Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-08-31 / 70. szám

70. szám. Sepsi-Széntgyörgy 1882. Csütörtök, augusztus 31. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csilci-utcz», Matlieovics-féle há-z, hová a lap szellemi részót i 11 ötéi közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBc t и.>te i и ci : fr КОХУvxVOMdáj a , hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendök. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERL Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. hivatalos közlönye, Megjelenik ezen lap heten- kint. kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre fi írt — kr. Fél évre В írt — kr. Negyedévre 1 írt, 50 kr. Hirdetmények dija: В hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért fi kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Iparos élet. (V) Báró Kemény Gábor ipar- és kereskede­lemügyi miniszter a legodaadóbb buzgosággal és igyekezettel munkál tárczája átvétele óta az ipar és kereskedelem emelésén. A fáradságos munkának van is szép eredménye, de korántsem annyi, mint a mennyit a miniszter ur önzetlen buzgalma és a haza érdeke megkívánna. Ennek okát leginkább régi előítéletekben, az iparosok és kereskedők szel­lemében kell keresnünk. Ezúttal mellőzve minden egyebet, csak a kis városi iparosokról akarunk pár szóban megemlé­kezni ; hisszük, hogy azok között igen sok lesz. a kik velünk egy hitet vallanak. Л mi iparosaink első sorban föld mi velők, má­sodikban iparosok és harmadikban kereskedők. Ha az iparos öröklés utján néhány tincs földhöz ju­tott, vagy ha szorgalma által sikerült nehány fo­rintot megtakarítani : beáll gazdaembernek, föld- birtokosnak. Ha valaki azt hinné, hogy teljesen földmivelésre adta magát, csalódnék. Megmarad azért iparosnak. Űzi mind a két mesterséget, sa­ját magának és az államnak kárára. Tanonczait, a helyett, hogy az iparos élet szellemébe bevezet­né, belőtök mennél hamarább iparában segítő ke­zeket. nevelne — elküldi knkoricza kapálni, szénát szárifni stb. Ha e közben sikerült nehány darab iparczik- ket is elkészíteni, azt elhordja a vásárokra, árul kora reggeltől késő estig, a nélkül, hogy igen gyakran még a szekérben is kikapná. Tehát beáll kereskedőnek. Hanem mindezek mellett családapa is. Gyermekei neveltetését sem hanyagolja el. Be­adja őket valamelyik gymnasiumba, hogy legye­nek azokból szegény papok, egyik napról a má­sikra alig élő írnokok, ritkábban hivatalos, s mit tudom én miféle urak. íme, ezek azon akadályok, a melyekbe ná­lunk a honi ipar kifejlődése leginkább ütközik. Hanem azért az iparos panaszol. Panaszol a sze­génységért, a rósz időjárásért. Kritizálja a kor­mányon ülő férfiak működését, mert többoldalú foglalkozása mellett az ország dolgát is jobban tudná intézni, mint azon pohos urak. Még ezt a ezik két is akárhány nem igy irta volna. Es mindezekből mi következik. Az, hogy va­gyonos iparost, mint a milyenek külföldön vannak, egyet sem lehet nálunk találni; mert a sokfelé kapkodás miatt egyik munka sem mehet tökéletes­ségre. A kereskedő pedig rendel bécsi, nürnbergi, cseuországi portékát s eladja jó magas árért, a mi iparosainknak. Pedig valljuk be minden dicsek­vés nélkül, hogy igen sok iparczikket, ha nem is tökéletesebben, de úgy mindenesetre megtudnának készíteni a mi iparosaink is, mint több külföldi iparos. Mintha látnám, hogy akárhány iparos ezen állításomat igazolja; de egyúttal ellenveti, hogy nem ő a hibás, hanem a nagy publikum, mely a külföldi árukat előbbre becsüli a honiaknál, no meg a kereskedő, a ki a honi gyártmányok mellő­zésével külföldre megy áruért En ezen récrimina- tio helyességét tökéletesen elfogadom és aláírom. A. publikum szeszélyes, de egyúttal igazságos is. Epen úgy nem bízik a földmivelő iparos készítmé­nyeiben, mint a kereskedő. Jobbnak találja olyan iparostol vásárolni be szükségleteit, a ki teljesen iparának él, azt naponként finomítani és tökélete­síteni igyekszik ; a ki nagyobb választékot tud produkálni s nem lévén iparánál más foglalkozása, azt