Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-23 / 59. szám

gát, értékét és üzérkedési képességét pontosan megítélhetjük és melyeknek külöabözö frázisait és változatait * úgyszólván szemeink előtt látjuk. Ezek reális és önmaguktól értetődő előnyök, melyeket csakis hazai tőzsdénk nyújthat nekünk és azok, a kik üzérkedési hajlamuk kiegészítése végett ide­gen tőzsdékre mennek és idegen értékben üzér­kednek, a melyekről keveset vagy semmit sem tudnak, hogy ha az értéktényezők változásáról hirt is kapnak, ez már jobbára későn jön arra, hogy megóvja Őket a veszélytől, ezek, mondjuk, bizonyára nem cselekesznek saját érdedükben, mi­vel oly veszélyeknek teszik ki magukat, melyeket nem ismernek De eltekintve ezen elvi és lényeges előnytől, az üzérkedőnek tőzsdénkén még másnemű köny- nyebbségek is nyujtatnak. Hazai bankok és inté­zetek szívesebben adnak kölcsönt belföldi érték­papírokra, mivel ezeket ismerik és azokat, mi­ként az üzérkedő, folyton szemmel kisérik. Ehhez járulnak még a gyakorlati irányú szokványok, me­lyek tőzsdénkén uralkodnak és lehetővé teszik a szakszerű üzérkedőnek, hogy előnyös határidőüzle teket kössön, mi mellett a terhes és költséges zá- logdij kikerülhető és az üzérkedő nyugodtan vár­hatja be konjunktúráit. A kizárólag magyar érték­papírokon kívül még számos külföldi érték is ke­rül fogalomba, igy a többi közt az osztrák hitel­részvény, melyben zálogdij nélkül egész hónapra köttetnek ügyletek. Tőzsdénk eme gyakorlati be­rendezésének köszönhetjük, hogy számos külföldi czég és bankár képviselőket rendelnek az itteni tőzsdén és részint arbitrage, de tisztán üzérkedési czélból igen jelentékeny mérvű műveleteket esz­közölnek itt — Bizonyítéka ez annak, hogy a mi tőzsdénknek külföldön jó hitele van, mely körül­mény befolyása már nemegy fontos konjunktúrában érvényesült. Újabb időben a 6°/o-os m. aranyjáradék konverziója képezte az európai üzérkedés sark pontját és képezi még mai nap is. Es mivel ezen nagy művelet nehezen vitethetik keresztül sikere­sen azon ország közreműködése nélkül, melynek járadéka konvertáltatik, ezen körülménynek az volt az eredménye, hogy piaczunk a külföld pénz- piaczával legszorosabb kölcsönviszonyba jutott. Az egyes bankok, tararékpénztárak, biztositó vállalatok, de különösen sok magános ez okból nagy nyereségre tettc-k szert és jelentékeny vagyont szereztek. így az első pesti hazai takarékpénztár, az Első magy. ált. biztositó társaság, magyar arany- rentében és Földhitelintézeti záloglevelekben igen nagy összegeket nyertek. A nyereségek, melyek malomrészvényekben, közúti vaspálya-részvények­ben, téglagyár részvényekben, vasipari vállalatok részvényeiben és más papírokban éléretett, csak­nem közmondásossá vált. Az eszközök, melyekkel itt az üzérkedések keresztül vitetnek, és az evvel járó költségek igen csekélyek és ha azt kérdezik tőlünk, hogy miben áll a tőzsdén való siker titka, úgy csak azt mondhatjuk: Először is az üzérkedési érték helyes megválasztása, melynek tehát solidnak és az üzérkedésre alkalmasnak kell lenni. Aztán az időpont helyes megválasztása és a forma, melyet a spekulácziónál követni kell. Végre mérséklés a terjedelem és a czél tekintetében. Vagyis mindég csak a rendelkezésre álló eszközök keretén belül szabad maradni és az eredményt sohasem kell vég letekig hajtani. * A fentebbi czikket egy hozzánk beküldött könyvből vettük át, melyet Kontz Antal budapesti bankár adott ki „Tőkeelhelyezés és az ér­tékpapírokkal való üzérkedés“ czimen. A magyar ember, kinek talán egyik legnagyobb hi­bája az, hogy vagy nem érti, vagy nem szereti a tisztességes spekulácziót, ebből a könyvből igen sok hasznost tanulhat. A tőzsde czélja, haszna s általában a pénzműveletek különböző faja világos, könnyen érthető modorban oly részletesen vannak ismertetve, hogy a nem szakember is teljes ha­szonnal olvashatja. A műhöz még egy tőzsde szó­tár is van csatolva, a mi e nemben teljesen uj. