Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-09-10 / 73. szám

289 —

Ô is egyike azon tudósoknak, a kik tudják, hogy mi kellene, csak azt nem tudják, hogy honnan lehetne venni?

Hát igen is: tudvalévő dolog, hogy a szép, magas és szellős szobák is egészségesek, hanem azért nem lehet ám mindjárt a szép magas és szellős szobák építésével kezdeni. Hanem előbb pénzt kell szerezni hozzá. — Fel kell szerelni a gazdaságot, hogy legyen jövedelem és biz akkor az állattenyésztés is előtte jár a szoba-épitésnek. — Azért tehát, hogy az állattenyésztéssel talán többet gondolt a kormány, mint az egészségügygyei, azért nem érheti szemrehányás. Hiába az egészségügyi szabály, ha nincs életmód hozzá, először tehát ezeket a feltételeket ke'.l megszerezni.

Hát ha a kormíny is oda törekedett előbb, azért ne haragudjék az igen tisztelt tanár ur, kinek egyébiránt nagy köszönettel tartozunk; de ime, láthatja, hogy a mint a kormány egy kis lélek- zethez jutott, az egészségügyet is elővette, éppen azért intézvén a tudós tanár úrhoz levelet, valamint hogy én is azért kerítettem ennek a czikk- nek oly nagy feneket, miszerint megértessem okát annak: miért nem tehet a kormány egyszerre mindent és hogy ha halasztotta, miért halasztotta az emberek egészségügy ét későbbre, mint az állatokét? Azért, mert mindennek, még az egészségügynek is a’l apjának kell lenni.

De hát ezelőtt, mikor még semmiféle egész ségügyünk nem volt, azokban a visszaóhajtott (!) boldog időkben, milyen lehete t a halandóság akkor? Ki tudna arról számot adni? Hogy tehát a társadalmi és állami szükségletek és segédl tek ágait és bogait még csak most kezdjük megismerni, hogy csak most kezdünk élni és csak ezután fogunk szaporodni: azt jósolta meg Széchenyi e/en mondatával, hogy : nem voltunk, hanem leszünk !

Nyilt levél U. Gy. főerdősz úrhoz.

— Második és befejező közlemény. —Van ugyan pár év óta erdőtörvényünk. De mit ér a legiidvösebb, a legjobb törvény is, ha azt nem tartjuk tiszteletben, ha аипак szigorú megtartása fölött az illető hatóságok nem őrködnek ?

Azt hiszed, kedves barátom, hogy erdőtörvényeinket, akár a privát bitrokosok, akár a községek századik része megtartja, a ti jó tanácsaitokat es rendeletiteket teljesíti?

Láttad a tavaszon bérczeinken, ma itt, holnap amott, néha egyszerre több helyen is, naponta felemelkedő füstfelleget, éjszakánként rémesen világitó lángtengert? Megengedem én, hogy a sok erdőégésnek gyakran vigyázatlanság az oka ; de határozottan merem állítani, hogy igen gyakran szándékos, ostoba önhaszonlesés. Ettél-e te már „harapégés-gombát ?“ Ládd, ez ezerszerte drágább, mint a legfinomabb franczia szarvasgomba-pástétom, mert egyetlen egy harapégés-gomba ezer élőfának életébe kerül. Ez a harapégés-gomba csak a leégett erdő helyén, az égés után közvetlen egyszer terem. Hát a pásztorok, könnyelmű fattyuk, gombaszedő szegény ördögök, meg-.neg gyújtanak egy-egy fiatal szálast vagy sarjuerdőt, hogy legyen egy kis falni való a puliszka mellé, s a fölösleget eladván, legyen egy kis „piritus“-ra való. Hihetetlen — de igaz.

Némely községekben, a gyalogszereseknek •mes erdőlési joga; hátukon, vagy a „Rásta szekerével“ szabad az erdőbe menni, fejsze nélkül s/чгаг rőzsét hordani. Ha a száraz ág elfogy, hát csinálnak ezek az erdei „angyal csinálók“ ; leéget nek egy szép bérczet, aztán lesz száraz ág.

Közelebbről volt egy kis időm, hogy az erdőkön barangoljak. Egy nehány háromszéki és erdővidéki erdőn vitt keresztül utam. Meglepetés sei láttam a kigyériilt csere- és bikk-erdőkben, hogy minden harmadik negyedik vén fának törzse meg van égetve; ezer m sg ezer ilyen fát láttam, az igy tövében megégetett fák közül számtalan hevert kidülve. Mi az isten csodája? Tán a pás/,torgyerekek rakják a fák tövére őrtüzüket? Azok is.

