Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-01-22 / 7. szám
—'28 — littatott, hogy 6 sohasem volt Püspök-Ladányban, hanem az, hogy Ladányban meg sohasem volt püspök. Erre aztán a dühös ellenfél is kaczagás- ban tört ki s szent lett a béke ! — A gyanakodó finánczok. Szegény fi nánczok, biz azok még most is humoros alakok. Hal- miban történt ; a napokban egyik éjjel sürgöny jött gróf Pejacsevicsnek. A főnők átadta az irodaszolgának, hogy vigye legott a grófnak, mert sürgős lehet. El is indult hajnalban négy órakor, még pedig, hogy minél előbb odaérjen a gróf falujába, toronyirányban. De csakhamar észrevette, hogy eltévesztette az utat. Irány nélkül bolyongott egy darabig, mig végre neki ment valami lápnak, hol beszakadt alatta a vékony jégkéreg s küldöncz uram nyakig belezuhan a hideg fürdőbe. Alig birt föltápászkodni kétségbeejtő helyzetéből. S mire kimászott, eszébe sem jutott többé a sürgöny, fog- vaczogva, dideregve kezdett hazafelé futni, a mint csak a tüdeje birta : legalább hamarább kimelegszik igy, gondolá. Da itt sem szakadt még vége viszontagságos pályafutásának. Egyszerre rákiáltanak hátulról az éjben : „Állj meg, mert lövünk.“ Persze, hogy most eredt még csak igazán vad futásnak. ív dobogó léptek, a mint kergették, kísértetiesen hangzottak utána, mindig egyforma distancziában. Őrült, órákig tartó hajsza volt ez egész a kimerülésig. Végre beért az állomásra az üldözött is, az üldözők is. „Hol az a dohány?“ — rivalnak rá keményen. „Miféle dohány? feleié az. Vagy úgy, hát maguk finánczok ?“ s nevetni kezdett. De a finánczok nem tágítottak, hanem jegyzőkönyvet vettek fel s bejegyezték vallomását arra nézve, hogy miért futott? A vádlott bediktálta: Azért futottam, először, mert fáztam, másodszor, mert azt hittem, hogy az urak gazemberek, és harmadszor, mert úgy szaladhatok, a hogy nekem tetszik. — Macskazene egy p ар п ак. л „Pozsony- vidéki Lap“ beszéli a következő esetet: Szenicz város értelmisége Berencsy Lajos kezdeményezésére kieszközölte a herczegprimásnál, hogy az ottani római katholikus templomban évenként 5-ször, mindenkor sátoros ünnep alkalmával magyar hitszónoklatok tartassanak. így történt aztán, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmából a magyar pré- dikáczió sora eljött. Szenicz város és a vidék magyarsága szinültig megtölté a templomot, és val lásos áhítattal várta az igét, mely a szószékről fog lehangzani. Azonban mi történik? A szónoklattal megbízott káplán oly vad, az illemet sértő, lelket fölháboritó, a szeniczi magyar értelmiséget ostorozó, legyalázó beszédet tartott, mely épen nem papnak szájába illik. — A templomba gyűlt magyarság azonban, elkerülendő a templomi botrányt, nyugodtan végig hallgatta a gyalázó beszédet, és csak annak végeztével távozott el. E magatartás oka abban sarkal, hogy a káplán a szláv ajkú nép szeniczi vezéreivel szövetségben a pré- dikácziót megelőzőleg ígéretet tett, hogy mivel épen magyar prédikácizó kell, fog ő tartani magyar predikácziót is, de lesz gondja reá, hogy az olyan legyen, a mitől kiszaladnak a templomból, és nem kérnek többé magyar szónoklatot. A káplán, mint láttuk, beváltotta szavát. Ám a magyar fiatalság is fölháborodva, este a parochia ablakai alá gyűlt s a káplánnak macskazenét adott. A komolyabb értelmiség pedig másnap a járásbiró vezetése alatt testületileg megjelent a parochián s az esperes plébánostól elégtételt, s a káplán azonnal való eltávolítását kérte. A dologban büntelen esperes tőle telhetőleg elégtételt ígért és újév napján mondott is emelkedett szép magyar beszédet. Az értelmi ség azonban ezzel nem érte be és most a herczeg primáshoz fordult, tőle a legerélyesebb föllépést, s a káplán ellenében a legszigorúbb egyházi fenyítéket kérve. — Oroszországból fontos híreket jelentenek, melyek a kormánynak végre valahára egy kis engedékenység iránti hajlamáról tanúskodnak. A czár ugyanis most végleg elhatározta, hogy a rendőrségi külön minisztérium életbeléptetése czéljából folytatott tanácskozásokkal hagyjanak fel. A czár hir szerint azért tette ezt, mert a hírhedt „harmadik osztály“ iránt táplált ellenszenvet nem akarja egy hasonló intézményre átruházni. Egy szfi-pétervári távirat közlése szerint a czár e napokban több reformot is fog ki- hirdettetni. Az