Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-06-04 / 45. szám

45. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, junius 4. XII. évfotyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovies-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : eBcri-iMeln GlCát-ü KÖNYVNYOMDÁJA hová a hirdeittsek és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap, tüjíeü3® hÍYatalas közlönye.- e Megjelenik ezen lap heten- | kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. lElcflzetéiSl ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 írt — 1er. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. juu. 3. Az egyptömi helyzetről érkezett legújabb tudósítások épen alkalmasak arra, hogy a bo­nyodalmat csaknem teljesen átérthetetlenné te­gyék. Újabb mozzanat gyanánt egy Reuter-féle távirat azt jelenti ma Kairóból, hogy Halét an­gol főkonzul már tudatta a kliedivevel a török követnek haladéktalan elutazását Egyptomba. __ Arabi pasa kijelentette, hogy a. szultán azon p arancsainak, melyek Konstantinápolyból érkez­nek, nem fog engedelmeskedni. — A khedive táviró utján panaszt tett a szultánnál azon visz- szaélés ellen, melyet Arabi űz a szultán nevé­vel, ki többek közt azt a hirt terjeszti, hogy Halim pasa neveztetett ki Egyptom alkirálvává. Mint ebből látható, a válság legkevésbbé sem fordult jobbra, s természetesnek lehet tar­tani, ha az idegen beavatkozást végre is szük­ségesnek fogják tekinteni azok a hatalmak is, melvek eddig ebben a szultán fenhatóságának megsértését látták. így Berlinben most már úgy vélekednek, hogy a portának ugyancsak sietnie kell az Arabi pasa ellen való föllépéssel, ha azt nem akarja, hogy Európa helyben hagyja a franczia-angol tényleges beavatkozást. Konstan­tinápolyból ma is azt jelentik, hogy a porta Egyptomra vonatkozólag még nem jutott vég­leges megállapodásra. Ilir szerint Szerver pasa megy mint rendkívüli követ Egyptomba. Egy londoni távirat tudósításából a követ­kezőket jegyezzük föl a helyzetre vonatkozólag : Egyedül Arabi- pasától függ, hogy a katonák fülkonczolják-e az idegen lakosságot. Tevfik szin­tén életveszélyben van s az ő élete is Arabi kezében van, ki egyelőre még visszatartja a szoldateszkát, a mennyiben kijelenti, hogy a szultán bizottságot fog kiküldeni és azután az idegeneknek mégis csak el kell hagyniők Egyp- tomot s a külföldnek nem kellene megfizetni a tartozásokat. Hire jár, hogy a szultán Ozmán pasát szemelte ki biztosul, a mi a nyugati ha­talmak törekvéseire nézve rósz jelnek tekint­hető, arról is különféle hirek keringenek, váj­jon Ozmán nagyobb számú katonasággal vao-y 1 rr r 1 1 “ “ Ос/ csak testorseggel vonul-e Egyptomba. Az alkirály sorsáról bizonyosat nem lehet hallani. A szultán kijelentette volna Tevfik ügy­nöke előtt, hogy támogatni fogja Tevfiket a mostani válságban, s rosszalja Halim kövételé- seit. A török miniszterek folyvást tanakodnak, de Abdul Hamid tanácsosai mi teem határozhat­nak, s a nagyköveteknek sem adhatnak végle­ges feleletet, mert a szultán a miniszterek háta mögött Пул titkos politikáját, maga szerez infor- mácziókat, titkos követeket küld ki, s a nyű­göt! hatalmakat Konstantinápolyban s Egyiptom­ban egyaránt ellensúlyozza. — Arabi és a kor­mányzók kigunyolják az Alexandriában vesz­teglő hajóhadat. Arabi azt hireszteli, hogy a hajókat vissza fogják tartani az odavaló ^kikö­tőben, s csak a szultán parancsát várja arra nézve, hogy mi történjék velük. Egyptom egyik legtekintélyesebb állam- iérfia akként nyilatkozott egy angol hírlapíró <dőtt, hogy tekint.