Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-27 / 60. szám

ben áll, a ki az éjeket az angol hajókon tölti, nappal pedig Alexandriában az egyptomi csapatok és a fegyvertelen egyptomiak legyilkolásában segédkezik. Arabi pasa haditörvények alait szándékszik tartani az egész országot, mint eddig, mindenki csak az ő parancsainak tartozik engedelmeskedni. A hadi készülődések folyiattatnak. Bármely ellenszegülés parancsai ellen szigorú büntetéssel sujtatik.

E közben a konferenczai tanácskozásai jobban összebonyolultak, mint azelőtt s éppen nem ismerjük ki magunkat, hogy a tulajdonképeni helyzet milyen. A lelett tanakodnak, hogy Törökország ama nyilatkozatával, mely szerint a tanácskozásokban részt akar venni, mit kezdjenek, pedig valószínű, hogy ezzel is halogatni szeretnék Egyp- tomban az akcziót, mely elől Anglia most semmi esetre vissza nem vonulhat, sőt határozottan csak bajok származnak abból, ha az akcziót Arabi ellen teljesen erővel mielőbb meg nem inditandja.

A porosz tengerészeiben nemrég történt árulás ügyében a hadi törvényszéki tárgyalás e napokban tartatott meg, de az árulónak — Meyling nevű egyénnek — elitéltetése még ismeretlen. A kitünően értesült „Vossische Zeitung“ e tárgyra vonatkozólag azt irja, hogy Meyling az árulást teljesen tudatosan s nagy összeg fejében vitte véghez, azt a tengerészeihez közel álló minden körben kétségtenenül ténynek tekintik. A Judásbér* nek igen tekintélyesnek kellett lennie s még orosz fogalmak szerint is oly magasnak, hogy Nevakho vies fregatté kapitány szükségesnek látta a költ bégeket két hatalom közt megosztani. Az udvarunknál volt korábbi tengerészeti meghatalmazott állítólag nem szorítkozott arra, hogy Meyling árulásának eredményeit a péter vári tengerészeti minisztériummal közölje, hanem az árulás utján kitudott titok egy franczia tisztnek is eladatott.“

Az Írországi állapotokban, mint Dublinből Írják, újabb s az eddiginél válságosabb fordulat állhat be. a mennyiben a szakadatlan esőzések sok helyütt a vetéseket egészen tönkretették; különösen a burgonya, a mely az alsóbb osztálynak csaknem kizárólagos táplálékát képezi, nagyon sokat szenvedett a folytonos esőktől. Ha a mostani zilált, forrongó állapotokhoz a rósz termés is járul, úgy az írországi forradalom réme még fenyegetőbb alakot ölthet. Egy, csak az imént közzétett parlamenti kimutatás szerint, ez év első feléljen 3049 bérlő utasittatott ki Irlandból, legnagyobb részben a bér nem fizetése miatt.

Az Oroszországból Auiori kába kivándorolt zsidók, minthogy „várakozásaikban“ csalódtak, kezdenek1 ismét Gácsországba vissza özönleni. Mint Eembergből jelentik, vagy száz zsidó már visszaérkezett és még nagyobb szám már jelentette visz- szatérését. Mindezek a Gácsországban levő menekülőkkel egyforma elbánásban részesülnek és hajlandóságuk ellenére vissza fognak kebleztetni eredeti hazájukba.

A nihilisták nagy hatalmára és kitűnő összeköttetéseire mutat, hogy — mint a „N. Fr. Pr.“ irja — a berlini és pétervári rendőrség közt váltott és különösen a moszkvai koronázásra vonatkozó chifrirozott sürgönyök tartalma a kulcscsal együtt a nihilistáknak elárultattak. Ez aztán érthetővé teszi, hog}r a koronázást hol megtartani, hol elhalasztani akarják, mert úgy látszik, az orosz legfelsőbb körök is egészen jól tudják, hogy minden legtitkosabb lépésükről is legelsőbben — a nihilisták értesülnek.

.1.

_IküL—

t

örök háború kitörésekor nem merte kihirdetni a szent háborút. — lovábbá a dzsihad azt követeli, hogy a hívok feje a háborúba indulók táborába menjen. Ha ezt teszi, akkor a dzsihad kihirdetése minden mohamedánt arra kötelez, hogy fegyvert fogjon és ez nemcsak a mohamedán vallásunkra hanem még azokra is vonatkozik, kik a porta alattvalói, noha más hitüek.

