Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-09-28 / 78. szám
78. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882, Csütörtök, szeptember 28. •----:----------------------------• Szer kesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utc/a, Matheovica-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : г 11 $ l e i u 01 Cá г fi KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetései' és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERE. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati Ä „Háramszékí házüpar-egyesülefc" hivatalos közlönye. XII. évfolyam. •------------------;---------------» M egjelenik ezen lap hetcn- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 0 írt — kr. Fél évre 3 írt — 1er. Negyedévre 1 írt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Ny il ttér sora 15 kr. ____» - ■' --- •- Előfizetési felhívás a „N E M E R E“ tizenkettedik évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési feltételek: Egész évre...................................6 frt — kr. H áromnegyed évre . . . . 4 frt 50 kr. Félévre.................................3 frt — kr. N egyed évre.................................I frt 50 kr. E gy hóra.............................................— - frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatnnk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadóhivatala. A merényletek divatját éljük. — Két czikk. — — 1882. szeptember 23. II. (gy.) Miért tolják fel magukat ezek a haza- és emberiség-boldogítók oda, a hova nem hívta őket, és miért avatkoznak olyasmibe, a mire nem kérte fel őket senki ? Kinek az érdekét képviselik ? Erőszakoskodásra és gyilkosságra ki hatalmazta fel őket ? Ha ily tettekre nemi jogosultság lehet a világon, azt csak az Írekről lehet elmondani némileg, de egészben még azokról sem, másokról meg sehogy, s igy Európa különböző ligáinak merénylői, önző hiúságból a gyilkosság lióhéri szerepére vállalkozó tolakodóknál, hírnév rablóknál nem egyebek. Sem a czivilizácziónak, sem a haladásnak nincs szüksége rájok. Nem olyan emberek kellenek oda, kik maguk tolják fel magukat, hanem a kiket felemelt az érdem, az elismert ész, tudomány és közbizalom. Hogy akár égy nemzet, akár egy társadalom az ő hajójának kormányzását, az ő boldogságát és életét valakire bízza, hát ismernie kell azt az embert : tehetségét és jellemét ; de liât ki ismeri azokat, kik ime egyszerre csak nemzetek és társadalmak képviselői gyanánt tolják fel magukat, törvényszéket alkotván, és gyilkosokat к üld vén ki. Л nemzeteknek és társadalomnak megvannak a magok emberei, kik lia keresztül akarnak vinni valami eszmét, ki merik mondani nyíltan, és liangjoknnk meg van a maga hatása. Hát ha ily emberek állnak bizonyos ügyek élére, bizalma van hozzájok a világnak; de az olyan senkik és semmik iránt, kik előbb gyilkosságok utján akarnak rémes tekintélyhez jutni, nem viseltethetik bizalommal senki. Azonfelül az emberiségnek műveltebb és mélyebb belátásu csoportja, ma már nem az erőszakban keresi az emberiség boldogitásának feltételeit, hanem a fejlődés proczesszusában, mert a vágyak és társadalmi óhajtások teljesülését abban látja ; mig ellenben a műveltség piedestáljára tolakodó műveletlen és félmüveit rész, az ő homályos . látkörében nem ismervén ki magát, nem látja a haladás fejlődésében amaz eszközöket, melyek arra valók, hogy az emberiség minden osztályának boldogságát előbbre, s vágyukat a teljesülhetés czélpontjához közelebb vigyék. Türelmetlenül rontanának tehát előre, és erőszak utján akarnák áthidalni azt az űrt, mely a mai kort az előtte fekvő évtizedek, vagy századoktól választják el. Türelmetlenségük sarkantyúja közé fogják szenvedélyüket, s torony irányában vágtatnának előre, nem gondolván meg, hogy milyen lehet arra az ut, gödör, mélység, viz és