élylyel csak az alkirály bírhat s a mig ezzzel nem bir, kormányról vagy ka- binet-alakitásról szó sem lehet. Manapság csak a szultán katonái által tarthatná meg ezt a ma­teriális hatalmat. lYu* héttel ezelőtt nehány ren­dói- is elegendő lett volna reá, nehány nappal ezer ember, de most már semmiért sem kezes­kednék, ha csak 8000 főnyi török csapatot nem küld a szultán. Az elkövetett hibák között az volna a legnagyobb, ha török biztost kiilde­nének ki csapatok nélkül, mert most még meg van a szultán prestige-je. Ha Arabi ezt is le­győzi, akkor előáll az anarchia. Egyetlen remé­nyül marad fenn a szultán gyors fegyveres akcziója. Az Alexandriában élő angolok nagyobb vé­delmet kértek a londoni kabinettől, mint amek­korát a hajók nyújthatnak. Kijelentették, hogy a veszedelem óránkint növekszik s a katonaság egyre fenyegetőbben viseli magát. A flotta egy­maga egészen haszontalan, mert az erődítések bombázásával még inkább elkeseríthetnék a ka­tonákat. A tengernagy legfölebb 300 embert szállíthatna partra, holott az alexandriai helyőr­ség 3000 katonából áll. A „Pali Mall Gazette“ egy kairói távirata azt jelenti, hogy az egyp- tomi hadseregben teljesen kitört a forradalom. Belföld. A magyar érdekekbe is élénken beütközik az oroszországi zsidók ügye. Németország bezárta határait a menekülők elől, az osztrák-magyar ha­tárokat pedig tömegesen lepik el. Bródyba húsz­ezer menekült érkezett koldusán, Ínséggel küzdve s mint a „P. N.“ Írja, még vagy 50 — 60 ezer me­nekülőre számíthatni. A menekültek betörnek a bizottsági tagok lakásaiba, felszakitják ajtait, ab­lakait, hogy segélyhez jussanak. Pedig a bizottsá­gok nincsenek abban a helyzetben, hogy .segélyez­hessék őket. Hogy egy főnek naponkint csak 10 krajezár jusson, a bizottságnak hetenként 8400 forinttal kellene rendelkeznie, de legfelebb 2000 forintja van. De reánk nézve sokkal veszélyesebb, hogy nagy tömegekben lepik el már felvidékün­ket is; a felvidéki vasúti állomásokon egész raja látható a nyomorral küzködő, valódi barbár álla­potban levő orosz zsidóknak. A magyar zsidók is ijedezve vonulnak félre előttük s az izgatottság, melyet a tisza-eszlári eset okoz, melyet a nép az orosz zsidók által fanatizmusból elkövetett és a Jehova kiengesztelésére hozott véráldozatnak hisz, — bizony nem fogja kedvezőbbé tenni sem az orosz zsidók, sem az ezek által ellepett vidékek helyzetét. Valószinüleg a képviselőház legközelebb foglalkozni fog ez ügygyei. A fővárosi közgyűlé­sen pedig indítványozni fogják, hogy Budapest járuljon hozzá az orosz zsidó menekültek Ameti- kába való elszállításának költségeihez. A képyisolőhifz pénzügyi bizottsága által ki­küldött albizottság május 29-én Wahrman Mór el­nöklete alatt ülést tartott, melyben hosszas ta­nácskozás után megállapította a közadók kezelésé­ről szóló törvényjavaslat függőben hagyott szaka­szainak szövegét. A pénzügyi bizottság a napok­ban ülést tart, melyben az albizottság által aján­lott szövegezést fogja letárgyalni. A közös pénzügyminiszteri állásra a „P. L1.“ értesülése szerint Kállay Béni külügyminiszteri osztályfőnök s volt belgrádi nagykövet kinevezte- tése bizonyosnak tekinthető s a közös pénzügy- miniszteri válság végleges megoldása most már csak alaki intézkedéseket követelvén, a megürült állás még e hét végéig valószinüleg be fog töl­tetni. A mint a közös pénzügyminiszteri tárcza be­töltetik, a közös miniszteri tanácskozások újra el kezdődnek és első sorban a közös pénzügyminisz­térium hatáskörének szabályozása körül fognak forogni. Ezen tényből a D. Ztg. azt következteti^ hogy Szlávy József