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerk.-ík.prÓQág'oIe;. X. herezeg a parkban sétálgatott. Azalatt komornyikja bele­ült a herczeg pompái karszékébe s ott kedve szerint nyújtózkodva nem vette észre urának visszajövetelét. Ez szolgája vakmerőségén ietboszankodya rákiált : — Hejk! tán a herczeget akarod játszani? Elég ostoba vagy hozzá! 6 * N alamelyik német egyetemen egy joghallgató ad audendum verbum a rector magnifiais előtt állott. Ez az atyai, intelmek vé­gén igy szól a nagyreményű studiózusboz : Mit választ, car ce r-t, vagy megvetésemet? Joghallgató: „ügy inkább alázattal megvetéséért esdem“. * U?y könyvkereskedő a bekövetkezett örvendetes eseményt következőkép adta barátainak és ismerőseinek tudtára: „Kedves nőm e hó lü-én, egy uj és igen becses czikk-kel ajándékozott meg engemet “ Valamely tréfás ember ezt irta alája: „Melynek szerzője még ismeretlen.“ * Fámban Ib72 ben nagy északfény volt. Egy kis leány lát­ván. hogy az eg olyan veres, és az emberek tömegesen bámulják, 4'i >zól anyjához: ° „Mama, ugy-e, most a communisták az égben laknak?“ Anyja : „Hogy jöhetsz ilyen gondolatra?“ Ki* Jeány: „Mert az ég meggyűlt!“ Valaki egy dalmű előadása alatt hirtelen előrántja zsebken­dőjét s valamit babrál rajta. Mellette ülő barátja kérdi: „Mit csinálsz?“ — Bogot tevék zsebkendőmre, hogy ezen szép áriát el ne felejtsem! — feleié a kérdezett. Radányi József gyűjteményeiből. — 235 — Elgyengített. Elgyengített engem a sok szerelem, Nem aludtan sokszor, most kiheverem. Ifjúságom barmatcsepp volt, szép tiszta : A szerelem forró napja felszívta. ügy hervadok, mint a virág melegben, Nem lesz nekem több harmatos reggelem. Minél inkább járok-kelek érette, Annál inkább nem találom együtt se. Fenn az égen valamelyik csillagban Felkeresem, bátba-hátha ottan van? . . A reménység azt mondja, hogy csak menjek! Ennyi hasznát veszem most a bitemnek. Szegény ember 3irverse. Sem kenyere, sem ereje nem volt, Isten kegyelméből könnyen megholt. Nem kapott barangszót, sem énekszót, A pap sem könyörült, — nem kívánt jót. Borivó. VEGYES HÍREK, — Színház. Múlt szerdán két kisebb dara­bot adott elő Bényei színtársulata. Az első a „Be­csületszó volt, melyet a személyzet kifogástalan összhangban játszott le. Alig lehetne megmondani, melyik volt jobb a szereplők közül ; olyan teljes és bevégzett alak volt a lavateri tudományára büszke Bérczy (Bényei), mint a becsületszavára féltékeny Sziklay (Sárdi), vagy az unokaöcs (Fá­bián). A nők közül Kecskeméti Irma (Róza) ked­ves játéka és Űrményi Margit (Lidi) pattogó szo- bacziczusa határozott sikert aratott. A közönség- hálás is volt az ügyes szereplők iránt; megtap solta s felvonás végén kihívta többször őket. Ugyan­ezen estén került színre a „Tiz leány és egy férj sem“ ismeretes Operette, melyben Bényeiné (Szidi) és Püspöki (Kakasfty ur) excelláltak; egyes jelene­teik, mint pl. a „szalma harmonika“, kitünően si­kerültek s ezt, valamint Bényeiné magyar dalát a közönség zajos tetszés között ujrá/.ta meg. Ká­polnai (Agamemnon) gyenge orgánumához képest szintén igyekezett megfelelni feladatának. Ki keli emelnünk még a díszes és valóban Ízléssel előállí­tott pompás jelmezruhákat, melyekben a io leány festői képet nyújtott. — Csütörtökön „A bagdadi herczegnő“, ifj. Dumas-nak eme gyönyörű és nagy­hatású színmüve adatott elő. A czimszerepet (Lio- mette) P. Rótt Mari nagy bravourral játszta. — Rótt Mari asszony hivatott színésznő, elegáns já­téka mélyebb tanulmányra vall: különösen a má­sodik felvonás végjelenetében elragadó volt. E legnehezebb szerepet az egész közönség osztatlan figyelme és tapsai mellett oly szépen oldotta meg, minőt vidéki színpadon csak igen ritkán