..епг‘У* pásztort üz igen sok! Mi az oka e különös tüneménynek ,J Megtudtam. Vannak erdei kaszalók, netnely községekben egy két s/.áz-, máshol pár ezer hold. A fütennés a „per ías et ne fas“ privatus haszonélvezőké, a fa”a községé. Ha igen sürii a fa, kevés széna terem Ergo, tavasz- szal összegereblyélik a száraz galyakat, rőzsét, a százados cser-, tölgy- é; bikk tö/ére gyű i ti к elégetik. így Ítélnek máglyára é/enkint ezernyi ezer százados élőfát.

Számtalan ilyen fajta rablógyilkosságot szám lálhatnék elő, de nem akarlak tégedet és e lapok olvasóit untatni, már is hosszúra nyúlt levelemmel. Meg csak azt jegyzem meg, hogy a miket mondottam, mind az csak egy-egy balha-csipés rengeteg erdeinkben.

t A legnagyobb baj a gazdátlan gazdálkodás. Századok bűneit sem a legszigorúbb törvényekkel, sem a legőberebb Őrködéssel nem lehet rögtön helyre hozni, de nekem úgy tetszik, hogy erdőtörvényünk végrehejlása csigaléptekkel halad előre.

Ha egyebet nem tehettek is most, ha az arányosítást, a fordákra osztott rendes erdőüzelmet nem valósiihatjátok is meg egy-egy tollvonással; legalább a felett őrködjetek, hogy a levágott erdők sarjait ne legeltessék 1 o. A hol erdőt vágnak, ne gyéritve Vágják „móré .putrin", hanem csak nehány makktermő fát hagyva, a nedv keringés megszűntekor vágják le szabályszerűen; de aztán a levágott erdőbe legalább öt évig csak a madár járjon be. így aztán én is osztom székely atyámíiai nézetét, hogy annyi erdőnk van, hogy szándékosan sem tudjuk kipusztitani.

Háromszék területének csaknem kétharmad része még most is erdő; és milyen erdő-talaj? Es hogy még is a mi gyermekeink és unokáink fűtőanyag, épület- és eszközfa hiánya miatt dideregjenek, és szükséget lássanak miattunk : úgy nem érdemeljük meg a koporsóra való 5 szál deszkát.

Siessetek barátom, a mig nem késő, az én tiszteletem tárgyainak, szép erdeinknek védelmére!

Nem bánom én, hirdessetek statáriumot. A humánus sok irka-firkával járó törvényes eljárások helyett használjátok a mogyoró és som vesszőket a rövid utón való végrehajtásra.

Ha gyorsan, tapintatosan és erélyesen lép tek fel, majd restaurált erdeinkben a fák lombjai a ti dicsőségteket fogják susogni, az utókor áldani fogja emléketeket.

Isten veled, a viszontlátásig!

Erdei.

VEGYES HÍREK.

— A s e p si-s z e n t g y ö r g y i n ő e g y 1 e t jövő szombaton megkezdi fillérestélyeit. Az első estély, Tompa Miklósáé úrasszony indítványára, tépő estély lesz a helybeli Ferencz József kórház számára. Midőn a jótékony czél érdekében oly sokat fáradozó nőegylet ezen legújabb intézkedéséről elismeréssel veszünk tudomást egyszersmind közönségünk pártoló részvétébe ajánljuk a szombati tépőestélyt.

— A helybeli tanintézeteknél részint folynak a beiratkozások, részint már az előadások is kezdetöket vették. Figyelmeztetjük azon szülőket, kik még eddig be nem Íratták gyermekeiket, hogy a behatással ne késsenek, mivel a tanév ele jén nagy kárral szokott járni az eféle késedelem.

— A háromszé k-b a r c z a s á g i vasút, amiről olyan régen hallgat a krónika, egy lépéssel ismét odább zökkent abból a kátyúból, a mibe a részvétlenség miatt megfeneklett. A bécsi lapokban olvassuk, hogy a magyar közmunka- és közlekedésügyi minisztérium előmunkálati enge délyt adott Schweinitz Gyula grófnak egy Brassóból kiindulva Rozsnyón keresztül Zernestbe, egyik közbeneső állomásról Volkányon keresztül a vol- kányi kőszénbányába, továbbá,a brassói állomástól a brassói belváros felé a sétatérig s a brassói ál lomástól a közúti vaspályáig, végre pedig Brassó tói Sepsi Szentgyörgyig ói Zajzontól Kezdi-Vásárhelyig vezető közúti vaspályavonalra Az engedély tehát megvolna, csak az a kérdés, vájjon a nvgye birtokosai, vagy esetleg a hazai pénzembere^ fog ják-e kellően méltányolni e htzafias és mind an esetre jövedelmező vállalatot úgy, hogy az idegen elemek hozzájárulása nélkül létesíthető legyen. Vagy engedjük a háromszék barczasági vasút kiépítését is külföldi vállalkozóknak, hogy szedjék le élőt tünk a tejfelt, mikor aztán késő lesz a siránkozás. Mindenesetre jó lesz gondolkozni idejekorán, mig j az óra tizenkettőt nem üt.

