Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-13 / 56. szám

56. szára.

Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök. Julius 13.

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgyörgyön

Csiki-utcza, Math eovics-féle ház, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kiadó hivatal:

cBet/ttMein SÍCcrtlt

KÖNYVNYOMDÁJA,

hová a hirdetései'• és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők.

A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.

Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászai lap.

Ai uHâramszèkî házüpap-egyesütet" tiívatatas

XII. évfolyam.

Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.

Előfizetési felhívás

a

„N К M E R E“

tizenkettedik évfolyamának harmadik negyedére.

Előfizetési feltételek :

Egész évre.......................6 frt — kr.

H

áromnegyed évre . . . . 4 frt 50 kr.

Félévre............................3 frt — kr.

N

egyed évre.......................I frt 50 kr.

E

gy hóra............................frt 50 kr.

K

ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr.

Előfizetőinket szivesen kérjük előfizetésüket megújítani, vala* mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattatbatunk.

A4' előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők.

A „NEMERE“ kiadóhivatala.

Vívmány a hadügyi téren is.

— 1882. július 10.

(t—sz.) Kisült, hogy az a hadügyi reform, melyet igen tisztelt ellenzéki sajtónk oly nemes hévvel és félremagyarázhatlan őszinteséggel (!) megtámadott, oly régen várt, oly régen óhajtott valami, a melynek minden igaz magyar csak örülni tud és a mit, hogy megérleljen az idő, oly sokáig kellett reá várakoznunk. Mert az a hadügyi reform magában foglalja azon óhajtásunk teljesülését, hogy a magyar ezredek végre-valahára Magyarországban legyenek elhelyezve, a mi — tekintetbe véve a szélsőbali sajtó izgatásait a hadsereg és katonai fegyelem ellen — nem tekinthető oly könnyed vívmánynak. Hanem и .uzalom a kormány komolyságában és az ország többségének minden izgatást nyugodtan fogadó méltóságában, reá birták végre a magasabb katonai köröket azon rendszer elfogadására, hogy az ezredek vagy az ő kiegészitő kerületeikben, vagy ahhoz közel legyenek.

Történik pedig ez a dolog nem azért most, mert csak most látják be, hogy a mozgósítás esetén mily nagy előny az, hogy az ezredek kiegészitő kerületeikben feküdvén, sokkal hamarább talpra állíttathatnak és az ezredhez való szállítási s az azzal járó költségek elmaradván, igen nagy megtakarítások eszközöltethetlek, — mert mondom, nem most jöttek erre az eszmére és e változás czélszerüségére ; hanem igenis most jöttek arra az elhatározásra, hogy meg- Tegyék, tapasztalván, hogy a magyar nemzet a legfanatikusabb, a leglelkiismeretlenebb izgatással szemben is nyugodtan viseli magát és hogy a magyar katonaság fegyelmezettségére ez az izgatás semmi befolyással nincs.

Az ezredek szaporítása nem jár költséggel, mert a létszám nem emeltetik sem a tiszteknél sem a legénységnél, csak a beosztás lesz más ós a mennyiben a tartalék parancsnokságok a személyzettel együtt megszűnnek s a hadkiegé- szités költségei tetemesen alább szállnak : tehát az a költség, melybe ez a változás kerül, ezen megtakarításokból bőven kitelik. De még ha ki nem telnék is, még lia rá kellene is fizetni valamit : hát azt hiszi az ellenzék, hogy mindazon változtatások, melyeket ő kormányra kerülésének esetében igér, — semmiből kerülnének ki ? Mint a „Pesti Napló“ is csak nem régen tette, hát annyi gazdasági reformot sorol elő egy lélekzetre, miszerint képzelem, hogy Hzédelgett, vele a pénzügyminiszter feje, mikor olvasta: hogy hát szeretné ő aztat látni, honnan venné a pénzt mindéhez a „Pesti Napló“.

Hát ha még a hadseregnek azon magya- rositási és önállósitási reformjait tekintetbe vesz- sziik, melyeket a szélsőbal kisujjában hordoz : vájjon úgy egyszerre honnan vennők ahhoz a pénzt, ha még az ily lépésről-lépésre történő kisebbszerü közeledések, mint az összes magyar katonaságnak Magyarországban levő elhelyezése is, mert némi kiadásra engedek következtetni, ily rettentő kifakadásokra buzdítják a hazafias ellenzéket?

