Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-04-02 / 27. szám

1868-ban a baranyamegyei németüröghi kerület választá meg képviselőjének, s azóta a jelen időig folytonosan tagja volt az országgyűlésnek.

Mint politikust jellemzi mély, éles és részle tekbe ható kritikája, mely a tárgyilagosságot és a parlamenti illem legszigorúbb törvényeit nem igen lépte át. Előadása nem volt szónoki, semmi pathosz abban; csak érveinek velős, alapos és adatokra támaszkodó logikával óhajtott hatást érni el, s meggyőzni. Es épen ezért beszédei mindig tartalmasok, s komoly érvekben gazdagok voltak.

Debreczen város I. kerületének képviselője nincs többé, s pártja, a függetlenségi párt, egyik legtehetségesebb tagját s egyik vezérét veszté el benne.

Nyugodjék békével!

A háromszéki háziipar-egyesület felirata Kemény Gábor miniszterhez.

Nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur!

Kegyelmes urunk ! !

Egyletünk választmányának többször volt alkalma a hála és tisztelet kifejezésére; de most kétszeresen kedves kötelességet teljesitünk, midőn egyletünk népes közgyűlésének egyhangú lel kesedéssel hozott határozatát adjuk nagyrnéltó- Ságodnak kegyes tudomására.

Közgyűlésünk az egylet hat évi működésére tekintve vissza, a legmélyebb és legőszintébb hálával ismeri el, hogy minden lelkesedés, buzgóság mellett is képtelenek lettünk volna az egylet elébe tűzött magasztos czélokat elérni, ha a magyar állam élén álló kormányférfiak, s azok közt nagyméltóságod, mint szakminiszter nem siettek volna hathatós erkölcsi és anyagi támogatásukkal segélyünkre.

Kegyelmes urunk ! A kezdet nehézségeivel — tán nem mutathattunk fel minden tekintetben óhajtott eredményeket; lehet, hogy huzamosabb idő — tán évtizedek múlva láthatandjuk teljesen érett gyümölcseit a mostan elhintett és elhintendő magvaknak;- de meg vagyunk győződve, hogy társadalmi életünknek akár erkölcsi, akár anyagi, akár nemzeti közművelődési szempontokat tekintve, alig van fontosabb kérdése, mint a háziipar és ipari oktatás fejlesztése.

Nagyméltóságod előrelátó államférfiul bölcse- séggel fogta fel e kérdés fontosságát, nemcsak buzdító, lelkesitő erkölcsi támogatásával : a magyar állam részéről egyletünk segélyezésére kieszközölt tekintélyes összegekkel is támogatta a mi szerény törekvéseinket.

Nagyméltóságod előtt állanak egyletünk törekvéseiről, az elért eredményekről a jövőre vonatkozó terveinkről tett felterjesztéseink.

Midőn kérjük nagyméltóságodat, hogy ezeket kegyes figyelmére méltassa; midőn a múltban tanúsított kegyes pártfogásáért a legmelegebb és legőszintébb hálánknak adunk kifejezést: egyúttal bátorkodunk kérni, hogy egyletünket és egyletünk czéljait továbbra is kegyes pártfogásában állandóan megtartani méltóztassék.

Kiváló mély tiszteletünk nyilvánítása mellett öröklünk

a nagyméltóságu földmivelés-, ipar és kereskedelmi miniszter urnák a házi ipart és ipari oktatást terjesztő székelyegyesületnek 1882. február 18 án tartott üléséből

Potsa József, Réray Lajos,

elnök. jegyzó,

Hétfalu újabb sérelme.

(Folytatás és vége.)

Csak ezen intézkedések által szüntetettnek be azon visszaélések, a melyeket a városi kezelő személyzet megengedett magának az által, hogy a tiltott és fiatalos erdőkből favágást engedett és nézett el, pénz, gabona stb. jutalom vagy pedig pedig felében és harmadábani osztakodásért a törvénytelenül eszközölt erdörontásoknál.

d) A 424. ^ számú határozat nemcsak a benne felhozott öt községet, hanem Bácsfalu és Tiirkös községeket is érdekli, hiszen Brassó város közönsége az 500 öl fenyőfának talán 1872. évben levágott a száraz tömösi erdőknek 1875

__76. évekb

en letárolásával 5—600 ezer frtnyi kárt okozott legszebb erdőit lepusztitotta és épen azért a legnagyobb gondozást ezek igénylik, bizony azzal a

2—3 frtig részesedésben a megelőzött tárgyalási költségeknél megkiméltetnek, nem tartják magukat pártfogoltaknak védenczeim; úgy azon botlás sincs jóvá téve, a melylyel az épület fataxa-per ken ^szerepet játszott hajdani két legügyesebb községi elöljárók a midőn eskütételre megjelenni kellett, az elől megszöktek, részint elüzettek.