udvari minisztérium némileg átalakíttatok és több uj hivatalnokot neveznek ki oda. Nagy örömmel várják a vasúti adó megszüntetését is, mely a népet nagyon nyomta, a közlekedést nehezítette. Azon kivül a levélbélyeget is 7 kopekról 6 kopekre fogják leszállítani. Idején is van, hogy az orosz kormány a népért tegyen valamit, mert az a politika, a mit eddig folytatott, nagyon végzetessé válhatna. — Olyan jubileumot kívánunk olvasóinknak, mint a minőt egy Hildburghausenben megjelenő népies irányú lap olvasói ültek meg e napokban. A lap közli, hogy három olvasója volt 50 évig hü előfizetője és az 51-iki évre való előfizetésnél e körülményt bejelentette. Az ilyen jubileum ünnep aztán legjobban serkenti a közönséget, hogy a lappal megismerkedjenek. A lap szerkesztősége szívesen üdvözölte a jubiláns előfizetőket, s hozzáteszi — méltó büszkeség el — hogy mindig ajánlotta lapját mint egészséges olvasmányt, s vannak is tanúi, kik igazolják, hogy a ki lapját olvassa, vén kort ér meg. A lapok legidősebb olvasója 96 éves kort ért el, és a lapot első, mutatványul megjelent számától kezdve olvasta és haláláig hűséges előfizetője volt. — A „furcsa emberek“ czim alatt Angliában egy vallásfelekezet létezik, mely arról nevezetes, hogy betegség esetében a hívek orvosi segélyt igénybe nem vesznek és isten segélyében bíznak. Természetes, hogy ily módon sok haláleset fordul elő a „hívek“ között, mely talán elodázható lett volna, ha orvost hívnak. E miatt aztán összeütközések fordulnak elő az elhunytak hátramaradt rokonai és a halottkémek között. A felekezet hi- j veinek fanatizmusa oly nagymérvű, hogy pl. egy | ily esetben a törvényszéknél kérdőre vonatván egy anya, hogy ha gyermeke karját töri el, akkor se hivat e orvost, azt felelte, hogy mig istenbe veti bizodalmát, az nem fogja tűrni, hogy gyermeke karját törje ki. Hanem a törvényszék az istenben való nagy bizodalmát nem igen vette figyelembe és bűnösnek találta az anyát a gyermek gondatlanságából származott halála okozásában és szigorú ítéletet hozott. — Pano rátna-özön Párisban. A franczia fővárost egészen elárasztják panorámákkal; az egyikben a reichshofeni csatát, a másikban Belfort ostromát, a harmadikban, negyedikben s a többiben szinte valami csataképet mutogatnak. — A Chams-Elyséen, ott, hol valamikor a kis Vaudeville színház állt, szorgalmasan dolgoznak egy nagyobb panorámán, melyben Meissonniernek e czélra készített képét: „Páris ostromát“ fogják mutogatni. Hoffbauer építésznek és archeolognak pedig ajánlatot tettek, hogy ő tervezzen egy panorámát s vezesse is építését. A panorámában Párist fejlődése főbb koraiban ábrázoló képeket fognak mutogatni. Irodalom, — A „Pesti ITirlap“ pályázat a. A „Pesti Hírlap“ szerkesztősége által tiz aranynyal jutalmazandó tárczadolgozatra hirdetett pályázat nálunk eddig példátlan érdeklődést keltett. A határidő leteltéig összesen 225 pályamű érkezett be, köztük számos kiváló dolgozat. A pályadij f. hó február 15-én mulhatlanul ki fog adatni a legjobb dolgozatnak. Pályabirák : Borostyáni Nándor, Győ- ry Vilmos és Tors Kálmán jeles íróink. Minthogy az ország minden részéből érkeztek be pályaművek s a pályázat eredménye iránt nemcsak az iro dalmi körök, hanem a nagy közönség is élénken érdeklődik, a „Pesti Hírlap“ kiadóhivatala (Budapest, nádor-utcza 7. sz.) készséggel küldi minden kinek ingyen és bérmentve azon számot, melyben a pályamunkák czimei és jeligéi közzétéve vannak. Ez iránti megkeresések egyszerűen levelező lapon intézendők a kiadó hivatalhoz. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy a pályanyertes mü szerzőjének nevét s a pályázati jelentést ugyanaz nap fogjuk lapunkban közzétenni, mint a „Pesti Hirlap“. — Az országos m. kir. statisztikai hivatal felügyelete alatt megjelenendő „A magyar korona országainak helységnévtára“ czimü munka legközelebb nyomdába kerül. Felkéretnek tehát mindazok, kik e müvet megrendelni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb e hó végéig ezen hivatallal tudatni sziveskedjenek, mert a később jelentkezők csakis a tetemesen drágább bolti ár mellett szerezhetik meg ezen nélkülözhetlen segédkönyvet, Kívánatra részletes programm és előfizetési ivek állanak rendelkezésre. — Magtermelés és kertészet és magkereskedés Frommer