Mert hogy ez a lépés is közeledés a nemzet óhajához, az épen úgy tagadhatatlan, mint a hogy közeledés minden, a mi nem volt és a mi létre jött, habár nem is úgy, a mint azt a nemzet egyszerre óhajtotta volna, de annyira igen, hogy a Bécs és a nemzet közt fokozódó bizalom kifolyása gyanánt tekinthető. Mert hát miért nem lehetett a döntő köröket eddig arra bírni, hogy a magyar katonaság kizárólag Magyarországban legyen elhelyezve ? Azért, mert nem volt. meg hozzá a bizalom, mig most ime az egész magyar hadsereg, mely a honvédséggel együtt felül van a 600,000-en, itthon lesz ! Igaz, hogy a közösnek nevezett rész német vezényszó mellett és nem önálló magyar hadsereg czimen, de épen olyan magyar az azért, hogy magyarabbá nem tehetné és nem biztosíthatná részünkre jobban semmiféle önállósági keresztelés.

Hogy azonban az ellenzéki sajtó mindezekért nem elismeréssel, hanem támadással illeti a kormányt, ahhoz hozzá vagyunk szokva s fogadjuk a támadást oly higgadtan, a mily dühös ő azért, hogy a Tisza-kormány a józan magyar közönség előtt egy vivmánynyal ismét többet képes felmutatni.

* A lölduiivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a brassói kereskedelmi és iparkamarát f. év junius hó 15-én kelt. leiratával értesíti, miszerint a bacceloniai cs. és kir. fókonzulátus jelentése szerint, az ottani adóhivatal rendeletet bocsátott ki, mely szerint az uj ipar-adóval hátralékban lévő kereskedőknek a számukra érkező szállítmányok kiadása eltiltatik.

Az. ezen körülményből származó veszélyekre az illető körök figyelmeztetnek.

Belföld.

Az uj hadügyi reform a „Presse4 szerint csak akkor lép majd életbe, mikor az annak alapján elkészített költségvetés minden stádiumán átment már az alkotmányszerü eljárásnak, mi ez év vége előtt nehezen fog megtörténni.

Uralkodónk találkozása az olasz királylyal határozott hir alakjában lép fel. s a napokban a császártalálkozás kapcsában említett vonatkozás, úgy látszik, előkészítője volt az olasz, udvarnál teendő viszontlátogatásnak. A „P. Lloyd“ értesül arról és a többi lapok is megerősítik ezt, hogy uralkodónk találkozása az olasz királylyal a jövő hónap elején fog megtörténni. — E látogatásra némi előkészület is történt már, nevezetesen az udvari tisztviselők és szolgák, a kik olaszul tudnak, ez értelemben utasítást kaptak, ö felsége közvetlenül a trieszti országos kiállítás megtekintése után Erzsébet királynéval együtt utazik Olaszországba, s a két uralkodó találkozása nem, mint eddig állították, Triesztben, hanem Flórenczben lesz.

Azt is jelentik, hogy uralkodónk az olasz királyi pár látogatásának viszonzása után fogadni fogja Vilmos császárt Ischlben, a ki, midőn bejelentette Gasteinba való utazását, saját kezével irt levéllel értesítette uralkodónkat, hogy ez egyszer sem fosztja meg magát azon élvezettől, hogy Ischlben meglátogassa házigazdáját és családját. A német császár látogatása idejében a trónörökös pár is Ischlben fog tartózkodni, a hová Rudolf trónörökös Erdélyből a vadászat után fog menni Ste fánia főherc/egnővel együtt.

Külföld.

