Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-07-13 / 56. szám

56. szára. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök. Julius 13. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Math eovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBet/ttMein SÍCcrtlt KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetései'• és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászai lap. Ai uHâramszèkî házüpap-egyesütet" tiívatatas XII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Előfizetési felhívás a „N К M E R E“ tizenkettedik évfolyamának harmadik negyedére. Előfizetési feltételek : Egész évre.......................6 frt — kr. H áromnegyed évre . . . . 4 frt 50 kr. Félévre............................3 frt — kr. N egyed évre.......................I frt 50 kr. E gy hóra............................frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . . 8 frt — kr. Előfizetőinket szivesen kérjük előfizetésüket megújítani, vala* mint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék, miután fö­lösleges példányokat nem nyomattatbatunk. A4' előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközöl­hető. Az előfizetési pénzek a „Nemere“ kiadó-hivatalának Bern­stein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A „NEMERE“ kiadóhivatala. Vívmány a hadügyi téren is. — 1882. július 10. (t—sz.) Kisült, hogy az a hadügyi reform, melyet igen tisztelt ellenzéki sajtónk oly nemes hévvel és félremagyarázhatlan őszinteséggel (!) megtámadott, oly régen várt, oly régen óhaj­tott valami, a melynek minden igaz magyar csak örülni tud és a mit, hogy megérleljen az idő, oly sokáig kellett reá várakoznunk. Mert az a hadügyi reform magában foglalja azon óhajtásunk teljesülését, hogy a magyar ezredek végre-valahára Magyarországban legyenek elhe­lyezve, a mi — tekintetbe véve a szélsőbali sajtó izgatásait a hadsereg és katonai fegyelem ellen — nem tekinthető oly könnyed vívmány­nak. Hanem и .uzalom a kormány komolysá­gában és az ország többségének minden izga­tást nyugodtan fogadó méltóságában, reá birták végre a magasabb katonai köröket azon rend­szer elfogadására, hogy az ezredek vagy az ő kiegészitő kerületeikben, vagy ahhoz közel le­gyenek. Történik pedig ez a dolog nem azért most, mert csak most látják be, hogy a mozgósítás esetén mily nagy előny az, hogy az ezredek kiegészitő kerületeikben feküdvén, sokkal hama­rább talpra állíttathatnak és az ezredhez való szállítási s az azzal járó költségek elmaradván, igen nagy megtakarítások eszközöltethetlek, — mert mondom, nem most jöttek erre az eszmé­re és e változás czélszerüségére ; hanem igenis most jöttek arra az elhatározásra, hogy meg- Tegyék, tapasztalván, hogy a magyar nemzet a legfanatikusabb, a leglelkiismeretlenebb izgatással szemben is nyugodtan viseli magát és hogy a magyar katonaság fegyelmezettségére ez az iz­gatás semmi befolyással nincs. Az ezredek szaporítása nem jár költséggel, mert a létszám nem emeltetik sem a tiszteknél sem a legénységnél, csak a beosztás lesz más ós a mennyiben a tartalék parancsnokságok a személyzettel együtt megszűnnek s a hadkiegé- szités költségei tetemesen alább szállnak : tehát az a költség, melybe ez a változás kerül, ezen megtakarításokból bőven kitelik. De még ha ki nem telnék is, még lia rá kellene is fizetni va­lamit : hát azt hiszi az ellenzék, hogy mindazon változtatások, melyeket ő kormányra kerülé­sének esetében igér, — semmiből kerülné­nek ki ? Mint a „Pesti Napló“ is csak nem ré­gen tette, hát annyi gazdasági reformot sorol elő egy lélekzetre, miszerint képzelem, hogy Hzédelgett, vele a pénzügyminiszter feje, mikor olvasta: hogy hát szeretné ő aztat látni, hon­nan venné a pénzt mindéhez a „Pesti Napló“. Hát ha még a hadseregnek azon magya- rositási és önállósitási