olcsóbban is adhatja. Ha a kereskedő csak arra szorítkoznék, hogy honi gyártmányt áruljon, ugyan megjárná vele. Honnan tudná ősszel szük­séglétéit beszerezni lő eg olyan czikkekre nézve, a melyeknek készítője a nyári hónapokban mezei gazdaságot folytat. Ne ámítsuk magunkat uraim! Az ezermesterek mindig szegények. Mindenki ma­radjon meg azon fokon, hová őt a sors helyező, hanem aztán ott legyen foglalkozásának teljes szív- vel-lélekkel embere. A külföldi iparos egyéb foglalkozást nem is­mer, csak saját iparát, hanem abban ember is a gáton. És az meg is látszik rajta, mert nem rit­kán találkozhatunk több százezerekkel bíró iparo­sokkal. Ha szorgalma, igyekezete által pár ezer forintot összehozhatott, nem töri az eszét azon, hogy földbirtokot vásároljon, vagy hogy fiát urnák nevelje, hanem ilyenformán szól: „imé kedves gyermekem, én a semmiből nehány ezer forintot szorgalmas munkám után szereztem ; munkabíró vagy, jöjj segítségemre. Halálom után tiéd az örök- t ség. Én két segéddel dolgoztain, te dolgozz tízzel, | tökéletesítsd a kor haladásával ezen iparágat és 1 tizszerezd míg az öröklött vagyont.“ És a fiúból iparos lesz, később gazdag ember ; de azért meg­marad, a mi volt — iparosnak. Ismerek egy bécsi susztert, a ki 2 millió forint vagyonnal bir. Öreg ember már. Eljött a vendéglőbe, hogy lábamra egy hat forintos czipőt mérjen. Ilyen az iparos. A kiket érdekel, gondolkozzanak rajta. Talán lesz majd időm az itt vázoltakat bővebben ki­fejteni. * A köztisztviselők ellen alaptalanul emelt vá­dak tekintetében értesítik az „Ellenőr“-! Kassáról, hogy Abauj Tornamegye közigazg. bizottsága Kár­sa István fiizéri járási sz -b! -ősegedet kinek vádas­kodása folytán Реку István szolgabiró fegyelmi eljárás alá vonatott, de a megejtett vizsgálat ered ményéhez képest teljesen felmentete t, az alaptalan vádaskodás miatt azzal büntette meg, hogy a me­gyei magyarosodási aPp javára fizetendő 200 frt pénzbírságban marasztalta el. • Ez a körülmény, ha rekintetbe vés szűk, hogy mostanában, főkép az. ellenzéki kákán bogot ke reső hajszák következtében, mennyi ártatlan em­ber becsületét iparkodott a lelkiismeretlenség be­szennyezni, — megérdemli a följegyzést. Hegy töb­bet ne mondjunk, Háromszéken is több Ízben volt már az eféle igaztalan följelentésekre példa anél­kül, hogy megfelelő tények igazolták volna a vé- dak alaposságát. Csakugyan nem ártana, ha a tör­vényhatóság megfigyelné az ily eseteket és méltó pénzbüntetéssel torolná mega migán bos/u hasonló eljárásait. Belföld. A miniszteriu 111 kiegészítése. Mihelyt Tisza mi­niszterelnök a fővárosba visszatér, - a mi szep­tember 15-ikére várható — az üresedésben levő két miniszteri tárcza betöltése érdekében külön­böző politikai egyéniségekkel azonnal megkezdik a tárgyalásokat, úgy, hogy kilátás van, miszerint az ujonan összeülő országgyűlés előtt a kab net is­mét teljesen kiegészítve fog megjelenhetni. A bűnvádi eljárás tervezeíe, mint az „Egyetér­tés“ jelenti, teljesen elkészült. E napokban küldte be Gsemeghi Károly a tervezet törvényszövegének utolsó iveit az igazságügyiminiszternek ; a minisz­ter sajtó alá adta, s az egész mü a következő na pókban meg fog jelenni. Lényegében változatanul fentartja azt a perorvoslati rendszert, melyet a ter­vezetnek annak idején előre közölt töredéke tar­talmazott. Szlávy József, a volt közös pénzügyér, mint a „P. N.“ irja több havi teljes visszavonultság után immár újra vissza készül térni a közélet mezejére. Mint említettük, mérvadó helyről ót ajánlják Sze­ged város első kerülete választóinak, kiknek több­sége készségesen elfogadja jelöltségét. Politikai köreink Szlávy Józsefben a képviselőház uj elnö­két látják, a ki Péchy Tamás helyét van hivatva elfoglalni, rr.ig Péchy maga az ősz folyamán is­mét átvenné a közlekedési minisztérium veze,lését. Az omladina bomlása. N -Becsk-rekről Írják, hogy ott Miletics elvei teljesen kudarezot vallot­tak, az omladina sorai gyérülnek. Tagadhatatlan, Írják a „Hu. nak, hogy e nag) szerű fordulatnak fő oka Angyelics