Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-29 / 52. szám

— 207 —

mind czéljaiban, mind eszközeiben egyoldalú, s korlátolva van a természeti erők, a talaj minősége s az időjárás által, s egész lényénél fogva conser- vativ jellegű. Az ipari munka az, mely kimeríthetetlen, és roppant határok közt mozog, mely kincseket s azokkal együtt hatalmat teremt. Bizonyos, hogy ma már,' és ezután még inkább főleg a munka fogja elnyerni a pálmát a népek versenyében, s a jövő diadalszekerének kerekeit a műhelyekben esztergályozzák és kovácsolják.

(Folytatása következik.)

A hosszufalusi felső népiskola,

— 1882. junius 25-én.

Első közoktatás-ügyi miniszterünk, a lánglelkü báró Eötvös József, a midőn a hosszufalusi faragá- szati ipar-tanmühelylyel megtoldott felső népiskolát felállítani rendelte, azt a nemes czélt igyekezett elérni, hogy annak a szegény, — a szászok által — mindenétől megfosztott ősmagyar „csángó“ népnek egy nemes, művészies ipart adjon a kezébe, melynek segélyével nyomorult helyzetén segíteni tud és nem lesz szükségképpen rászorulva, hogy az idők súlya alatt az anyagi befolyások következtében germán, azaz szász fajjá változzék.

Ismerve azonban alsó néposztályunk tartózkodó természetét, — hogy t. i. nem szívesen érti meg puszta magyarázatból semmiféle intézménynek a jó irányú czéiját, különösen, ha egy kevés pénzbe is kerül, nem csodálkozhatunk rajta, hogy az intézet növendékei között aránylag igen kevés a „csángó“ fiú. Pedig, ha magyarázatból nem akarta megérteni az elérendő czélt, volt alkalma con- krét példákból meggyőződni annak, reá nézve — nemes voltáról, ha más alkalommal nem is, de a jelen évi junius 19 és 20-ik napjain megtartott zárvizsgán mindenesetre.

Ha a „csángók“ nem akarják elfogadni a mentő eszközt, ti székelyek igyekezzetek hasznotokra fordítni a közel kínálkozó alkalmat! En megkísértem elmondani az intézet czéiját.

A téli kereset nélküli napokon, hogy él szegény népünk? — kölcsönből. JVlig oláh-czigán'yja- mk seprőket készítenek, kanalakat, teknöket, lapátokat faragnak. Az igaz, hogy ezek könnyen jutnak anyaghoz, mert az erdőhez közel laknak, de nem azok, kik az erdőtől távol eső falvakban laknak. Hát ezek mit csinálnak ? Kovács-mestersége van annak valamennyinek. Csinál lécz-szeget, iurót, vésőt, lánczot s több ily apró-cseprő munkát, vagy plane rosta- és ineszelőkészitéssel foglalkozik s nincs rászorulva, hogy éhen haljon. De magyar népünk az ilyesmikkel nem igen szeret foglalkozni, gondolva, hogy ha egy kis kovács-ipart tud, czigánynak fogják majd nevezni. Ott van tehát a hosszufalusi felsőbb népiskola, hol tanulhat egy nemesebb ipart, melylyel szegény sorsát enyhítheti, mert ha ezt az ipart bárki magáévá teszi úgy az üres téli napokat nem kell tétlen veszte- geléssel eltölten ie, hanem mig egyfelől időtöltése van, másfelől mindennap legkevesebb egy pi- czulát kereshet magának. Ez lenne az elérendő czél. Hogy az intézet helyes irányban működik s hogy jelenleg az intézet jövője biztos kezekbe van letéve, azt tudják, azok, kiknek gyermekei ott tanulnak, de bizonyítja másfelől azt a f. évi zárvzsga fényes eredménye is, melyről Koós Ferencz, tanlel- ügyelő^ ur igy nyilatkozott: „Mióta hallgatom itten a zárvizsgákat, soha egyszer jobban sikerültnek nem mondhatnám.“ Bizonyítja az idegen ajkuak- hak magyar nyelvben tett haladása s az a sok szép művészi faragvány, mely gyönyörrel töltötte el a szemlélő lelkét !

A vizsgát követte az önképző-köri zárünnepély, mely nagyon szépen összeállított, terjedelmes és fényesen sikerült programmal lepte meg a nagy számmal oda gyűlt úri hallgató közönséget. Az ünnepélyen egy szavalat, egy felolvasás, a négy szó- lamu vegyes-kar által énekelt darabok nagy része várakozáson felül sikerült. Az ünnepélyt, — mely dicséretére válik az intézetnek és rendezőinek, Bede Dániel, a kör elnöke rövid, de hatásos beszéddel fejezte be, intve a távozókat, hogy az önképzésről soha ne feledkezzenek meg !