Az oroszországi események felé fordul jelenleg az érdeklődés, s a szaporán érkező szenzá- cziós hírek teljes mérvben elfoglalják figyelmünket. Már több nap óta szivárogtak ki a minden oroszok birodalmából balsejtelmü hírek, a mikből a czárt fenyegető veszély elhatalmasodására lehetett következtetni, de a sok dynamit felfedezésénél még megdöbbentőbb az a hir, hogy az orosz tengerészeti minisztériumban titkos nihilista nyomdát s 9000 db kinyomatott forradalmi proklamá- mácziót fedeztek fel. Azt mondja az illető, s hiteles forrásból eredő távirat, hogy Titsakoff tengerészeti osztályfőnök, e fölfedeztetés után megölte magát. Tehát magában a kormány hivatalos köreiben volt a nihillistáknak fészkük! Ez a tény szomorú indokolását képezi aztán annak, hogy a pé- terhofi császári palotában egész váratlanul bizottság jelent meg s kikutatta az összes helyiségeket. Az őrség katonai és tisztjeit kivétel nélkül levetkőztették s megvizsgálták, a czár lakosztályával szomszédos termeket kiürítették, elzárták, s minde- nik elé zsandárokat állítottak.

ilyen viszonyok között sajátságos és nehezen érthető, hogy a czár — mint egy télhivatalos távirat jelenti — szilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy a koronázás ebben a hónapban menjen végbe, s legföljebb arra lehet gondolni, hogy a czár a hirtelen koronázással meg akarja előzni a nihilisták készülődéseit

Mig mindezen hirek az orosz politikai köröket lázasan izgatják, egy másik hir az egész pánszláv nemzetet gyászba ejti. Szkobelev tábornok, kinek pánszláv beszédei nemrég oly nagy port vertek fel az európai sajtóban, s kit ez a szereplése minden hőstetteinél híresebbé tett, Moszkvában hirtelen meghalt. Szkobelev az orosz hadseregnek legfiatalabb tábornoka volt s legnépszerűbb vezérei közé tartozott. — Alig- volt negyven esztendős. — Nevét híressé tette a khokandi háborúban s hire növekedett a Sipka szorosban és Plev- nánál vívott fegyvertényei által. Vagy száz csatában vett részt s dicsősége*: aratott mindenütt. Ep oly vakmerő szónok, mint katona. Párisban nyíltan proklamálta a pánszlávizmust s a németség ellen harczolt. A német császár fel szólására a czár ezért a tábornokot haz.a rendelte és föllépését d •- mentálta. Egész Oroszország úgy tekintett reá, mint ki egykor karddal kezében fogja a pánszláv eszméket diadalra juttatni. Most csöndes ember a vitéz katona s hires szónok, s a nép Moszkvában gyászolva állja körül koporsóját.

Egyptombun egyelőre csend van, s az angolok fenyegetése, úgy látszik, hatott. A hatalmak erélyes fellépésének az a sikere már meg van, hogy a porta — a mint biztos forrásból hírlik — a konferencziával szemben felhagyott az absolut negáczióval; a mi a megoldást valószínűbbé tenné. Az angol hajóraj parancsnoka, úgy látszik, nem puszta ijesztés kedvéért fenyegetett a bombázfá- tással, mert egy alexandriai jelentés szerint az egyptomi bombák már kísérletet tettek, hogy a Szuez csatornát szétrombolják. Az egyptomiak ugyan beszüntették az erőditési munkálatokat, de azért úgy látszik, a hadilábon állást nem változtatták meg, mert az angol hajóraj tegnapi kémszemléje alkalmával a tengerről 98 ágyút számlálták meg, melyek az alexandriai kikötő körül levő földerődökön a kikötőre vannak irányozva. Majdnem valamennyi kereskedelmi hajó a külső kikötőbe vonult, mig a belső kikötő a hadi hajóraj számára nyitva maradt. Ez a hajóhad 15 perez alatt képes volna elhallgattatni az erődítmények ágyúit. Kérdés, hogy meddig kell a fenyegetésnek még tartani.

Sok minden lehet még éhből.*;

— 1882. julius 8-án.

(—sz.) Tény, hogy egyes vidékeken izgatnak a zsidók ellen. Hát hogy ezt az izgatást a müveit társadalom is magáévá tegye, lelketlenségnek tartom. Mert hát legyen rituális bűn az az eszlári bűneset, olyan rituális nem lehet, milyet a vallás parancsol, mert a vallásban nincs meg s igy legfeljebb olyan rituális valami, a mi babona és a butaság őrjöngésének szüleménye. Babona, melynek gyengébb árnyalatai még a műveltebb osztályoknál is honosak, de melyek lefelé menve mindig sü#) Ha t. i, igaz leime az a hír, hogy a bűntény rituális.

(-«•)