mégis csak az úgynevezett „katonai párt“ túlsúlyra emelkedése következté- mondott le állásáról. A tisza-eszlári rejtélyhez. Sepsi-Szeutgyörgy, 1882. junius 3. ) A rejtélyes esemény még folytonos izgatott­ságban tartja a közönséget, a nélkül, hogy egyet­len szálát megtalálhatta volna a vizsgálat a bo­nyolult csomónak. Kétségtelenül legbiztosabb módja lesz már most a felháborodott közvélemény meg­nyugtatásának a szigorú és erélyes vizsgálat. Ezt sürgetni kötelessége ma a sajtónak, annyival is inkább, hogy oly hangok emelkednek, melyek na­gyon is alkalmasok a felfújt esetet az igazságszol­gáltatás rovására kiszínezni. Nagy érdeme van ebben egy pár politikai nagyobb lapunknak, melyek kapva kapnak az al­kalmon, ha a kedélyek izgatottságát folytonosság­ban tarthatják, a nélkül, hogy felhasználnák azon körülményeket, a mikkel megnyugtathatnák a kö­zönséget. Ezen sajátságos eljárásnak pedig nagyobb következményei lehetnének, ha a magyar nemzet józan Ítélete itt is meg nem találná a helyes utat, mely egyenesen a vizsgálat eredménye iránt való türelmes bizalomban áll. Fel kell tennünk, hogy a titokzatos eseményről levonja a vizsgálat a sűrű fátyolt s az egész nagy hű-hó valamely erőszakos nemi bíinténynyé, vagy még ennél is közönsége­sebb gonosztetté zsugorodik össze. Ám, akármiüt álljon a dolog, legelső teendőnk sürgetni a vizs­gálatot s mindaddig, mig az befejezve nem lesz, felfüggeszteni Ítéletünket. Alább közlünk egy eredeti levelet Tisza- Eszlárról. Hangján és előadásán félreismerhetetle- nül meglátszik bizonyos rokonszenv azon kritikus helyzet iránt, a melyben a felvidéki zsidók ál­lanak s épen azért nem is reflektálunk rá. Van azonban a levélnek egy passusa, melyre kényte­lenek vagyunk az illetékes köröket felhívni, s ez az, hogy a vallomást a gyermekektől részint ke- csegtetéssel, részint kínzásokkal csikarták ki. Nem hisszük, hogy igy állna a dolog, de minden­esetre utána kell járni a közszájon forgó gya­núsításnak, nehogy az ilyen mese szélesebb körben is hitelre találjon. A magán levél, mely kezeink között van, igy hangzik : Tisza-Eszlár, 1882. május 30. Solymossy Eszter egy helybeli parasztgazdá­nál volt szolgálatban. Husvét előtti ünnep nagy­szombat napján szolgálatadó asszonya, apróságok: bevásárlása czéljából őt üzletbe küldötte; ennek megtörténte után többen látták déltájt az utczán, de miután délután 3 órakor sem volt még otthon, asszonya és édesanyja felkeresésére indultak; de sehol sem találták meg. Ez' n napon a zsidók imaházában próba-pré- dikáczióra 3 pályázó metsző jelent meg, mivel az eddig ott alkalmazva volt sachter a községnek felmondott. Másnap reggel, a prédikáczió után mindhárom metsző haza utazott. Ezen körülmény 1 az alsóbb néposztályban csakhamar fölkeltette a I gyanút, hogy az idegen zsidók ölték meg a leányt rituális czélból. Az eset után három héttel két parasztleány a templomszolga négy éves gyermekét, miután édességet ajándékoztak neki, több ígéretekkel rábírták, hogy vallja azt, hogy édesapja Solymosy Esztert addig tartotta, mig a metsző nyakát fel­metszette, a gyermek azután igy vallott. Az egész ügy a nyíregyházi törvényszéknek adatott át. A nyíregyházi törvényszéktől egy vizsgáló bizottság küldetett ki Eszlárra, mely alkalommal a sachtert nejével s egy 4 és egy 14 éves gyer­mekével együtt, ezenkívül az ujonan megválasztott sachterrel elfogták. Hétfőtől péntekig fogva is voltak; a nagyobbik fiút itt addig kínozták mig csakugyan azt vallotta, hogy apja Soly- mosi észtért megölte. Vallomásával apján kivü

Next

/
Thumbnails
Contents