Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-16 / 57. szám
57. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, julius 16. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, bová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: и KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények ée nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. к „Háromszék! tiázüpar-egyesiílet“ hivatalos közlotiye. Megjelenik ezen lap heteu- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. lElóflzetésI ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a „N E M E R E“ tizenkettedik évfolyamának harmadik negyedére. ElŐíizetéhi feltételek: Egész évre . . . Háromnegyed évre . Félévre . . . . Negyed évre . .. . Egy hóra . . . . Külföldre egész évre 6 frt - kr. 4 frt 50 kr. 3 frt — kr. I frt 50 kr. — frt 50 kr. 8 frt — kr. Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattathatunk. Az előfizetés legczélszerübbçn postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivataláriak Bernstein Márk könyvnyomdájába Bepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE" kiadóhivatala. Külföldi szemle. Sepsi Szeutgyörgy, 1882. julius 14. Anglia ágv úszóval kezdette meg az egyp- tomi kérdés legújabb stádiumát, mely a bonyodalmaknak szinte beláthatatlan tömege gyanánt tűnik föl. A megkezdett s eredményében rettenetes bombázásnak közvetlen első czélja az volt, bogy Anglia megéreztesse hatalmát az egyiptomiakkal, s egyúttal az immár kétkedni kezdő Európának is megmutassa, hogy még folyvást olyan tengeri hatalmasság, melylyel semmi más hatalom nem mérkőzhetek. Azzal, 110ёУ véleményben van Francziaország, vagy egész Európa ez igazi augol erőpróba felől, John Bull keveset törődött s jóformán meg sem kérdezett senkit. — A konferenezia ügyét Anglia e tény által nem véli alterálni s Gladstone ki is jelentette az alsóházban, bogy a bombázás niucs ellenmondásban az összes hatalmak konczertjével, hogy ebben a külön ak- cziónak nyoma sincs, mert az önzetlenségi jegyzőkönyvben föl volt véve a „force majeur“, vagyis az olyan kivételes eset., amilyen a mostani > bombázást szükségessé tette-. A bombázás ellen egyébiránt — mondá tovább : Gladstone — egyik hatalom sem szólalt föl/A szultán felszólalt ugyan a bomkázás ellen, de csakis annak megkezdése előtt. (Ez ma már nem áll, mert a porta két kör jegyzékén- kívül még egy harmadikat is küldött képviselőihez, melyben bővebben kifejti a két első jegyzékben foglalt érveit a bombázásnak Egyptomban a rend és nyugalomia s a lakosságnak békés, megadó hangulatára bekövetkezhető végzetes hatása iránt. Szerk.) A felsőházban lord Granville a hozzá intézett kérdésre kijelenté, hogy a jelen pillanat nem alkalmas a nemzetközi kérdések vitatására* de bízvást kijelentheti, hogy Anglia egyáltalában nem szövetségese az Egyptomban most uralkodó depotiznmsnak s a bombázás megkezdéséhez nem volt hadüzenetre szüksége. Ugyancsak az alsóház ülésében Childers kijelenté, hogy nem gondolja, hogy a hadi előkészületek költségei meghaladnák a költségvetés előirányzatát, mert az őszi hadgyakorlatok meg nem tartusa által jelentékenyebb összegek takarittat- nak meg. Csak tettleges hadműveletek esetén Esz bitebe szükség. Sir Charles Dilke jelenti, hogy a levélváltást Egyptommal legközelebbről terjeszti a^ ház elé. A bombázás előtt a kon- ferenczia 2 J napra elhalasztotta tanácskozásait, hog} a hatalmak válaszát bizonyos pontokra bevárja. A tett javaslatra majdnem valamennyi hatalom igenlő választ adott. Gladstone a fentebbiekhez még hozzátevé, hogy nem ajánlotta a királynőnek az indiai csapatok alkalmazását Egyptomban. Érdekes lesz följegyezni Hobart pasának egy július 3-án Gladstonehez intézett levelét, a melyben következő pontokat ajánlotta az egyp- tomi kérdés megoldására: l.Azegyptomi nemzeti párt elismerése ; ennek tagjai jó hazafiakul és a szultán loyalis alattvalóiul tekintendők. 