Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-23 / 59. szám
gát, értékét és üzérkedési képességét pontosan megítélhetjük és melyeknek külöabözö frázisait és változatait * úgyszólván szemeink előtt látjuk. Ezek reális és önmaguktól értetődő előnyök, melyeket csakis hazai tőzsdénk nyújthat nekünk és azok, a kik üzérkedési hajlamuk kiegészítése végett idegen tőzsdékre mennek és idegen értékben üzérkednek, a melyekről keveset vagy semmit sem tudnak, hogy ha az értéktényezők változásáról hirt is kapnak, ez már jobbára későn jön arra, hogy megóvja Őket a veszélytől, ezek, mondjuk, bizonyára nem cselekesznek saját érdedükben, mivel oly veszélyeknek teszik ki magukat, melyeket nem ismernek De eltekintve ezen elvi és lényeges előnytől, az üzérkedőnek tőzsdénkén még másnemű köny- nyebbségek is nyujtatnak. Hazai bankok és intézetek szívesebben adnak kölcsönt belföldi értékpapírokra, mivel ezeket ismerik és azokat, miként az üzérkedő, folyton szemmel kisérik. Ehhez járulnak még a gyakorlati irányú szokványok, melyek tőzsdénkén uralkodnak és lehetővé teszik a szakszerű üzérkedőnek, hogy előnyös határidőüzle teket kössön, mi mellett a terhes és költséges zá- logdij kikerülhető és az üzérkedő nyugodtan várhatja be konjunktúráit. A kizárólag magyar értékpapírokon kívül még számos külföldi érték is kerül fogalomba, igy a többi közt az osztrák hitelrészvény, melyben zálogdij nélkül egész hónapra köttetnek ügyletek. Tőzsdénk eme gyakorlati berendezésének köszönhetjük, hogy számos külföldi czég és bankár képviselőket rendelnek az itteni tőzsdén és részint arbitrage, de tisztán üzérkedési czélból igen jelentékeny mérvű műveleteket eszközölnek itt — Bizonyítéka ez annak, hogy a mi tőzsdénknek külföldön jó hitele van, mely körülmény befolyása már nemegy fontos konjunktúrában érvényesült. Újabb időben a 6°/o-os m. aranyjáradék konverziója képezte az európai üzérkedés sark pontját és képezi még mai nap is. Es mivel ezen nagy művelet nehezen vitethetik keresztül sikeresen azon ország közreműködése nélkül, melynek járadéka konvertáltatik, ezen körülménynek az volt az eredménye, hogy piaczunk a külföld pénz- piaczával legszorosabb kölcsönviszonyba jutott. Az egyes bankok, tararékpénztárak, biztositó vállalatok, de különösen sok magános ez okból nagy nyereségre tettc-k szert és jelentékeny vagyont szereztek. így az első pesti hazai takarékpénztár, az Első magy. ált. biztositó társaság, magyar arany- rentében és Földhitelintézeti záloglevelekben igen nagy összegeket nyertek. A nyereségek, melyek malomrészvényekben, közúti vaspálya-részvényekben, téglagyár részvényekben, vasipari vállalatok részvényeiben és más papírokban éléretett, csaknem közmondásossá vált. Az eszközök, melyekkel itt az üzérkedések keresztül vitetnek, és az evvel járó költségek igen csekélyek és ha azt kérdezik tőlünk, hogy miben áll a tőzsdén való siker titka, úgy csak azt mondhatjuk: Először is az üzérkedési érték helyes megválasztása, melynek tehát solidnak és az üzérkedésre alkalmasnak kell lenni. Aztán az időpont helyes megválasztása és a forma, melyet a spekulácziónál követni kell. Végre mérséklés a terjedelem és a czél tekintetében. Vagyis mindég csak a rendelkezésre álló eszközök keretén belül szabad maradni és az eredményt sohasem kell vég letekig hajtani. * A fentebbi czikket egy hozzánk beküldött könyvből vettük át, melyet Kontz Antal budapesti bankár adott ki „Tőkeelhelyezés és az értékpapírokkal való üzérkedés“ czimen. A magyar ember, kinek talán egyik legnagyobb hibája az, hogy vagy nem érti, vagy nem szereti a tisztességes spekulácziót, ebből a könyvből igen sok hasznost tanulhat. A tőzsde czélja, haszna s általában a pénzműveletek különböző faja világos, könnyen érthető modorban oly részletesen vannak ismertetve, hogy a nem szakember is teljes haszonnal olvashatja. A műhöz még egy tőzsde szótár is van csatolva, a mi e nemben teljesen uj. