Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-08-06 / 63. szám

63. szám.

Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, augusztus 6.

XII. évfolyam.

Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön

Csiki-utcza, Matheovica-féle h&z, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kiadó hivatal:

0ÍCcH&

KÖNYVNYOMDÁJA,

hová a hirdetések és •előfizetési pénzek bérmentesen intézendők.

A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.

9t

NEMERE.

Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat! lap.

к

Megjelenik ezen lap heteo- kim kétszer: eititörtököi й YMárnap,

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre poetán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 irt 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.

Még valami a regálék megváltásához.

(—ёУ) á regálék megváltását, a mint én tudom, maga a közvélemény, maga a nagy közönség, maga az ország sürgette, mert az országos szükségesség, hanem magának a kormánynak se haszna, se kára benne. Ha a kormány az e féle ügyeket kezébe veszi, a közönség érdekében teszi, mely hangosan sürgeti, követeli az intézkedést. Tagadhatatlan is, hogy a regálé-jognál valami bo- szantóbb alig volt és alig van az ég alatt. Régente lehetett az másképen, de ma már úgy tűnik föl, mint egy a középkorból fenmaradt betegség, mely az emberiség elcsigázására és csenevé- szesitésére van hivatva. Mert ha meggondoljuk, hogy majd minden férfi iszik szeszes italt s hogy annak a szeszes italnak a regálé-jog, a szabadárulás tilalma miatt egyrésze méreg s azt a mérget kell fogyasztanunk egy oly országban, a hol néha verembe töltik a bort, mert se vevő, se edény : hát az bizony kimondhatatlanul boszantó.

Hiszen Magyarország arról hires, hogy vendéglőiben, korcsmáiban nem lehet jó bort kapni. A külföldi ember csakis a külföldön ismerheti meg a jó magyar bort, mert Magyarországon, ha csak a termelőtől nem — vendéglőben ugyan nem kap jót. Hiszen botrány azt még csak olvasni is, hogy Magyarországban gyártott bort is mérnek. Ott, a hol jó termés idejében két forint egy akó. A vendéglőkben 25—30 krajczár annak a bornak literje, melynek hektóliterjét 12 forintjával veszik. A termelő alig veszi hasznát termésének, mert azt a regálé emészti meg. A fogyasztó kétszeresen fizeti a pancsot a regálé miatt, és mert csakis nyerészkedők által méretik, hát nem lehet jó bort kapni — a regálé miatt.

így vagyunk a szeszsze) is, kivált pedig mezővárosokban vagy falukon, hol szeszes italt inni majdnem egy a betegséggel. Kisebb helyeken a regálé-bérlők vagy bűzös, vagy eczetes, vagy nyúlós, vagy óiomczukros stb. szeszt mérnek, hogy mikor az ember iszsza, nem tudja, hogy mit iszik, csak mikor fejfájást, émelygést vagy gyomorrágást kapott tőle — akkor tudja, hogy mérget ivott,

A „Nemere“ tárczaja.

A párisi lapok köpenyforgató stylistikája 1815-ben.

„Ad captandam benevolentiam“ kezdjük egy adömával: Az egyszeri obsitos katona a korcsmában kérkedvén, hogy menyországban is járt, bámu ló hallgatói kérdezék : ugyan mikép volt képes olyan jó helyet odahagyni? A katona feleié: „Oda hagytam, mert meguntam azt a sok menykö csillagot egész nap puczolni, este mind kirakni, reggel ismét beszedni és felaggatni.a

Tálán nem fog rósz gondolatnak bizonyulni az sem, ha az obsitos módja szerint mi is ez egyszer szegre akasztjuk a csillagokat, vagy tulaj- donkópen kedves foglalkozásunkat, a csillagászatot és szerte nézünk valamely kevésbé ész- feszitő tárgy után, mely a jelen forró évszaknak inkább megfelel, azaz nem kiván mélyebb gondolkozást.

Nézzünk szerte tehát az elmúlt idők és események nagy tárházában s keressünk ki belőle vala- mlt> nem fárasztó s a mellett nem is untató.

Valóban sok tanulságosra akadhatni abban l/ uïynevezett világtörténelemben.

.Lát az ember pl. abban is üstökösöket, mint a esi agos égen, s különös: az üstökösök a nép- hiede em szerint mindig háborút jelentenek. Ilyen volt többi közt a Halley-féle üstökös is („cometa horrendae magnitudinis“), mely 1456-ban mutatta be magút elsőbbször, és pedig oly szerfelett fényes és impozáns uszályban, mely 60 fok hosz- azuságu tért foglalt el az égen.

