Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-09-03 / 71. szám

-■

behívásáéira távirati utón fogják kikérni beleegyezését."

Athén, aug. 29. Л király nemsokára ide visz- ■ zatér. A kamara összehi vatása legközelebb várható.

Athén, aug. 29. A tartalékosok három korosztálya behivatik, miután a határon csapatösz- pontositás fog történni. A görög és a török kormány azon parancsai daczára, hogy a csapatok a tü/eíést szüntessék be és előbbi állásaikat foglalják el. a csatározások folyvást tartanak.

Divide et impera. _______

(

?) Хеш akarunk azok közé tartozni, a kik minden fordulónál rémeket látnak, de ha a viszonyokat cornbináljuk rákell jönünk azon végeredményre, hogy az utóbbi evek alatt kifejlődött nem nemzetiségi heczczekben nagy szerepet játszik a feliratnak választott, mindenki előtt ismeretes régi j *-1 szó. Hogy hol vannak azon titkos rugók, a me lyeknek érintésére a magyar állam nemzetiségei íogvicsoritva teszik positioba magukat: találják ki azok. a kik a múltat ismerik és azt összetudják egyeztetni a jelen viszonyokkal. A magyar embernek mindig szerencsétlensége volt túlságos loyali- l'itása, tolerant iája bőbeszédűsége és ebből folyó иVi 11 jelleme, lia csak árnyalatával is bírna annak, u mit uralkodásnak neveznek, ma nem ütköznénk lépten nyomon az oláhok, szászok, vagy szerbek /Ural inscenirozott nemzetiségi kérdésekbe, Ezen népfractioknak sokkal többet adott ama- g y a r kormány, mint a mennyit azoknak hazafias érzülete megér d emel n e, s mégis szakadatlanul jajgatnak panaszkodnak s fajrokonaik .előtt játszódják a magyarság kisebbítésére a delator szerepet. Mit akarnak ezen urak a maguk részére? Államokat az államban, vagy előlegezni Berlinnek, Szentpétervárnak? Talán ők sem tudnák megmondani. Elég az, hogy szünet nélkül gyanu- sitnak szószátyárkodnak. Szegénység, elnyomatás ellen panaszkodnak? Nem mulják-e felül sokszorosan vagyonban a jó szász szomszédok a székelyt. Tekintsen bárki a Barczaság sik rónáira, a több ezer holdra menő legelőkre szántóföldekre, és a székely kopár bé^czekre, hova a szegénység ütötte lel tanyáját a legodaadóbb szorgalom mellett is, lekinbe meg a szász zsírban úszó községeket és a székely szegényes falukat: megfog győződni arról, hogy mi a szász és mi a szegény székely a mellett .1 milliókra menő állam segély mellett, a melyet a j (iuzetta szerint a magyar kormánytól- kap. Az országból kiseprüzni való az olyan hálátlan nép, mint a milyen a szász. A székely cselédeknek adja gyermekeit, maga Moldvába, vagy a jó szászokhoz megy napszámra dolgozni, mert pár darabka íöldje, ha t. i. van ilyen, a mindennapi kenyeret sem termi meg. Ki látott valaha szász cse létlet, vagy messzeföldre, vagy éppen a szomszédba menő napszámost? Senki! Pedig a székely szorgalomban nem enged a szásznak. Talán azt akarják a circumspectus atyafiak, hogy a magyar kormány iskoláikat dotálja, hogy vagyonukat a magyar érdekek ellen majd annál inkább felhasználhassák? Hát ad-e a magyar protestáns tanintézeteknek csak egy batkát is? — Nem, épen úgy, nem, mint a szászoknak, vagy oláhoknak.

Hát a katholikus tanárokat, Hol fizetik az. állampénztárból. Sehol? Részesülnek-e előnyben a magyar autonom felekezetek? Nem, épen úgy nem, mint a szász lutheránusok. Magyar nyelvet kell tanulni? Azt bizon, épen úgy, mint 'Németországon németet, vagy Francziaországban francz át.

Es a Gazettáék ? • Ezeknek annyi megbocsát- ható, hogy ók is szegények, földönfutók, mint a székely, ők is húzták a fegyvert, akkor, mikor a. szász nyugodt m pöfékelt ábrándozva nagy Ger- miniáról, ők is akarnak mivelődni, mint a székely. Csak hogy a kolomposok tele vannak hazugsággal; ft-rditnek a magyarok és székelyek rovására.