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerk.-ík.prÓQág'oIe;. X. herezeg a parkban sétálgatott. Azalatt komornyikja beleült a herczeg pompái karszékébe s ott kedve szerint nyújtózkodva nem vette észre urának visszajövetelét. Ez szolgája vakmerőségén ietboszankodya rákiált : — Hejk! tán a herczeget akarod játszani? Elég ostoba vagy hozzá! 6 * N alamelyik német egyetemen egy joghallgató ad audendum verbum a rector magnifiais előtt állott. Ez az atyai, intelmek végén igy szól a nagyreményű studiózusboz : Mit választ, car ce r-t, vagy megvetésemet? Joghallgató: „ügy inkább alázattal megvetéséért esdem“. * U?y könyvkereskedő a bekövetkezett örvendetes eseményt következőkép adta barátainak és ismerőseinek tudtára: „Kedves nőm e hó lü-én, egy uj és igen becses czikk-kel ajándékozott meg engemet “ Valamely tréfás ember ezt irta alája: „Melynek szerzője még ismeretlen.“ * Fámban Ib72 ben nagy északfény volt. Egy kis leány látván. hogy az eg olyan veres, és az emberek tömegesen bámulják, 4'i >zól anyjához: ° „Mama, ugy-e, most a communisták az égben laknak?“ Anyja : „Hogy jöhetsz ilyen gondolatra?“ Ki* Jeány: „Mert az ég meggyűlt!“ Valaki egy dalmű előadása alatt hirtelen előrántja zsebkendőjét s valamit babrál rajta. Mellette ülő barátja kérdi: „Mit csinálsz?“ — Bogot tevék zsebkendőmre, hogy ezen szép áriát el ne felejtsem! — feleié a kérdezett. Radányi József gyűjteményeiből. — 235 — Elgyengített. Elgyengített engem a sok szerelem, Nem aludtan sokszor, most kiheverem. Ifjúságom barmatcsepp volt, szép tiszta : A szerelem forró napja felszívta. ügy hervadok, mint a virág melegben, Nem lesz nekem több harmatos reggelem. Minél inkább járok-kelek érette, Annál inkább nem találom együtt se. Fenn az égen valamelyik csillagban Felkeresem, bátba-hátha ottan van? . . A reménység azt mondja, hogy csak menjek! Ennyi hasznát veszem most a bitemnek. Szegény ember 3irverse. Sem kenyere, sem ereje nem volt, Isten kegyelméből könnyen megholt. Nem kapott barangszót, sem énekszót, A pap sem könyörült, — nem kívánt jót. Borivó. VEGYES HÍREK, — Színház. Múlt szerdán két kisebb darabot adott elő Bényei színtársulata. Az első a „Becsületszó volt, melyet a személyzet kifogástalan összhangban játszott le. Alig lehetne megmondani, melyik volt jobb a szereplők közül ; olyan teljes és bevégzett alak volt a lavateri tudományára büszke Bérczy (Bényei), mint a becsületszavára féltékeny Sziklay (Sárdi), vagy az unokaöcs (Fábián). A nők közül Kecskeméti Irma (Róza) kedves játéka és Űrményi Margit (Lidi) pattogó szo- bacziczusa határozott sikert aratott. A közönség- hálás is volt az ügyes szereplők iránt; megtap solta s felvonás végén kihívta többször őket. Ugyanezen estén került színre a „Tiz leány és egy férj sem“ ismeretes Operette, melyben Bényeiné (Szidi) és Püspöki (Kakasfty ur) excelláltak; egyes jeleneteik, mint pl. a „szalma harmonika“, kitünően sikerültek s ezt, valamint Bényeiné magyar dalát a közönség zajos tetszés között ujrá/.ta meg. Kápolnai (Agamemnon) gyenge orgánumához képest szintén igyekezett megfelelni feladatának. Ki keli emelnünk még a díszes és valóban Ízléssel előállított pompás jelmezruhákat, melyekben a io leány festői képet nyújtott. — Csütörtökön „A bagdadi herczegnő“, ifj. Dumas-nak eme gyönyörű és nagyhatású színmüve adatott elő. A czimszerepet (Lio- mette) P. Rótt Mari nagy bravourral játszta. — Rótt Mari asszony hivatott színésznő, elegáns játéka mélyebb tanulmányra vall: különösen a második felvonás végjelenetében elragadó volt. E legnehezebb szerepet az egész közönség osztatlan figyelme és tapsai mellett oly szépen oldotta meg, minőt