur ?“ Hasonlólag járt volna el Egressy is, a kinek Lear vótt a főszerepei egyike, ha ellenkezőleg irányába III. Richárdra vonatkozólag állanak elő hasonló következményekkel? Hanem azért Molnár ily nagy feladat megoldására is önszántából vállalkozott. Hogy az eredményről szóljunk, azt engedje el nekünk a tisztelt közönség. Л égül röviden megemlitjünk, hogy Molnár föllépett még: „Don Cézár de Bazan“, „Molière élete és halála“ s „Sylliven és a nyárspolgárok“ czimü darabokban. Ezekben már sokkal türhetőb- ben, sőt az utolsóban épen jól játszott. Itt volt pár jelenet, a melyet örömest láttunk. Mert itt nem akart nagyszerű művésznek tűnni fel, a gri- mászok, szemmeresztgetések elmaradtak, sőt pár helyt maga a dikezió is teljesen kielégítő volt, a milyent középszerű színészektől megvárhatunk. az „Othello^k, „Lear király“-ok, „ Iartüffe ‘-ok, „III. Richard“-ok helyett ily nemű darabokra \ álasztott volna vendégjátékául, iegalább is 10 annyi tapsot aratott volna, s mindannyiszor „tele hazat fogott volna csinálni. Ezt jó lesz neki jövőre szem előtt tartani.--------------- — h -y-*) ) Az iró ii.ími tekintetből közöltük e czikket; azonban kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy az iró szigorú bírálatát nem osztjuk. Molnár György ur szinunivészetérol mi másképen Ítélünk, minek itt szereplése alkalmával kifejezést adtunk. Szerk. egy 800 felkelő kóborog, s a rablótámadások szaporodnak, kivált Focsa körül nagy a bizonytalanság, miért is a katonaság kettőzött őrjáratokat tart Könyörüljünk a szerencsétleneken. (T.) Az árvíz elvonult, hanem a pusztulás megmaradt! A ki távolról szemléli a tiroli bérezek felhőt bontó ormait, s elragadja őt ama méltóság, melylyel e büszke hegyek jégkoronás homlokait a verőfényes ózon égszin kék árjába emelik, nem gondolják meg, hogy e büszke hegyek egy ország kegyetlen zsarnokaiként egy nemzetet tiportak maguk alá, s hogy leverve, összetörve, lábaiknál hörög a tiroli nép. Kik e büszke hegy-knek magasra emelt jégkoronás homlokaikat szemlélik, nem gondolják meg, hogy eme büszke zsarnokok lábainál a pusztulás és nyomor rémes képe sötétlik, s hogy e rémes kép élő alakjai mint kisértetek emelkednek ki a romok közül, istenhez, emberhez könyö- rületért nyújtván ki karjaikat. Igen! Ama büszke hegycsoport, rémes tettei után az alkonyati fénytől pirulva, borzasztó napok után a lehulló égi testnek lángsugarakból szőtt palástjába burkolva áll ott, mint összeesküvő czin- kostársa a viharnak. Mint kik haszonbérb ; adták magukat az orkánnak, koronás szolgáivá lettek a daemonoknak, kik alvilági lánczaikat széttépvén, az elemek hátára ülve, tajtékzó fergeteg paripán vágtattak ki a pokolbó', hogy e földön ördögi mu latságot csapjanak. Tirolt választották ki maguknak a legalkalmasabb helyül, a hol a lapályokat, völgyeket, sikátorokat, mélyedéseket át lehet változtatni temetőkké! Megalkudtak a hegyekkel, és czinkostár- sokui használták fel azokat : kirabolására, elpusztítására egy fél országnak; feldulására a nyugalomnak; felkeltésére a nyomor szörnyetegének szétszórására az emberi családoknak és megrepesz- téséré a sziveknek. És tervük óriásilag sikerült! A felbérelt hegyek isszonyu pontossággal végezték rettentő munkájúkat, a vihar gyilkoló elemeinek mindenütt kalauzokul szolgálván, bevezetvén azokat a legelrejtettebb helyekre a gunyhókba és a palotákba egyaránt. Az orkán kezeikbe adta a szelet és a felhőt. Ök felforditott tölcsérekké változónak igy osztván szét a rájok omló tengert, s igy vezetvén be minden hegy sikátorába a dúló szelet. Mikor aztán megrendült a jelszó, hogy ég-föld megrázkódott s ajvillámok szárnyai hordták a sötét éjben a rémek szövétnekét, megkezdődött az isszonyu munka. Lenn az emberek