Azt mondja a Gazetta, hogy a magyar urak 48 előtt nem engedték meg, hogy az oláhok gyér- j mekeiket neveltessék. Hát a székely jobbágy tani- | tathatta gyermekét, nem is szólva a székely kato | naságról, a melynek nem tanulónak, hanem kato nának kellett lenni egy oly kormány kegyelméből, a mely a „divide et impera“ elvét bevitte még a családok szentélyébe is, a melynek lidércz- nyomása alatt nyögünk ma is. Ha a Gazetta szerkesztője ismerné a mi múltúnkat, bizony nem ke/érné hóbortjai közé a székely nevet.

Az országgyűlésen hozott törvények egyformán köteleznek mindenkit. Csak a titkos rugók által mozgásba hozott nemzetiségi fajgyűlölet mondatja velük, hogy ők elnyomottak. A törvény korlátáin belül ok épen úgy mozoghatnak, mint mi ; de törvénytelen tetteket sehol egy alkotmányos államban sem lehet elkövetni.

A „divide et impera“ titkos rugói működnek. Ettől kell jó előre óvni magunkat.

A magyar reformátusok zsinata.

A magyar birodalom két millió lelket tevő összes református hi vek közsina- ta folyó év szeptember 10-én fog Debreczenben összeülni. Nevezetes, mondhatni korszakot alkotó f-semény ez; nem csak az egyesült református hit fVlekezet híveire — hanem hazánk általános kultúrái. fejlődésére nézve is.

A múlt évben D ibreczenben egy hó tanig

. ülésező zsinat által alkotott nagy fontosságú törvények felterjesztettek királyi szentesítés végett. A ! királyi leirat, midőn meleg hangon üdvözli a re formátusok egyesülési törekvéseit, és helyesli általában az alkotott törvényeket: általános állami szempontból némi kifogásokat teszens felhívja a zsinatot, hogy ezeket újból vegye tár gyalás alá.

Különösen felhívja a zsinatot, hogy a közép- j tanodákra vonatkozó törvényt, addig, a mig a ma- : gyár törvényhozás is letárgyalja, a minisztérium által többször előterjesztett törvényjavaslatot sza- I kitsa külön a többi alaptörvénytől. Ezen lényeges kérdésen kívül még mintegy 9 módosítást hoz javaslatba a leirat

Egy része az ajánlott módosításoknak olyan, hogy reményünk szerint, a zsinat minden habozás nélkül el fogja fogadni. Vannak azonban olyan differencziák is, melyek előre láthatólag éles vitákat fognak előidézni.

S ha a zsinat tagjai némely ellenzéki lapok nagy hangú izgatásaira fognak hallgatni: igen könnyen megtörténhetik, hogy azijoo —oi-ik évi budai zsinat által alkotott törvények sorsára jutandanak a mostan alkotott törvények is; t. i. nem nyernek királyi szentesítést. De reméljük, hogy egyfelől a zsinat tagjait azon higgadt bölcsesség és egyetértés szelleme fogja áthatni, mely a múlt évi tanácskozásokat jellemezte, miért az érdem oroszlán része, az elnökség bölcs vezetése mellett, az erdélyi képviselők öszetartó tapintata- tos, eszélyes eljárását illeti: Más felöl reméljük, hogy kormányunk nem fogja feledni, hogy két millió lelket számláló tiszta magyar felekezet menynyit nyo n a latban ; nem fogja feledni, hogy a magyar református egyház minő fontos szolgálatokat tett, minő áldozatokat hozott a magyar alkotmányos szabadság és közművelődés terén ; nem fogja feledni, hogy Bocskai, Bethlen és a Rákóczi- ak — és a gályarabok ivadékaival van dolga.

Erdélyt egy nehány kivételével az ifjabb nemzedék képviseli. Ott lesznek egyházi részről a zsi- nat egyik elnökének Nagv Péter püspöknek vezetése alatt Szász Domokos, Benkő János, Dr. Kovács Ödön, Hegedűs Eajos, Szabó Pál, Silvester Domokos. Bai tha Lajos; a székely ség egyházmegyéit Révay Lajos képviseli; világi részről egyik idősebb főgondnok, Lészai Lajos, Mezei Albert, Szász Béla, Kolozsvári Sándor, Jenei Viktor, stb. A tanári kart Hegedűs János és Parádi Kálmán képviselik.

Az egyesülésnek, és ennek következtében alkotott törvényeknek, üdvös következményeit első sorban az erdélyi szegény egyházak pajajai, a de- tolutio törvénye előtt álló és már desolált egyházak fogják élvezni. Ezekre való tekintetből elvárjuk, hogy az erdélyi képviselők, nem fognak ugyan bárhonnan jövő hatalom előtt meghunyászkodni és nem fogják az ősi magyar és székely szabadságot semmi árért koczkáztatni ; de másfelől nem fognak a szabadoskodók zászlója alá állani és úgy az összes magyar haza, mint a magyar ref. egyház általában Erdélynek pedig specialis érdekeiről megfeledkezni?!

