Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-08-27 / 69. szám
69. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882. Vasárnap, augusztus 2 ( . Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részót illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: vvMeitt 01uávh KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és 'előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. XII. évfolyam. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. Ä „ttàramszèfeî báziípar-egyisilól13 hivatalos közlönye* Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Kgész évre 6 irt — kr. Fel évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Szeretnének már visszajönni. — 1882. augusztus 25. (—gy.) „Die Kokette!“ Valamelyik kisvárosi vendéglő éttermében láttam ez aláírást, még pedig egy bús kinézésű hölgyet ábrázoló kép alatt. Fu csa a benyomás, melyet e kép és az aláírás a szemlélőre tesz, hanem az is igaz, hogy az embert kombináczióra serkenti : vájjon nem egy búsuló kaczért akar e ábrázolni ez a kép ? Kaczért, ki ezzel az arczkifejezéssel, ezzel a resignatoval akarja magát érdekessé termi? Ivi hallott valamit a fúzióról, mely a mérsékelt ellenzék és a szabadelvű párt közt, vagy a mérsékelt ellenzék és a szélsőbal közt jönne létre? Л mi ugyan különbözőnek látszik, de vannak színiek, melyek nem látnak rajta semmi különbséget. Az egyszeri kérő is, mikor azt kérdezte tő'e a leendő após: „Nos, és melyik leányomat kéri ön?“ — azt fele'te, hogy: „Mindegy nekem, akár melyik !“ Nem is kapta meg az egyiket se. A la „busulö kaczér“, a „Pesti Napló“ is felhozza tehát, hogy ismét beszélni kezdenek a fúzióról, a mib'51 különben az ő véleménye szerint nem igen lesz semmi. Sok lapot olvasok, — de megvallom, hogy a parlament szünetelése óla a P. Napló ezen „Die Koket e“ czimü, illetőleg kinézésű legújabb czik- kéjg a fúzióról nem olvastam. A „Pesti Nap o“- ból is csak annyit olvasok ki, hogy a „mérsékeltek“ fúziójáról beszélnek, de hogy kivel, hogy az igen tisztelt asszonyságot melyik párttal hozzák hírbe ismételten — arról a „P. Napló“ nem tesz említést, csak annyit mond, hogy : a fúzió nem lehetetlenség ugyan, hanem azért ő mégis lehetetlennek tartja: a szabadelvű párttal ezért, a szélsőballal meg ezért. Igaz ugyan — úgy mond — hogy a szabadelvű párt most tehetne valamit, mert hiszen két miniszterség áll üresen, sőt ha épen úgy akarnák, még a belügyminiszterséget is kiadhatná Tisza a kezeiből, meg Pauler is öreg ember, stb ; ha azonban a szabadelvű párt a mérsékelt ellenzékhez nem közeledik, — ez bizonynyal nem fogja magát kinálgatni. Miután pedig igen valószínű, hogy a szabadelvű párt az ő mindenhatóságában elbizakodva, kezdeményezést nem tesz, hát a fúzióból nem lesz semmi. Kár is beszélni róla ! De hát ki beszélt róla, mig a „P. Napló“ el nem kezdte a beszélgetést, azt szeretnők tudni? Minek írták ez alá a kép alá, hogy kaczér, mikor inkább bús, és visszautasít minden megkísérlést, ámbár az is igaz, hogy nem látunk mellette olyat, a ki me^ akarná kísérteni. Mert igazán mondja meg nekünk a „Napló“, hogy : ha sem a szabadelvű párt, sem a szélsőbal nem adta jelét az ц Ivarlásnak. hát miért akkor az a nagy szaba lkozás ? I).* m'»g tulajdonképen, hol beszéltek a fúzióról ? Most már lehet, hogy beszélnek, a mennyiben, hogy felkavarta a „P. Napló“, de kik beszéltek ezelőtt? Nem hasonlít ez a kép ahhoz a vendéglői kaczér hölgyhöz ! Aztán mindjárt négy miniszterség! S vájjon kik lennének azok az urak, kik nem akarják elfogadni.' sőt talán bizony kevésl k is? Négy miniszterség ugyan sem több, sem kevesebb, mint a kormány fele, s noha a mérsékeltek nem igen vannak többen negyvennél, de a hol minden ember miniszter akar lenni, ott négy miniszterség csak íiz perczent. A többi kandidátussal mi lenne aztán? Hiszen voltak már azok a szabadelvű pártban, de open azért törtek ki belőle, mert nem jutott bársonyszék mindeniknek. Es legfeljebb most is csak négy lehetne. Hát a többi? Lenne megint konspi- látor, intrikus és választóvíz, melytől hogy megszabadulhatott a szabadelvű pár', n m tud eléggé hálát adni az égnek. És most fogadja őket vissza azzal a jó reménységgel, hogy mert fele miniszterségét oda adta ennek a kielégíthetetlen kapzsi, de törpe pártnak, és négy embert beültetett, ergo a többi is meg lesz elégedve? Szépet látna! Lenne megint olyan felfordulás, a milyen volt. Lenne egy nagy monstrum párt ismét, de a melyben nem lenne összetartás ismét, hanem forrna a vulkán és nem lehetne tudni, hogy mikor leszen explosió ! Hát mint a régi nóta mondja: „Nem hiszek szavának, maradjon magának, hamis teste lelke szőkének, lámának!