— „A hol a Tisza ered“ ezimen egy érdekes úti rajzot volt szives Tóvölgyi Titusz lapunk számára átengedni. A szép leirást mai számunkban közölni , kezdjük s ajánljuk olvasóink figyelmébe annyival is inkább, minthogy a Tisza eredetéről, annak vidékéről ily részletes leírás sehol sem jelent meg. Tóvölgyi különben is jelesebb elbeszélőink közé tartozik s igy a csinos munkát, melynek közlését ma megkezdettük, kétszeres örömmel fogják venni olvasóink.

— A földadó szabályozási országos bizottság körútját f. hó 8-án kezdi meg, s be- végzi október 8 án. Segesvárra szept. 25 én érkezik; másnap 26-án Brassóban lesz értekezlet, szeptember 27-én elindul a bizottság Brassóból Sepsi- Szentgyörgyre s itt értekezletet tartván, Földvárról az esti vonattal Gyulafehérvárra megy. Mint értesülünk, a földadó szabályozási bizottság Há romszékmegyét különös tanulmánya alá vísaéti, a mire csakugyan nagy szükség is van, ha tekintetbe vesszük, hogy Háromszékrnegye területi és termeié ú viszonyai egyáltalában nem felelnek meg azon általános skálának, melyet a törvényhozás a népességi arányra való tekintet nélkül felállított.

— Nagy tűz volt pénteken éjjel Mikó-Uj' faluban Bukszád mellett. A tűz valószínűleg vigyázatlanság következtében keletkezett, s tizenkét gazdának lakóházát, gazdasági épületeit s takarmányait teljesen elhamvasztotta. Mint mondják az elöljáróság még lépéseket sem tett a vizsgálat megindítására, a mi bizony megrovásra érdemes.

— T refort miniszter a tiszteletére rendezett banketten Tanárkv felköszöntőjére adott válaszában következőleg jellemzi magát: „En nem tartok Horatiusnak amaz ismeretes mondásával:“ „nil admirari.“ Mert én tudtam bámulni, bámultam a természet nagyszerű szépségeit, bámultam a n így eszméket, a nagy embereket, bámultam a művészetet, sőt őszintén megvallom, bámultam a szép asszonyokat is. (Elénk derültség.) Fogékony voltam az örömre, de fogékony voltam szintúgy a fájdalomra is, — és a minő voltam, olyan vagyok ma is. Az események különböző alakzatban, örömben, fájdalomban viharzottak el felettem, de az alaphang nálam mindig ugyanaz maradt és az

hihetőleg vérmérsékletemben leli magyarázatát, ebben van kulcsa annak, hogy ma is miniszter vagyok. (Felkiáltások: tiz év múlva is az legyen !)- —Pr. Sennyey Pá 1 egészsége —mint örömmel értesülünk — teljesen helyreállt. A báró az ősz végén elfoglalja helyét a parlamentben.

f Fábry István, a Curia másodelnöke, a magyar bírói kar egyik legfőbb méltósága, bártfa- ujfalui birtokán, a hová gyomorbaja ellen üdülést ment keresni, elhunyt. Fábry István működése, állása természeténél fogva nem volt feltűnő, zajos ; a nagy közönség előtt az ilyen fajta érdemek az illető életében ritkán szoktak ismertek lenni; mirid- azáltal az elhunytnak szereplése nagyhatású volt s neki, ki a>. alkotmányns korszak beállta után az elsők egyike volt a bíróságok szervezésében, kiváló rész jutott azon jó hírnév megteremtésében, melynek a magyar igazságszolgáltatás felsőb fórumai örvendenek Az elhunyt özvegyet, két fiút és két leánygyermeket hagyot hátra. Temetése Bártfa Újfalun, a családi jószágon ment végbe.

— Blaháné és a borszékiek- Pár héttel ezelőtt közöltünk egy levelet, mely Blaháné Borszéken töltött napjairól s a nagy művésznő fogadtatásáról élénk képet adott. Most pedig arról értesülünk, hogy a borszéki értelmiség anny ra megkedvelte báró Splényiné BlahaLujza ass/onyt, hogy ottléte alatt egy telket ajánlottak fel ne'c. A bizottsági ülést, melyen ezt a határozatot hozták, múlt hó 26-án tartották s a művésznő az „Erdélyi Értesítő“ szerkesztőjét bizta meg, hogy az illető okmányt átvegye. A telek a Kossuth kúthoz vezető sétatér balfelőli részén a templom-téren van. Egyik legszebb pontja ez a regényes fürdőnek. A bárónő szép nyaralót építtet az ajándék-telekre. Eddig a közlemény, a mi a borszéki birtokosságnak valóban becsületére válik. Jövő nyáron, mint halljuk, Tusnádra jön Blaháné, hí igaz, s akkor a tusnádi fürdőbirtokosságnak is alkalma nyílik hasonló ajándékkal besorozni a művésznőt fürdőbirtokosr.ak.

