Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-08-13 / 65. szám

— 259 —

zött nyílik meg előttünk, honnan gondosan kavicsolt sétaút csínnal épített ívhídon a havasi patak balpartjára vezet. A patak vize kezdetséges aqua- dukt által fölfogva a sétány mellett medrétől több méternyi magasra emelkedik, hogy egy víztartót tápláljon '

A völgy kissé tágabbra terül és meglepőleg emelkedik ki előttünk a fürdő épületet tül magasló „Kursalon.“ góthikus ivezetü, osztályzatokra szakadó faépület ez, melynek átfürészelt çzifra burkolata színes üvegezéssel van ellátva. Öt osztályban ugyanannyi nagy colonne kényelemmel lejtheti a négyest. Sűrűén sétálók számából a fürdő nagy látogatottságára következtetünk, a mi valóban be is bizonyul.

Szaláncz fürdő a Sz'-Spiridon-féle alapiványé, mely egész Románia közegészségügyére nézve akkora nagyhatalom, milyen máshol sehol nem található. Kórházai, fürdői, orvosai vannak és ropant vagyona, mely folyton növekszik a hagyományozás által, a mi annyira divatban van, hogy tán égi üdvöséget sem remélhet az, ki nem hagy valamekkora összeget az intézetnek.

Es ha végig tekintünk e fürdő külsején és látogatottságán, ha értesülünk a létesítendő szándékok felől," meg kell vallani, hogy a székely fürdőknek veszedelmes versenytársa izmosodik itt.

Két év óta óriási a fürdő fejlődése. A patak részben faragott kőből épült védfalak közé szorítva. A források, melyeknek vize általában nem kellemes izü a sok konyhasótartalom miatt, szépen faragott kútfőkből öntik vizeiket; van egy nagy hotel Ízléssel és comfort-tal berendezve, több étterem, művészies hidak, pompás sétányok és sok vendég.

Az építkezések azonban többnyire csak ideiglenesek ahoz képest, a mi tervezve van. A nagy hotel társalgó termében megtekintettük a tervezeteket Szaláncz-fürdó jövendő milyenségére nézve. Slovak és Koch tervei, melyek az összes fürdőterület egyöntetű szabályozását és egyöntetű szabályozását és teljes uj berendezését, minden épületeivel együtt, elénk tüntetik, méltán megérdemlik a frankfurti közegészségügyi kongressus által odaítélt ezüstérmet. Magyarország legfejlettebb fürdője, a Mehádiai Herkules-fürdő, palotáival mögötte marad, a terv szerint kiépített Sza- láncznak. Az uj Cursalon egy óriási épület volna, akkora fénynyel kiállítva, a melyre csak annyi milliók birtokosa vállalkozhatik, mint e fürdő tulajdonosa. A tervezett „Király-hotelt“ talán diadalemléknek is tekinthetjük, melyet a győzelem első mámora sugalt. Csak egyben van hiány : a Székelyföld ásvány-vizeiben; ez a mi vigaszunk.

A fürdő élete a legtarkább jelenségekben nyilvánul. A gyep szélén málnát, mogyorót árul a moldvai csángó, kinek romda, oláhos külsejétől eltekintve örvendetes meglepetés ér, midőn az idegenné vált nemzetségét egymás közt magyarul hallod beszélni, helott otthon az eloláhosodott magyarok felsegélésére rendeznek gyűjtéseket. Keleti és moldvai czikkekkei házalók rettentő sok frankért kinálgatják értéktelen hclmijokat, holmi himzett nemzeti ingeket és katrinczákat. Az román asz- szonyságok ép úgy űzik a luxust, mint hogy többet ne mondjak — Tusnádon és ha Moldvában nem volnánk, azt himlők, hogy a muszka zsidók költöztükben itt tartanak pihenőt. Azon már teljességgel lehetetlen eligazodni, miféle rangja van a ro mán katonatisztnek és hányféle fegyvernemhez tartoznak ők, mert vagy negyven közül kettő sem találkozik kongruens egyenruháju.

Étrendjükben a moldvánok franczia divatot űznek, estebédre hagyván az evési munka fárasz tóbb részét.