Lia hozott is am rettegést az egész kérészSzóval a regálé-jog más szóval annyit tesz, hogy : jog a közönség kínzására, elbetegesitésére, a bortermelőknek pedig a bor elárusitásában való megakadályozására. Van belőle haszna a regálétulajdonosoknak, de nem sok, — hanem a regálébérlők, azok meg szoktak gazdagodni.

Van pedig egy lap Magyarországban, mely az ő hazafiságával is épen úgy túloz, mint mindennel, de a melynek igen sok tekintetben maga felé hajlik a keze. Ez a lap megéretvén, hogy a nagy közönségnek egy bizonyos része nagyon szereti olvasni, ha a zsidót szidják, hát gondolá magában: mi könnyebb annál. Es szidja a zsidót mert kifizeti magát.. De hogy e lap, mely oly nagyszájú ellensége a zsidónak, hogy miért oly hős védője a regálénak, melynek leginkább a zsidó veszi hasznát? azt nem lehet megérteni. Szidja a zsidót, mert ez a szidás preuumeránst hoz neki, hanem másképen meg a zsidó kezére akarna játszani, mert ellene van a regálé jog megváltásának. О ugyanazt mondja, hogy azon birtokos osztály érdekében ellenzi a regálé-jog megváltását, a mely birtokos osztály arra a regálé jövedelemre rá van szorulva, holott mernénk fogadni, hogy kisebb gondja is nagyobb neki annál ; hanem ellenzi a megváltást azért, mert mindent ellenez ő, a mit a kormány cselekszik vala.

Mintha bizony a regálé jogot ingyen akarnák elvenni a tulajdonosoktól. Avagy a tulajdonosok majd el fogják a váltságdíjat költeni ? Hát az bizony meglehet De hogy azért az ország tu- torsága alatt álljanak, s a közöuséguek egy ötvenedik, vagy századik, pláné ezredik részét képező ezen tulajdonosok érdekéért az egész ország sújtva legyen: hát az a szabadság, függetlenség és egyenlőség tanával nem illik össze; a mely lap még is azt hirdeti, csak annyit árul el vele, hogy nagyszájú henczegésből tesz mindent, a mit hirdet, azonban azt át nem érzi, azt a tant pedig, melynek káromkodó apostolává szegődött, nem érti.

Megtámadja aztán a kormáuyt azokért a módosításokért is, melyeket a regáléjog megváltását illetőleg foganatba akar venni. De hát miért nem támadná meg a kormányt ez a lap, melynek az

tyénségre. Azelőtt 3 évvel ugyanis II, Mahomed Konstantinápolyi elfoglalta vala ь ez által a Nagy Konstantin óta fennállott görög császárságnak véget vetett; 1456-ban pedig győzelmes sergei már nemcsak magyar hazánkat, hane.u Németországot is elárasztással fenyegették. Ily ominosus körülmények között jelent meg Halley üstököse. A keresztyének ezt közös végpusztulásuk előjeléül tekintvén, az általános rémület még a római pápát is elfogta, mit Calvisius krónikájában igy irt le : „His (cometa et bello) exterritus Papa Calixtus

III. ad avertendam Dei iram aliquot dierum sup- plicationes indixit, constituique in urbibus, ut in meridie campanae pulsarentur, utomnes de precibus contra Turcarum tyrannidem fundendis admone- nérentur“. (III. Kalixt pápa az üstököstől és a háborútól megrettenve, az isten haragjának elhárítása végett nehány napi könyörgést hirdetett, mely idő alatt a városokban, délben harangozni kellett, hogy az mindenkit a törökök zsarnoksága elleni könyörgésre intsen).

Ilyen üstökös volt a világtörténelem színpad ján I. Napoleon is a ki attól fogva, hogy arra fellépett, a népeket folytonos háborúkkal zaklatta s azok költségeinek viselésével sújtotta. Hatama tetőpontján, a tilsiti aláírását (1807. 9 junius) megelőző napon igy szólt: „Sándor czár közbenjárása nélkül Jeromos öcsém porosz király lesz vala és én a mostani uralkodó családot elkergettem vol- na.u — Azt mondja a költő Hamletben : „Sok dolog történik a nap alatt, a miről bölcsészetünk nem is álmodik.“

Valóban, mily tanulságos ténye la Nemezis- nek az a Sedán, a hol az 1807-ik jóvi porosz királynak ma is élő fia, Vimos német császár III. Napóleont foglyává tette, minek folytán a Napo- ieonidák uralma, mint a kártyavár, összeomlott.

a kenyere ? Most megtámadja, mert a kormány a regáléjogot azonképen szeretné megváltatni, hogy az állam terhei a váltságösszeggel ne szaporodjanak ; mig ha a kormány úgy intézné, hogy a váltságdíj az állam terhéül róvassék föl, akkor meg az újabb adósságcsinálásért támadná meg. Szóval vannak lapok, melyek léteznek, hogy veszekedjenek, kötekedjenek, heczczeljenek, káromkodjanak, gáncsoskodjanak és lábatlankodjanak s ezért megfizettessék magukat a gyöngébbekkel és meggyülöl- tessék magukat az értelmiséggel. írnak szemetet a szemétnek, de maholnap már oda jutnak, hogy tisztességes ember, bármely párthoz tartozzék is, nem fogja kézbe venni.