Tévedni és gyengének lenni emberi természet, hanem jelenben a hét község egy gondolat és egy hittől vezéreltetik, hisz a törvényben, hisz a kormányban e kettős hit vezércsillaga mellett minden jogost elkövet és teljesít tulajdonáért, melynek észszerű és jogos használatában megint hiszi dologi tulajdonjogában vissza helyeztetését.

Éppen azért tisztelettel kérik a két utóbb jelzett községek, hogy a fennebb jelzett szabályok

és módosítások reájuk is alkalmaztassanak, a költségek hordozásában egyenlőleg'részesittesenek; ők nem kívánnak ál-kegyelmekben részesülni.

Ulászló magyar király 1498. és 1500 évi kiváltság és a domány leveleiben különbséget nem teszen, a hét faluk lakosai közt mindenikre különbség nélkül kimondja, hogyjjjaz adózás katonai szolgálatot és minden más terhekre nézve a brassó és vidéke szabad szász polgáraikat egyenlő jogú és kötelezettségekkel csatoltatnak Brassó város és vidékéhez.

Ezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassék a tek. szolgabiró ur a Erassómegyei hét magyar faluk érdekében mint a megelőzött tárgyaláson tanúsított képviselőjük a közigazgatási erdészeti bizottság múlt évi deczember 4-iki 424. számú, hozzám február I i-én jutott határozata elleni felebbe- zésemet ^haladéktalanul, de a kértem másolatok eszközlése után a nagyméltóságu m. kir. földmivelés-, ipar-’és kereskedelmi miniszter úrhoz feljuttatni, a kihez alázatos kérésem :

ö nagyméltósága kegyeskedjék méltánylásával felhozott törvényes indokaimnak a hét faluk összes erdőire nézve, megváltoztatásával a köz- igazgatási erdészeti bizottság 424. számú A. alatt csatolt határozatának, kegyesen elrendelni, hogy az irtások kaszálók, legelők és erdők s legelésre hivatott marhaszám tényleges számba vételükkel tüntettessenek ki a múlhatatlanul Tentartandó és szükséges erdők, kaszálók és legelők a községeknek helyre állíttassák joguk, efdőcsőszöket és er- dőfelügyelöket állítani fel, s előlegesen is a törvényes költségek hordozásában egyenlőleg része sedni köteleztessenek.

Magyar Csesztvén, 1882. február 13.

Pávai Y. Elek,

mint Hosszufalu, Tatrang, Pürke- recz, Zajzon, Csernátfalu, Tiirkös és Bácsfalu községeknek általános és részletes felhatalm, ügyvéde.

— 102 —

VEGYES HÍREK.

—■ Rudolf trónörökös Görgényben. Mint a „Koloszv. Közlönyének Írják, minden jel odamutat, hogy a trónörökös az öszszél ismét Gör- gény vendége lesz. Erre mutat a többek közt az is, hogy a régi Rákóczy kastélyban a trónörökös által a múlt őszön lakott osztályokat az eddigi főerdészi lakkal nagyobbitják meg és kényelmesebb bútorzattal rendezik be. A bútorzatot és kárpitos munkákat már megrendelték Mesztizt marosvásárhelyi bútorkereskedőnél. A kincstártól birt vadászati territórium a trónörökös rendeletére az egyes községek tulajdonát képező vadászati territóriumokkal, valamint a néhai gróf Teleky Géza utódjainak tulajdonát képező Dosz nsvü havas kibérlésével nagyobbittatott meg. — Ez utóbbi 4ki- bérlését a trónörökas távirati utón maga rendelte meg.

— A helybeli tanintézetéknél a húsvéti szünidő ma reggel adatott ki ; tartani fog ápril 17-ig.