semmit sem tudtak az ösz- szeesküvésről, a mindennapi munka kenyerét örömmel osztá családjával az apa, gyermekek és öregek együtt üldögéltek az asztal körül, s altató dalt zengett az anya a mosolygó ajakkal elszenderült, talán az angyalkákkal álmadozó kisdedeknek. A szobában szerényen lángoló mécs reszkető fénye a kicsiny ablakon át a fekete éjbe sugárzott ki, hol már a vihar kémei ólálkodtak, susogva csúszkálván a falombok és harasztok között. Semmi roszat nem sejtett a tiroli nemzet család. Egész biztonsággal hajtá le fejét a párnára s adta át magái a nyugalomnak, melyet bizton megérdemelt. Becsületes, dolgos nép a tiroli; kitartós, fáradhatlan és hü. Hát egy ilyen népet dolgozni meg, igazán egy ördögi gondolat. Igenis, ott feküdtek ők boldog családi álomba merülve, s nem hallották azt az ijesztő morgást, melyet a közelgő szörnyeteg bömbölése terjesztett. Nem hallották a viz esését, melyet a havasok tölcsérei zuhogtattak alá a magasból; nem hallották az üvöltést melyet a sziklák sípjain át a kárörvendő rósz szellemek vihogása követett el.-Hanem aludták a csendes álmot, a munka utáni nyuga lomnak mély és csendes álmát. A vész pedig közeledett ; a legelső marhák bőgése felzugott a rengetegekben, s az alárohanó tehenek csengetyüi vészes sírással ijesztgették föl álmából az éjjeli csendet. Pásztorok jelentek meg a faluban, birül hozva a vészt, s megkongatták a gerendáikon alvó harangokat. Szurkos fényű szö- vétnekek lángja piroslott az éjszaka köpönyegére tűzve, mint egy égő rózsa s a vészjelek rikoltását egyszerre csak tulbömbölte az orvul megérkezett áradat. A. ki tudja, hogy mi az, egy isszonyu pillanatban riadni fel az álomból, hallva a rémes sikoltást, hogy: halál! halál! Itt a halál! Az tudja azt is hogy e kifejezésben : „elvesztette az eszét “ — mic jelent. íme ne csodáljatok tehát, ha azt a családot, melyet boldogan láttatok nyugodni, csak egy szép pillantás múlva őrülten látjátok megjelenni magatok előtt. Sikoltva a gyermekeket, jaj- veszékelve az anyát, feldúlt arczczal az apát. Es jön a viz, bömböl a viz! Tör, ront, söpör, mindent könyörtelenül. Úgy omlik lefelé, mintegy, felolvadt hegy, túrja, frecsegteti hányja a tajtékot s fojtja belé, a mit elől-utól talál a megveszett elemek dühével. Már házak dűlnek, házak recsegnek, az egész rengeteg ropog, mintha a hegyek menekülni indulnának ; a lezuhanó háztetők alul iszonyú orditás harsan föl, aztán hörgéssé válik és elhal a gyilkos .áradat fojtogiitása alatt. Eszét vesztetten menekül mindenki, a merre tud s mire feljön a nap, hogy nincs anya, a családfő megtébolyodva ül a háztetőn, mint egy siron, a melynek alája van temetve mindene ! De hiszen egy temető az ország, s azok a felnyúló sziklák sírkövek, azok a kerek hegyek sirhalmok most ; tegnap még szörnyetegek, ma már egy ország gyászának siralmas emlékei. Es e sírok, e sírkövek közt bolyong az árva, a ki szülét keres, és a szülő, a ki gyermeket keres. Tegnap a vihar bömbölt, ma a nép jajgat, tegnap a viz gyilkolt, ma az éhség és nyomor! Fájdalmat enyhíteni nincs is könyörület ! Ki kell annak égni, mint a lángoló szesznek az utolsó cseppig, mert nem alszik el hamarább. A részvét, melyet e szerencsétlenek iránt érzünk, megrezgetheti szivünk húrját, de nem apaszthatja a szenvedők lelki kinját, melynek balzsama csak isten kezében ; hanem a mi az ember kezében van : az a könyör ! A könyör adománya! Kenyér az éhezőnek, ruha a dermedönek, hajlék a hajléktalannak! zv magyar alföldnek, Szegednek is ezt adott a könyörülő emberiség és köztük Tirol, és most? Tirol nyög, Tirol jajgat : oda oda ! Nyújtsátok ki a könyörületneh áldást hintő kezeit ! A magyar nemzet mindig nemes volt, a magyar szív mindig jó volt. hát még akkor, mikor