Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-09-17 / 75. szám
— 290 Л zsinat Altai szentesítés végett felterjesztett törvényekre nézve a kir. leirat némely kifogasokat tett. Leglényegesebb kifogás, bogy a középiskolai törvények addig vétessenek ki a többi törvények közül, s majd annak idejében, mikoi az Állami törvény is létre jöhet, külön teijps/tessék fel. Ezen kívánalommal szemben a zsinati tagok kisebbsége nevében VAlyi János és Hegedűs László a kővetkező határozati javaslatot adták be: Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy ha a leirat követelményei folytán, a már megerősítés végett felterjesztett alkotmány-szervezeti zsinati munkálatokból szóló egész második főrész, a beterjesztett határozati javaslat szerint eikülönittetvén, levétetik, és megerősítés végett újabban is fel nem terjesztetik : ezen tény által iskoláinknak az egyház testével való szoros és elválaszthatlan egybeiiiggése köny- nyen kérdésessé válhatik, mintha azok mégis elválaszthatók volnának; és igy az államhatalomnak némi indok szolgáltatnék, hogy az egyház és iskoláink közt létező kapcsokat hátrányunkra mind inkább tágítsa. Sőt már maga az átalános zsinati határozatok 3-ik § a is erre czélzólag akkép mó- dosittatik, hogy az által iskoláink még a jövőben is alkotandó törvények előre nem látható korlátozásainak is kitétetnek; Tekintettel arra, hogy a leirat és ennek folytán czélbavett módosítások szerint, egyházi hatóságaink s bíróságaink határozatai és Ítéletei is a „jus advocatiae“-nél fogva azt megillető pártfogol- tatásban és végrehajtási segélyben nem részesít tetnek, sőt a még eddig gyakorlatban volt támogatásnak is több részbeni megvonásával per tárgyaiul a polgári bíróság felülvizsgálata s ítélete alá bocsáttassanak ; Végre tekintettel arra, hogy egyházi hatósá gainknak, különösen lelkészeinknek a felsőbb rendeletek végrehajtására köteleztetések is a bizonytalanságig kiszélesbittetik, mely a közel múlt tanúsága szerint is könnyen veszélyesebbé válhatik, megerősített törvényeink is ellenünk magyaráz tathatván: Mondja ki a zsinat határozatilag: hogy a benyújtott, szőnyegen levő határozati javaslat mellőzésével az általa mélyen beható, higgadt megfontolással alkotott és megerősítés végett О felségéhez felterjesztett alkotmányszervezeti törvényeket minden lényeges változtatás nélkül fenntartja és azokat megerősítés végett, indokolt felírásával Ö Felségéhez ismételten felterjeszti. A leiratra adandó felirati válasz elkészítése és annak mielőbb a zsinat elé leendő beterjesztése végett pedig tizenegy tagból álló bizottságot küld ki. •r*. Ezen határozati javaslat képezi a legfőbb nézeteltérést. Ezzel szemben a többség az iskolai törvény letételével tárgyalni óhajtja a leiratban foglalt kifogásokat, s főként az öt egyházkerületet egy testté egyesitő alkotmány-törvényt a lehető módosításokkal óhajtaná felterjeszteni. Ezek részéről a kiegyezést a zsinat és kormány közt a 3- k §-ra tett kifogás nehezíti meg. Ezen szakasz igy szól; „A reform Alt egyház alsó és felső iskoÍ lái, mint a vallás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban álló intézmények s az egyház önfentartásának eszközei, mindenestől az egy* ház testéhez tartoznak.