lehet látni. A férfiak közül Sárdi (Nouvardy), Bényei (de Hun gróf) és Fábián (Richard) emelték szép játékukkal a nagyszabású színmű meglepő hatá­sát. Közönségünk pártfogása most is dicséretre érdemes. Játékrend : 22-én (szombat) adatik „Kis­asszony feleségem“ Operette; vasárnap Csiky Ger­gely „Czifra nyomoruság“-a, színmű 4 felv. ; hétfőn Élőpatakon adatik a „Kis herczeg“ operette; ked­den Püspöki jutalmául „Stern Izsák“ ; szerdán Élő­patakon operett: „Orpheus a pokolban“. — Püspökinek, a városunkban időző szín­társulat egyik jeles tagjának, jövő kedden lesz ju­talomjátéka; színre kerül ez alkalommal: „Stern Izsák.“ A derék színész jutalomjátékát a .színház­látogató közönség szives figyelmébe és pártfogá­sába ajánljuk. — Hivatalos hajtóvadászat fog tar­tatni ragadozó vadakra folyó hó 29. lés 30-ik napjain a mikó ujfaiusi és bikszádi erdőségek­ben, hová a vadászatkedvelők azon értesítéssel hivatnak meg, hogy a szükséges igazolási jegyek Kónya Gábor szolgabirósegéd, mint a vadá­szat vezetője által a vadászat napján fognak ki­osztatni. — Borzasztó vihar dühöngött múlt szer­dán estefelé Háromszéken. Az északnyugati olda­lon sürü fekete felhők gomolyodtak egymás fölé, «közben egy-egy vékony ezüstfehér csikkal tarkáz- va. A nyomott, tikkasztó légben nemsokára egy hideg szélroham futott át s pár pillanatig ismét csendes lett minden. A következő perczben azon­ban egész erejével kitört az orkán; házak födelé­ről zsindelyt, cserepet leszedett, magával ragadta s röpítette a légben ; a könnyen álló deszkaépüle­teket megrázta, pillanat alatt szélyelszedte s mint a pelyhet, tánczoltatta a levegőben a vastag lécz- darabokat ; fiatal fák ágait összetépte, kuszálta, a vénebbeket derékon törte ketté. Az elemek ez őrületes játéka alatt iszonyú ropogás, zugás hall- szott, mit a czikázó villámok kíséretében jött föld­rengető égzengés még borzasztóbbá tett. Azután megeredt a zápor, némely helyen valóságos felhő­szakadás; csak úgy ömlött az ár, mely nehány perez alatt méternyi magasságban hömpölygött, magával ragadva mindent, mit útjában talált. Erős köhidakat rombolt össze Málnás, Újfalu, Bikszád között; az ojtozi szorosban megrongált hidak hely­reállítása több ezerre rugó költséget vesz igénybe. A lekaszált és össz egyűjtött szénát beiszapolta a viz; tok helyütt 2—3 méternyi medret vágott magának az ár, mely az utakat pár napra haszon - vehetetlenné tette. A gabonákban, gyümölcsökben szintén jelentékeny kárt okozott az óriási vihar; átvonulása két óránál tovább tartott. — Hogyan lesz lorddá Seymour ten­gernagy. A nem angol közönség, mely általá­ban csak regényekből és operettekből ismeri az angolt, ha egy kiváló angol férfiúról hall, azt leg­alább is lordnak képzeli. De a nagy közönség csak hagyján, maguk a tudós német lapok sem jobbak. A most oly hírre vergődött Seymour tengernagyot a lord czimével ruházták föl, pedig sem az angol nemzet, sem jó maga nem tud erről semmit. A la­pokban tehát lord Seymour szerepel, s ő ezért nem igen fog haragudni, minthogy — mint híre jái — Viktoria királynő éppen azért fogja neki a lord czimet adományozni, hogy na kelljen a lapok el­len ő lordságának a czim ellen tiltakozni. — A tisza-eszlári ügyben az elővizsgá­latokat, úgy látszik, befejezték. — A vizsgáló biró ugyanis felhívást intézett a védőügyvédekhez, hogy a vizsgáló bíróság által kiadandó határozatok át­vételére vagy személyesen Nyíregyházára jöjjenek, vagy helyettest nevezzenek. Eötvös táviratilag nyi­latkozott, hogy Nyíregyházra utazik. — A sakter és a levélhord'ó. A pilisi sak~ ter panaszt emelt a postahivatalnál, hogy a le­veleket kihordó fiú, mikor neki levelet hoz, azt nem a házba hozza, mint azt a tisztességes levélhordó szokta tenni, hanem csak az ablakon bekiáltván, levelének átvétele végett öt kihívja ; arra г szíves­ségre