kötelességet kell lerónia! A király megkezdte már! A főváros mozog, és nem hisszük, hogy lenne város és vidék ez országban, mely megfeledkeznék az embernek, különösen a magyar nemzetnek azon kötelességéről, melyet e földön bizonynyal figyelemmel kisérnek, de talán az égben is. Segélyre föl! Nyissák meg a lapok az ado- kozások rovatát, induljanak n.eg a jótékony előadások, mutassa meg a nép, hogy Európa nemzetének becsülését megérdemli. A tisza-eszlári ügy. A bünvizsgálat, mely folyó évi május hó lg én indult meg, csak az utóbbi időkben fejeztetett be. úgy , hogy az előbbi ügyész elmozdítása után Nyíregyházára küldött Havas kir. ügyész a vizsgálati iratokat csak a legközelebbi napokban, azaz folyó évi szeptember hó 27-én kapta legelőször kezei közé. Valótlan tehát némely lapnak a vizsgálat illetéktelen befolyásolását hangoztató állítása, mert a vizsgálat, legyen az jó, legyen az rósz, kizárólag az illető vizsgáló biró által állítatott össze, a nélkül, hogy abban csak egyetlen egy ellenkező ügyészi indítvány által, nem akadályozva, de csak in- kommodálva is lett volna. Hogy a vizsgáló biró és a melléje rendelt kir. alügyész közt időközben konfliktus támadt, ez igaz. De ezen összeütközés a vizsgálat tárgyára, a vádlott zsidók ügyére egyáltalában nem vonatkozott, hanem vonatkozott egyedül és kizárólag a börtön- rendtartás némely szakaszainak értelmezésére, nevezetesen a vizsgáló bírónak a kir. ügyészi fegy- házakban való rnegjelenhetésóre, azután pedig a vizsgáló bírónak azon igényére, hogy ő és lakása — ez esetben börtöni strázsával biztosittassék. A mi azóta, vagyis Havas kir. ügyésznek Nyíregyházára étkezése óta történt, a következő : Égyik vádlottnak egészségi okból megengedtetett, hogy több időt töltsön a fogház udvarán. Négy egyén pedig a vizsgáló biró hozzájárulásával szabad lábra helyeztetett. Végül a kormányhoz érkezett panasz s a nyíregyházai törvényszékhez a kormánytól érkezett utasítás lolytán a kir. ügyész kihallgatásokat eszközölt a felmerült panaszra nézve. De a'mint már megjegyeztük, e kihallgatások a törvényszékhez jött utasítás alapján történtek. A tisza-eszlári ügyet érdemlegesen illető vizsgálatra nézve még nem volt és nem is lehetett alkalma Havas kir. ügyésznek nyilatkozni, mert a vizsgálati iratokat csak négy nappal ezelőtt kapta meg, s azok tanálmányozásával lesz most egy ideig elfoglalva. 1ШШИИ——1111 Málik Jóssefné szül. Gyárfás Gizella. Szül. 1856. aug. 21, raegli. 1832. okt. 5 Lapunk szerkesztőjét súlyos csapás érte; müveit lelkű ifjú nejét, boldog házasságának hetedik évében kisérte sírba, folyó hó 6 án. Ha a legkeserübb fájdalmat enyhítheti a jók részvéte; ő és övéi vigasztalást találhatnak azon páratlan közrészvétben, mely bánatukban osztozott és osztozik. Már ez előtt napokkal, midőn a köz- kedvességü müveit nő életveszélyes betegségének hire elterjedt, városunk közönsége remény és aggodalom közt tudakozódott hogyléte felől, a családtagokon kívül számosán siettek ápolására, vigasztalására. S midőn bekövetkezett a szomorú halál, a közrészvét versenyezve sietett a férjjel, árvával, szülőkkel és testvérekkel megosztani a fájdalmat. Alig terítették ki az elhunytat a ravatalra, a rokonok, barátok, barátnők, testületek, egyletek, iskolák — a szó teljes értelmében elhalmozták a koporsót és ravatalt szebbnél szebb felszalagozott koszorúkkal. A koszorúk szalagjairól a következőket jegyeztük fel: 1. Benke Istvánné. 2. Nagy Anna. 3. Bart ha Lina és Ilka. 4. Császár Bálintnó, Császár Kunná, Császár Berta — Málik Józsefnének, a felejthetlen Gyárfás Gizellának, a jó barátnénak. 5. Málik József ne Gyáriás Gizella emlékére — a sepsiszentgyörgyi áll. polg. leányiskola liá'ás növendékei. 6. Jakabos Biraonné.
