Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-06-04 / 45. szám
45. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Vasárnap, junius 4. XII. évfotyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovies-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : eBcri-iMeln GlCát-ü KÖNYVNYOMDÁJA hová a hirdeittsek és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap, tüjíeü3® hÍYatalas közlönye.- e Megjelenik ezen lap heten- | kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. lElcflzetéiSl ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 6 írt — 1er. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. juu. 3. Az egyptömi helyzetről érkezett legújabb tudósítások épen alkalmasak arra, hogy a bonyodalmat csaknem teljesen átérthetetlenné tegyék. Újabb mozzanat gyanánt egy Reuter-féle távirat azt jelenti ma Kairóból, hogy Halét angol főkonzul már tudatta a kliedivevel a török követnek haladéktalan elutazását Egyptomba. __ Arabi pasa kijelentette, hogy a. szultán azon p arancsainak, melyek Konstantinápolyból érkeznek, nem fog engedelmeskedni. — A khedive táviró utján panaszt tett a szultánnál azon visz- szaélés ellen, melyet Arabi űz a szultán nevével, ki többek közt azt a hirt terjeszti, hogy Halim pasa neveztetett ki Egyptom alkirálvává. Mint ebből látható, a válság legkevésbbé sem fordult jobbra, s természetesnek lehet tartani, ha az idegen beavatkozást végre is szükségesnek fogják tekinteni azok a hatalmak is, melvek eddig ebben a szultán fenhatóságának megsértését látták. így Berlinben most már úgy vélekednek, hogy a portának ugyancsak sietnie kell az Arabi pasa ellen való föllépéssel, ha azt nem akarja, hogy Európa helyben hagyja a franczia-angol tényleges beavatkozást. Konstantinápolyból ma is azt jelentik, hogy a porta Egyptomra vonatkozólag még nem jutott végleges megállapodásra. Ilir szerint Szerver pasa megy mint rendkívüli követ Egyptomba. Egy londoni távirat tudósításából a következőket jegyezzük föl a helyzetre vonatkozólag : Egyedül Arabi- pasától függ, hogy a katonák fülkonczolják-e az idegen lakosságot. Tevfik szintén életveszélyben van s az ő élete is Arabi kezében van, ki egyelőre még visszatartja a szoldateszkát, a mennyiben kijelenti, hogy a szultán bizottságot fog kiküldeni és azután az idegeneknek mégis csak el kell hagyniők Egyp- tomot s a külföldnek nem kellene megfizetni a tartozásokat. Hire jár, hogy a szultán Ozmán pasát szemelte ki biztosul, a mi a nyugati hatalmak törekvéseire nézve rósz jelnek tekinthető, arról is különféle hirek keringenek, vájjon Ozmán nagyobb számú katonasággal vao-y 1 rr r 1 1 “ “ Ос/ csak testorseggel vonul-e Egyptomba. Az alkirály sorsáról bizonyosat nem lehet hallani. A szultán kijelentette volna Tevfik ügynöke előtt, hogy támogatni fogja Tevfiket a mostani válságban, s rosszalja Halim kövételé- seit. A török miniszterek folyvást tanakodnak, de Abdul Hamid tanácsosai mi teem határozhatnak, s a nagyköveteknek sem adhatnak végleges feleletet, mert a szultán a miniszterek háta mögött Пул titkos politikáját, maga szerez infor- mácziókat, titkos követeket küld ki, s a nyűgöt! hatalmakat Konstantinápolyban s Egyiptomban egyaránt ellensúlyozza. — Arabi és a kormányzók kigunyolják az Alexandriában veszteglő hajóhadat. Arabi azt hireszteli, hogy a hajókat vissza fogják tartani az odavaló ^kikötőben, s csak a szultán parancsát várja arra nézve, hogy mi történjék velük. Egyptom egyik legtekintélyesebb állam- iérfia akként nyilatkozott egy angol hírlapíró <dőtt, hogy tekint.élylyel csak az alkirály bírhat s a mig ezzzel nem bir, kormányról vagy ka- binet-alakitásról szó sem lehet. Manapság csak a szultán katonái által tarthatná meg ezt a materiális hatalmat. lYu* héttel ezelőtt nehány rendói- is elegendő lett volna reá, nehány nappal ezer ember, de most már semmiért sem kezeskednék, ha csak 8000 főnyi török csapatot nem küld a szultán. Az elkövetett hibák között az volna a legnagyobb, ha török biztost kiildenének ki csapatok nélkül, mert most még meg van a szultán prestige-je. Ha Arabi ezt is legyőzi, akkor előáll az anarchia. Egyetlen reményül marad fenn a szultán gyors fegyveres akcziója. Az Alexandriában élő angolok nagyobb védelmet kértek a londoni kabinettől, mint amekkorát a hajók nyújthatnak. Kijelentették, hogy a veszedelem óránkint növekszik s a katonaság egyre fenyegetőbben viseli magát. A flotta egymaga egészen haszontalan, mert az erődítések bombázásával még inkább elkeseríthetnék a katonákat. A tengernagy legfölebb 300 embert szállíthatna partra, holott az alexandriai helyőrség 3000 katonából áll. A „Pali Mall Gazette“ egy kairói távirata azt jelenti, hogy az egyp- tomi hadseregben teljesen kitört a forradalom. Belföld. A magyar érdekekbe is élénken beütközik az oroszországi zsidók ügye. Németország bezárta határait a menekülők elől, az osztrák-magyar határokat pedig tömegesen lepik el. Bródyba húszezer menekült érkezett koldusán, Ínséggel küzdve s mint a „P. N.“ Írja, még vagy 50 — 60 ezer menekülőre számíthatni. A menekültek betörnek a bizottsági tagok lakásaiba, felszakitják ajtait, ablakait, hogy segélyhez jussanak. Pedig a bizottságok nincsenek abban a helyzetben, hogy .segélyezhessék őket. Hogy egy főnek naponkint csak 10 krajezár jusson, a bizottságnak hetenként 8400 forinttal kellene rendelkeznie, de legfelebb 2000 forintja van. De reánk nézve sokkal veszélyesebb, hogy nagy tömegekben lepik el már felvidékünket is; a felvidéki vasúti állomásokon egész raja látható a nyomorral küzködő, valódi barbár állapotban levő orosz zsidóknak. A magyar zsidók is ijedezve vonulnak félre előttük s az izgatottság, melyet a tisza-eszlári eset okoz, melyet a nép az orosz zsidók által fanatizmusból elkövetett és a Jehova kiengesztelésére hozott véráldozatnak hisz, — bizony nem fogja kedvezőbbé tenni sem az orosz zsidók, sem az ezek által ellepett vidékek helyzetét. Valószinüleg a képviselőház legközelebb foglalkozni fog ez ügygyei. A fővárosi közgyűlésen pedig indítványozni fogják, hogy Budapest járuljon hozzá az orosz zsidó menekültek Ameti- kába való elszállításának költségeihez. A képyisolőhifz pénzügyi bizottsága által kiküldött albizottság május 29-én Wahrman Mór elnöklete alatt ülést tartott, melyben hosszas tanácskozás után megállapította a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat függőben hagyott szakaszainak szövegét. A pénzügyi bizottság a napokban ülést tart, melyben az albizottság által ajánlott szövegezést fogja letárgyalni. A közös pénzügyminiszteri állásra a „P. L1.