“ A leirat ezen módosítást ajánlja: A „mindenestől“ szó elébe „a hazai törvények épségben tartásával“ szavak igta- tandók be. A többség ezen módosítást hajlandó elfogadni, azon hozzátétellel: „az 1790—91. évi *X\í-ik törv. 26. ez. értelmében, az alkotmányosan hozott hazai törvények épségben tartásával. A mérsékelt párt érintkezett a kormánynyal a kiegyezésre nézve; a holnap tartandó nyílt ülésen kezdődik a döntő csata. A többi kifogásokra nézve (erdélyi püspök hűségesküje, törvénykezés, felirati jog stb.) könnyen megtörténik az egyetértés a zsinat Ó4 kormány közt. Lehet remélni, hogy a zsinat többségének józan mérséklete és bölcs előrelátása lehetségessé teszi, hogy a zsinat korszakot alkotó eredménynyel fog s/étoszolni. Midőn e sorokat postára akarom adni, délelőtti 10 órakor kezdetét veszi a nyílt ülés. Lapunk jövő szárnál)an általános képét fogjuk adni a zsinat összes működésének. Addig is isten velünk ! —y. Treíort miniszter „a középiskolákról.“ A középiskolák az isko'ai év kezdetén mindig port szoktak fölverni ; ez idén különösen ez egyetemi év megnyitása alkalmával az nj rector is fejtegette e kérdéseket s azért, azon válaszok s megjegyzések, melyeket T re fort miniszter szeptember 4 én jubileuma alkalmával a közoktatási ta nács küldöttségének s a tisztelgő igazgatóknak üdvözlő beszédeikre adott s tett, némi érdekkel bírnak, közöljük azokat az „Orsz. Ért.“ nyomán utólag rövid kivonatban. Gyakran emelkednek panaszok gymnasiumaink ellen —igy szólt a miniszter — melyekkel egyébiránt a külföldön is találkozunk, s mint nem rég Szászországban is a gymnasium tulterlieltetése meg V i tatásánál 1 át tu к. Megengedem én is, hogy túlterhelve vannak a gyermekek, főleg a gyengébb tehetségek. De micsoda tantárgyakat töröljünk, hogy a bajon segítsünk? —- En magam is sokat foglalatoskodtam e kérdéssel s tanulmányom eredménye az volt, hogy egyik tantárgyat sem lehet törölni, sőt találkoztam oly paedagógokkal is, a kik a tantárgyakat még szaporítani akarnák, például embertannal: és franczia nyelvvel. Hiszen a classicus nyelveket nem lehet törölni, mert akkor a gymnasium megszűnnék gymnasium lenni ; a ki azt akarja, járassa gyermekeit a reáliskolába, vagy ne neveltesse őket az úgynevezett tudós pályákra. A modern nyelveket, nálunk a magyart s a németet nem lehet törölni. Korunkban, midőn a természettudományok oly nagy jelentőséggel bírnak, azokat nem lehet a gymnasia- lis programúiról levenni. De természettudományok tanítása a matheiraHkát maga után vonja, mely ettől eltekintve is. mint szellemi gymnasztika okvetlenül tanítandó. De kérdem, lehet e mellőzni azon általános disciplinákat, a melyek az általános műveltséghez tartoznak, mint a földrajz s történelem? Mit kell tehát tenni? Tudni kell mértéket tartani — megkülönböztetni a főtárgyakat a melléktárgyaktól s minden tárgyat helyes módszerrel közölni, hogy ébredjen a gyerekben érdeklődés s szeretet a tantárgy iránt. A közoktatási tanács legfontosabb feladata ezen mérték meghatározása, ebben fekszik a paedadógiai bölcsesség. A siker pedig — igy szólt a miniszter az igazgatókhoz — a vezetéstől, a disciplinától függ. /Vz igazgatónak kell az összhangzást a tanításban teremteni, hogy ne tanítson minden egyes tanár kedve szerint, de tartsa meg mindenki a tárgyához illő mértéket, s e keretben is a gymnasialis tanár ne akarjon egyetemi tanárt játszani, —- ne tartson előadásokat, hanem oktasson, tanítson s neveljen. A nyelveknél, régieknél s újaknál egyaránt, nem philológokat kell nevelni, hanem oda kell a gyermeket vezetni, hogy értsék a