kéri hát a postamestert, hogy a leveleket ki hordó fiút a többi kellemetlenségek meggátiása czéljából megfenyíteni és az illetlen szokást neki letiltani ne mulasztaná el; mire a jelen volt fiú, mint vádlott, sírva fakadt s azt mondá, hogy ö nem mer bemenni a sakterhez mert fél attól, hogy a sakter neki is levágja a fejét, mint azt a kolle­gái Eszterrel tették, s egyúttal kijelentette az urá­nak, ha őt attól fel nem menti, inkább kész ott hagyni a szolgálatát. A sakter nem akart tovább menni, s leverten távozott el a hivatalból. — Hős lelkű asszony. Gutzkow néniét költő fia évek óta Amerikában él, onnan is nősült, elve­vén egy kaliforniai nőt a javából. E nő a napok­ban bítor tettével mutatta meg, hogy mennyire szereti férjét, ö ugyanis férjével a Redwuod-Citybe vezető utón utazott, lovai azonban megbokrosod­tak s elragadták a kocsit. A könnyű kis kocsi dirib- darabokra tört s Gutzkow szétroncsolt lóbakkal és eltört karral feküdt az országúton átnőnek, azon­ban semmi baja sem történt. Éppen akkor jött ve­lük szemb e egy üres kocsi. Gutzkow neje megállí­totta és arra kérte, hogy venné fel Öt sebesült fér­jével s vinné a városba Az megtagadta. Erre a bátor asszony revolvert rántott elő s lelövéssel fe­nyegette a vonakodó fuvarost. Ilyt-n argumentum­nak nem lehetett elleuállani. A nő fölsegité férjét s a városba hajtatott. Ott a fuvarosnak első dolga volt az asszonyt a bíróságnál bepanaszolni. A biró azonban nem hogy megbüntette volna, hanem még megdicsérte a derék asszonyt, ki oly önfeláldozó- lag lépett föl; mert hát a fuvarosnak is lehetett volna fegyvere. — Leánykiállitás van jelenleg, mint éven­ként, Rézbánya mellett. Az oláh eladó leányok összegyűlnek egy magas hegy tetejére, felviszik magukkal egész menyasszonyi hozományukat is. Az ily menyasszonyi hozomány rendesen tulipán- tos ládából, nehány kecskéből vagy tehénből áll. Összegyűlnek a vidék házasulandó legényei is s a melyiknek egyik vagy másik leány, vagy a hozo­mánya megtetszik, azzal mindjárt megtartjuk kéz- fugojukat Az érdekes látványnak természetesen mindig akadnak nézői is. — Szegény legények bősz úja. Előszál­láson — mint a Hircsarnok-nak írják — nagy volt a lakosság ijedelme. A cisztercita-rend ottani ura­dalmában ugyanis a nagy terjedelmű lábon álló búzatermés a szőlők felőli részen f. hó 16 án déli I órakor hirtelen kigyulladt és magasra csapkodó lánggal óriási gyorsasággal terjedt tova a száraz termésben. A düló másik oldalán dolgozó munká­sok csakhamar észrevették a veszedelmet, a hely­színére siettek s kezdték a tűz előtt a termést egy. széles fogásban lekaszálni és feltallózni, hogy a tüztől a tápanyag elvonassék s a tűz továbbter­jedése meggátoltassák. Nemsokára a helyszínére érkezett az uradalom adminisztrátora is a gazda­tisztekkel együtt és egy óra lefolyása alatt a helyes vezénylet és az aratók buzgalma folytán a tűz lokalizáltatok. A leégett terület mintegy 30 hol­dat tesz s igy a kár jelentékeny. A tűz lángja a helységbe is belátszott s nagy ijedelmet [okozott a lakosság közt, mely azt hitte, hogy az egész ha­tár lángban áll. Aznap reggel, az ottani szőlőkben két kóbor legényt láttak czél nélkül őgyelegni,kik a legnagyobb valószínűség szerint boszuból gyúj­tották meg a búzát, hogy az egész határt elham- vaszszák, mert a lakosság nem igen szokta szí­vesen fogadni az ilyen kóbor legényeket és a ha­tóságnál erélyes intézkedést kért ellenök A meg­előző napon is hasonló gyújtás következtében 12 kereszt búza lett a lángok martaléka s általában azon a vidéken szegény legények látogatása mos­tanában nem ritka. — Borzasztó szórakozottság. A mathe- matika tanára beszélte barátainak: „Egy reggel kávém szürcsölgetése közben az újságból egy sik- kasztóról olvasok. Elgondoltam magamban, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents