Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-04-13 / 30. szám
— 119 don. Szerintem erre nézve hasznosabbat aligha lehetne kigondolni, mint a népszerű felolvasások. Mondom, ez nem uj; azt is tudom, hogy már tettek vele kísérletet s hogy nem sikerült mindig: annak az oka nem ott van, hogy felolvasást tartottak, hanem ott, hogy sem az irány, sem a kivitel nem volt jó. Ilyen alkalommal — én legalább jgy fogom fel — sohase az legyen vagy ne létszák a főok: hogy tanítani akarunk, úgy nem sok hallgatót fogunk. Hanem miután én hivatottaknak a néptanító és lelkész urakat vélem, s miután arról is meg vagyok győződve, hogy mindenik tanító be tud növendékeinek egy pár duettet, meg verset tanhani, egy kis hangverseny-formára kell behívni a publikumot. A nép nem igen szereti, ha őt leczkéztetjük, sem pedig az ő kedves vasárnap délutánját fel nem áldozza. Hanem szerencsére egy kis hiúság van benne, a mi különben másban is megvan, t. i. hogy büszke rá, ha látja, hogy az ő gyermeke is ott van a szereplők között, s már csak elmegy, hogy meghallgassa azt a gyermeket. No, ezt igen jól fel lehet használni. Adjuk be hát neki czukorban. Ha lelkiismeretet csinálnának belőle a tanító urak, még ott is, a hol csak egy van, s ha sietnének felkarolni az üg^et mattok a blkész urak, — hiszen végre is ők a felnőttek tanítói, — úgy az e-félék haszna nem lenne eléggé kiszámítható. Ne mondjuk, hogy igy nem akarván is, tanítunk; mondjunk csak annyit, hogy töltöttünk egy délutánt, a mikor a nép nem volt a korcsomán s a mikor szivét-lelkét ha meg épen nem is nemesitettük, de puhitgattuk. — a szép dal a vadat is megszelídíti — s ezenkívül tán még oszlott is valamit az az átkozott közöny, hogy ne mondjam ellenszenv, melyet tapasztalni nekünk falusi 'tanítóknak elég nagy mértékben adatott; emeltük tán még az iskolánk tekintélyét is egy kicsit, meg a népet is megnyertük a tanügynek, mert hátha: „mégis csak jól gondolta, a ki ezt az iskolát kigondolta.“. Uraim! gondolkozzunk erről egy kicsit, hátha sikerülne! Ne gyakran: közönyössé válhatik, és ne pénzért: hisz úgy sem kerül semmibe, ne is csak nyárban, mert a téli esték is elég hoszak rá. Csulak 1 aj os. KözgazdaságAz „első magyar Általános biztosító társaság“, igazgatóságának jelentését az 1881-ik évi üzlet- eredményről lapunk mai száma közl:; valamint t. olvasóink a hirdetési rovatban feltalálják e hazai társaságunk zárszámláját, mérlegeit és vagyonkimutatását. A t. olvasóknak és különösen az életbiztosító feleknek módjukban van összehasonlításokat tenni, a mint hogy hisszük, hogy énnek s a mérleg és vagyon kimutatásának tanulmányozása fo'ytán teljes megnyugvást fognak nyerni nemcsak a tartalékok folytonos és tetemes emelkedése, hanem a miatt is, hogy e bizt. társaság nagy tőkéi, miután Lajtántuli üzletét a szárnyai alatt keletkezett bécsi biztosító társaságra ruházta kizárólag, a magyarországi üzlet biztosítéki alapjaiul szolgálnak, E sorainknak czélja azonban nem az, hogy midőn „facta loguuntur“, az Első Magyar mellett emeljünk szót. Czélunk az, hogy követésre méltó példát mutassunk fel az első magyar biztositó társaság legközelebbi közgyűlésének hazafias és jótékonysági újabb adataiban. Az adományok teljes összege 11,590 írt. Emlékezni fognak t. olvasóink, hogy az első magyar általános biztosító társaság tavalyi közgyűlése a gazdasági pályá-a lépett ifjaknak a gazdasági tanintézeteken kiképeztetése czéljából löbb ösztöndíjat alapítson. Ezen 400 frtos ösztöndíjakban az 1883 iskolai évben 3 növendék részesült, kik az ösztöndíjat a betűrendben felhívott azon megyei gazgasági egyesületek felterjesztései folytán nyerték meg, melyek az Első Magyarral már szerződési viszonyban állnak. Habár az ösztöndíjak több évre szólanak, miután a tanfolyam is több évre terjed, az idei közgyűlés mégis újabban 4 riyegyei gazdasági egyesület (u m. a Csanádi, E- hér. gömör és kis-hont, győri) által felterjesztendő ifjak számára szavazott meg ióoo irtot. Az országos gazdasági egyesület Istvántelki iskolájában kiképezendő 2 árva hu részére ez évben is megszavazta a társaság a kellő összeget; a tervezett orságos iparkiállitás költségeihez 1000 írttal a Munkácsy Mihály remek müvének „Krisztus Pilátus előtt“ az országos képtár számára való meg- szerezhetése szükségeihez szintén 1000 írttal járul; s bár a magyar irók segély-egyletére és a magyar- hirlapirók nyugdíjalapjára ez intézetek keletkezésekor tetemes összegeket adományozott, ezek részére ez évben is 200 —200 irtot adott. Adományában részesült több tudományos intézet, sok fővárosi jótékony egylet, több oly egyházközség, mely létezésével a nemzetiség érdekét is előmozdítja. A Petőfi és a szt-István szobor alapját 200 — 200 Irt adomány nyal gyarapitá. Megemlékezett a szeretetházakról, az Ínségesekről és az országos vereskereszt egylet részére megszavazott j 0000 frt ez évre eső második részletét 2000 irtot kifizetteti. A részletes kimutatás mellőzésével ismételjük az adományok teljes összegét, úgymint 11590 frtot ; feltesszük, olvasóink és a biztositó felek előtt ismeretes, miként az „első magyar általános biztositó társaság“ alapszabályai közzé foglalta azon határozatot, hogy a társaság nyereményének egy része, minden évben közhasznú czé- lokra fordítandó. VEGYES HÍREK. Műkedvelők előadása. A sepsiszentgyörgyi műkedvelők második előadása husvét második napján volt. Előadatott a „Falura kell mennie“ czimü mulattató vígjáték. A színházat egészen megtöltötte a közönség, mely a sikerült s valóban meglepő pontossággal adott darabon mindvégig kitünően mulatott. A jeles szereplők közül nem tudjuk egyiket a másik felett kiemelni, mert a maga szerepkörében mindenik kiváló jártassággal s az alapfelfogást illetőleg kifogástalan precisioval játszott. A közönség minden felvonás végén az ö szes személyzetet kihívta; egyes jeleneteket tapsokkal, virágcsokrokkal jutalmazott. A műkedvelő társulat ez estélyivel uja-bb fényes bizonyítékát adta életképességének. A legközelebbi előad s pün- köst második napján lesz, mely alkalommal valószínűleg a CGky „Czifra nyomorúságba, esetleg a Bérezik Árpád „Igmándi kispap“ ja kerül színre. — A legközelebbi felolvasási estély városunkban f. hó 22-én fog megtartatni Nagy Géza muzeum-őr által, — Az estély részletesebb programmjáról közelebb adunk értesítést. — A törvény nevében. Megdöbbentő eseményről értesitnek bennünket Kézdi-VásárhelyrÖl. Ott ugyanis Cseh Emilt, a köztiszteletben álló s. szolgabirót a finánezok megcámadták s midőn védelmezni kezdte magát, а г egyik szemlész felhívására: „a törvény nevében!