2, A pénzügyi ellenőrzésnek, úgy a mint eddig fennállott, eltörlése ; mert ez csak fiaskó s oly ügyekbe avatkozik melyek egészen kiviil esnek hatáskörén. 3. Egyptom adja át a vámokat s még némely egyéb bevételeket az államadósság törlesztésére ; e bevételeket egy külföldi bizottság kezelje. 4. A közrend fentartását a szultán kormánya ellenőrizze. 5. A szultán szuverén jogai teljes mértékben elismertessenek. G) Intézkedés a szuezi csatorna biztosságáról minden időben és körülmények közt. Gambettának a képvizelőház bizottságában való felszólalása ma egy táviratban is előttünk van. E szerint Gambetta előre bocsátotta, hogy a múltról nem akar beszélni. О ép úgy ellenzi a mostani konferencziát, mint ellenezte annak idejében a berlini kongreszust, mert Európa nem létezik. Tudnunk kell először is, hogy mi történt a konferenczián, vájjon Francziaország kivánta-e, hogy őt bizzuk meg, vájjon el van-e szigetelve Francziaország s elvesztette-e minden külbefolyását. Mert ez annyi volna, mint vétkezni Francziaország történelme ellen. Szomorú politika: háborúba vezetni egy népet; de ép oly szomorú : meghunyászkodni s magát elobb- utóbb megadni. Góbiét, miniszter erre kijelentette, bogy a kabinet politikája: Francziaorszá- got az elszigeteltségből kivonni s az európai konczertbe bevezetni. A meddig a konferenezia tart, a kormány nem teheti közzé annak határozatait. Francziaország azért nem vett részt a bombázásban, hogy Európától el ne szakadjon. Európa kénytelen lesz elismerni Francziaország loyális magatartását. Várjanak, mig a konferenezia meghozta a maga határozatait; ekkor majd a képviselőházhoz fordul a kormány. Hasonló értelemben nyilatkozott egy másik bizottság előtt . Tirard miniszter. A török miniszterválság elintézéséről a következőket jelenti egy távirat: A szultán abban az iratban, melyben Szaid pasát nevezi ki kormányelnökké, kiemeli a helyzet komolyságát és kéri az uj kormányelnököt, hogy egész igyekezetét, erejét és elismert politikai tapasztalatát oda irányozza,' hogy feladatát jók teljesítse. — Eddig a kabinetben más változás nem történt. Belföld. A vadászatról szóló 1872. évi Ví. t. ez. módosítása iránt \ pénzügyminiszter a belügyminiszterrel tárgyalásokat indított meg, melyek rendén ezen törvénynek az eddigi tapasztalatok állal kitűnt hiányai szándékoltalak elenyésztetni. A törvényjavaslat lehetőleg már az őszi ülésszakon tárgyalható lesz és pedig együttesen a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló törvény módosítását szélzó s alkotmányos tárgyalásra már teljesen elkészített, s most berekesztett ülésszakról azon okból elmaradt törvényjavaslattal, hogy ezen szoros öszsze- függésben levő törvények egyidejűleg minél egyöntetűbben legyenek megalkothatók. A regale megváltásáról szóló törvényjavaslat, melynek az országgyűlés elé leendő terjesztését a kormány már a jövő ülésszakra helyezte kilátásba, az „EU.“ értesülése szerint még mindig nincsen véglegesen megállapítva s a javaslat végleges ősz- szeállitását az a körülmény késlelteti, hogy oly megváltási módozat szándékoltatik a törvénybe felvétetni, mely mig egyrészről méltánylattal lesz a regale-tulajdonosok érdekeire, másrészről a megváltást eszközlő községek érdekeinek is lehetőleg megfeleljen. Egy ily minden irányban kielégítő megváltási módozat megállapítása fogja az ezen ügyben megbízott küldöttség közelebbi működésének tárgyát képezni. к ü 1 f s 1 a. Anglia bombái julius n-ikén repültek az alexandriai erődökbe. Seymour tengernagy szavának állott és katonásan véget vetett a hazudozó politikának. A bombáztatást a következő távirat jelenti : „Az „Alexandria“, „Sultan“, „Superb“ vértezett hajók megkezdették a bombázást, a parti erődök ütegei nyomban válaszoltak, lövéseik azonban eleinte nem jutottak el a hajókig ; később az egész hajdraj résztvett az ágyúzásban : 8Vt"kor általánossá vált a bombázás. Húsz pereznyi lövöldözés után két erőd elhallgatott. A Pharos-erőd, úgy látszik, nagyon megrongáltatott. A hajók sértetlenek.