vidéki színpadon csak igen ritkán lehet látni. A férfiak közül Sárdi (Nouvardy), Bényei (de Hun gróf) és Fábián (Richard) emelték szép játékukkal a nagyszabású színmű meglepő hatását. Közönségünk pártfogása most is dicséretre érdemes. Játékrend : 22-én (szombat) adatik „Kisasszony feleségem“ Operette; vasárnap Csiky Gergely „Czifra nyomoruság“-a, színmű 4 felv. ; hétfőn Élőpatakon adatik a „Kis herczeg“ operette; kedden Püspöki jutalmául „Stern Izsák“ ; szerdán Élőpatakon operett: „Orpheus a pokolban“. — Püspökinek, a városunkban időző színtársulat egyik jeles tagjának, jövő kedden lesz jutalomjátéka; színre kerül ez alkalommal: „Stern Izsák.“ A derék színész jutalomjátékát a .színházlátogató közönség szives figyelmébe és pártfogásába ajánljuk. — Hivatalos hajtóvadászat fog tartatni ragadozó vadakra folyó hó 29. lés 30-ik napjain a mikó ujfaiusi és bikszádi erdőségekben, hová a vadászatkedvelők azon értesítéssel hivatnak meg, hogy a szükséges igazolási jegyek Kónya Gábor szolgabirósegéd, mint a vadászat vezetője által a vadászat napján fognak kiosztatni. — Borzasztó vihar dühöngött múlt szerdán estefelé Háromszéken. Az északnyugati oldalon sürü fekete felhők gomolyodtak egymás fölé, «közben egy-egy vékony ezüstfehér csikkal tarkáz- va. A nyomott, tikkasztó légben nemsokára egy hideg szélroham futott át s pár pillanatig ismét csendes lett minden. A következő perczben azonban egész erejével kitört az orkán; házak födeléről zsindelyt, cserepet leszedett, magával ragadta s röpítette a légben ; a könnyen álló deszkaépületeket megrázta, pillanat alatt szélyelszedte s mint a pelyhet, tánczoltatta a levegőben a vastag lécz- darabokat ; fiatal fák ágait összetépte, kuszálta, a vénebbeket derékon törte ketté. Az elemek ez őrületes játéka alatt iszonyú ropogás, zugás hall- szott, mit a czikázó villámok kíséretében jött földrengető égzengés még borzasztóbbá tett. Azután megeredt a zápor, némely helyen valóságos felhőszakadás; csak úgy ömlött az ár, mely nehány perez alatt méternyi magasságban hömpölygött, magával ragadva mindent, mit útjában talált. Erős köhidakat rombolt össze Málnás, Újfalu, Bikszád között; az ojtozi szorosban megrongált hidak helyreállítása több ezerre rugó költséget vesz igénybe. A lekaszált és össz egyűjtött szénát beiszapolta a viz; tok helyütt 2—3 méternyi medret vágott magának az ár, mely az utakat pár napra haszon - vehetetlenné tette. A gabonákban, gyümölcsökben szintén jelentékeny kárt okozott az óriási vihar; átvonulása két óránál tovább tartott. — Hogyan lesz lorddá Seymour tengernagy. A nem angol közönség, mely általában csak regényekből és operettekből ismeri az angolt, ha egy kiváló angol férfiúról hall, azt legalább is lordnak képzeli. De a nagy közönség csak hagyján, maguk a tudós német lapok sem jobbak. A most oly hírre vergődött Seymour tengernagyot a lord czimével ruházták föl, pedig sem az angol nemzet, sem jó maga nem tud erről semmit. A lapokban tehát lord Seymour szerepel, s ő ezért nem igen fog haragudni, minthogy — mint híre jái — Viktoria királynő éppen azért fogja neki a lord czimet adományozni, hogy na kelljen a lapok ellen ő lordságának a czim ellen tiltakozni. — A tisza-eszlári ügyben az elővizsgálatokat, úgy látszik, befejezték. — A vizsgáló biró ugyanis felhívást intézett a védőügyvédekhez, hogy a vizsgáló bíróság által kiadandó határozatok átvételére vagy személyesen Nyíregyházára jöjjenek, vagy helyettest nevezzenek. Eötvös táviratilag nyilatkozott, hogy Nyíregyházra utazik. — A sakter és a levélhord'ó. A pilisi sak~ ter panaszt emelt a postahivatalnál, hogy a leveleket kihordó fiú, mikor neki levelet hoz, azt nem a házba hozza, mint azt a tisztességes levélhordó szokta tenni, hanem csak az ablakon bekiáltván, levelének átvétele