tenger, a merre nem mellet utána a társadalom. A társadalom elmaradását pedig oda magyarázzák, hogy valakik vannak, kik feltartóztatják a társadalmat, s ezenké- peii neki vadítván önmagukat, merényleteket in téznek a fejedelmek ellen. Pedig hát akárki legyen is az, ma már belátja az ész, hogy minden ember egy ember. Királyok és császárok nem egyebek, mint a társadalmaknak az ő műveltségi fokukhoz mért kifolyásai, kik az összeség száljainak eszközlésére vannak ott, a hol vannak, s kiket a művelődő és alakuló társadalom magához alakit, magával visz és irányit azon czél felé, melyet kitűzött. És a mint, hogy nincs császár és nincs király, ki az emberiséget a már áthaladt múltba vissza tudná vinni, éppen úgy nincs császár és nincs király, ki az emberiség elől el tudná zárni a jövendőt. Es pedig nem az erőszak fejleszt bennünket, hanem a természet, az alkotás maga. Az az ellenállhatatlan vonzerő, mely az emberiségben alkotási anyagot képez, mint ama bizonyos fémben a delej. Azok a bombák tehát, melyek a türelmetlenség hóhér eszközei által egyes emberek ellen intézteinek, a végtelenségben csak mint szikra pa- rányok zizzennek el, de a haladást sem elősegíteni, sem megakadályozni nem fogják. Azok pedig, kik gy il о к kai kezükben akarják megteremteni saját semmiségük halhatatlanságát, s önzésük eme fértél mes hiúságát martirsággá akarják koronáztatni, tévednek. A müveit emberiség elfordítja tőlük arczát, a történelem pedig úgy adja őket át az utókornak, mint tudatlan és fanatikus gyilkosokat. Belföld. Közös miniszteri tanácskozás volt f. hó 23 án király ő felsége elnöklete alatt, melynek tárgyát a közös költségvetés megállapítása, a delegácziók egybehivása határidejének kitűzése és az az elé terjesztendő tárgyak megállapítása képezték, A tárgyalások eredményéről biztos értesülések nem. kö- zöltettek, de valószínű, hogy be fognak fejeztetni. A honvédelmi miniszteri tárcza betöltése, illetőleg Ráday Gedeon gr. kineveztetése mitsem vesztett bizonyosságából s már a király is fogadta a prezumtiv honvédelmi minisztert. Ráday gr. ismételten meglátogatta Fejérváry Géza báró államtitkárt a honvédelmi minisztérium helyiségéhen s vele hosszabb ideig értekezett. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy Fejérváry b. államtitkárt sikerülend helyén megmaradásra bírni. Fejérváry báró érdemei a honvédség fejlesztése körül — mint a „N.“ irja — oly kiválóak, hogy a leendő miniszter törekvését, az államtitkár urat további maradásra bírni, mindenki a legtermészetesebbnek fogja tartani. A közlekedési miniszteri tárcza átvétele ügyében Csáky Albin gróffal megkezdett tárgyalások A „Nemere“ târczàja. Az ember és vallása. I. A vallás azt hirdeti, hogy eget, földet és mindent, a mi rajta van, az úristen teremtett, tehát az embert is; de voltaképen mi ez az ember? Nézetünk szerint nem egyéb, mint egy planetarikus lény, mely lelki tehetséggel bir. Régi nóta ! — mondja a divatos bölcsész. — azóta az emberiség nagyot haladott. Isten és lélek csak költészet : a mi létezik, azt a természet alkotta, az ember pedig nem egyéb, mint egy czivilizált gorilla. Bocsánatot kérünk a divatos bölcsész úrtól, ha ezen állítására a csillagászatnak legújabb és régibb eseteivel felelünk és ellenvetésül egy kevéssé az embereknek egyik vallását is érintjük. Mint tudva van, nap-systemánknak több bolygói vannak, melyek a nap körül forognak. Mentői közeléVib van a bolygó a naphoz, annál hamarább és mentői távolabb, annál később kerüli meg -a napot, s a mint tudjuk, a mi földgömbünk 365 nap alatt teszi meg ezt az utat. A hogy a bolygók ezen utjokban egymáshoz közelednek, a vonz- és taszító erő által egymásra hatni kezdenek, ugy- annyira, hogy nem csak valamivel lassabban jár nak, hanem rendes utjokból egy kevéssé — de ugyan kevéssé — el is térnek ; hanem ezt a mulasztást