Itne itt van az intézet czélja s az elért szép eredmény ; csak még annyit kell megemlítenem, hogy a magas kormány arról is gondoskodott, miszerint a távol vidékek jó tanuló, szegény fiai némi ellátásban is részesüljenek. Máskülönben az élelmezés ott nem kerül sokba, naponta átlag véve 15 — 20 krba. A ki pedig azt gondolja, hogy a hosszufalusi felsőbb népiskolából csak mesterember kerülhet ki, az csalódik! Mert a ki ottan az elméleti 4 osztályt elvégzi, az mehet tanitó-képez- débe, vagy reál-tanodába, a hol pályájának más irányt adhat.

Székely szülők ! nyitva áll előttetek egy szép irányú intézet, melynek igénybe vételéért fiaitok bizonyára nem fognak majd egykoron megátkozni, csak ragadjátok meg az alkalmat!

Pliylantrop.

Hyilt kérdés Ugrón Ákos képviselő úrhoz.

A jelen országgyűlési cziklusból már egy év elmúlt, és mi szegény kisüstösök — még mind ott vagyunk, a hol a mádi zsidó; pedig Ön t. képviselő ur, midőn a választás ejőtt szegény házainkat meglátogatta, azt Ígérte, hogy ha megválasztjuk, azonnal ki fogja |vinni, hogy nekünk a kisüsttel való pálinkafőzés megengedtetik.

Mi bíztunk önben és megválasztottuk képviselőnkké, hogy a mi bajainkon segítsen, vázon szerény kérdést vagyunk tehát bátrak Önhöz intézni: miért nem méltóztatott a nekünk adott Ígéretet beváltatni? miért nem kény szeritette a pénzügyminisztert, hogy nekünk azt a csekélységet — hisz csak kisüstökről van szó — megadja? És fogja-e, ha mindjárt a miniszter megbuktatásával is ezt tenni, s ha igen? mikor?

Többek nevében is

Egy kisüslös.

Ariosto hires költőnél látogatást tett egy fecsegő, s hosszadalmas elbeszélését félbeszakítva, kérdezi :

— Talán unalmára vagyok önnek s dolgaiban feltartóztatom?

Ariosto feleié megnyugtatólag:

— Beszéljen csak tovább bátran, nem hallgatok rá !

*

Egy kisebb körű társaságban J. hírneves iró is jelen volt egy ideig.

Távozása után igy szólal fel egy fecsegő :

— Miként lehet ezt megmagyarázni? J. urat mindig mint igen szellemes embert hallottam dicsértetni, s ittléte alatt még a száját sem nyitotta fel.

— Bocsásson meg, — feleié a hölgyek egyike — de bizony felnyitotta, mert a mig ön beszélt, ásított legalább egy tuczatszor.

*

Falusi biró a vádlotthoz:

— Ugyau mit gondolt kend, mikor azt az erszényt két forinttal ellopta ?

Vádlott :

— Hát kérem, biró uram, én azt gondoltam, hogy 10 forint van benne.

*

Egy urat felkértek, hogy két nőt, kik erősen összevesztek, békiteue ki egymással.

— Nevezték-e egymást rútnak? — kérdezé az ur.

— Nem ! — volt a válasz.

— Úgy elvállalom a kibékitést! — mondá ő.

*

Egy fiatal ember társas körben igy szólt :

— Valahányszor megesik rajtam, hogy valami dőreséget mondok, mindig magam nevetek fölötte először.

Mire egy idősb ur megjegyzé :

— Oh, be boldog ember ön ! Hisz akkor az ön élete csupa vigság !

*

Egy kontesz azt mondja uhalmas udvarlójának :

—■ Ha tovább beszél, bedugom füleimet.

—■ Ahhoz kacsói igen kicsinyek, — feleié ez.

Radányi József gyűjteményeiből.

VEGYES HÍREK,

— Bényei István színtársulata julius i-én megkezdi városunkban előadásait a „Kapitány kisasszony“ czimü jeles operettel. Egyelőre Bényei ur csak nehány előadást tart s innen Kézdi-Vásár- helyre fog menni társulatával, mely egyike a vidéki legkitűnőbb társulatoknak, — mint az elő- leges jelentésből látjuk, 32 tagból áll. A játékrenden a szinirodalom legújabb temékei vannak s hisszük, hogy közönségünk e derék társulatot a legmelegebb pártfogással jutalmazza.

