Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-30 / 61. szám

czai etetések alkalmával lerakodó emberi és állati trágya, némely helyeken a betegségnek megannyi vezetőinek tekinthetők. A rendőri és egészségügyi szabályok általános foganatosítására czélzó eddigi szomszédsági köröztetést nem tartjuk elégségesnek, e helyett üdvösebbnek mutatkoznék a íőbb for­galmi utczákon felállítandó hirdetési táblák alkal­mazása. Bolonyára nézve négy hirdetési tábla, fel­állítva vasuti-uteza, kútutcza, * Gácsmajor és Mar- tonfalván elegendők volnának a lakosokat érdeklő hirdetések gyors és biztos közvetítésére. Negyedik kérésünk : az utazó, valamint a helyben lakó közönséget illető rendőri és egészség- ügyi szabályok foganatosítására felállítandó hirde­tési táblák alkalmazása a már említett főbb for­galmi helyeken. A bolonyai ágostai szász lutheránus és az áll, népiskolába járó gyermekeink az elhanyagolt ut- czák, járdák és vízvezetékek következtében az őszi, téli és tavaszi időszak alatt sok kellemetlen­ségnek vannak kitéve; nemkülönben Martonfalvá­rói és Gácsmajorból a vasuti-utcza és egres-utczába vezető gyalogutak és járdák folytonos rondasága kicsinyeinknél a közlekedést nagyon megnehezítik, nem lévén semmi ellenőrzés azoknak a háztulajdo­nosok által leendő tisztántartására. Miután az eg­res utcza mind a két elemi iskolás gyermekek ta­nítás előtti gyűl- és játszó helye, ezen utczá- nak szabályozása mindenekelőtt tekintetbe veendő volna. Ötödik kérésünk: az egres-utczában levő pa­tak és útnak szabályozása, hársfákkal szegélyezése és megfelelő számú ülőpadoknak felállítása isko­lába járó gyermekeink szépészeti érzékeik fejlesz • tése, egészségük fentartása czéljából. Ezek után, ha valaki egy város gyors ügyke­zeléséről óhajt fogalmat szerezni, úgy az ellenkező eljárás tekintetéből ajánljuk Brassó város tekinte­tes tanácsát. A Kriza-ünnepély. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. julius 29. (?) Háromszékmegye egy igen kegyeletes ün­nepély szintere lesz holnap. A kolozsvári unit. ifjúság rendezi az elhunyt költőnek N. Ajtán s szü­letési házát emléktáblával jelöli meg, mint annak idejében olvasóink értesültek. A derék unit. ta­nuló ifjúság ezen ünnepély rendezésével az iroda­lom iránti lelkesedésének, elhunyt jelesei iránt való hálájának adja tanujelét. Megérdemli, hogy az elismerés hangján köszönjük meg szives fárado­zásaikat az irodalom nevében. Háromszékmegyé- re néz ve ez ünnepély szintén a kegyelet ün­nepe. Ez a föld ringatta bölcsőjét a „Vadvirágok“ jeles gyűjtőjének, innen szedte ki Kriza azokat a kincseket, melyek a magyar népköltészetnek meg­becsülhetetlen, örök szépségű termékei maradnak minden időben. Nem tudjuk, tesz-e Háromszékme- gye köszönetét a hálás ifjaknak, kik erre való­ban érdemesekké tették magukat. Az ünnepélyre, melynek lefolyásáról jövő számunkban resides tudósítást közlünk, nemcsak a vidékről, hanem általában az erdélyrészi unitá­rius egyházközségek részéről számosán jelentkez­tek eddigelé. A Kisfaludi-Társasag is kép viselteti magát Szász Béla egyet, tanár által. * Kolozsvárit a hét folyamán Bogdán István divatkereskedönél a Kriza-emlékünnepélyre eddig a következő, koszorúk készíttettek: Ezüstös koszo­rú, kék szalaggal. „Kriza János egyházkörünk nagy hirü szülöttje, hitéletünk főpásztora, s valódi honpolgár emlékére a háromszéki unitárius egy­házkor. 1882. jul. 30.“ Színes koszorú, fehér sza­laggal. „A felső-feheri unitárius egyházKÖr, emléke- jeléül a feledhetetlen püspök, Kriza Jánosnak 1881. jul. 30.“ Babér koszorú rózsaszín szalaggal. „A fe­ledhetetlen püspök, költő és iró, Kriza János em­lékére a kolozsvári unitárius főtanoda ifjúsága 1882. julius 30.“ Ibolya koszorú, fehér szalaggal, „A sz.