“ szuronyos fegyver rel rohantak neki s több szúrást ejtettek oldalán; a szemlész maga pedig kardot rántott s Cseh Emil fejére és arczára mély vágást tett. A brutális tett indokai felől eltérő versiok keringenek, a megindított vizsgálat azonban ki fogja deríteni a valót s a vitéz fináncz urak el fogják venni hőskö- désök méltó büntetését. Cseh Emil sebei életveszélyesek; amint az orvosok állítják, mája és lépe meg vannak sértve. — Nyilvános köszönet. Aldobolyi birtokos idősb Nagy Lajos ur a helybeli polgári fiúiskolának egy dobos gémet (ardea stellaris) ajándékozott. Fogadja a nemes,adakozó az intézet elöljáróságának hálás köszönetét. A gondnokság megbízásából: Simó Dénes, igazgató, — S.-Szentgyörgy, 1882. április 10. — Két falvat egy .—seíy em-toilette-ért! Pestmegye egyik előkelő nemes családjának fia a minap a családi levéltárban kutatván, egy iratot talált, melyből olvasta,miszerint egyik őse,hogy nejének selyem-rokolyát, selyem-mentét és a hozzá való. toiletteket megszerezhesse, két falvát elszálogo- sitá. A falvak terjedelme állott 1000 hold szántóföldből, erdőségek, stb. földekből. Hát csak ne emlegessék az öregek a régi jó időket, midőn ők sem voltak jobbak a deákné vásznánál. — „Jelentem alássan!“ Múlt hó 18-án Engelbrecht Antal, katonasági állatorvos, Tordán meglőtte magát. L tol só szavait a ig. ezred kiegé- s/.itő parancsnokságához Győrbe intézte a következő pár sorban : „Jelentem alássan — meghaltam. Forda, 1882. márczius 18. Engelbrecht Antal, kát. orvos.“ Erre aztán nem mondta rá a parancsnok, hogy: „Abtreten!“ — A monakoi játékbarlang feloszlatását régen hangoztattak már az európai hatalmak, igy legújabban Parisban is. A monakoi harczeg Páriába utazott s meglátogatta Grévy-t és Freycinet-t. S a franczia kormány feladta tervét, hogy a játékbarlangot feloszlassa, mióta a herczeg kijelenté, hogy abban az esetben, ha őt háborgatják, eladja fejedelemségét Észak-Amerikának s egy középten- gerikikötőben Állítja, fel,vagy Oroszországnak, vagy épen — Németországnak adja el. —Vasúti kocsik kerekei papírból. A „Delaware Lakawanna and Western Railroad“ czimü vasút igazgatója jelenti, hogy a papírból készült vasúti kerekeket tizenöt havi próba után jobbaknak találta a vaskerekeknél. Egy szalonkocsi 11 hónapon át több m.nt 100,000 amerikai mértföl det futott át papírból készült kerekeken, a nélkül, hogy ezek legkisebb sérülést szenvedtek volna, sőt még egyszer annyi időt fognak kitartani minden javitás nélkül. Az említett vasulUrsulatnál 4 szalon-, 3 hál ók. 0 esi és 12 mozdony van papirke- rekekkel ellátva. A „Central Michingal“ vasútvonal szintén ezeket fogja ezentúl használni s több vasuttársulat már előkészületeket tesz a papíranyagból készült kerekeknek állandó alkalmazására, mert ezek jelentékeny haladást képeznek s a jövő kizárólag ezeké.-- A költői lek es ültség netovábbja áradoz egy amerikai kékharisnyás egy uj regényéből, midőn ezeket Írja : „És mikor a lányka az első csókot kapta, olyasmit érzett, mit a rózsa kelyhe érez, ha mézben és kölni vízben úszik ; úgy érezte, mintha valami titkos hatalom gyémánt lábakon futna végig idegein, sok-sok Ámortól kisérve, kik kocsiban ülnek, melyet enyhe, hüs árnyak alatt angyalkák húznak, és az egész fölé olvadó szivárvány borul.“ Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén 1882. április hó 11 én Magyar aranyjáradék ........ 118.— Magyar vasúti kölcsön .......................................................182.— M agy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás 90.—- Magy. kel. vasúti államkötv. II. kibocsátás 108.— Magyar kel. vasúti államkötv. III. kibocs, 94.— Magyar földteher mentesítési kötvvény . 98.— Magy. földteherment. kötvény záradékkal. 