— Fogarassy Mihálypüspök temetése kedden d. e. 6-től fél 2 óráig impozáns szertartással nagyszámú küldöttek s polgári és katonai kitűnőségek, jtestületek^ vidékiek, stb. részvéte mellett ment végbe. Lönhard segédpüspök na.;y oltársegédlettel s a papság kíséretében vonult a ravatalhoz, hol a beszentelést végezte. A koporsót erre a ravatról leemelték és fölszentelt papok vitték a székesegyházba. A gyászmise után dr. Éltes kanonok-plébános nagy ékesszólással magasztalta az elhunytban a nagy férfiút s a vallásos főpapot. A hallgatóság mély megindulással hallgatta végig az érzékeny búcsúztatót. A beszéd után a Libera és a szokásos imák végeztettek. A fehér selyem szemfödővei borított s számtalan koszorúval díszített érczkoporsót a gyászmenet a Ferenczren* diek templomába kisérte, hol a szokásos imádságok után a sirtboltba helyezték.

— A telepítés kérdése egy idő óta igen élénken foglalkoztatja a közvéleményt s az országos gazdasági egyesület igazán hálás feladatra vállalkozott, midőn pályázatot hirdet a telepítések ügyével foglalkozó munkára. — E dolgozatnak ki kell fejtenie azokat az elveket, melyek szerint e kérdés úgy általában, mint különös tekintettel a kincstári javakra megoldható lenne s foglalkoznia kell azokkal a módokkal, melyek által a telepítések a kivándorlások megakadályozására vezetnének. Ki kell továbbá terjeszkednie az ide vágó törvényhozási intézkedésekre, kimutatva azok hi ányait és hibáit. Ajánljon továbbá módokat arra nézve, hogy lehetne segíteni azokon a telepitvé- nyes községeken, melyek az 1873. XII. t. ez. alapján alakulva, virágzásra vergődni nem bírnak. A pályázati határidő 1883. május i-je. A 150 darab 10 frankos arany pályadijat csak absolut becsű mü kapja meg. A pályaművek az orsz. magyar gazdasági egyesülethez küldendők be.

— Meghívó. A Rikán belőli özvegy árvái gyámintézet tagjait, van szerencsém folyó évi május hó 2-án Maksán tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívni. Telek, 1882. márczius 29. Magyarosi Ferencz, gyámintézeti elnök.

— Hirdetmény. A magyar államvasutak keleti vonalán fekvő Apácza pályaudvarban folyó

év április hó i-én Brassó-Apácza megnevezése alatt uj postahivatal lép életbe, mely összeköttetését Nagy-Ajtával naponkinti küldönczkocsi postajárattal és a kolozsvár-brassói, illetőleg brassó- kolozsvári vonalon a 204. és 103. számú személy- vonattal közlekedő mozgóposták utján nyerendi. — Ezen postahivatal a kitűzött naptól kezdve levél- es kocsipostai küldemények fölvételével és kiadásával, 200 frtig terjedő bel- és 75 frtig terjedő külföldi (Németország, Luxenburg, Helgoland, Sweicz) utánvételes küldemények kezelésével, Osz- trák-Magyar-Németország, Sweicz, Belgium, Németalföld és Eszak-Amerika egyesült államaiba 200 frtig terjedő utalványok fölvételével és kifizetésével bizatik meg. A brassó-apáczai postahivatal kerületébe csakis maga Apácza község tartozand. Nagy-Szeben, 1882. márczius 22-én. A m. kir. postaigazgató helyett : Kerk.

— A bécsi egyetem látogatottsága. A bécsi egyetemen a lefolyt téli félévben 4823 hallgató volt beirva, s ezek közül 226 on a theo- logiát' 2240-én a jogot, 1412-en az orvosi, 156-on pedig a gyógyszerészeti tanfolyamokat hallgatták. Az egyes fakultások között az orvosié szaparodott meg legtöbb hallgatóval. 1877 — 78-ban 712 volt, tehát csaknem megkétszereződött ez utóbbi négy év alatt. Galicziából 418, Morvaországból 507, Csehországból 303, a magyar korona országaiból 988-án látogatják a bécsi egyetemet, mely Ausztriában és az egész Németországban a leglátogatottabb. Van azonkívül Európa minden államából, sőt az ázsiai, afrikai és amerikai világrészekből is hallgatója, kik ..különösen az orvosi tanfolyamot hallgatják, mely a leghíresebbek egyike a kontinensen, noha a budapesti épen nem áll mögötte, — csakhogy idegen nem küldheti fiát hozzánk, mert nem érti a nyelvet.