-kereszturi unitárius egyházkor lelkészi kara lelejthetetlen emlékű püspöke Kriza János emlé­kére 1882. julius 30.“ Gyöngyvirág koszorú, fehér szalaggal. „A küküllői unitárius egyház kör, felejt­hetetlen püspökének 1882. julis 30.“ A kegyelet múló virágai, a hervadhatlan „Vad rózsák“ szer­zőjének. * Kriza János életrajzából fölemlítjük a követ­kező adatokat : Kriza János született Nagy-Ajtán 1812. julius 28-án és kora ifjúságától fogva nagy hajlandóság­gal viseltetett az irodalom ügye, de főleg a köl­tészet iránt, melylyel maga is megpróbálkozott. Az unitárius kollégiumba kerülvén, ott egyéb ta­nulmányai mellett buzgó munkása volt a harmin- czas években ott megalakult olvasó társaságnak 1835'ben, midőn a berlini egyetemre ment theo- logiai tanulmányait folytatandó, akkor is hü ma­radt e körhöz, melyben néDkölteményeic és fordí­tásait (leginkább angolból) kiadta, de szerénysége leginkább álnevek (Taraczki, Vadormi, Tündeffi és Ajtavári) mögé rejtőzött. Visszatérvén pedig, az egyházi pályán oly sok és fontos teendő mutatko­zott szamára, hogy 1843. óta, mint eredeti költő egészen elhallgatott és csak a népköltés erdélyi emlékeinek H különösen a székely balladáknak gyűjtésével foglalkozott. 1838 ban unitárius prédikátor lett Kolozs­24 vártt, egyúttal pedig az ottani unitárius kollégium­ban a vallástan és magyarnyelv s irodalom tanára. 1839-ben ifjúkori költeményeiből összeállított egy kis gyűjteményt, mely „Kemény“ czimmel látott napvilágot, de igazi korszakot alkotó működése az 1853-ban kiadott „Vadrózsák“ czimü népköl­tési. gyüjteménynyel kezdődik, mely először árulta el a nagy balladakincset, melyet a székely nép századokon át megőrzött kebelében. Egyházi pá­lyáján egyre emelkedett, unitárius püspök, az unit. vallásközönség zsinati és egyházi fő- és képviselő­tanácsának egyházi elnöke, papnöveldéi igazgató és a kolozsvári unit. kollégiumban a hittan rendes tanára lett, majd az egyházi környékek főfelügye­lőjévé és kir. tanácsossá neveztetett ki. Az aka­démia 1841-ben. a Kisfaludy-társaság 1863-ban vá­lasztotta levelező tagjává, de ezen tisztséget már nem viselhette sokáig, mert 1875. márczius 26 án Kolozsvárit elhunyt. Kriza János, ki saját nevén kívül, mint fen­tebb is említők, Taraczki, Vadormi, Tündeffi és Ajtai név alatt irt, sok lapnak (közöttük első sor­ban a „Nemzeti Társalkodó“ és a „Vasárnapi Uj- ság“-nak( volt munkatársa, sőt az utóbbinak szer­kesztésében (1840—48.) maga is részt vett. Van­nak számos egyházi beszédei, kézi könyvei és ki­sebb értekezései, de összegyűjtve eddig még nem jelentek meg.-A-próBág-ol^­(Radányi József gyűjteményeiből.) Egy fiatal jogtudós egykor Nagy Frigyesnél alkalmaztatásért esedezett. Király : Hova való ? Jogtudós: Berlini vagyok. Király: Akkor nem használhatom, — a berliniek nem so­kat érnek. Jogtudós: Felségeinek igaza lehet, de két kivétel mégis van, a milyen igaz, hogy itt állok. Király: Es ezek? Jogtudós : Felséged és én ! Királj : Vagy úgy! No akkor illő, hogy egyik kivétel segít­sen a másik baján. Menjen csak szépen haza, lesz rá gondunk. XIV, Lajos franczia király előtt nem volt szabad a halálról beszélni. Az udvari káplánnak egyszer kiszalad a száján : „Minden embernek meg kell halni !“ Meghökken s hamar azt mondja : — Igen, Sire, szinte minden embernek meg kell halni. * Egy embernek kicsiny, de gonosz felesége volt. Baráti körben mondják neki, hogy tudott olyan kicsiny nőt választani ?r — Én minden gonosz közül a legkisebbet választottam ! — feleié a modern Diogenes, ❖ Egy rósz érdemsorozatot nyert studiózus a vizsgáról haza megy. Apja kérdi: „Nos, hát hogy ütött ki a vizsgád?“ Fiú : „Ki­tünően! Általános kívánatra még ismételni is fogom.