A dzsihad kihirdetésének még más következése is van, az t. j., hogy a dzsihad tartama alatt minden törvényhozás váltó ügyekben megszűnik es a fizetések elnapoltatnak a dzsinad bevégzéséig. Ez a halasztás nemcsak magán, hanem még államadós Ságokra is kiterjed.

Mindezekből nagyon valószínű, hogy a dzsi- hadot Araoi pasa ki fogja hirdetni, már csak azon okból is, hogy az egyptomiakat ideiglenesen adós- ságaik fizetésétől fölmentse. Ez egyszersmind erkölcsi nyomás a szultánra, hogy táborba szálljon. Ha a szultán vonakodnék ezt tenni, akkor azt koezkáztatja, hogy őt a khalifátusból íeteszik és akkor a mekkai nagy seriffet kiáltják ki khalifának.

Arra, hogy a S2ent háborút megkezdjék a keresztények ellen, az alkalom most sokkal kedvezőbb, más részről most arra a mahomedánok már öt év óta készülnek s igy minden jel arra mutat hogy a dzsihad kikiáltása már csak idő kérdése'

Az egyptomi forradalom.

Arabi készülődései.

A forradalom Egyptomban egész erővel kitört. Arabi pasa mint diktátor intézkedik s uj minisztériumot akar alakítani Kairóban és a Nílus déltájának más pontjain. A mi pedig az ország belsejében végbemegy, arról sohasem jönnek hiteles hírek Európába. A halottak némák.

E mellett az Alexandriában partra szállott angolok is fenyegetett helyzetbe jutottak. Arabi formálisan körülzárta Alexandriát; nemcsak minden élelmiszer szállítást elvágott a szárazról a vá- rosda, de az által, hogy a Mahmudieh csatornát a Mariótis tóba vezette, az ivóvíztől is megtosztotta a várost úgy, hogy a lakosok rövid időn éhen és szomjan fognak elveszni.

Ugyanezt tette Arabi más partinelléki városokkal is, mint pl. Port-Saiddai. E mellett aztán még a Zagazigból Izmailába és Suezbe vezető édesvízi csatornát is el akarja vágni s ez által a csatorna déli részének összes állomásait megfosztatni az ivóvíztől.

És Arabi még hitsorsosainak fanatizmusát is a legszélső fokig akarja feltüzelni, szent háborúra hívja fel az arabokat, nein csak Egyptomban, de Szíriában és Tunisban is az angolok ellen, kiknek halálos ellensége.

*

Alexandria, julius 23. (d. e.) A Reuter- ügynökség jelenti: Az alkirály kiáltványa kimondja Arabi pasa letételét és lázadónak nyilvánítja ; egyúttal pedig megtiltja a hadseregnek, hogy Arabi pasa parancsainak engedelmeskedjék, továbbá egy másik kiáltványban felszólítja a nemzetet, hogy az Arabi pasa által kivetett adót ne fizesse.

Alexandria, jul. 23 Egy Konstantinápolyból érkezett postahajót a hatóság lefoglalt, s a kapitányt azon gyanú miatt, hogy Arabi pasának levelet hoz, elfogatta. — Kairóban csend uralkodik. — A rendőrség tőle kitelhetőleg iparkodik a rendet fentartani. — Kafr-el-Dewarból érkezett magánhirek 12,000 főre becsülik Arabi pasa hadseregét. — A viz a Mahmsdieh csatornában, az angolok által a tengerpart irányában épített töltés dac/.ára rohamosan apad.

Alexandria, jul. 23. A Havas ügynökség irja: Arabi pasa Kairóban Mahmud pasával uj kabinetet alakított.

— 238 —

Kézdi szék, 1882. julius 24.

Tekintetes szerkesztő ur !

