Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-30 / 61. szám
czai etetések alkalmával lerakodó emberi és állati trágya, némely helyeken a betegségnek megannyi vezetőinek tekinthetők. A rendőri és egészségügyi szabályok általános foganatosítására czélzó eddigi szomszédsági köröztetést nem tartjuk elégségesnek, e helyett üdvösebbnek mutatkoznék a íőbb forgalmi utczákon felállítandó hirdetési táblák alkalmazása. Bolonyára nézve négy hirdetési tábla, felállítva vasuti-uteza, kútutcza, * Gácsmajor és Mar- tonfalván elegendők volnának a lakosokat érdeklő hirdetések gyors és biztos közvetítésére. Negyedik kérésünk : az utazó, valamint a helyben lakó közönséget illető rendőri és egészség- ügyi szabályok foganatosítására felállítandó hirdetési táblák alkalmazása a már említett főbb forgalmi helyeken. A bolonyai ágostai szász lutheránus és az áll, népiskolába járó gyermekeink az elhanyagolt ut- czák, járdák és vízvezetékek következtében az őszi, téli és tavaszi időszak alatt sok kellemetlenségnek vannak kitéve; nemkülönben Martonfalvárói és Gácsmajorból a vasuti-utcza és egres-utczába vezető gyalogutak és járdák folytonos rondasága kicsinyeinknél a közlekedést nagyon megnehezítik, nem lévén semmi ellenőrzés azoknak a háztulajdonosok által leendő tisztántartására. Miután az egres utcza mind a két elemi iskolás gyermekek tanítás előtti gyűl- és játszó helye, ezen utczá- nak szabályozása mindenekelőtt tekintetbe veendő volna. Ötödik kérésünk: az egres-utczában levő patak és útnak szabályozása, hársfákkal szegélyezése és megfelelő számú ülőpadoknak felállítása iskolába járó gyermekeink szépészeti érzékeik fejlesz • tése, egészségük fentartása czéljából. Ezek után, ha valaki egy város gyors ügykezeléséről óhajt fogalmat szerezni, úgy az ellenkező eljárás tekintetéből ajánljuk Brassó város tekintetes tanácsát. A Kriza-ünnepély. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. julius 29. (?) Háromszékmegye egy igen kegyeletes ünnepély szintere lesz holnap. A kolozsvári unit. ifjúság rendezi az elhunyt költőnek N. Ajtán s születési házát emléktáblával jelöli meg, mint annak idejében olvasóink értesültek. A derék unit. tanuló ifjúság ezen ünnepély rendezésével az irodalom iránti lelkesedésének, elhunyt jelesei iránt való hálájának adja tanujelét. Megérdemli, hogy az elismerés hangján köszönjük meg szives fáradozásaikat az irodalom nevében. Háromszékmegyé- re néz ve ez ünnepély szintén a kegyelet ünnepe. Ez a föld ringatta bölcsőjét a „Vadvirágok“ jeles gyűjtőjének, innen szedte ki Kriza azokat a kincseket, melyek a magyar népköltészetnek megbecsülhetetlen, örök szépségű termékei maradnak minden időben. Nem tudjuk, tesz-e Háromszékme- gye köszönetét a hálás ifjaknak, kik erre valóban érdemesekké tették magukat. Az ünnepélyre, melynek lefolyásáról jövő számunkban resides tudósítást közlünk, nemcsak a vidékről, hanem általában az erdélyrészi unitárius egyházközségek részéről számosán jelentkeztek eddigelé. A Kisfaludi-Társasag is kép viselteti magát Szász Béla egyet, tanár által. * Kolozsvárit a hét folyamán Bogdán István divatkereskedönél a Kriza-emlékünnepélyre eddig a következő, koszorúk készíttettek: Ezüstös koszorú, kék szalaggal. „Kriza János egyházkörünk nagy hirü szülöttje, hitéletünk főpásztora, s valódi honpolgár emlékére a háromszéki unitárius egyházkor. 1882. jul. 30.“ Színes koszorú, fehér szalaggal. „A felső-feheri unitárius egyházKÖr, emléke- jeléül a feledhetetlen püspök, Kriza Jánosnak 1881. jul. 30.“ Babér koszorú rózsaszín szalaggal. „A feledhetetlen püspök, költő és iró, Kriza János emlékére a kolozsvári unitárius főtanoda ifjúsága 1882. julius 30.“ Ibolya koszorú, fehér szalaggal, „A sz.-kereszturi unitárius egyházkor lelkészi kara lelejthetetlen emlékű püspöke Kriza János emlékére 1882. julius 30.“ Gyöngyvirág koszorú, fehér szalaggal. „A küküllői unitárius egyház kör, felejthetetlen püspökének 1882. julis 30.“ A kegyelet múló virágai, a hervadhatlan „Vad rózsák“ szerzőjének. * Kriza János életrajzából fölemlítjük a következő adatokat : Kriza János született Nagy-Ajtán 1812. julius 28-án és kora ifjúságától fogva nagy hajlandósággal viseltetett az irodalom ügye, de főleg a költészet iránt, melylyel maga is megpróbálkozott. Az unitárius kollégiumba kerülvén, ott egyéb tanulmányai mellett buzgó munkása volt a harmin- czas években ott megalakult olvasó társaságnak 1835'ben, midőn a berlini egyetemre ment theo- logiai tanulmányait folytatandó, akkor is hü maradt e körhöz, melyben néDkölteményeic és fordításait (leginkább angolból) kiadta, de szerénysége leginkább álnevek (Taraczki, Vadormi, Tündeffi és Ajtavári) mögé rejtőzött. Visszatérvén pedig, az egyházi pályán oly sok és fontos teendő mutatkozott szamára, hogy 1843. óta, mint eredeti költő egészen elhallgatott és csak a népköltés erdélyi emlékeinek H különösen a székely balladáknak gyűjtésével foglalkozott. 1838 ban unitárius prédikátor lett Kolozs24 vártt, egyúttal pedig az ottani unitárius kollégiumban a vallástan és magyarnyelv s irodalom tanára. 1839-ben ifjúkori költeményeiből összeállított egy kis gyűjteményt, mely „Kemény“ czimmel látott napvilágot, de igazi korszakot alkotó működése az 1853-ban kiadott „Vadrózsák“ czimü népköltési. gyüjteménynyel kezdődik, mely először árulta el a nagy balladakincset, melyet a székely nép századokon át megőrzött kebelében. Egyházi pályáján egyre emelkedett, unitárius püspök, az unit. vallásközönség zsinati és egyházi fő- és képviselőtanácsának egyházi elnöke, papnöveldéi igazgató és a kolozsvári unit. kollégiumban a hittan rendes tanára lett, majd az egyházi környékek főfelügyelőjévé és kir. tanácsossá neveztetett ki. Az akadémia 1841-ben. a Kisfaludy-társaság 1863-ban választotta levelező tagjává, de ezen tisztséget már nem viselhette sokáig, mert 1875. márczius 26 án Kolozsvárit elhunyt. Kriza János, ki saját nevén kívül, mint fentebb is említők, Taraczki, Vadormi, Tündeffi és Ajtai név alatt irt, sok lapnak (közöttük első sorban a „Nemzeti Társalkodó“ és a „Vasárnapi Uj- ság“-nak( volt munkatársa, sőt az utóbbinak szerkesztésében (1840—48.) maga is részt vett. Vannak számos egyházi beszédei, kézi könyvei és kisebb értekezései, de összegyűjtve eddig még nem jelentek meg.-A-próBág-ol^(Radányi József gyűjteményeiből.) Egy fiatal jogtudós egykor Nagy Frigyesnél alkalmaztatásért esedezett. Király : Hova való ? Jogtudós: Berlini vagyok. Király: Akkor nem használhatom, — a berliniek nem sokat érnek. Jogtudós: Felségeinek igaza lehet, de két kivétel mégis van, a milyen igaz, hogy itt állok. Király: Es ezek? Jogtudós : Felséged és én ! Királj : Vagy úgy! No akkor illő, hogy egyik kivétel segítsen a másik baján. Menjen csak szépen haza, lesz rá gondunk. XIV, Lajos franczia király előtt nem volt szabad a halálról beszélni. Az udvari káplánnak egyszer kiszalad a száján : „Minden embernek meg kell halni !“ Meghökken s hamar azt mondja : — Igen, Sire, szinte minden embernek meg kell halni. * Egy embernek kicsiny, de gonosz felesége volt. Baráti körben mondják neki, hogy tudott olyan kicsiny nőt választani ?r — Én minden gonosz közül a legkisebbet választottam ! — feleié a modern Diogenes, ❖ Egy rósz érdemsorozatot nyert studiózus a vizsgáról haza megy. Apja kérdi: „Nos, hát hogy ütött ki a vizsgád?“ Fiú : „Kitünően! Általános kívánatra még ismételni is fogom.