Hanem azért a déli reggeli sem dehonesztálni való, ha a zsírhoz szokott gyomrod barátságos indulattal viseltetik a vaj és faggyú iránt. Például a füstölt pisztráng ouverturnek, ezt követi tején- turó tejföllel, vajba rántott tojás ökörszemre, tojásrántotta zöldséggel, melyben kiváló szerep jut a petrezselyemnek, Rostbeuf magyar és franczia mustárral, indianfánk miniatűr kiadásban, törökkávé, még pedig jó és aligha nem fuchsin kendőzés alól kaczérkodó moldvai piros bor, a mennyi elég, ha van „fraues“ quantum satis. Attól ne tarts, hogy mély álomba ringasson el a mámor Moldvának tü zesitő borától; még csak fölmelegiteni sem akar.

Erre nézve „foglalással bir al kodóbba k“ lehetnének azok a tüzez szemek, melyeket esteién a hotel termében, Fahrbach keringői mellett, oly igézőén ragyogtalak a nekipirosult poudre de riz- től „hamvas“ fejecskék pacsuli illatos birtokosnői hogy a mi kedves Reverendissimusunk is félrebeszélt álmában

Különben Szaláncz fürdőt ajánlom a mi für- döbirt ok ossága ink tanulmányozó figyelmébe és figyelmes tanulmányába. Nem vesz kárba fáradsága

Janus.

A sepsi-szentgyörgyi szövő tanműhely.

A sepsi-szentgyörgyi szövő tanműhely , az El«ő székely szövőgyár és annak készítményei mindig meglepik az idegent s kellemesen hangolja a házi-ipar eme szépen indult fejlődése. Városunkban időzik Fejér Zsigmond, a honi gyári iparnak vek óta buzgó terjesztője, ki a székely házi ipar, a sepsi-szentgyörgyi szövőgyár termékeinek Romániába leendő terjesztése czéljából ez intézeteket

meglátogatta. Az ott talált berendezés czélszerü- sége feletti örömének adott kifejezést a hozzánk beküldött alábbi sorokban. Megjegyezzük egyúttal, hogy Fejér ur egy satyrikus müvet ad ki Bernstein Márknál négy füzetben, melynek előfizetési ára X frt leend s okt. i ig meg fog jelenni. A mutatványul velünk közölt részletek után igen érdekes munkának ígérkezik. Ajánljuk olvasóink pártfogásába.

Fejér ur levele igy hangzik :

Sepsi-Szentgyörgy, 1882. aug. 10. lisztéit szerkesztő űr !

Mid'n a magyar államnál területileg sokkal kisebb Belgium, Helvétia tartományainak a gyári ipar munkából eredő bámulatos gyarapodását és gazdagságát észleljük, valóban mély buslakodás és fájdalom tölti be keblünket, hogy hazánk ezen, a jelenkorban minden állam leglényegesebb életkérdést képező anyagi előnyökben csak a legcsekélyebb arányban részesülhet, mivel korunkban a gyári iparág ügyében még csak a bölcső dallamát zengedezzük.

De az érzék hirtelen átmeneteiével egyszersmind örömre gerjed a honfiúi kebel, midőn a ma gyár nemzet legvitézebb és legrégibb törzságának nemes sarjadékait, a székely nemzet Háromszék- megye legfőbb tisztviselőjét és értelmiségét, mint a magyar nemzet jólét legelső napszámosának, nagy Széchenyinek dicső szellemében haladva, az előharczosi vezér szövétneket erős karral megragadva, őket ernyedetlen buzgalommal, a legnagyobb áldozatkészséggel a honi házi- és gyári ipar létrehozatalában bámuljuk, s ki mint czikkiró (szinte a honi gyári ipar apostola) a testvér hon Szatmár- megyéből még azon szerencsében is részesült a háromszéki gyári szövdőét és a kezdeményezésnek megfelelő berendezést, az abban gyártott szép készítményeket személyesen megtekinthetni, csakis a legmélyebb ihíetséggel és lelkesedéssel mintegy imaszerüleg azt kell rebegnie: az örök emlék hervadhatatlan babérkoszorúja ékítse a magyar nem- ze}. a;,zon fiait, kik ezen intézetet megalapították, működésbe hozták és fentartjákü

Vajha ezen vonzó példa által hazánk több részeiben is felserkentetnének és csoportosulnának szinte a honi gyári ipar kifejlesztésében, hiszen már az egész világ müveit népcsaládaitól elfoga dott főelv: „Korunkban egyedül a közgazdasági, ipar és kereskedelmi ágak virágzása teszi hatalmassá és gazdaggá az államot s annak polgárait“ s hadd teljesedjen hazánkon a legnagyobb magyar prof éti Aja : „Magyarország nem volt, hanem lesz.“

Sepsi-Széntgyörgy 1882. augusztus 11-ón.