nyelveket s bírják a nyelvanyagot. Erős meggyőződésem, hogy bárminő tanrendszereket állítunk, bárminő utasításokat adunk : a siker a tanító ügyességétől s tapintatától — s az igazgató vezetésétől van feltételezve. De másrészt, ha a gyermeknek nincs talentuma, szorgalma, ha az iskolán kívül rósz befolyások alatt áll, ha otthon gúnyolják az iskolát, a tantárgyakat és a tanárokat: akkor a legjobb tanárok s igazgatók mellett sem lesz siker; — s egyébiránt, minden egyes család követelései s Ízlése szerint nem lehet a gyinnasiumokat szervezni. — Hogy pedig hifiir- cátiót vagy épen trifurcatiót lehessen behozni, s már az alsó osztályokban egyik gyermeket papnak, a másikat orvosnak, harmadikat jogásznak nevelni, mikor még a gyermekek hivatása iránt a szülőknek gyakran fogalmuk sincsen: ily javaslat alig érdemel komoly megbeszélést. A drezdai antiszemita kongresszus. A kongresszus f. hó 12-én nyittatott meg. Elnökül Bredow (Berlinből), társelnökül Simonyi Iván választattak meg. Stocker a tanácskozás alapjául hat tételt ajánlott s ezeknek nevezetesebi) pontjai a következők: * A zsidókérdés nem puszta faj vagy vallási kérdés, hanem művelődési történeti, politikai, társadalmi és valláserkölcsi általános kérdés. A zsidók befolyása, mely nem áll arányban számukkal, a pénzhatalom kíméletlen, gyakran lelkiismeretlen megszerzésén és felhasználásán, a keresztény állami és társadalmi élettel szemben ellenséges állásukon, a pénznek a nemzetek gyengéire gyakorolt hatásán s vég re politikai és társadalmi állapotaink hiányain alapszik. A zsidók emanczipáeziója az állampolgári jog- egyenlőség értelmében: ellenmondás a zsidóság ényével s a keresztény állameszmével. Hatósági állásokat nem szabad a zsidóknak elfoglalniok, éppen úgy tanszéket a keresztény iskolákban A modern zsidóság oly korszakban, midőn a tőke és munka közti haroz. lázadó pártok keletkezését idézi elő, elsőrangú társadalmi veszély. Dr. Genriczi azt hiszi, hogy a zsidók-érdés csak akkor oldható meg, ha a zsidókra nem a magánjog, hanem a közjog alkalmaztatik. Bismark földbirtokos felemlíti a borzasztó pusztításokat, melyeket a zsidók Poroszországban előidéztek. — Egész helységet tettek tönkre, előbb moraliter, azután lebujaik és pálinkájuk segítségével fizikailag, végre pedig vagyonuktól fosztották meg. Erre Stöcker tételeit a bizottsághoz utasiták. Ezután olvasta fel Istóczy manifesztumát, melyet lelkesült tapssal fogadtak. Istóczy manifesztumát általánosságban elfogadták. A nemzetközi kongresszus főfeladata az antiszemita status quo fentartása, valamint az, hogy az „Alliance Israelite“ tel szemben egy központi lapot s központi irodát és’egyszersmind minél több vidéki lapot és egyletet állítson fel, végül pedig, hogy előkészületeket tegyen a második kon gresszusra. A „Nemere“ magántávirata. Feladatott Debreezenbeu sz.ept. 10-áu d. 11. 2 ó. 30 p. A (leLreczeni zsinat ma délelőtti ülésében nagy többséggel, 71 szavazattal 7 ellen, az iskolai törvény ügyében Yay Miklós közvetítő javaslatát fogadta el. A zsinat és kormány közt teljes egyetértés létezik. VEGYES HÍREK; — II á 1 a-n yi 1 vá n i t á s. ü felsége Erzsébet királyné fejedelmi kegyességének ismét uj bizonyságát adta, midőn a legmagasabb nevéről nevezett háromszékmegyei árvaleány-nevelő intézetnek az évi zárvizsgálatokról tett hódolatteljes jelentésünkre segélyezésül 100 (egy száz) forintot ajándékozni méltóztatott. Nincs elégséges szó, nincs elég erő nyelvünkben, melylyel a királyi kegyességet méltólag megköszönhessük. Árva gyermekeink egész életekkel, ml lelkünk mélyéből kelő forró érzésünkkel mondunk áldást a legjobb királynéra, s buzgón kérjük a mindenható jó Úristent, hogy drága életét az emberi élet legvégső határáig terjessze ki, s minden áldással halmozza el! — Kezdi Vásárhely, 18S2. szept. 