96. Temes bánáti földteherm. kötv.................................90.— T emes bánáti földteherm. kötv. záradékkal 95.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 96.— Horvát-szlavon földteherment. kötvény . . —. — Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény . . 96.-— Magyar nyeremény sorsjegy kölcsön . . 117.— Tiszuszabályozási és szegedi sorsjegy . . 100.“ Osztrák járadék papírban..................................................75.— O sztrák járadék ezüstben..................................................76.— O sztrák járadék aranyban ... . . 93.— 1860-iki államsorsjegyek...............................................129.— O sztrák-magyar bankrészvény.......................................820.— M agyar hitelbank-részvény ..... 311.— Osztrák hitelintézet részvény . . . . , 815.— Ezüst....................................................................................................... Császári és királyi arany . . ... 5.61 20 frankos arany (Napoleon’dor) . . . 9.49 Német birodalmi márka . ,...........................................58.60 London 3 havi váltókért ....... 119.80 Magyar papir járadék..................................................................88.50 F elelős szerkesztő: Málik József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ Hirdetmény. Bita községének korcsmái joga haszonbérbe fog adatni három egymásután következő évekre, úgymint az 18P2-ik év ápril 24-étől az 1885-ik év április hó 24-ikéig. Az árverezés ápril 16-áu délelőtti 9 órakor fog megtartatni a község házánál s az árverezési feltételek addig is alédirtnál bármikor megtekinthetők, Bita, 1882. ápril hó 5 ón. Szabó Józfieí*, 2—2 köze. biró. ЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ'ЖЖЖЖЖЖЖЖЖ Sz. 1016. ~ 1682. Haszonbéri hirdetés. Árkos községének italmérisi joga folyó éy május hó 1-től deezember 3 l-ig terjedő 8 hóra folyó április hó 16-án délelőtt 9 órakor Árkoson a község házánál nyílt árverés utján haszonbérbe fog adatni. A haszonbén feltételek addig is úgy ezen szolgabirői hivatal, mint szintén a községi irodájában is megtekinthetők. Sépsi-Szentgyörgy. 1882. április 9, То mpa У£ i к 16», szolgabirdЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖЖ Sz. 1808/82. tszéki 6 közj. Árverezési hirdetmény. A brassói tek. kir. törvényszéknek 18S2. már czius 25-én Gyertyánfty Albert brassói kereskedelmi ezég csődtömegéhez tartozó áruezikknek nyilvános bírói elárverezése elrendeltetvén, és ennek foganatosításával aláirt kir. közjegyző meg- bizatván, ennek folytán ezen birói árverezés megtartására határidőül f. 1882. évi április hó 25-dik és esetleg következő napjait tűzöm ki. Miről érdekelt feleket és venni ^ kívánókat azon hozzáadással értesítem, hogy az árvezerés a ezég üzleti helyiségében, belvárosi klastronvutcza 5-ik házszám alatt mindenkor délelőtt 9 órától 12 óráig és délután 3 órától 6 óráig fog megtartatni, hogy az ebö két napon a 34,051 írtra és 84 krra becsült áruezikkek egészbeni eladása fog megki- sértetni, és csak ennek eredménytelensége esetében fog a részbeni eladás foganatosíttatni. Végre figyelmeztetnek venni kívánók, hogy a többi részletes árverezési feltételeket a hivatalos órák alatt a helybeli tek. kir. törvényszéknél, ügy V. dr. Herell Henrik csődtömeggondnok urnái és alólirt kir. közjegyző irodájában az árverezési napig megtekinthetik. Brassó, 1882. április i-én. Nemes Dénes, l<r_3 kir. közjegyző.