— A sepsi-szentgyörgvi nőegylet s a műkedvelők egyesülete julius hó 2-án a Benkő- kertben tombolajátékkal összekötött nyári mulatságot rendez. Belépti dij szeméiyenkint 50 kr ; — minden jegy szelvénynyel lesz ellátva, mely a sorsolásnál játszik. A mulatság kezdetét veszi délután 4 órakor; a közönség falragaszok utján hivatik meg, miután külön meghívók e czélra nem bocsáttatnak ki. A közönség nagyon kedélyes mulatságnak néz elébe, felhívjuk rá olvasóink pártfogását.

— Köszönet nyilvánítás. A brassói Magyar Dalkör S.-Sztgyörgyön f. hó 71-én rendezett hangversenye tiszta jövedelméből 28 írt 39 kr. tiszta jövedelmet adott át a sepsi-szentgyörgyi jótékony czélu nőegyletnek, Fogadják, a dalkör és a közreműködők hálás köszönetünket. Sepsi-Szent- György, 1882. junius 24-én. Kelemen Lajosné, alel nők. Kévay Lajos, titkár.

— Felhívás. A helybeli „Ferencz József“ kórházban ápolandó betegek fájdalmainak enyhítése végett, a sepsi-szentgyörgyi jótékony czélu nőegylet addig is, mig tetemesebb segélylyel járulhatna — sébkötőkkel és tépéssel szándékozik a kórházat ellátni. E czélból felkéretik városunk és vidékünk női közönsége, hogy a szenvedők iránti részvét által indíttatva, járuljanak hozzá egyletünk czéljának megvalósitásánoz. A sebkötők és tépések, vagy erre alkalmas len és gyapott vásznak Tompa Mkilósné ő nagyságához (sétatér) küldendők; nyilvánosan nyugtáztatatnak. Kelemen Lajosné, alelnök. Révay Lajos, titkár.

— A helybeli önk. tűzoltó-egylet vasárnap tartott közgyűlésén megejtett tiszlujitásnál felkiáltás utján megválasztattak : főparancsnokká Benedek János, alparancsnokká Bogdán Arthur, mászó osztály parancsnokká Csinádi Lajos, szivaty- tyus oszt. parancsnokká Kiss Ödön, rendfentartó oszt. parancsnokká Horvátb Ferencz, segédtisztté Bartha Béniám, szertárnokká Fűlöp János, pénztárnokká Kupferstich József, orvossá M. Szász Károly; választmányi tagokká: id. Császár Bálint, Bikfalvi Ferencz, Sükösd Tamás, Fábián György, Jancsó Albert, Árpa Lajos.

> — Hivatalos hajtóvadászat fog tartatni kártékony vadakra juliushó i-ső és 2-ik napján és pedig az első napon a zaláni és oltszemi

erdőken; találkozási hely oltszemi Székely Gyula ur majorjánál reggeli 5 órakor. A második napon az étfalvi, zoltáni és bodoki erdőkön; találkozási hely a Csomozán pusztáján reggeli 5 órakor A vadászatkedvelők azon értesítés melleit hivatnak meg, hogy a szükségelt igazolási jegyek Kovács Albert segédszolgabiró ur által fognak kiosztatni.

— Értesítés. A Nagy Olivia kisasszony által vezetett kisdedóvód a, nehány felmerült himlőzési eset miatt, f. évi julius hó 14 óig felosz- lattatik. Julius 14-én a nevelés és ápolás ismét rendes kezdetét veendi, szepternbei elején közvizsga fog tartatni. Sepsi-szentgyörgyön, 1882. junius 28-án, Révay Lajos, óvóda bizotsági elnök.

—- A helybeli Mikó-tadnodában nagyon szép ünnepély folyt le vasárnap délután. Ekkor volt ugyanis a tornászatból, franczainyelvből, éneklésből s a versenyszavalatokból a közvizsgálat. Már két óra előtt nagy számú közönség gyűlt ösz- sze a kollégiumnak e czélra csinosan disz.itett udvarán. A franczianyelvből és gyorsirászatból az iskola auditóriumában volt a közviz^gálat s a két rendkívüli tantárgyból valóban meglepő eredményt mutattak fel az ügyes vezetés alatt a tanulók. Benke István tanvezető tanár, kinek egyedüli érdeme a franczianyelv és gyorsirászat. meghonosítása a Mikó-tanodában, a szülők és közönség osztatlan elismerését méltán megérdemelte. Lenn az udvarron 4 óra után kezdetét vette az ünnepély. Volt alkalma a közönségnek gyönyörködni az össz- hangzatos kardalokban, sikerült szavalatokban s a bámulatos pontosságai vitt tornászati mutatványokban. Egy-egy kitünőbb jelenetet, vagy ügyesebb tornászót zajos tapsok jutalmaztak. A lélekemelő ünnepély 7 óra után ért véget a jutalmak kiosztásával. — Francziából vizsgára álltak négyen. Jutalmat nyertek: Koréh Lajos HL gymn oszt., Péter Károly és Pünkösti Ferencz IV. oszt. Mindhárom a franczianyelvben való kiképzésre szolgáló jutalomkönyveket a közpénztár s illetőleg Benke István adományából. Dicséretet nyert Hadnagy Pál IV. gymn. tanuló. Gyorsírásból vizsgára álltak 15 ön. Jutalmat nyertek: Koréh Lajos Ш.,

Péter Károly IV.. Antal Gerő II. gymn. oszt. első díjul ; Bába Pál It., Fehér Imre III, gymn. oszt.