— Mulatságos félreértés. Egy könige - bergi polgárokból álló társaság a napokban hatá* rozta, hogy a nyugati viharoktól fölkorbácsolt tavat megnézendő, Pillaurdba rándul. — Az utazás előtt egy táviratot küldtek az ottani vendéglőshöz és aláírták: „Gross, Fürst, Alexander.“ A vendéglős sietett diszbe öltözködni egész házanépével együtt, a vendéglőt fellobogózta, felvirágozta és teljes díszben sietett a pályaudvarba. — Ott már nagy nóptömeg' volt, mert a kedélyes pillauiak megtudták a vendéglő-szolgáktól, hogy Sándor nagyherczeg fog városukba1! érkezni. A vonat berobogott, hurrah, hurrah kiáltás mindenfelé, a nép kendőit lobogtatta és hajdonfővel várta Sándor nagyherczeget. A magas vendég azonban elmaradt. de leszállt helyette Gross, Fürst és Alexander, e három jámbor königsbergi polgár. A nép nagy elégedetlenséggel távozott a pályaudvarból s táu ma is várja „Grossfürst Alexandert“, mert a korcsmárosnak van annyi esze, hogy nem árulta fölsülését.

— Udvarias házmester. Egy öreg ur nem rég végig sétált Párisban a rue Lafayetten és az egyik ház kapuján meglátja ezt a feliratot: „Itt egy lakás bérbe adó.“ Felkeresi a házmestert, ki kérdésére morrogva válaszolja; „A lakás 4500 frankba kerül.“ Az öreg ur most azt kérdezi, milyenek a szobák? A házmester igy felel : „Nem önnek valók“. — „Hogyan? Nekem szükségem van a lakásra és szükség esetén 5000 frankot is fizetek.“ — „Még sem önnek való!“ „Talán nagyon magas?“ „A második emeleten, de már mondtam, hogy —“ „Az ördögbe is hát miért?“ — Csak azért, mert ön nagyon rósz színben van, a háztulajdonos pedig gyűlöli a temetéseket.“

— Papból sertéskereskedő. Nemrég emlékeztünk meg Agady atyáról, kire hívei hasztalan vártak, mert az érdemes tisztelendő ur korcsmát nyitott. Most hasonló eset történt Chicagóban. Egy amerikai vallási felekezet hitszónoka ugyanis, kinek hívei egytől-egyig gazdag sertéskereskedők, fizetés helyett rendesen kövér disznókat kapott, melyeken mindig minél hamarább túladni igyekezett. Nehány hónappal ezelőtt papi működésének 25 ik évfordulóját ünnepelvén, any- nyi sertést kapott ajándékba, hogy egy ideig azt sem tudta, mitévő legyen velük. Egyik barátja tanácsára azonban tágas istállót építtetett a község lelkésze s disznóival és malaczaival rövid idő alatt igen jövedelmező üzérkedésbe bocsátkozott. Midőn látta, hogy ezen üzlet sokkal jövedelmezőbb, mint a lelkészi hivatás, hívei példájára ő is sertéskereskedőnek állott be.

— A nihilisták üzelmeihez. Pétervárott nagy feltűnést kelt kilencz katonának elfogatása a Preobrasenszky ezredből; minek közelebbi körülményei a következők: Az utóbbi sorozás alkalmával egy egyéves önkénytes lépett az ezredbe, a kit, mint nihilista üzelmek gyanúja alatt állóc, a rendőrség szemmel kisért. A szemmel tartás az ezrednél is tovább folyt, s úgy találták, hogy a fiatal ember társai közt propagandát csinált eszméinek és többször ki is járt polgári ruhában. Ezek következtében őt és a vele legbizalmasabban álló katonákat elfogták. Ugyancsak megczáfolják azt a hirt, mintha Helfmann Jesse, az ismert nihi listanő, ki a czárgyilkosságban részt vett, meghalt volna. Schlüssenburgban ül erős őzizet alatt.

— Ezermester. Ruzenmoosban, FelsŐ-Ausг triában, de Sabin József él, egy a környéken hírneves ember, ki franczia emigráns család sarja. Született 1800. jaouáriusban, tehát a század legelső