Gondoskodtunk, hogy annak idejében lapunk olva ói hú tudósitásokat nyerjenek ezen fontos gyűlés folyamáról.

.— 282 —

A Székely Nemzeti Muzeum.

IC он лк őri tárgyak.*)

(Folyt afin.)

Valószínű, hogy a Székelyföld bronzkori emlékei is thrák eredetű lakosságtól származnak, ezt azonban inkább csak az általános ethnographiai v* szonyokból lehet kövekeztetni, mintsem az emlékek részlete* összehasonlítása után, mely ma még, midőn a Székelyföld őstelepei nincsenek átkutatva, nagyon szűk körben mozoghatna. E nélkül pedig at őslakosság életmódjáról, telepeinek szerkezetéről, temetkezési szokásairól sat. alig tudhatunk valamit, pedig a lépten-nyomon előforduló emlékekből, melyeket a véletlen napvilágra hoz, kitűnik, hogy a Székelyföld már a bronzkorban is elég sűrű lakossággal birt. így egykori telepre \agy temetőhelyre mutatnak a vastag, durva cserépd 1 rabok, melyek az aldobolyi, angyalosi, illyefalvi, kis-borosnyói, kovásznak maksai és torjai határban találtatnak. — Egyes bronzeszközöket A1 torján, Futásfalvári, Kovásznán és Martonoson, Udvarhelyszéken Alsó Rákoson, Bardóczon és Szent- Ábrahámon lelt k. — A Gémvár a sepsi szent- györgyi határban egyike volt a megerősített őskori telepeknek; ilyen az őskorból származó pogány váraknak látszanak még az árkosi Várhegy, a bereczki Leány vár, a bölöni Várhegy, a kisboros- nyói Pogányvár, a miklósvári lortogó vára, a nagypataki Várbércz, az eresztevényi Óriás, vagy Csikhan a csomortáoyi Várdomb, Udv-arhelysz.éken a nagygalambfalvi Vártető, a malomfalvi \ árnyak - I fok sat. — Az Örkön található cserépdarabok s a ! polgári fiúiskola telkén vagy harmadéve lelt j bögrék és koponyák azt mutatják, hogy Szent- ! György határában a Gémváron kívül egyebütt is voltak telepei az őskori lakosságnak. Igen jelen) K/tcIfimzavarú sajtóhibák előbbi czikküiikbon : a 4-ik ki- ! kezdés első sorában „ütődfél évet“, e. hfdyett: „ötödfél ezer évet“, a 2-ik hasábon a s-ik socha.11 „fölszerelésén“, e helyett: „trtleseré- lesen“, a llj-ik sorban „nagyváradi“, e beívelt: „magyaráíli“ s ugyané hasáb 4 ik kikezdésének 2-ik sorában „bajor“, e helyett: „bojok“J tékeny telep volt a bronzkorban a bessenyőt és zagoni s^ C d varhely széken a musnai. Az utóbbi a segesvári gymnasium gyűjteményét gyarapította 30 db brcnzeszközzel. Ressenyőn, mint előzőleg ni.ir említettük, nehány ev előtt mintegy 15 — tu darab csákányt és baltát találtak, ezekből egy díszes rézbaltát a Mikó kollégium bir, a többi hollétéről nem tudok; urnák és bögrék is gyakran kerülnek napvilágra; a Székely N, Muzeum pedig j е£У kis arany lánczszemet kapott innen, eddigelö i az egyetlen tárgyat e nevezetes bronzkori telepről, mely mint az. ilynemű láncztagoknak az asz- szir babyloni sulymé tőkkel való egyezése mutatja, a bronzkor nagyobb részben Erdélyben úgy mint Magyorországban nemcsak ékszer hanem pénz gyanánt is használtatott, — a tulajdoképeni pénz, görög, makedoniai és thrákiai érmek azok barbár utánzatai, majd kés bb a római köztársasági érmek a kr. e. 1\. századtól kezdenek forgalomba jönni.