10, Az árvaház kezelő bizottsága nevében: Br. Szentkereszty Stephanie, elnök. Erdélyi Károly, h. titkár, — Háromszékmegye igazoló választmánya a legtöbb adót fiz.etők névsorát nem tudta ; a kitűzött napon összeállítani, mert a kézdi-vásárhelyi kir. adóhivatal 1870. évi 42. t. ez. világos rendelete ellenére nem csak a törvényhatóság területén fizetett föld-és jövedelem-, egyszóval egyenes adókat mutatta ki, hanem más adónemeket is kiirt; sokaknál meg azt is kétszerezve. Másfelől olyanok, kik eddig kétszeres adóval jutottak be a bizottságba, nem jelentették ki, hogy a törvény jótékonyságát élvezni akarják, vagy hogy adójuk kétszeres számítására igényt tartanak, okmány nyal igazolni képesek nem voltak. Ezen a bajon segítendő, az igazoló választmány újabb határidőül f. hó 22 és 23-ik napjait tűzte ki. — Egy concret esetből szigorú rendelet lett a községi elöljárókhoz intézve,hogy a községi pénztárból alispáni jóváhagyással el nem látott úti és napdij számlákat tisztviselők, emberi és állatorvosok s. a. t. részére ne fizessenek ki. — К áll a y Béni közös pénzügyminiszter ál- laootáról megnyugtató hírek érkeznek Szerajevó- ból. A miniszter egész boszniai tartózkodása alatt reggeltől késő éjjelig megfeszített erővel dolgozott, mindenütt mindenkinek, a ki vele beszélni akart, kihallgatást adott, néha hajnaltól estig a forró napon, hideg esőben, részint kocsin, részint lóháton utazott és mindez annyira megtámadta egészségét, hogy Szerajevóba visszatérve, az uralkodó typhu- sos jellegű láz fogta el. Állapota három napon át igen aggasztó, a szakadatlan forró láz igen magas fokú volt. Azóta azonban a miniszter állapota, daczára a nagy elgyengülésnek, gyorsan és napról- napra jelentékenyen javul, annyira, hogy a her czegovinai utazás, mely már teljesen el volt ejtve, ismét kilátásba vétetett. A Ilerczegovinából Kállay valószínűleg a tengeren és Trieszten át fog hazatérni, hogy a 24 iki nagy minisztertanácson Budapesten lehessen. — A tis 7 a-e s z 1 á r i esethez. Kozma Sándor kir. főügyészt Nyíregyházán mint a „F — g“- nek távirják — a zsidó rabbinus megláttogatta. Az ügyész nyitott ajtónál fogadta a rabbinust, a ki oda nyilatkozott, hogy 76 család sorsa tőle Eigg, 7ó család jóléte rajta múlik. A rabbinus egyszersmind arra kérte a főügyészt, engedné meg, hogy a foglyok a közelebb beadandó ünnepeken közösen együtt imádkozzanak. A rabbinus e kérésére Kozma főügyész kijelentette, hogy a kérés teljesítése nem tőle függ, hanem a vizsgáló bírótól. A mennyiben a vizsgáló bírónak a kérelmezett együtt imádkozás ellen kifogása nincsen, neki sem lehet ellenvetése. Utasította tehát a kérelmezőket, hogy a vizsgáló bírótól kérjék ki a jóváhagyó beleegyezést. — Borzasztó esetet irnak Kassáról A Nagyida közelében fekvő Dobogó pusztán Feld- heim birtokos cselédjei gabona behordással voltak elfoglalva, midőn egyszerre a hombár teteje a nagy tehertől beszakadt s maga alá temette a bennlévö munkásokat, kik közül hármat halva húztak ki a romok alól.