“ VEGYES HÍREK, — Színház. A múlt kedden. Püspöki jutalomjá­tékául adott darabról „Stern Izsák“ szándékosan hallgattunk. Rosszul is volt választva a darab s emellett oly pogány előadással, mintha csak nem is a Bényei társulatát látta volna az ember maga előtt; jövőre minden esetre tanulságul szolgálhat ez a körülmény, legalább a darab választásra néz­ve. Menyivel inkább kitűnt a csütörtöki előadás! színre került Sardou „Váljunk el“ czimü szellem- dus vigjátéka. Közönségünk csak nem régiben látta egy másik társulattól s igy megvonhatta a különb­séget a kettő között. P. Rótt Mari (Ciprienne) mű­vészetének minden ügyességét' felhasználta e ne­héz, de háládatos szerepben, annyira bensőséggel, s oly finom distinctioval alakított, hogy a közönsé­get láthatóan ragadta magával egész az utolsó je­lenetig, mikor szűnni nem akaró tapsok jutalmaz­ták művészi játékát. Igen kedves alak volt Pru­nelles (Bényei), ki főkép a két első felvonásban határozott sikert aratott- Meg kell emlékeznünk még Fábián (Adhemar) ügyes játékáról is. Közön­ség meglehetős számmal. — Élőpatakon a fürdővendégek száma, mint a közlött kimutatásból is látszik, napról napra növekszik. A fürdő-biztosság éber felügyelete a rendre és a vendégek kényelmére hova-tovább kedvezőbb eredményeket von maga után. A tisz­taság és jó rend látható kellemes hatással van az idegen látogatókra, kik az idén szokatlan számban jöttek a székelyföld eme kitűnő gyógyhatású für­dőjébe üdülni. Az élénkséget Élőpatakon nagyban emelik a Bényei társulatának ügyes előadásai. — Bényei ur tudvalevőleg hétfőn, szerdán és pénte­ken, vagyis azon napokon, midőn városunkban nem tart előadásokat, társulatával kirándul Élő­patakra, hol a közönség rendkívül nagy pártfo­gásban részesíti öt. Közelebbről is a „Kis herczeg“ operette ben zsúfolva töltötte meg a színkört s a szereplőket, főkép Bényeijié asszonyt viharos tap­sokkal jutalmazta.- U j fürdő Sepsi-Szentgyörgyön. Sorbán János teiuplom-utc/ai telkén kitűnő fürdőt rendezett be, melyet az idén a közönség kényel­mére való tekintetből nagyon czélszerü öltöző szo­bákkal látott el. Az eddigi kádfürdők mellett most pompás hideg tükörfürdök is vannak a férfiak és nők számára elkülönitvé, czélszerü zuhanynyal, melyből csakúgy omlik a dús kénes viz. Városunk közönsége már eddig is tömegesen látogatja az uj fürdőt, melyet czélszei jsége mellett még olcsó­sága is hathatósan ajánl. — Életmentés. Pap Ferencz, a sepsi-szent- györgyi méntelepnél szolgáló katona, tegnapelőtt társaival hazatérőben volt Málnáson. Itt az Oltban megfürdött, de vigyázatlanul mélyen bement a fo­lyóba s minthogy úszni nem tudott, csakhamar összecsaptak fölötte a hullámok. Társai nyomban segítségére siettek, de mikor már kihúzhatták a vízből, alig mutatkozott rajta valami életjel ; arcza el volt kékülve s csak halk szívverését lehetett még az élet némi nyomául hallani. A szerencsét­len ifjút beszállították a helybeli kórházba, hol je­lenleg gondos ápolás alatt van s felgyógyulásá­hoz reményt kötnek az orvosok. — Hymen. Soly mossy Albert szabász áttanító tegnapelőtt tartá esküvőjét Andrássy Berta kis­asszonynyal, a sepsi-szentgyörgyi közs. iskola egyik tanítónőjével. A Kriza-ünnepélyre már érkeznek a ven­dégek. Ferencz József unit. püspök tegnap jött le Tusnádról Nagy-Borosnyóra, hol Kontz György vendégszerető házát tisztelte meg látogatásával, innen ma utazott el N.