végett öt kihívja ; arra г szívességre kéri hát a postamestert, hogy a leveleket ki hordó fiút a többi kellemetlenségek meggátiása czéljából megfenyíteni és az illetlen szokást neki letiltani ne mulasztaná el; mire a jelen volt fiú, mint vádlott, sírva fakadt s azt mondá, hogy ö nem mer bemenni a sakterhez mert fél attól, hogy a sakter neki is levágja a fejét, mint azt a kollegái Eszterrel tették, s egyúttal kijelentette az urának, ha őt attól fel nem menti, inkább kész ott hagyni a szolgálatát. A sakter nem akart tovább menni, s leverten távozott el a hivatalból. — Hős lelkű asszony. Gutzkow néniét költő fia évek óta Amerikában él, onnan is nősült, elvevén egy kaliforniai nőt a javából. E nő a napokban bítor tettével mutatta meg, hogy mennyire szereti férjét, ö ugyanis férjével a Redwuod-Citybe vezető utón utazott, lovai azonban megbokrosodtak s elragadták a kocsit. A könnyű kis kocsi dirib- darabokra tört s Gutzkow szétroncsolt lóbakkal és eltört karral feküdt az országúton átnőnek, azonban semmi baja sem történt. Éppen akkor jött velük szemb e egy üres kocsi. Gutzkow neje megállította és arra kérte, hogy venné fel Öt sebesült férjével s vinné a városba Az megtagadta. Erre a bátor asszony revolvert rántott elő s lelövéssel fenyegette a vonakodó fuvarost. Ilyt-n argumentumnak nem lehetett elleuállani. A nő fölsegité férjét s a városba hajtatott. Ott a fuvarosnak első dolga volt az asszonyt a bíróságnál bepanaszolni. A biró azonban nem hogy megbüntette volna, hanem még megdicsérte a derék asszonyt, ki oly önfeláldozó- lag lépett föl; mert hát a fuvarosnak is lehetett volna fegyvere. — Leánykiállitás van jelenleg, mint évenként, Rézbánya mellett. Az oláh eladó leányok összegyűlnek egy magas hegy tetejére, felviszik magukkal egész menyasszonyi hozományukat is. Az ily menyasszonyi hozomány rendesen tulipán- tos ládából, nehány kecskéből vagy tehénből áll. Összegyűlnek a vidék házasulandó legényei is s a melyiknek egyik vagy másik leány, vagy a hozománya megtetszik, azzal mindjárt megtartjuk kéz- fugojukat Az érdekes látványnak természetesen mindig akadnak nézői is. — Szegény legények bősz úja. Előszálláson — mint a Hircsarnok-nak írják — nagy volt a lakosság ijedelme. A cisztercita-rend ottani uradalmában ugyanis a nagy terjedelmű lábon álló búzatermés a szőlők felőli részen f. hó 16 án déli I órakor hirtelen kigyulladt és magasra csapkodó lánggal óriási gyorsasággal terjedt tova a száraz termésben. A düló másik oldalán dolgozó munkások csakhamar észrevették a veszedelmet, a helyszínére siettek s kezdték a tűz előtt a termést egy. széles fogásban lekaszálni és feltallózni, hogy a tüztől a tápanyag elvonassék s a tűz továbbterjedése meggátoltassák. Nemsokára a helyszínére érkezett az uradalom adminisztrátora is a gazdatisztekkel együtt és egy óra lefolyása alatt a helyes vezénylet és az aratók buzgalma folytán a tűz lokalizáltatok. A leégett terület mintegy 30 holdat tesz s igy a kár jelentékeny. A tűz lángja a helységbe is belátszott s nagy ijedelmet [okozott a lakosság közt, mely azt hitte, hogy az egész határ lángban áll. Aznap reggel, az ottani szőlőkben két kóbor legényt láttak czél nélkül őgyelegni,kik a legnagyobb valószínűség szerint boszuból gyújtották meg a búzát, hogy az egész határt elham- vaszszák, mert a lakosság nem igen szokta szívesen fogadni az ilyen kóbor legényeket és a hatóságnál erélyes intézkedést kért ellenök A megelőző napon is hasonló gyújtás következtében 12 kereszt búza lett a lángok martaléka s általában azon a vidéken szegény legények látogatása mostanában nem ritka. — Borzasztó szórakozottság. A mathe- matika tanára beszélte barátainak: „Egy reggel kávém szürcsölgetése közben az újságból egy sik- kasztóról olvasok. Elgondoltam magamban, hogy