“ így lesz legjobb. Csak maradjon a mérsékelt párt is magának. Ha már egyszer elhagyott, elvált tőlünk s adta az „Egy nő t, ki az ablakon kiugrik“, csak maradjon kívül és még az ablakon keresztül se jöjjön vissza. Nélkülük is megtudunk lenni, de velük nem s bármennyire megessék is szivünk a „busuló ka czéron“, az udvarláshoz nem fogunk hozzá. Ö felsége kézirata, melylyel br. Orczy Béla minisztert megbízza a honvédelmi minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével, már legközelebb megjelenik a hivatalos lapban Az osztrák hitelintézet félévi inéi lej:'. A pénzvásárok már egy hónap óta különös feszültséggel várták a hitelbankok félévi mérlegének megjelenését, miután ezen intézetek jövedelmi eredménye rendkívüli hatást szokott gyakorolni a vásárok magatartására. A magyar ált. hitelbank mérlege szerdán jelent meg és tagadhatatlanul lehangolt ságot idézett elé. Hasonló eredménynek néztek eleibe az osztrák hitelintézet mérlegére nézve is, a miért nagymérvű eladások történtek. Képzelhetni, milyen volt a meglepetés, midőn csütörtökön 9 óra 15 perczkor a sürgöny meghozta a hirt, hogy este 1.900,000 frt a tiszta nyereség. A részvények, melyek még nehány perczczel a sürgöny megérkezte előtt 310-en kész eladóra találtak, rögtön 31650 —317 re szökkentek fel. A bor és husfogyasztAsi adónak az 1883. évre eszközlendő biztosítása czéljából a pénzügyiminisz- ter felhívta a pénzügyigazgatóságokat, hogy ezen adó biztosítása igényelte szabályszerű tárgyaláso kát, a törvényhozás által netán elrendelendő változások fentartása mellett az 1871. évi LXL 1873 évi XVI. és 1875. évi XXVIII. t, czikkek alapján haladék nélkül indítsák meg és ezen tárgya'ások- nál úgy, mint az adó megváltása iránti egyezmények és bérleti szerződések megkötésénél és jóváhagyásánál, valamint a fogyasztási adónak bősze dés végett a községekre való utalásánál az 1881. évi augusztus hó 1 én s különösen az 1879. évi julius hó i8-án kelt körrendeletben előirt eljárást szorosan foganatosítsák. Egyúttal meghagyatott a pénzügyigazgatóságoknak, hogy mindazon községekre nézve, melyekben a tényleges bor- és húsfogyasztás a biztosított évi megváltá i általánynyal vagy haszonbéri összeggel elfogadható arányban nem áll, vagy melyekben a megváltott bor- és husfogyasztási adó szabályellenesen alhaszonbérbe adatott, valamint mindazon községekre nézve is, melyekben a czukor-, kávé- és sör fogyasztási adó megfelelőlég biztosítható nem volt és ezen adók- 1 nak a bor- és husfogyaztási adóval együttec biz- ( tositása kedvező eredményt helyez kilátásba, az ’ 1883. évre is kihatólag, de felmondás fentartásával kötött megváltási, illetve bérleti szerződéseket okvetlenül idéjekorán mondják fel, és az 1883. évi fogyasztási adónak újbóli biztosítása iránt azonnal intézkedjen. Az ebbeli fogyasztási adó biztosítási tárgyalások még a f. év lejárta előtt befejezendök s az eredményről szóló kimutatás 1883. év január hó 6-ig felterjésztendő. :: A h assói „Gazetil lVarsi vaniei“ 91-ik számában hosszú polémiát kezdett a „Kolozsvári Köz- löny“-nyel. л. passivista lap minden áron azt akaja bebizonyítani, hogy sokkal jobb dolga volna a román népnek orosz uralom alatt, mint Magyarországban, és ezt azzal argumentálja, hogy a szent- péterváradi kormány Cherson kerület elöljáróságának felterjesztése alapján elrendelte volna, hogy Bessarábiában mindazon községekben, a melyeknek lakossága túlnyomó románokból áll, az iskolában az előadási nyelv a román legyen. Ezen argumentumon nyargalva, ez erdélyi lap a legrokonszenvesebben ir az oroszok „bölcs politikájáról“, hogy