-Ajtára. Hajós János min. ta­nácsos tegnap utazott át városunkon, ki szintén jelen lesz az ünnepélyen. — Értesítés. A kézdi-vásárhelvi takarék- pénztár igazgatósága 1883. január i-től kezdve a kamatlábat a kölcsön vett összeg után 8°/0 és a betett összeg után 5°/0-ban állapította meg, miről az érdekelt közönség tisztelettel értesittetik. Az igazgatóság. — Iskolai értesítés. A székely-keresztúri állami tanitóképezde négy éves tanfolyamának I. osztályába felvétetnek azon 15 évet betöltött, ép testű növendékek, a kik a gymnasium, reál vagy polgári iskola 4 ik osztályát legalább j ó eredmény­nyel végezték, vagy ennek hiányában a magyar és német nyelvből, számtan- és földrajzból megfe­lelő felvételi vizsgát tesznek. Az intézet minden felvett növendéknek szállást, fűtést, világítást és gyógykezelést díjtalanul nyújt, ezenkívül a legki­tűnőbbeknek havi ösztöndijt is. A folyamodvá­nyokhoz, melyek alólirthoz czimezve aug. 10-ikéig beküldendők, keresztlevél, iskolai és orvosi bizo­nyítvány s vagyonkimutatás csatolandó. Ezen ok­mányok csak szegénységi bizonyítvány mellett bé­lyegmentesek. A felvételi vizsgálatok szept. 1. és 2-án tartatnak, a tanév pedig 4-én nyilik meg. — Sz. Kepeszturon, 1882. julius 18. Kozma Ferencz, áll. tan.-képezdei igazgató. Hogyan halásszák a menykö vet? Imecs- falván a napokban nagy zivatar volt s a villám becsapott a patakba. Néhány vállalkozó szellemű ember elhatározta, hogy végre-valahára meggyőző­dést fog szerezni arról, hogy milyen a mennykő. Nossza hálót hoznak s egész buzgalommal elkezd­ték a menny kőt keresni. A falu népe áhitatos fi­gyelemmel s visszafojtott lélekzettel várta a csoda megjelenését. Az egész patakot felkutatták, de a mennykőt nem sikerült feltalálni s igy az imecs- falviak tudományszoinja ezúttal nem lett kielégítve. Ez az otromba mese járta be a lapokat; hogy ki volt a szerzője, nem tudatik, de az mindenesetre áll, hogy Imecsfalván — mint levelezőnk megbot­ránkozással írja — ilyesféle eset nem történt. — A rejtélyek könyvéből. A „Dayli Mercury“ jelenti, hogy múlt csütörtökön este egy elegánsan öltözött és izgatottnak látszó ur jelent meg szerkesztőségében és az után tudakozódott, vájjon nem jött e távirat az Alexandriában elesett tisztekről. Midőn megtudta, hogy a nap folyamá­ban arra vonatkozólag semmiféle hir nem érkezett, könyek között beszélte el tudakozódásának okát. Egy Alexandriában levő Revington nevű tiszt anyja és felesége az esti órákban háromszor hal­lották a távollevőnek hangját, a mint fájdalmasan kiáltotta: „Anyám!“ s e miatt igen megijedtek. Az említett lap később azt is megtudta, hogy Re­vington épp abban az órában lelte halálát Ale­xandria utczáin, a mikor anyja és neje hangját hal­lották. — A hogy a leányok gondolkoznak. Terka (olvas): „Tarka csapongó pillangók csókol­ják — — (csuklik és megakad) — — az illatos virágkelyhek harmatát.“ Tanítónő: „Etel, olvasd még egyszer.“ Etel elolvassa. Tanítónő: „Mondd meg Etel, miben hibázott Terka?“ „Mert a csók­nál megállt, mi nekünk pedig nem szabad meg- állani.“ — Ez is elvi kérdés. A brüsseli főtör­vényszék másod kamarája előtt nemrég a következő epizód történt. Egy fiatal ügyvédet védő beszéde megkezdésekor a biró azzal a megjegyzéssel sza­kított félbe, hogy a törvényszék előtt bajuszszal nem szabad megjelenni. „En azt hiszem, felelt az ügyvéd, hogy az én mikroskopikus bajuszomat a törvényszék nem veheti észre.“ — „Ez nem meny- nyiségi, hanem elvi kérdés“, visszonoztai a biró. Az ügyvéd erre védencze érdekében elnapolási indítványt tett, hogy leborotválhassa magát s igy szabályszerűen jelenhessék meg a törvényszék előtt. Az elnök azonban kijelentette, hogy a figyel­meztetés csak jövőre vonatkozik, minek folytán a plaidoyer kezdetét vehette. — A szent Istvánná pi ünnepélyhez. A szent István-napi országos ünnepély alkalmával a városligeti tavon egy második tutaj felállítását is tervezik, melyen élő alakokkal Munkácsynak „Krisztus Pilátus előtt“ czimü képe lesz feltüntet­ve. A kép kék bengáli tűz világítása mellett, kőt csónak által vontatva fog a tónak egyik szélétől a másikig úszni s két órával az élőképek bemuta-

Next

/
Thumbnails
Contents