“ A háború megkezdésének következményeiről korai volna még most szólani, de különben is elég érdekes lesz ez az impozáns hadi jelenet, semhogy szükséges volna azt szószaporitással élvezetessé tenni. így érdekes tudni, hogy a diplomáczia többé nem tesz kísérletet, hogy az angol kormány elhatározásaira befolyjon; teljesen szabad k-ezet enged Angliának, de egyszersmind a/ akczióért is minden felelősséget reá hárít. Az angol kabinetnek a gyors akczió terére való lépését oda igyekeznek magyarázni, hogy a franczia kormány bizonyos megállapodásokra jutott Arabi pasával s az angol kabinet a Szuez- csatorna elfoglalása által erről az oldalról fenyegető veszélynek akarja elejét venni. A törökök is elvették Angliától alattomos magatartásukért a jutalmat, és nem is csodáljuk, hogy Konstantinápolyból azt jelentik, hogy ott Anglia ellen nagy az elkeseredés. A sajtó egy része azzal lényégét, hogy a szultán, mint khalifa India egy részét fellázíthatja. Különben Angliának nem lesz könnyű Egyptommal végezni, mert alexandriai jelentések szerint Egyptomban emis- száriusok mindenütt legvégsőbb ellenállást hirdetnek Európa ellen és tömegesen oroznak. Az oroszországi szeuzácziós hírek még az egyp- tomi bombáztatás által teljesen igénybe vett érdeklődés mellett is megragadják a figyelmet. Szept- Pétervárról jelentik azt a hirt, hogy a czár az összes ingó, személyes és családi vagyonnak külföldön biztosságba hozatalát rendelte el. Nem is csodálható, ha a czár minden bizalmát elvesztette, mikor még a szent drusina — a czár személyes biztonságára alakult egylet — egyes tagjairól is kitudták, hogy nihilisták, sőt egy Tichotzki nevű őrnagy, kifWoronzow Daskow herczeg ajánlott a császári közvetlen testőrségbe való felvételre, szintén nihilista gyanánt fogatott el. Ez a czár kedélyét nagyon elszomorította, s az sem igen nyújthat neki bizalmat, hogy Péterhofban az elővigy.á- zati rendszabályokat megtizszerezték. Az a különös, hogy a nihilisták veszélyes készülődései mellett is mindig ujbój felmerül a koronáztatás hire. Ma is azt .jelentik, hogy a bojar-aristocratia, tekintettel a vidék izgatott hangulatára és a hadsereg és tengerészet ingadozó megbízhatóságára, mint mondják, keresztülvitte, hogy a koronázás siettessék és a szentpétervári Kazan székesegyházban vagy a vártemplomban e czélra titokban minden előkészíttessék. A/. Írországi agrárius gyilkosságok elkövétőit a kormány semmikép sem képes kézrekeriteni s legjobban jellemzi az irlandi nép magatartását, hogy a legutóbb elkövetett gyilkosság elkövetőinek felfedezésére kitűzött húszezer frtnyi jutalom daczára senki sem akadt, ki a gyilkosokat feljelentette volna. Ennek folytán — a mint a dublini Freeman’s Journal egy elismert tekintély utján értesül — a hatóságok betanított vérebeket hozatnak Irlandba a gyilkosok kinyomozására. A nevezett lap szerint nagy szégyen volna az angol névre, a szabadelvű pártra és Gladstonera, ha most, midőn Irlandban a viszonyok javítására rendszabályokat akartak hozni, a rabszolgaság és embervadászat ezen brutális eszközét idegen országokból meghonosítanák. Ugyanezen lap egy titkos köriratot tesz közzé, melyben arra történik utalás, hogy az Irlandban előforduló gyilkosságok után valószínűleg újabb rendszabályok érvényesítése már csak rövid idő kérdését képezi.