Egy életrevaló eszme megfogamzásáról értesültem becses lapjának legközelebbi számában, Háromszékmegye felsőbb leánynövelését illetőleg. Arról t. i., hogy Sepsi-Szentgyörgy város tisztelt iskolaszéke azt az üdvös czélt tűzte volna maga elébe, hogy a vidéki leánygyermekes szülők kívánságainak kielégítése végett a polgári iskolai növendékek részére be fogja hozni a benlakás intézményét s a családias nevelés biztosítása czéljából a felügyelettel egy arra való értelmes nevelőnőt fog megbízni, kinek gondviselése alatt aztán mind értelmi, mind erkölcsi előhaladásuk biztosíttatnék azoknak. Ha ez az eszme csakugyan megrendült s kivitele komolyan elhatároztatott, akkor üdvözlöm Sepsi-Szentgyörgy városát, mert a nevelés- oktatás terén eddigelé kivívott érdemkoszoruját egy szép virággal fogja szaporítani.

Mi vidéki szülők — megvallva az igazat — eddigelé nem igen tudtuk azt is, hogy mi az a tulajdonképeni polgári leányiskola. Néha helytelen fogalmat alkottunk magunknak arról. Polgári leányiskola ! Ezt gondoltuk : nem lehet egyéb, mint egy olyan intézmény, mely egyenesen a városi polgárok leányai számára állíttatott. De már kezdettük megérteni, hogy az nem egyéb, mint egy a magasabb igényeknek megfelelő iskola, hol leányaink a kor kívánalma szerint az eleminél magasabb oktatásban részesülhetnek. Mert azt gondolom, hogy midőn a mai világban, a törvény a legalantabb sorsban és állapotban levő mind kétnemű gyermekektől megköveteli az elemi iskolák pontos elvégzését, akkor a már anyagilag és műveltség tekintetében magokban álló szülők annyival nem érhetik be s egy fokkal nekik feljebb kell lépniök. De mikép vegye igénybe a vidéken lakó szülő ez intézményt ? kire bízza leányát, midőn oly ismerői nincsenek városon, kik a szülőket az iskolán kívül helyettesítsék? Az ily kérdések gondolkozóba ejtettek s a vége az lett a gondolkozásnak, hogy vagy elvittük Brassóba ama nemzetközi hires nőnevelő intézetbe, vagy pedig otthon maradtak leányaink, beérendők azon tudománynyal, mit az iskolamestertől nyerhettek.

Ha a bennlakás Sepsi-Szentgyörgyön létesülni fog, akkor nagy akadály lesz elgörditve ; megszűnik egy nevezetes ok, mely gátul állott leányaink magasabb kikép^ztetésének. Várjuk tehát, hogy mi módon lesz az életrevaló eszme megtestesítve s különösen, hogy minő anyagi feltételekhez lesz kötve a bennlakás ? Mert úgy vélem, hogy ez egy méltán számba veendő kérdés a mai világban, midőn a szülők zsebe annyiféle irányban van igénybe véve. Reméljük, hogy e kérdés is oly bölcsen lesz megoldva, hogy a közmegelégedés nem fog elmaradni.

Tisztelettel 8.

Tiz év múlva.

ltinsso, 1882. julius 23.

— Adalék Brassó város tanácsának pontos ügykezeléséhez. —

A főispáni beiktató ünnepélyek után térjünk napirendre, — nézzünk magunk körül, — fogjunk munkához, kezdjük ott, hol a teendők leginkább öbszehalmozódtak, mart rövid az élet, terhes a küzdelem, sok elhárítandó akadály.

Az 1881-ik évi január 8-áról datált s Brassó város t. tanácsához intézett kérelem jutott kezemhez, melyet Bolonya külváros hat szomszédság elöljárói ezen városrész szabályozása ügyében Írtak alá.

Ezen beadványról csak annyit jegyzek meg, hogy az a városi képviselő testület előtt tárgyhalmaz miatt még máig sem fordult elő ; van azonban kilátás arra nézve, hogy rövid idő alatt (10 év múlva) a tanács által eszközölt szakértői elő munkálatok alapján nemsokára (10 év múlva) a a képviselő testület elé kerülend, s igy nem lesz érdektelen a kérelem szövegével a város atyáit jó eleve megismertetvén, mint „megért és jól előkészített“ tárgyhoz annak idejében megfontolva a közügy érdekében hozzá szólhassanak; különben igen jól emlékszem a városi képviselő testületnek az 1880 ik év decz. 21. és 22-ik napján tartott ülése 6-ik pontja alatt a tanács által tett ama indítványára, mely szerint a belváros és Bolgárszeg között fekvő terület szabályozására 6652 irtot hozott javaslatba, valamint a szépészeti egylet (Verschönerungsverein) óhaja szerint azon helyre egy tó ásatását is elfogadta. Miután mindkét indítvány hatál ozattá emeltetett, azok kivitelére Fabri- tius Károly nézete szerint 15—20000 frt lesz szükséges s ezen összeget pedig lehetne sokkal hasznosabb czélokra, vagy szükségesebb szabályozásokra és szépítésekre felhasználni, mint ez jelen esetben történik, hanem az érdekek azonossága szerint az ügynek kedvezőbb eldöntése másként nem is képzelhető, nem is várható s igy történik egy oly városrész szabályozásának mellőzése, a mely a vasúttal közvetlen összeköttetése által első sorban a tanács és képviselő testület gondoskodásának főtárgyát kellene képeznie, hogy mellék tekintetek következtében a város tekintélyének ró- vására áldozatul esik.