2 ik díjul ; Szabó Ignácz, Szabó Lajos, Cseh Elek III gymn. oszt 3-ik d jul. Mind a 7-en a gyorsírásban való teljesebb kiképzésre szolgáló jutalom- könyveket a közpénztár s illetőleg Benke István adományából Dicséretet nyertek : Péter Antal, Sándor Károly Ш és Kovács Domokos П gymn. oszt. tanulók. Verseny szavalatra jelenkeztek 6 an. Jutalmat nyertek: Gál József IV. oszt. „Л két ország ölelkezése“ ez. költeményért 8 húszast; Forró Imre III. gymn, oszt. „Rendületlenül“ ez. költeményért 7 húszast a Nagy Eerencz-.fé.le alaplvöL , Д1- csért-tet s illetőleg könvvjutalmat nyertek а B .ufo.la- léle alapból: Nagy Károly IV, Szabó Lajos és Nagy Mihály III. gymn oszt. tanú ók A-tornavizsga állott: csukló-, szab id-, rend és társas-gyakorlatokból, botbirokból, verseny mászás, futás- és formázásból. Kzeken к vül versenyeztek : a nvujtón то en, kik közül nyertesek lettek: Lehrer Henrik

II. gymn. oszt. tanuló, ki mint a legjobb tornász kapta a feldíszített nagy érmet a kollégiumtól ; azután Bálint Dénes I gymn. oszt. 1 frtos tallért Császár Sándor ur ajándékából; végül Demes Péter előkészítő oszt. tanuló 2 ezüst húszast Albert Károly ur ajándékából. A kis és nagy korláton versenyeztek 15 en; jutalmazott lett Kovács Ig- nácz II. gymn egy féld szitett 1 frtos tallérral a kollégiumtól, és Szabó Lajos I. gymn. 2 ezüst húszassal Albert Károly úrtól. A távügrá^ra versenyeztek 22-en; jutalmat nyert Gencsy Géza HL gymn. tan. Gyárfás. Lajos városi jöjegyz i ur ajándékából I frtos tallért, 43/4 méter távolság átugrá- sáért. A szabad magas ugrásra versenyeztek 8 an; jutalmat nyert Luchs Ernő IV. gymn. oszt. 1 frtos tallért Császár Sándor úr ajándékából. A rúddal va'ó magasugrásra versenyeztek 3-an; jutalmat, nyert Szabó Gyula IV. gymn. tanuló 7 frtos tallért a kollégiumtól 2‘/2 méter magas ugrásért. A versenyfutásra pályázott az előkészítő és I. gymn. osztály: nyertesek lettek: Gál József és Magyar! Géza I. gymn. oszt. tanulók 1—1 feldíszített ezüst húszassal Kévay Lajos tiszteletes ur ajándékából. A mászásra pályázott a IL. III. és IV. gymn. osztály ; nyertes lett Gál Sándor IV. gymn. oszt. tanuló, ki egy feldíszített 1 frtos tallért kapott a kollégiumtól. A dobolásért dicséretet nyertek: Lengyel József IV. és Eilend Lajos III. gymn; tanulók.

— Megütötte a villám. Bodzán múlt pénteken erős vihar volt s a villám egy házba beütött, hol egy négy éves gyermeket talált, ki azonnal szörnyet halt.

— Solymosi Eszter ruhájit anyja az fisé megpillantáskor felismerte, a ruhák után azt. hitte, hogy lánya a halott, ráborult a hullára s midőn észrevette, hogy a ruha nagyon is kurta erre a testre s a tetem nagyobb, fejletebb, mint S. Eszter volt, az arezvonások se hasonlítanak: azt jelenté ki a jelen volt bírósági közegek előtt, hogy a ruha a leányáé, de a test nem az. „Miről ismer a ruhára ? л bíróságnak kétségtelen ismertető jel kell; tud kigyelmed ilyen jelet?“ kérdé a vizsgáló biró. Solymosiné azonnal mondott egy jelet. „Az ujjas hóna alatt van egy folt, magam foltoztam be“ s aztán elbeszélte, hogy a foltot a saját (Solymosiné) egyik viselt ruhájából vágta ki és varrta az Eszter ujjasába. Megnézték a ruhát, megtalál-