reformjait tekintetbe vesz- sziik, melyeket a szélsőbal kisujjában hordoz : vájjon úgy egyszerre honnan vennők ahhoz a pénzt, ha még az ily lépésről-lépésre történő kisebbszerü közeledések, mint az összes magyar katonaságnak Magyarországban levő elhelyezése is, mert némi kiadásra engedek következtetni, ily rettentő kifakadásokra buzdítják a hazafias ellenzéket? Mert hogy ez a lépés is közeledés a nem­zet óhajához, az épen úgy tagadhatatlan, mint a hogy közeledés minden, a mi nem volt és a mi létre jött, habár nem is úgy, a mint azt a nemzet egyszerre óhajtotta volna, de annyira igen, hogy a Bécs és a nemzet közt fokozódó bizalom kifolyása gyanánt tekinthető. Mert hát miért nem lehetett a döntő köröket eddig arra bírni, hogy a magyar katonaság kizárólag Ma­gyarországban legyen elhelyezve ? Azért, mert nem volt. meg hozzá a bizalom, mig most ime az egész magyar hadsereg, mely a honvédség­gel együtt felül van a 600,000-en, itthon lesz ! Igaz, hogy a közösnek nevezett rész német ve­zényszó mellett és nem önálló magyar hadse­reg czimen, de épen olyan magyar az azért, hogy magyarabbá nem tehetné és nem bizto­síthatná részünkre jobban semmiféle önállósági keresztelés. Hogy azonban az ellenzéki sajtó mindeze­kért nem elismeréssel, hanem támadással illeti a kormányt, ahhoz hozzá vagyunk szokva s fogadjuk a támadást oly higgadtan, a mily dü­hös ő azért, hogy a Tisza-kormány a józan magyar közönség előtt egy vivmánynyal ismét többet képes felmutatni. * A lölduiivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a brassói kereskedelmi és iparkamarát f. év junius hó 15-én kelt. leiratával értesíti, misze­rint a bacceloniai cs. és kir. fókonzulátus jelen­tése szerint, az ottani adóhivatal rendeletet bocsá­tott ki, mely szerint az uj ipar-adóval hátralékban lévő kereskedőknek a számukra érkező szállítmá­nyok kiadása eltiltatik. Az. ezen körülményből származó veszélyekre az illető körök figyelmeztetnek. Belföld. Az uj hadügyi reform a „Presse4 szerint csak akkor lép majd életbe, mikor az annak alapján el­készített költségvetés minden stádiumán átment már az alkotmányszerü eljárásnak, mi ez év vége előtt nehezen fog megtörténni. Uralkodónk találkozása az olasz királylyal ha­tározott hir alakjában lép fel. s a napokban a csá­szártalálkozás kapcsában említett vonatkozás, úgy látszik, előkészítője volt az olasz, udvarnál teendő viszontlátogatásnak. A „P. Lloyd“ értesül arról és a többi lapok is megerősítik ezt, hogy uralkodónk találkozása az olasz királylyal a jövő hónap elején fog megtörténni. — E látogatásra némi előkészület is történt már, nevezetesen az udvari tisztviselők és szolgák, a kik olaszul tudnak, ez értelemben utasítást kaptak, ö felsége közvetlenül a trieszti országos kiállítás megtekintése után Er­zsébet királynéval együtt utazik Olaszországba, s a két uralkodó találkozása nem, mint eddig állítot­ták, Triesztben, hanem Flórenczben lesz. Azt is jelentik, hogy uralkodónk az olasz ki­rályi pár látogatásának viszonzása után fogadni fogja Vilmos császárt Ischlben, a ki, midőn beje­lentette Gasteinba való utazását, saját kezével irt levéllel értesítette uralkodónkat, hogy ez egyszer sem fosztja meg magát azon élvezettől, hogy Ischl­ben meglátogassa házigazdáját és családját. A né­met császár látogatása idejében a trónörökös pár is Ischlben fog tartózkodni, a hová Rudolf trón­örökös Erdélyből a vadászat után fog menni Ste fánia főherc/egnővel együtt. Külföld. Az oroszországi események felé fordul jelen­leg az érdeklődés, s a szaporán érkező szenzá- cziós hírek teljes mérvben elfoglalják figyelmün­ket. Már több nap óta szivárogtak ki a minden oroszok birodalmából balsejtelmü hírek, a mikből a czárt fenyegető veszély elhatalmasodására lehe­tett következtetni, de a sok dynamit felfedezésénél még