patriarcha hazafiságában keresendő, a ki vaskézzel fogott hozzá a munkához, és útját állja Miletics üzelmeinek. Papjai félnek tőle és nem mernek már agitálni, ellenben nem tarthatnak az omladina terrorizmusától, mert ez ellen védve lesznek a patriarcha által, a kinek van annyi bá­torsága leleplezni amannak vészthozó fondorlatait, és megóvni a gondozására bízott népet az ör vénytől. A hadsereg újjászervezése. A gyalogság újjászervezésének tervezete nem­csak minden részletében meg van állapítva, hanem már ki is adatott e tervezet a reform által érintett egyes csapattesteknek, hogy ezek szeptember ele­jén, a hadosztálygyakorlatok bevégzése s az 1879. évben besoro;otak szabadságolása után megkezd hessék a reform keresztülvitelét. A régi ezredek 5 zászlóaljából képezett 23 uj e/red, illetőleg a 22, gyalog-ezred 4-ik zászlóaljából, s a 24., 34 —39. számú v-dászzászlóaljakból alakított ezredeknek je­len évi október i-ig teljesen meg kell alakulniok, úgy, hogy a többi csapattestek példájára már ezen ezredek is ujonezozhassanak. Az 5 ik zászlóaljak régi ezredeikből a számuknak megfelelő kiegé­szítő századnak anyakönyvi állományát is maguk­kal viszik, melyekből aztán az uj ezredek kiegé­szítő zászlóaljaikat képezik. Az utóbbi zászlóaljak kerete b tisztből és 29 emberből áll. A volt tarta­lék parancsnokok, vagy az uj ezeredek egyikének vezetésével bízatnak meg, vagy pedig mint a had­kiegészítő kerületek parancsnokani fognak tovább működi, mely tisztet mostanáig is viselték.' Egy éves önkénteseket az uj ezredek már ez Őszszel elfogadhatnak. Az ötödik zászlóaljak és a vadászzászlóaljak külső jelvényein (hajtókáin) egyelőre mitsem vál­toztatnak, de október i-én már uj ezredparancs­nokaik lesznek felelősek a taktikai kiképzésért. A régi 80. ezred hadkiegészítő kezületei ki­vétel nélkül mind megtartják székhelyeiket. Az uj ezredek közül hat, a 82., 83., 85., 86., 96. és 101. Magyarországon fogja tartani hagkiegészitő kerü­letét, mig a többi 16-ot Cislajthániából egészítik ki. Az uj cislajthániai ezredek alakitása azonban rész­ben ti/.enégy magyar zászlóaljból is történik. Külföld. Az egyptomi hareztérrtíl érkezett újabb hírek szerint az angolok eddigi hadműveletei sikeresek voltak, de döntő esemény még nem történt. Na- gyobbára csak előcsatározások és tüzérségi har- ezok folytak. A harczokról csak angol híreket kapunk, melyek aligha nem egyold iluan színezet­tek. F.gyátalában ez ázsiai alakoskodás, furfang egyformán szerepet játszik mindkét táborban. így Arabi magáról azt a hirt terjeszteti, hogy nagyon beteg- F. hó 15-én pedig főhadi-szállásán Kafr-el Eaorban, felszedette sátrait, másnap újra felütötte azokat. E mozdulat aligha nem hadi csel, mely­nek az volt a czélja, hogy a hadállások odaha- gyását eltakarja: mert serge zömével Kairó köze­lébe, Heliopolis környékére vonul. Arabi, mint je­lentik, azzal vádolja Lessepset, hogy rászedte; tud­valevőleg Arabi azért nem bántotta a Szuez-csa- tornát, mert Lesseps a csatorna-társulat főnöke, a t igére Arabinak, hogy a csatorna semleges te­rület lesz. Most, hogy az angolok elfoglalták a csatornát, Arabi megcsalatva látja magát és állí­tólag Lesseps fejére dijat tűzött ki. Az angolok és egyptomiak között legutóbb heves tüzérségi harcz volt a csatorna mentén, mely­re vonatkozólag az angolok is elismerik, hogy az egyptomi tüzérség jól tartott magát és jól lőtt. YVolseley tábornok legújabb hadi jelentése Port Said-ból igy hangzik : minthogy a víz az édes­vízi csatornában három nap óca apadóban van, szükségesnek tartottam a csatorna e részét elfog­lalni. E czélból a gárda lovassággal, két ágyúval 1000 gyalog és tengerész katonával előre nyo­multam. A gárda lovasság vitézül megrohanta az ellenséges gyalogságot. Később észrevettem hogy az ellenség Tell-el-Kebir felöl segítséget vár, s csakugyan láttam is a megérkező vaspályát, a mely tele volt egyptomi katonákkal. Ennek da­czára elhatároztam megtartani állásomat estig, a mikor én is erősítést vártam. Egész nap 10,000

Next

/
Thumbnails
Contents