Kellő világot vett Bolonya rendezetlen viszonyaira, elhanyagolt állapotára alábbi beadvány, mely igy hangzik :

Tekintetes városi Tanács!

Bolonya-külváros összes szomszédatyái tisztelettel folyamodunk ezen városrésznek a közeljövőben eszközlendö szabályozásáért ; kérelmünket közlekedési, közbiztonsági, egészség- és nevelésügyi viszonyainkból származó századok mulasztása folytán felhalmozódott indokok előszámlálhatlan mennyiségben igazolják és tanúsítják, minek következtében felhiva érezzük magunkat azoknak orvoslásáért tisztelettel folyamodni, miután kérelmünk szükségességéről, valamint sürgősségéről a nemes Tanácsnak minden egyes tagja naponkint kellő tájékozottságot szerezhetett az itt létező ab- normis állapotokról.

A tekintetes városi tanács a belváros rendezésére, szépítésére, utczáink kiköveztetésére már ősidőktől fogva évenkint nagy összegeket áldozott, e hanyagolván ezek által a külvárosok polgárainak közérdekeit. Koránt sem óhajtunk sérelmes ügyünk felemlitése által szemrehányást abból csinálni, hanem ellenkezőleg utalni kívánunk végre azon hiányok javítására, melyek lépten-nyomon oly kirívó alakban kandikálnak Bolonya utczáinak, járdáinak, vizvezetőinek, hídjainak minden szögletéből az idegen utazó köznség megbotránkoztatására ki, hogy eljöttnek véljük az időt szavainkat a közügy érdekében határozott alakban azon hiányok megszüntetéséért mérlegbe vetni. 4

Különben az igaz, hogy míg a belváros felé vezető közlekedési főút Ó-Brassón húzódott át, annak szabályozásáig 600 év teltei, hanem ezen körülmény indokűl nem szolgálhat Bolonya szabályozásának kilátására; szükség, miszerint a bolonyai vasúti utcza s az abba nyíló világosabb utczák vízvezetékkel, járdáikkal együtt valamivel hamarább kiépitte.isenek, ellenkezőleg, mint Óorassóban történt, mielőtt a vasúti állomás városrészünktől távolabb eső vidékre helyeztetnék el.

Brassó közlekedési főere Bolonya s bárha minden városban a megfelelő városrész, hol az utazó közönség átvonul, a fejlődés feltételei által gyorsan szokott virágzásnak indulni, épül, népesedik, a forgalom következtében polgárai a jólétnek alapját szokták megvetni, — ez eset itt nem észlelhető, ellenkezőleg a vasútnak 7 évi fennállása óta ép oly primitiv helyzetben tengődik, mint ezelőtt akár 100 évvel, épen azon elhanyagolás és közömbösség folytán, melylyel a tek. városi tanács a vasúti állomás építése óta Bolonya közérdekei iránt viseltetik.

A mellett, hogy Bolonya, Brassó közlekedésének főere, egyszersmind a keleti transité kereskedelemnek Brassó ezáltal oly csomó pontja, mely által hivatva van nagy forgalmánál fogva Brassó városának, illetőleg iparának és kereskedelmének szélesebb tért nyitani. Ámde az ipar és kereskedelem emelkedett helyzetét első sorban a város azon részének, mely a vasúttal közvetlen óf.szeköt- tetésben áll, rendezettsége mutatja , mert azon nagyszámú utazó közönség, mely itt megfordulva