Belföld.

A trónörökös pár az erdélyi részekben.

Bolgogfalva, aug. 2. л mai udvari vadászat a havasból most nyert hirek szerint fényesen sikerült. Rudolf trónörökös lőtte az első zergét, mely a hajtásban felveretett. A vadászok nagy riadalommal gyűltek össze és megkoszorúzták a fenséges urat. Az első napi vadászat eredménye 3 zerge volt. A vadászok között az öröm nagy és az udvarban, hova a hirt ma futár hozta meg.

Hátszeg, aug. 2. A vadászat első napja kitünően sikerült. Rudolf trónörökös pompás zergét lőtt, Wilczek gróf szintén; br. Bornemisza Tivadar pedig hatalmas medvét sebesitett meg, mely azonban elment a golyóval testében.

A vadászok rendkívül jó hangulatban vannak, kivált a trónörökös, a ki többször elragadtatással nyilatkozik a vidékről, s nagyon meg van elégedve az eddigi eredménynyel.

Boldogfalva, aug. 2. Stefánia főherczeg- asszony kitünően jól érzi magát. Pompásan mulatott egy kóbor bűvész mutatványain, ki a kastély erkélyén ügyeskedett

A főherczegnő napirendje : Reggel 6 órakor reggelizik, ezután sétál s visszatérve olvas, leveleket ir és rajzol. Később hölgyeivel van, 3—'/a 4 órakór ebédel. Va5-tőí kezdve sétál, halász, vagy sétakocsizásra megy közvetlen környezetével. Ma délután Malomviz felé kocsizott ki.

Holnap a vadásztársaság ide visszatér pihenőre. A föherczegasszony ugyancsak holnap szándékozik sasvadászatra menni Kolczvárra.

Boldogfalva, aug. 3. Rudolf trónörökös ma délután Boldogfalvára érkezik a havasokról. Gróf

De térjünk át kitűzött tárgyunkra. Moszkau lángtengerben kialudt Napoleon szerencsecsillaga. Bátorsága nem csökkent ugyan, küzdött azután is mint egy sebzett oroszlán, szántszándékkal keresve a halált a golyók záporában; de a szerencse már a franczia zászlókat kezdete cserben hagyni, mig végre a legyőzhetlennek látszó óriást az orosz-, porosz-, osztrák- és svédseregek egyesült ereje {ellenállhatatlanul letiporta. Nagy része voit e szörnyű küzdelmekben a mecklenburgi születésű Blücher ne к is, mint porosz tábornoknak, és később még nagyobb a waterlói döntő ütközetben. S mily különös a sors játéka! Midőn ezen hires hadvezér még csak kapitány volt a porosz hadseregben egy benyújtott folyamodványban m e 1 ő z t e tés miatt panaszt emelt II. Frigyes ezen kíméletlen választ irta sajátkezüleg folyamodványára: „Der Rittmeister von Blücher kannsich zum Teufel scheren“. (Blücher kapitány elmehet a pokolba). Azt Nagy Frigyes akkor persze nem sejtette, mily nagy szolgálatokat teend egykor persze ezen eny- nyire kicsinyeit férfiú birodalmának.

Elég az hozzá, a hatalmas franczia császár az 1814-ki párisi béke határozatai folytán Elba- szigetére került, hol nem ment roszul a dolga, mert 6 millió frank évi jövedelem mellett, souverän! hatalommal felruházott uralkodó volt; ha nem hát igen szűk lévén neki ott a hely (az egész sziget csak 7 nsz. mórtföld), kedve jött újból nagy vállalatra, minek azután azon ismeretes eredménye lett, hogy eső alól csorgó alá jutott, Szent-Helena szigetére.

Elba szigetét 1815. február 26-án hagyta el circa 900 emberrel és márc/ius 1 én brancziaor- szág partján kikötött. Itt kiáltványokat |szóratott szét a Bourbonok ellen, s akadálytalanul nyomult jelőre ; csak 5 óra járásnyira Grenoble előtt talál-