A. Hermann Budapesten. — Szolgálatot vélünk t. olvasóinknak tenni, midőn a nevezett — 35 év óta fennálló s legjobb hírnek örvendő — most megjelent mag- és növény főárjegyzékre figyelmeztetjük. Ez magvainak legnagyobb részét saját nagyterjedelmü telepein külö nős gonddal ülteti, és ézáltal a vevőnek legnagyobb biztosítékot nyújt a magvak jó csiraképes és valódi minőségükről. Emlittet 128 oldalra terjedő képekkel gazdagon ellátott árjegyzék kitűnő tartalmáért minden földmivelő és kertészetkedvelő figyelmét megérdemli, és a czég által kívánatra ingyen és bérmentve mindenkinek megküldetik. Hivatalos árfolyamok a budapesti dru- és értéktőzsdén 1882 január hó 19 én Magyar aranyjáradék ........ 118.— Magyar vasúti kölcsön .....................................133.— M agy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás 91.— Magy. kel. vasúti államkötv. II. kibocsátás 109.— Magyar kel. vasúti államkötv. III. kibocs. 96.— Magyar földteher mentesítési kötvvény . 98.— Magy. földteherment. kötvény záradékkal. 98.— Temes bánáti földteherm. kötv.......................98.— T emes-bánáti földteherm. kötv. záradékkal 97.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 99-~ Horvát-szlavon földteherment. kötvény . . —.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény . . 98.14 Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . . 117.— Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . . 108.— Osztrák járadék papírban...........................75.— N yomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön. Osztrák járadék ezüstben . . . Osztrák járadék aranyban . . . 1860-iki államsorsjegyek . . . . . . из-— Osztrák-magyar bankrészvény . . . . . 845.— Magyar hitelbank-részvény . . . 337 — Osztrák hitelintézet részvény . . . . , 339 80 Ezüst............................................ ...... • — .— Császári és királyi arany . . . . . 5-39 20 frankos arany (Napoleon’dor) • . . 9-44 Német birodalmi márka . , . . . . . 58.28 London 3 havi váltókért . Magyar papír járadék.......................... . . . 89.95 Felelős szerkesztő: Málik József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Fogfrtjdalmaknue£tgy( ren természe- hogyha a fogak akár lyukasok, akár betömöttek : a hires indus kivonatok használatával elhárithatók. — E szer utólérhetetlenségével világhírre tett szert s egy családnál sem mellőzendő. Valódi vegekben 35 és 70 krjával kaphatók Sepsi- Szentgyörgyön Csutak János, K.-Vásárhelyit Fehér Lukács urak kereskedésében. | ^ jósé DYPSmmS (torokpeaéss). Kitűnő bizonyos védszert úgy a diplite- ri.is, mint a többi ragályos járványok (himlő, sarlach stb.) ellen használható, küldök azonnal bérmentve 90 krnak postautalvány melletti beküldése után. Czim: 2 —* okleveles gyógyszerész Wo is, Tömösön. Ezúttal ajánlok : I. AMBRÓZIA. Elsoványodás és elgyengülés ellen, kivált nehéz betegségek után ; aztán vérhiányban szenvedő gyengélkedő fiatal leányoknak, mint kitűnő hasznosnak bizonyult és melegen ajánlott szer. Ára 1 frt 80 kr postautalványnyal vagy utánvét mellett. II. EMINENT. Meg szünteti bizonyosan a hajki- hullást, elősegíti csodaképeu a hajnövést, s eltávolítja azonnal a további korpát a fejbőrön és hajon. Ara GO kr, — két doboz 1 forint. Különlegességeim jóságáról és ártalmatlanságáról kezeskedem. gOM9900M9MOiOOOOOOOQOOOC03g * 11Ш oí3 £5« ex* pásztó- és dívatszQvetkészitQ ajánlja dúsan berendezett raktárát hazai g szöveteinek. A különféle minták, Isg'Ujább divat § és Ízlés szerint, tiszia gyapjúból Ц készített szövetek, melyek az erdélyi ré- Ц székben eddig egyedül állanak, szakértők gg véleménye szerint a külföldi posztó-ipar § bármely termékével kiállják a versenyt. ® Czélja a fentebbi ezégnek a hazai ipar g emelésével oda hatni, hogy a nagy kö- ^ zönség olcsóbb és tisztább anyag § birtokába juthasson. Ц E végből elfogadunk bárminő megren- g delést is gyapjú-, gyapot- ^ lenszö- у Vötök elkészítésére legjutányosabb árban ^ és lehető legrövidebb idő alatt. Posztó- és divatSZÖVötsinkkol kész g о minták Jancsó Albert ruharaktárá- q § ° ban bármikor megtekinthetők. g A hazai ipar ezen újabb vivmá- Ц Q nyát a nagy közönség becses figyeimébe О © ajánlják Q 8 Sequetis Gáspár és fia | O 2—6 Sepsi-Sientgj’iirgj’öii. § O g Ооаоааааооооооооооаоааооозооэ