“ VEGYES HÍREK, — Színház. A múlt kedden. Püspöki jutalomjátékául adott darabról „Stern Izsák“ szándékosan hallgattunk. Rosszul is volt választva a darab s emellett oly pogány előadással, mintha csak nem is a Bényei társulatát látta volna az ember maga előtt; jövőre minden esetre tanulságul szolgálhat ez a körülmény, legalább a darab választásra nézve. Menyivel inkább kitűnt a csütörtöki előadás! színre került Sardou „Váljunk el“ czimü szellem- dus vigjátéka. Közönségünk csak nem régiben látta egy másik társulattól s igy megvonhatta a különbséget a kettő között. P. Rótt Mari (Ciprienne) művészetének minden ügyességét' felhasználta e nehéz, de háládatos szerepben, annyira bensőséggel, s oly finom distinctioval alakított, hogy a közönséget láthatóan ragadta magával egész az utolsó jelenetig, mikor szűnni nem akaró tapsok jutalmazták művészi játékát. Igen kedves alak volt Prunelles (Bényei), ki főkép a két első felvonásban határozott sikert aratott- Meg kell emlékeznünk még Fábián (Adhemar) ügyes játékáról is. Közönség meglehetős számmal. — Élőpatakon a fürdővendégek száma, mint a közlött kimutatásból is látszik, napról napra növekszik. A fürdő-biztosság éber felügyelete a rendre és a vendégek kényelmére hova-tovább kedvezőbb eredményeket von maga után. A tisztaság és jó rend látható kellemes hatással van az idegen látogatókra, kik az idén szokatlan számban jöttek a székelyföld eme kitűnő gyógyhatású fürdőjébe üdülni. Az élénkséget Élőpatakon nagyban emelik a Bényei társulatának ügyes előadásai. — Bényei ur tudvalevőleg hétfőn, szerdán és pénteken, vagyis azon napokon, midőn városunkban nem tart előadásokat, társulatával kirándul Élőpatakra, hol a közönség rendkívül nagy pártfogásban részesíti öt. Közelebbről is a „Kis herczeg“ operette ben zsúfolva töltötte meg a színkört s a szereplőket, főkép Bényeijié asszonyt viharos tapsokkal jutalmazta.- U j fürdő Sepsi-Szentgyörgyön. Sorbán János teiuplom-utc/ai telkén kitűnő fürdőt rendezett be, melyet az idén a közönség kényelmére való tekintetből nagyon czélszerü öltöző szobákkal látott el. Az eddigi kádfürdők mellett most pompás hideg tükörfürdök is vannak a férfiak és nők számára elkülönitvé, czélszerü zuhanynyal, melyből csakúgy omlik a dús kénes viz. Városunk közönsége már eddig is tömegesen látogatja az uj fürdőt, melyet czélszei jsége mellett még olcsósága is hathatósan ajánl. — Életmentés. Pap Ferencz, a sepsi-szent- györgyi méntelepnél szolgáló katona, tegnapelőtt társaival hazatérőben volt Málnáson. Itt az Oltban megfürdött, de vigyázatlanul mélyen bement a folyóba s minthogy úszni nem tudott, csakhamar összecsaptak fölötte a hullámok. Társai nyomban segítségére siettek, de mikor már kihúzhatták a vízből, alig mutatkozott rajta valami életjel ; arcza el volt kékülve s csak halk szívverését lehetett még az élet némi nyomául hallani. A szerencsétlen ifjút beszállították a helybeli kórházba, hol jelenleg gondos ápolás alatt van s felgyógyulásához reményt kötnek az orvosok. — Hymen. Soly mossy Albert szabász áttanító tegnapelőtt tartá esküvőjét Andrássy Berta kisasszonynyal, a sepsi-szentgyörgyi közs. iskola egyik tanítónőjével. A Kriza-ünnepélyre már érkeznek a vendégek. Ferencz József unit. püspök tegnap jött le Tusnádról Nagy-Borosnyóra, hol Kontz György vendégszerető házát tisztelte meg látogatásával, innen ma utazott el N.