Alig a bessenyői őstelep a bronzkor elejéről valónak látszik, a zágoni emlék, honnan a múzeum 58 darab bronz tárgyat kapott, melyeket a „Cse- remiás hely“ nevű erdőb-n leltek, e kor végénél való. A lelet jobbára tokos vésükböl. sarlókból és karikákbó>l áll, főértékét azonban egy kivert patkókkal díszített edénvtöredék és egy, tiz kisebb- nagyobb karikákból összeállított lószerszám-disz képezi. E két utóbbi tárgy határozottan a bronzkor végére helyezi a lelet korát, azon időbe, mi* din Erdély őslakosai a Magyarozszág nyugoti részében letelepedő keltákkal érintkezni kezdtek. Ez pedig nem leh-t régibe a Kr. e IV. »zúzádnál. A lelethez tartozik továbbá egy boglár, egy füles ко rong és egy kés. Vannak be me töredékek is, melyek azért érdekesek, mert arra engednek következtetni, hogy a zágoni őst-lep egyike volt az. erdélyi öntőmïhelyeknek, hol b onz-eszközeikot maguk a benszülöttek készítették

Bronz eszközeink nagyobb r/szét e lelet szolgáltatta. Jelentékenyen gyarapodot még bronz, gyűjteményünk a magyar kapusi leletből, mely szintén, mint a zágani, karikákból, vésőkből ós sarlókból áll ; Van a-tán benne két kés, továbbá fürésztöredékek, egy lemezdirab s öntési varrány- darabok.

Egy kisebb leletet Bihar megyéből kapott a Muzeum, molyét a mezőfalvi h itárban nem messze a bihari vártól, a Kösmőpatak medrében találtak. Az egész lelet mindössze is három bronz rögbid, s két lószérszám-diszből áll mindamellett egyike a legérdekesebb bronzkort emlékekn :k. A bronzrögök kétségtelenné teszik, hogy itt is öntőmöh-ly maradványaival van dolgunk; a két egymáshoz teljesen hasonló s négy küllős kereket képező ló szerszámdisz pedig a késő brozkornak mindenesetre a ritkább darabjai közé tartozik.

tVége következik.)

Nagy (1C/,a.

A kepe-váltság.

Bürköm;/, 1882. augu*zlut 26.

(Folytatás.)

Az atyafi, mint tudom, több éven át természetben fizetett, amaz. pedig készpénzzel. Mig később saját maga belátta, hogy neki Kára, amannak pedig haszna van s igy ő is, mint ti többi, készpénzzel rótta le éventei papi illetékét. Hogy továbbá az egyházközség tagjai a legközelebbi években sem voltak megterhelve a pénzbeli keperovatai 5 osztálya szerint, annak eccletans bizonyságai, nevezett egyházközségek könyvei, melyek 100 — 150 frt kepe felesleg összeget tüntettek fel s igy a felvető, kirovó bizottságnak volt elég pru- dentiája arra, hogy az ezután következő évben 100- 150 Írttal kevesebb évikepét róvjonki, természetese 1 az egyházközségi kepefizető tagok könnyebbségére, de egyszersmind a lelkészek egyenes megrövidítésére. Mert hát nevezettek saját érdekükben úgy vélekedtek, hogy „nekünk csak a 15 évvel ezelőtt elfogadott megváltási összeggel van bajunk- hogy kijöjjön a 15 évvel ezelőtti gabona- és famegváltási áraknak főösszegei, hogy mi szaporod tunk, hogy mi most kevesebbet fizetünk, mint ezelőtt s évvel, az a mi előnyünk és s/ rencsénk, a papnak ahhoz semmi köze, semmi joga nincs. Ennek a feleslegnek átad ísa végett minket sem az egyházi hatóság, sem a h lkész.ek nem háborgattak ; mert amazok elnézték az 5 évről 5 évre történendő kepefelszámrást, emezek pedig nem mertek felszólalni szerződés szerinti jógá k érvényesítéséért mert hiszen jól tudták, hogy annak megbolygatása rájok nézve nem lesz e^yéb, mint egy bősz'' daráz-fészek“. Pedig a jámbor atyafiak, m dón igy vélekedtek, m *g kellett volna gondol- шок egy kis jóakarattal, s némi igazságérzettel, hogy a lelkészek szerződéseinek azon pontja, mely a kepének 5 évről 5 évre történendő újbóli felszámítását kiköti s biztosítja : azt vagy ki kell számítani s megfizetni, vagy, pedig az egyházi ható ság tu Itávol, bír a kepefelesleget a lelkészeknek átsz.olgáltatni.

Hiszen Bácsfalu hitközsége, mely természetben adja ma is a papi kepét, a mit készpénzben, 2 és 4 fogatú teher fában egyszer megállapított kepeosztályzat szerint, ugyanaz fizeti ma is lelkészének, de azzal a különbséggel — ama kepevált- ságos 4 községgel szemben — hogy olt a hány I uj házaspár, a hány uj 2 ós 4 marhás gazdával sza-