elválásuk után a taszító erő hatása következtében gyorsított erővel pótolják. Ezen változást, mely a bolygók útjában a közeledés által történik, a csillagászatban zavargásnak neveztetik. A zavargások szorosan ki vannak számítva, mert ezeknek tudása nélkül a csillagászok nem volnának képesek a bolygók állását az égen határozottan megjelölni. A bolygók ezen zavargásaival a csillagászok már régóta tisztában voltak, csak Uranus, a szélső bolygó okozott nekik sok bajt, mert ámbár a Jupiter és Saturnus által okozott zavargásai tisztán ki voltak számítva, mégis a számadás a valóval soha se talált ; ennek oka az volt, hogy Ura- nusnál még egy rendkívüli zavargást is észleltek, melyet nem tudtak megmagyarázni. Hosszas ta nácskozás után abban állapodtak meg a csillagászok, hogy az’ Uranus rendkívüli zavargásait egy még ismeretlen égi testnek kell okoznia, — de itt aztán az a kérdés merült fel, hogy miféle égi test lehet az és hol van? Ezt megfejteni nem maradt egyéb hátra, mint szépen leülni és számitgatni, a mit a csillagászok meg is tettek. Négy hó múlva .Leverrier (mondd : Lövetné), egy franczia csillagász tudatta a berlini és londoni csillagdákkal, hogy az ő számítása szerint 1846 szeptember 23- ikán az égen (meg is jelölte, hogy hol) egy hetedik rendű (telescop) csillag fog megjelenni, mely egy a mi naprendszerünkhez tartozó bolygó és az Uranusi rendkívüli zavargásoknak okozója. Ezt a tudósítást igen egyszerűen fogadták, hanem a kitűzött liánon mégis csak megvizsgálták az eget ; de ki írja le azt a bámulatot, midőn a csillag pon tosan megjelent! A mily nagy volt a bámulat, éppen oly nagy volt az öröm is, mert a tudomány ily szép és fontos diadalt még nem ünnepelt ; de meg is adták ő k( igy jelmének, a háborgatónak és bajt okozónak, mert Uranus helyett Neptunus név alatt örökre besorozták mint szárnyas legényt nap- systemánkba. Térjünk innen a múlt időkre. Ha az „Egyiptom“ nevet kimondjuk, szfinxek, gúlák, múmiák, papirusuk, roppant épületek és szobrok tűnnek fel képzeletünkben. Az igaz, hogy ezek a tárgyak bámulatosak, de mindezek nem árasztottak a tudományra annyi világot, mint a Denderai vagy Denthirai állatkor (Zodiacus). Ez az állatkor azt bizonyítja, hogy hatezer évtől fogva a nekünk lá'ható égi testek az állatkörben egy csillagképet haladtak, s igy még hatvanhit ezer év múlva az égi testek megint azon a helyen fognak állani, mint a mikor a Denderai állatkört lefestették. Tehit a még lejárandó hatvanhat ezer év múlva a nekünk látható csillagcsoportok egy tojásdad vonalban megfordulnak maguk körül ; — már most itt az a kérdés, hogy vannak e még ilyen csillagcsoportok a nekünk láthatón kivül ? Mi részünkről azt hisszük, hogy a mi csillagcso- portozatunk, mely magában egy gömböt képez, egy más hasonlóval összeköttetésben van, ez megint egy mással, s igy a véghetetlenségig. A szoros rend, mely a nekünk észlelhető mindenségben van, bizonyítja azt, hogy egy mindenható lénynek lenni kell, ki a véghetetlenséget kormányozza, ч ennek következtében igen helyesen mondjuk, hogy a véghetetlenség maga аг istenség. Mindezekből tegyük meg már most a következtetést is. Kétséget «em szenved, hogy Leverrier felfedezése által határozottan bebizonyította azt, hogy az emberben lelki tehetség van; — mert ha meggondoljuk azt, hogy négyhavi számítása alatt csupán tinta, toll és papiros segítsége által biztosan tudta meghatározni, hogy 4432 millió kilóméternyire mi történik az égen, hát azt kell hinnünk, hogy lelki tehetség hatása. Különben ha a közéletből vesszük ezeket a kitételeket : „ennek az embernek van esze“, vagy ha mondjuk : „eszes, értelmes, mivele vagy lángeszű ember“, úgy hisszük, hogy ezekkel a kitételekkel a lelki tehetségnek fejlesztett fokozatát akarjuk jelölni. Ha tehát hisz- s/.ük а/t, hogy Leverrierben lelki tehetség van,