-Ajtára. Hajós János min. tanácsos tegnap utazott át városunkon, ki szintén jelen lesz az ünnepélyen. — Értesítés. A kézdi-vásárhelvi takarék- pénztár igazgatósága 1883. január i-től kezdve a kamatlábat a kölcsön vett összeg után 8°/0 és a betett összeg után 5°/0-ban állapította meg, miről az érdekelt közönség tisztelettel értesittetik. Az igazgatóság. — Iskolai értesítés. A székely-keresztúri állami tanitóképezde négy éves tanfolyamának I. osztályába felvétetnek azon 15 évet betöltött, ép testű növendékek, a kik a gymnasium, reál vagy polgári iskola 4 ik osztályát legalább j ó eredménynyel végezték, vagy ennek hiányában a magyar és német nyelvből, számtan- és földrajzból megfelelő felvételi vizsgát tesznek. Az intézet minden felvett növendéknek szállást, fűtést, világítást és gyógykezelést díjtalanul nyújt, ezenkívül a legkitűnőbbeknek havi ösztöndijt is. A folyamodványokhoz, melyek alólirthoz czimezve aug. 10-ikéig beküldendők, keresztlevél, iskolai és orvosi bizonyítvány s vagyonkimutatás csatolandó. Ezen okmányok csak szegénységi bizonyítvány mellett bélyegmentesek. A felvételi vizsgálatok szept. 1. és 2-án tartatnak, a tanév pedig 4-én nyilik meg. — Sz. Kepeszturon, 1882. julius 18. Kozma Ferencz, áll. tan.-képezdei igazgató. Hogyan halásszák a menykö vet? Imecs- falván a napokban nagy zivatar volt s a villám becsapott a patakba. Néhány vállalkozó szellemű ember elhatározta, hogy végre-valahára meggyőződést fog szerezni arról, hogy milyen a mennykő. Nossza hálót hoznak s egész buzgalommal elkezdték a menny kőt keresni. A falu népe áhitatos figyelemmel s visszafojtott lélekzettel várta a csoda megjelenését. Az egész patakot felkutatták, de a mennykőt nem sikerült feltalálni s igy az imecs- falviak tudományszoinja ezúttal nem lett kielégítve. Ez az otromba mese járta be a lapokat; hogy ki volt a szerzője, nem tudatik, de az mindenesetre áll, hogy Imecsfalván — mint levelezőnk megbotránkozással írja — ilyesféle eset nem történt. — A rejtélyek könyvéből. A „Dayli Mercury“ jelenti, hogy múlt csütörtökön este egy elegánsan öltözött és izgatottnak látszó ur jelent meg szerkesztőségében és az után tudakozódott, vájjon nem jött e távirat az Alexandriában elesett tisztekről. Midőn megtudta, hogy a nap folyamában arra vonatkozólag semmiféle hir nem érkezett, könyek között beszélte el tudakozódásának okát. Egy Alexandriában levő Revington nevű tiszt anyja és felesége az esti órákban háromszor hallották a távollevőnek hangját, a mint fájdalmasan kiáltotta: „Anyám!“ s e miatt igen megijedtek. Az említett lap később azt is megtudta, hogy Revington épp abban az órában lelte halálát Alexandria utczáin, a mikor anyja és neje hangját hallották. — A hogy a leányok gondolkoznak. Terka (olvas): „Tarka csapongó pillangók csókolják — — (csuklik és megakad) — — az illatos virágkelyhek harmatát.“ Tanítónő: „Etel, olvasd még egyszer.“ Etel elolvassa. Tanítónő: „Mondd meg Etel, miben hibázott Terka?“ „Mert a csóknál megállt, mi nekünk pedig nem szabad meg- állani.“ — Ez is elvi kérdés. A brüsseli főtörvényszék másod kamarája előtt nemrég a következő epizód történt. Egy fiatal ügyvédet védő beszéde megkezdésekor a biró azzal a megjegyzéssel szakított félbe, hogy a törvényszék előtt bajuszszal nem szabad megjelenni. „En azt hiszem, felelt az ügyvéd, hogy az én mikroskopikus bajuszomat a törvényszék nem veheti észre.“ — „Ez nem meny- nyiségi, hanem elvi kérdés“, visszonoztai a biró. Az ügyvéd erre védencze érdekében elnapolási indítványt tett, hogy leborotválhassa magát s igy szabályszerűen jelenhessék meg a törvényszék előtt. Az elnök azonban kijelentette, hogy a figyelmeztetés csak jövőre vonatkozik, minek folytán a plaidoyer kezdetét vehette. — A szent Istvánná pi ünnepélyhez. A szent István-napi országos ünnepély alkalmával a városligeti tavon egy második tutaj felállítását is tervezik, melyen élő alakokkal Munkácsynak „Krisztus Pilátus előtt“ czimü képe lesz feltüntetve. A kép kék bengáli tűz világítása mellett, kőt csónak által vontatva fog a tónak egyik szélétől a másikig úszni s két órával az élőképek bemuta-