“ értesülése szerint Kállay Béni külügyminiszteri osztályfőnök s volt belgrádi nagykövet kinevezte- tése bizonyosnak tekinthető s a közös pénzügy- miniszteri válság végleges megoldása most már csak alaki intézkedéseket követelvén, a megürült állás még e hét végéig valószinüleg be fog töltetni. A mint a közös pénzügyminiszteri tárcza betöltetik, a közös miniszteri tanácskozások újra el kezdődnek és első sorban a közös pénzügyminisztérium hatáskörének szabályozása körül fognak forogni. Ezen tényből a D. Ztg. azt következteti^ hogy Szlávy József mégis csak az úgynevezett „katonai párt“ túlsúlyra emelkedése következté- mondott le állásáról. A tisza-eszlári rejtélyhez. Sepsi-Szeutgyörgy, 1882. junius 3. ) A rejtélyes esemény még folytonos izgatottságban tartja a közönséget, a nélkül, hogy egyetlen szálát megtalálhatta volna a vizsgálat a bonyolult csomónak. Kétségtelenül legbiztosabb módja lesz már most a felháborodott közvélemény megnyugtatásának a szigorú és erélyes vizsgálat. Ezt sürgetni kötelessége ma a sajtónak, annyival is inkább, hogy oly hangok emelkednek, melyek nagyon is alkalmasok a felfújt esetet az igazságszolgáltatás rovására kiszínezni. Nagy érdeme van ebben egy pár politikai nagyobb lapunknak, melyek kapva kapnak az alkalmon, ha a kedélyek izgatottságát folytonosságban tarthatják, a nélkül, hogy felhasználnák azon körülményeket, a mikkel megnyugtathatnák a közönséget. Ezen sajátságos eljárásnak pedig nagyobb következményei lehetnének, ha a magyar nemzet józan Ítélete itt is meg nem találná a helyes utat, mely egyenesen a vizsgálat eredménye iránt való türelmes bizalomban áll. Fel kell tennünk, hogy a titokzatos eseményről levonja a vizsgálat a sűrű fátyolt s az egész nagy hű-hó valamely erőszakos nemi bíinténynyé, vagy még ennél is közönségesebb gonosztetté zsugorodik össze. Ám, akármiüt álljon a dolog, legelső teendőnk sürgetni a vizsgálatot s mindaddig, mig az befejezve nem lesz, felfüggeszteni Ítéletünket. Alább közlünk egy eredeti levelet Tisza- Eszlárról. Hangján és előadásán félreismerhetetle- nül meglátszik bizonyos rokonszenv azon kritikus helyzet iránt, a melyben a felvidéki zsidók állanak s épen azért nem is reflektálunk rá. Van azonban a levélnek egy passusa, melyre kénytelenek vagyunk az illetékes köröket felhívni, s ez az, hogy a vallomást a gyermekektől részint ke- csegtetéssel, részint kínzásokkal csikarták ki. Nem hisszük, hogy igy állna a dolog, de mindenesetre utána kell járni a közszájon forgó gyanúsításnak, nehogy az ilyen mese szélesebb körben is hitelre találjon. A magán levél, mely kezeink között van, igy hangzik : Tisza-Eszlár, 1882. május 30. Solymossy Eszter egy helybeli parasztgazdánál volt szolgálatban. Husvét előtti ünnep nagyszombat napján szolgálatadó asszonya, apróságok: bevásárlása czéljából őt üzletbe küldötte; ennek megtörténte után többen látták déltájt az utczán, de miután délután 3 órakor sem volt még otthon, asszonya és édesanyja felkeresésére indultak; de sehol sem találták meg. Ez' n napon a zsidók imaházában próba-pré- dikáczióra 3 pályázó metsző jelent meg, mivel az eddig ott alkalmazva volt sachter a községnek felmondott. Másnap reggel, a prédikáczió után mindhárom metsző haza utazott. Ezen körülmény 1 az alsóbb néposztályban csakhamar fölkeltette a I gyanút, hogy az idegen zsidók ölték meg a leányt rituális czélból. Az eset után három héttel két parasztleány a templomszolga négy éves gyermekét, miután édességet ajándékoztak neki, több ígéretekkel rábírták, hogy vallja azt, hogy édesapja Solymosy Esztert addig tartotta, mig a metsző nyakát felmetszette, a gyermek azután igy vallott. Az egész ügy a nyíregyházi törvényszéknek adatott át. A nyíregyházi törvényszéktől egy vizsgáló bizottság küldetett ki Eszlárra, mely alkalommal a sachtert nejével s egy 4 és egy 14 éves gyermekével együtt, ezenkívül az ujonan megválasztott sachterrel elfogták. Hétfőtől péntekig fogva is voltak; a nagyobbik fiút itt addig kínozták mig csakugyan azt vallotta, hogy apja Soly- mosi észtért megölte. Vallomásával apján kivü