Fejér Zsigmond.

Szatmár megyéből.

VEGYES HÍREK,

Az ischli találkozás. Királyunk a német császárral f. hó 6-án délben érkezett meg Ischlbe. Az indóház előtt az önkénytes tűzoltók képeztek sorfalat, míg tiz csendőr a rendre ügyelt föl. A délszaki növényekkel díszített perronon Erzsébet királyné várta a fejedelmet; mellette Nopcsa b. főudvarmester és Fürstenberg grófnő álltak. A német császár kezet csókolt a királynénak, aztán karját nyújtva, lépett ki. Mögötte királyunk haladt Reuss herczeg oldalán. A közönség éljen- zajban tört ki, midőn a fejedelmi vendéget látta, ki rögtön lakására ment, hova uralkodónk nejével együtt elkísérte. Tiz perczig időztek ott, aztán villájukba tértek, Vilmos c.sászár pedig lakosztályába vonult, hogy kipihenje az ut fáradalmait.

— Háro mszékmegye tegnapi közgyűlésén megválasztatott az üresedésben lévő főjegyzői állomásra báró Apor Gábor 142 szavazattal Szentiványi Miklós 47 szavazata ellenében. Árva- széki ülnök lett Nagy Dénes 157 szavazattal Bartók Károly 33 szavazatával szemben. A kézdi felső járás segédszolgabirójá vá Geréb Béla választatott meg 138 szavazattal Szacsvay Gyulával szemben, ki 28 szavazatot kapott. A kézdi alsó járás segédszolgabirójá Bartók Károly lett 95 szavazattal Dimény b'erencz 68 szavazata ellenében. Pőszámvevőnek közfelkiáltással Forró Béla választatott meg. A megválasztott tisztviselők a gyűlés második napján le is tették az esküt, mely után főispán ur üdvözölte őket uj állomásaikban. Majd a főispán ur Szentiványi Miklós megyei aljegyzőt hosszasabb és lelkiismeretes szolgálatainak elismeréséül Háromszékmegye tiszteletbeli főjegyzőjévé nevezte ki. A második napon letárgyaltattak a megyei átiratok és községi ügyek, melyek között érdekesebb felszólalások Béldi Gergely és társai felfolyamodásánál a nyéni képviselőtestület azon határozata ellenében hogy iskolaépítésre pótadó vettessék ki. A felszólalásokból kitűnt, hogy e községi határozat törvénytelenségen alapult s mint ilyen azon hozzáadással utasittatott vissza, hogy a megfelelő utón folyamodjék a község pótadó kiróhatása végett engedélyért a törvényhatósághoz. A községi költségvetések és számadások letárgyalása után a közgyűlés szombaton délben véget ért.

— Simó Dénest, a sepsi-szentgyörgyi polg. fiúiskola derék igazgatóját súlyos csapás érte. F. hó xo-én egyetlen kis leánykája, Lenke, rövid szenvedés után meghalt. Fógadják a mélyen sújtott szülők az érzékeny veszteség felett őszinte részvételünket.

— Az idei aratás Háromszék megye területének nagyobb részén, főként a legtermékenyebb s legjobban miveit területeken kétségbe ejtő silány. Sepsi Szentgyörgy és a szomszéd községek határán már a múlt őszön az egerek pusztították az ősz-vetéseket, de a kora tavasszal, úgy látszott, hogy az egér-rágást kiújulták vetéseink és átalában jó aratást reméltünk; az áprilisi hideg, dermesztő szelek; az egész tavasz és nyár folytán a legnagyobb] ellentétekben váltakozó időjárás úgy tönkre tette az ősztermést, hogy a hangya szorgalommal megművelt legjobb földeken, a gyom, és bogáncs közül szálanként tarlózták az aratók a kalászokat. Általában véve Szentgyörgy határán és nehány szomszéd községben a földmives nem kapja vissza az elvetett magot. Az a kevés szem is, a mi lett, silány, üszöggel és apró gyom magvakkal tele. ínségnek néz elébe a földmives osztály nagyobb része, annyival inkább, mert a hetek óta tartó tikkasztó szárazság miatt a tavaszterméshez sem sok a remény.