— A hírlapi ró i egyesületben f. hó 5-én ült össze a választott bíróság, hogy Kozma Sándor királyi főügyész panaszlevele folytán ítéletet hozzon a múlt számunkban említett sértés lelett, mdyly.-l őt Szabó Endre, az „Üstökös“ szer* kesztője illette. A bíróság a következő Írókból és hírlapírókból alakult meg : Tóth Lőrinc/ elnök, Gyulay Pál, G/őr/ Vilin >s, br. Kaas Ivor, lörs Kálmán és Visi Imre. A bíróság a/ illető okirat felolvasása, min ikét fél m *gh iligatása s a tárg/ megvitatása után a kjvetk^ző itéleiet hozta : I •- kintve, hogy Kozma Sándor főügyész hosszú közpályáján soha okot n :m szolgáltatott arra, hogy valaki a megvesztegethetőségnek meg csak árnyékával is gyanúsítsa; tekintve, hogy az „Ü-.tökösJ rajza olyan, hogy azt a közönség másként nem értelmezheti, mint a hogy azt a sértett fél értei mezte: a bíróság kimondja, hogy Szabó Endre ur Kozma Sándor főügyész urat oly méltatlan gyanúsítással illette, melyet a bíróság határozoctan kárhoztat és teljesen alaptalannak nyilvánít. Ezen Ítélet meghozatván, a hírlapokban köztudom isra hotátik s tartozik Szabó Endre ur azt az „Ustö c is“ legközelebbi számában is az alapszabályok 19. § ának terhe alatt lenyomatni.

— A szépség-versenyen győztes Székely Kornélia kisasszony felé fordult a conűuens lapjainak figyelme. — Mindegyik elragadtatással szól felőle, igy a lipcsei „lllustrirte Zeitung“, mely arczképét is bemutatja ; lelkes ezikkben ir róla a „Neues Münchener Tagblatt“; a másik müncheni uJs^g, a „Neue freie Volks :eituivg“ lelkesedésében annyira megy, hogy felszólítja a bajor szépeket, hogy rendezzenek ők is szépségversenyt, noha — nagy szerényen hozzá teszi — a magyar nők kel nein versenyezhetnek. Eredeti s érdekes a párisi „Gil Blas“ czikke is, a tő obi között azt mondja, hogy a versenybíróság két napon át birálgatta a versenyre jelentkezett szépeket, s ha Székely Kornélia kisasszony ezek után nem jut kedve szerint való férjhez, úgy kevesebb a szerencséje, mint a szépsége.

47-ik közlemény

a kézdi vásárhelyi szegény s munkaképtelen „Ste- phanie-menház“ javára tett szives adakozásokról.

(1882-ik évre tett gyűjtés.)

Tiszteletes Kovács István és Szacsva János gyűjtésének folytatása.

Baló Lászióné 1 véka árpa, Kovács Istvánné s pap egy véka árpa, Molnár Dénesné v. kap. 1 font gyertya, (j/.v. ifj. Nagy I.ázárné 2 véka pityóka, Szabó Gé/a tanító 20 kr. id. Szőts János 1;2 véka fuszulyka, Becző Mihály 20 kr Mágori Dániel 2 véka pityóka, '/, véka törökbuza, Kovács Lajos 4 véka pityóka, Kajtár János 30 kr. Kovács Benjámin 20 kr. Málnás» Kristóf çgy font gyertya, ímecs Ferencz 4 kupa fuszulyka, Özv. luróczy Bá lintné I véka törökbuza, Dögéi István 2 kupa lu- szulyka, Jancsó István ifj. kereskedő 1 véka pityóka, Török Sándor 2 véka árpa, 1 v. törökbuza, Vertein testvérek 50 kr. Szőts Sámuel 1 v. rozs, Dávid Antal 1 rúd tarka szappan, Dávid Lukács 2 kiló rizskása, Pap György 1 véka pityóka, Szacsva János I véka pityóka, Szőts Dániel csizmadia 2 kupa máié liszt, 1... font szalona, 1 kupa fuszulyka, ifj. Szőts János kereskedő 1 véka árpa, Pál deák Pálné 1 font szalona, Özv. Müller Jó/sefné 4 kupa fuszulyka, Hmkó László 1 véka törökbuza, Szilágyi Sámuel 2 kupa fuszulyka, Kovács Károly bor-