megdöbbentőbb az a hir, hogy az orosz ten­gerészeti minisztériumban titkos nihilista nyom­dát s 9000 db kinyomatott forradalmi proklamá- mácziót fedeztek fel. Azt mondja az illető, s hite­les forrásból eredő távirat, hogy Titsakoff tenge­részeti osztályfőnök, e fölfedeztetés után megölte magát. Tehát magában a kormány hivatalos körei­ben volt a nihillistáknak fészkük! Ez a tény szo­morú indokolását képezi aztán annak, hogy a pé- terhofi császári palotában egész váratlanul bizott­ság jelent meg s kikutatta az összes helyiségeket. Az őrség katonai és tisztjeit kivétel nélkül levet­kőztették s megvizsgálták, a czár lakosztályával szomszédos termeket kiürítették, elzárták, s minde- nik elé zsandárokat állítottak. ilyen viszonyok között sajátságos és nehezen érthető, hogy a czár — mint egy télhivatalos táv­irat jelenti — szilárdan ragaszkodik ahhoz, hogy a koronázás ebben a hónapban menjen végbe, s legföljebb arra lehet gondolni, hogy a czár a hir­telen koronázással meg akarja előzni a nihilisták készülődéseit Mig mindezen hirek az orosz politikai körö­ket lázasan izgatják, egy másik hir az egész pán­szláv nemzetet gyászba ejti. Szkobelev tábornok, kinek pánszláv beszédei nemrég oly nagy port vertek fel az európai sajtóban, s kit ez a szerep­lése minden hőstetteinél híresebbé tett, Moszkvá­ban hirtelen meghalt. Szkobelev az orosz hadse­regnek legfiatalabb tábornoka volt s legnépszerűbb vezérei közé tartozott. — Alig- volt negyven esz­tendős. — Nevét híressé tette a khokandi háború­ban s hire növekedett a Sipka szorosban és Plev- nánál vívott fegyvertényei által. Vagy száz csa­tában vett részt s dicsősége*: aratott mindenütt. Ep oly vakmerő szónok, mint katona. Párisban nyíl­tan proklamálta a pánszlávizmust s a németség ellen harczolt. A német császár fel szólására a czár ezért a tábornokot haz.a rendelte és föllépését d •- mentálta. Egész Oroszország úgy tekintett reá, mint ki egykor karddal kezében fogja a pánszláv eszméket diadalra juttatni. Most csöndes ember a vitéz katona s hires szónok, s a nép Moszkvában gyászolva állja körül koporsóját. Egyptombun egyelőre csend van, s az ango­lok fenyegetése, úgy látszik, hatott. A hatalmak erélyes fellépésének az a sikere már meg van, hogy a porta — a mint biztos forrásból hírlik — a konferencziával szemben felhagyott az absolut negáczióval; a mi a megoldást valószínűbbé tenné. Az angol hajóraj parancsnoka, úgy látszik, nem puszta ijesztés kedvéért fenyegetett a bombázfá- tással, mert egy alexandriai jelentés szerint az egyptomi bombák már kísérletet tettek, hogy a Szuez csatornát szétrombolják. Az egyptomiak ugyan beszüntették az erőditési munkálatokat, de azért úgy látszik, a hadilábon állást nem változ­tatták meg, mert az angol hajóraj tegnapi kém­szemléje alkalmával a tengerről 98 ágyút számlál­ták meg, melyek az alexandriai kikötő körül levő földerődökön a kikötőre vannak irányozva. Majd­nem valamennyi kereskedelmi hajó a külső kikö­tőbe vonult, mig a belső kikötő a hadi hajóraj számára nyitva maradt. Ez a hajóhad 15 perez alatt képes volna elhallgattatni az erődítmények ágyúit. Kérdés, hogy meddig kell a fenyegetésnek még tartani. Sok minden lehet még éhből.*; — 1882. julius 8-án. (—sz.) Tény, hogy egyes vidékeken izgatnak a zsidók ellen. Hát hogy ezt az izgatást a müveit társadalom is magáévá tegye, lelketlenségnek tar­tom. Mert hát legyen rituális bűn az az eszlári bűneset, olyan rituális nem lehet, milyet a vallás parancsol, mert a vallásban nincs meg s igy leg­feljebb olyan rituális valami, a mi babona és a bu­taság őrjöngésének szüleménye. Babona, melynek gyengébb árnyalatai még a műveltebb osztályok­nál is honosak, de melyek lefelé menve mindig sü­#) Ha t. i, igaz leime az a hír, hogy a bűntény rituális. (-«•)

Next

/
Thumbnails
Contents