ezen dicshymnusok után természetesen annál kegyetlenebből elítélhesse a magyar alkotmányt. Újat nem mond e lap és úgy látszik, hogy ajajve- széklésekből kifogyott, mert most egyelőre csak azt mondja, hogy még mielőtt az oroszok karjaiba vetné magát, még felelni fog a „Kolozsvári Közlönyének. Majd eszébe jut még valami. Az egyptomi háború. и *:<. Bées, aug. 22. A „Pol. Corr,“-ben katona fejtegeti, hogy az angolok katonai és politikai okokból kénytelenek a Szuez-csatornát használni működésük alapjául, mert a csatorna a puszta által födött felvonulísi tért európai és indiai csapat- jaik számára és onnét 90 — 100 kilométer hosszú utón Z igazigba, a Nílus deltájába juthatnak, 70 — 80 kilométernyi gyaloglással pedig Kairóhoz érkezhetnek, a nélkül, hogy természsti akadályokkal kellene küzdeniük. Továbbá a csatornától elindulva Ka ró a Nílus ugyanazon pariján fekszik, Alexandrából menet ellenben át kell kelni a Niluson. Az alexandria kairói utón végre Tairetól kezdve 90—100 kilométer szoros van a Nílus és a puszta közt, a mely erélyes ellenállásra nyújt alkalmrt az egyptomiaknak. Valószínű, hogy az angolok ho rdok- és oldal-támadást fognak kombinálni, de az még bizonytalan, hogy hol fognak föllépni ere* jük zömével. Pár is, aug. 22. A „Pol, Corr.“ „inspirált“ tudósítója azt jelenti, hogy Európa nem nézheti ölbe tett kezekkel az egyptomi eseményeket, mert az angol kormány kötelezte magát, hogy Egyp- tom végleges rendezésére nézve egyezkedni fog a többi hatalmakkal. Franc/iaország azt kívánja, hogy Angliának mielőbb sikerüljön a rend helyreállítása és Francziaország megvárja az időt, hogy érvényesítse szavát, Páris, aug. 22. Lesseps Port-Sci lból a következő táviratot küldte: Miután Port-Saidban és Izmailiában az angolok partraszállitása bevégzett tény, és a rendes forgalmat szabályozó modus vivendi megállapittatott, a legközelebbi napon Pá- risba visszatérek. Syriából érkezett hir szerint a helyzet javult. Adaliában és Jaffában némi izgatás jeleztetett, azonban komolyabb csendzavargás nem történt. London, aug. 22. Hírlik, hogy az indiai csapatok egy része Kosseirban szállt partra, innét Kennehbe, azután pedig a Nílus partján lefelé fog tartani, hogy megakadályozza Arabinak Szudánba való visszavonulását. Mahmud Férni pasa a táborkar főnöke és két más tiszt Tel-e) Kebirböl tegnap az angol elöör- sökhez m int és megadták magukat. A Székely Nemzeti Muzeum. Bronzkori tárgyak. *) Az árják őshazájául közönségesen Középázsia délnyugoti részét, az Oxus és Ja.vartes forrásvidékét, Iránt, a Hindukus északi lejtőjét vagy az örmény fensikot lehet tekinteni. E vélemény azonban sokat vesztett valószínűségéből azóta, a mióta az összehasonlító nyelvtudomány kimutatta, hogy a szanszkrit r.yelv nem — mint elébb vélték — anyja, hanem testvére az álja nyelveknek ; egy eleinte föl sem tűnő, de végeredményében rendkívül fontos körülmény pedig teljesen megdönti a közép- ázsiai származás elméletét, az t. i., bogy az árja nyelvekben oly állat- és növénynevek mutatnak közös eredetre, melyek Európa, nem pedig Ázsia faunáját és flóráját jellemzik. Az oroszlán, tigristeve, hiéna, sakál és párduez, aztán a pálma, füge, czitrom, narancs s olajfa, szóval egy egézs csoport közép- és el3 ázsiai állat és növény eine V izése az árja nyelvekben olyan, melyek mind akkor keletkeztek, mikor az árja népek már elváltak egymástól, s részben nem is eredeti szók, hanem azon népek valamelyikétől kölcsönöztettek, melylyel az illető árja nép Közép- és Elő-Ázsiában való terjeszkedésekor érintkezésbe jött; igy a görögök a teve és bor elnevezését, a „kamélosz“-t és Előbbi czikkiiukbe több sajtóhiba [csúszott be, melyek közül a feltűnőbbeket kérjük ekkép javítani ki: a 264. lap eb»' hasábján a 40-ilc sorban „tűntek“ helyett „torz: ele“, az 50. sorban „sziranyanak“ helyett, „hiranyanak“, a 63 sorban „ősneger“ helyett „ősugor“, a. S3, és következő sorban „bradiaz", „phratéz“, „thykatér“ helyett „bratbar“, „phratér“, „thygatér“, s a 84. és az alábbi sorokban „fivérét“, „leánygyermekét“ s „nag, bátyját“ helyett fivért“, „leánygyermeket“ s „nagybátyát“ olvasandó,