— Értesítés. Felhívom azon t. szülőket és gyámokat, a kik gyermekeiket a helybeli nő- ipariskolába, vagy szövészeti tanműhelyben felvétetni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat 1882. szeptember hó 1 ig, a midőn a rendszeres (iktatás kezdetét veszi, a háziipar-egye- sülei elnökségéhez adják be. Mind két intézet női növendéke teljes ellátásban, valamint kellő felügyeletben részesülhet havi 6 frt 20 krért, továbbá gondoskodva van egyszersmind, netán előforduló betegség alkalmával a gyors orvosi kezelésről. A felvétemi szándékozó növendékek gondoskodnak az ágyneműről, valamint ruházatuk tisztán tartásáról. — Sepsi-Szentgyörgy, 1882. augusztus í-én. Potsa József, egyleti elnök.-- Meghívás. Az orbaii járás tanítói köre idei augusztus hó 19-én reggeli 9 órakor Kovász- nán a községi iskola helyiségében rendkívüli gyű lést tartand, hová a kör tagjai, mint szintén a tisztelt tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. — PAké, 1882. augusztus 7-éri. Szabó Lajos, elnök.

— Megette a farkas. Bármily különösen is hangzik kánikulában ez a hir, de megtörtént, hogy a múlt héten egy lovat a Súgás-fürdő közelében annyira megmartak a farkasok, hogy csak a csontjai maradtak meg, nagy bánatára a tulajdonosnak, kinek a megmart pára egyetlen kereseti forrása volt.

— A málnási vendégkoszoru a sétányok befenyvesitése javára folyó 1882. évi augusztus hó 13 án, vasárnap a fürdő termében zártkörű tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. Belépti dij: személyjegy 50 kr; családjegy 1 forint. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hir- japilag fognak nyugtáztatni

A málnási f ürdőn időző fiatalság f. hó 13-án azaz vasárnap az ott lévő jeles szinészpár Szikszay Ttván és neje Haraszthy Laura asszony közreműködésével hangversenynyel összekötött tánczraulat- ságot rendez, melyre a meghívók legközelebb szétküldetnek.

— Necrolog. Nagy-Enyed város tanácsa és közönsége a nagy veszteség felett érzett mély fájdalommal jelenti hogy farczádi Sándor Elek polgármester, a helybeli ev. ref. egyház főgondnoka, az alsó-fehérvármegyei szabadelvű párt-, az 1848 diki honvéd-egylet-, a nagy-enyedi kisegítő takarékpénztár-, az iskolaszék és a polgári olvasó- egylet elnöke, az önkéntes tűzoltó egylet tiszteletbeli főparancsnoka, a casino igazgatója, Alsó- Fehérvármegye törvényhatósági bizottságának és áilandó választmányának tagja sat. folyó hó 7-én, estve 9 órakor, élete 76 dik, polgármesterségének 21-ik évében, rövid szenvedés után bevégezte ál- dásdus és örökre áldott földi pályáját. Annak, kit Enyed városának kicsinye és nagyja fiúi kegyelettel, sirat ; annak, kinek életét maradandó alkotások, sőt több, egy romba döntött szép múltú, de nagy hivatásu város uj életre ébresztése dicsőíti ; annak emléke áldott, a nemzedéknek szakadatlan során át áldott legyen és áldott leend ! 1

— Négygeneráczió. Frigyes Vilmos, a német császár dédunokájának születése alkalmával a történés7.ek hasonló esetet keresnek a Hohen- 7ollern-ház történetében. S ilyen van is, melyhez Zellitz báró feljegyzése szerint, mulatságos adoma van fűzve. Az adoma a következő; János Gyógy brandenburgi választófejedelem Kölni várában a Spree mellett összehívta tanácsosait és kanczellár- ját, hogy fontos államügyekröl értekezzék, midőn fia Joachim Frigyes és ennek fia ifjú János Zsigmond gyermekeivel megérkezett. Ebéd ideje lévén, a kis herczegek ugyancsak lármások voltak, s különösen nagy zajt csapott a kis György Vilmos herczeg, a ki vesszőparipáján az asztal körül lovagolva, éktelen zsivajt támasztott, úgy, hogy a bölcs tanácsosok saját szavukat sem érthették. Kis időig János György fejedelem a „dédapa“ nyugodtan nézi dédunokája hősködését, aztán felállt s nyugodtan igy szó't fiához, a trónörököshöz; „Kedves fiam Joachim Frigyes, mondd meg a fiadnak János Zzig- mondnak, hogy mondja meg fiának György Vilmosnak, hogy fogja be a száját.“

— Hirdetmény. Szolnok-Dobokamegye, Bálványos-Váraja községben íolyó év augusztus