Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-03-30 / 26. szám
— 103 minden két hónapban egy órát ad Kálvin leendő apostolainak. Hanem ez nem tartozik a dologra. Mi csak azt akartuk pár szóban megmondani, ki az a Kovács Albert? * Tehát ez a Kovács Albert — a hogy mondani szokták — egy kenyéren és egy szalonnán van Zay úrral. Kitűnt ez a középiskolai törvényjavaslat megbuktatásánál. Azt különben Kovács Albert nagyon okosan tette, hogy segített Zaynak és Bausznern urnák, mert hiszen a Iközépiskolai törvényjavaslat csakugyan szörnyű dolgot kívánt a nemzetiségektől. Azt követelte ugyanis a nem magyarajku tanároktól, hogy a tanári képesitő vizsgát tegyék le ma gyárul. Hisz ez hallatlan dolog. Hát azt gondolja az állam, hogy — mint Trefort magát nagy bölcsen kifejezte — a tanárképesitésnek az állam- hatalom felügyelete és tekintélye alatt kell megtörténnie? Nem oda Buda! Hova lennének akkor a felekezeti s főleg a nemzetiségi érdekek? Azt csak nem kívánhatja jogosan Trefort meg a törvényhozás, hogy a brassói és szebeni szász professor magyarul is beszéljen s magvar nyelven tegyen tanárkepesitő vizsgálatot ! Es épen most, mikor a pancsovai és temesvári hazafiatlan nyilatkozatok a Schulverein ellen akkora lármát csaptak az országban ! A valódi németnek nem kell magyarul tudni ; ezt a barbár nyelvet istenkáromlás volna nyelvére adni. Ekép gondolkozott és beszélt Zay. Kovács Albertet pedig már régóta nem hagyják aludni a Zay-szerezte dicsőségek. Vágyott hasonlókra ö is. Es odaállott kontrázni Zaynak a középiskolai törvényjavaslat ellen. Most már nevezetes ember lett ő is. Be lesz Írva az ő neve is abba a fekete könyvbe, a hol a magyarfalásnak annyi gyászos eseményeit véste föl tábláira a történelem múzsája. Az államhatalmi jognak eme gyalázatos ab- dikacziójával egy kálvinista professor neve is ősz- sze van kötve. Nagy öröme lehet a protestáns egyháznak Kovács Albertben ; mi ezt az örömet nem irigyeljük tőle. Azt a dicsőséget pedig, a mit a magyar nemzeti jog arczulcsapásával Kovács Albert és Zay megszereztek maguknak — szé- g y éljük. Ncarrou „Műkedvelők egyesülete.“ Sepsi-Szentgyörgy, 1882. márcz. 26. Rég érzett hiányt pótol azon kellemes társadalmi mozgalom, mely már egy felolvasási estélyen és egy műkedvelő előadáson adta bizonyítékát annak, hogy a közönség okulva mulathat — ha akar. A sepsi-szentgyörgyi „műkedvelők egyesülete“ a szombati színjátékkal bebizonyította, hogy az erős akarat nála megvan és hogy az első kezdet alantas fokát már is jóval meghaladta, tehát a méltán várható pártolást megfelelő, nemes élvezet fogja jutalmazni. Rajta nem fog múlni. A kamatos kamatok fölszaparodhatnak, egészen a műélvezetig és ennek végeredménye fölér egy kapitálissal. Megbecsüljük ezt, mert szerfölött nehéz volt megvetni az alapját! A „műkedvelők egyesületének“, mely több szakosztályból áll, színi osztálya van első sorban hivatva arra, hogy az erőket magához vonzza és gyámoszlopául szolgáljon a közérdeklődésnek ; a felolvasó-, zene-, dal-osztályok teljes egészszé tömörítik az egyesületet. — A vezetők buzga'mát eléggé tanúsítja, hogy képesek voltak már is eny- nyire fejleszteni az alkotmányt. „A zarándokok“ czimü vígjáték szombati előadása a felcsigázott várakozáson felül, meglepő volt. Oly jártasságot, annyi ügyességet tanúsítottak a szereplők, milyet rövid idő alatt csak nagy szorgalommal lehet megszerezni. Sikerült ez nekik és igy haladva, jövőre még szebb estékre lehet kilátásunk. Hosszas volna részletezni, minő befolyást gyakorol a mükedvelőség megizmosodása a társadalmi életre nálunk, hol annyi ellentél 6s indokolatlan kicsinyességekből származó disharmo nia vár eleg}'engetésre. Az előadás részeseit és a jó ügy minden pártolóját üdvözöljük. Nehéz szerepét (Bodo atya) Csinádi Lajos sikeresen oldotta meg. Eogolyán Lukács és Bogdán Arthur (Brissak és Seda? testőrtisztek) nagy rou- tinnal mozogtak, Deák András ur (gróf Pontkur Jey) komoly tekintélyt fejtett ki. Nagy Leona Málik Józsefné, Kis Berta a zárdakormányzatot különben vitték, mint pater Horn ; páczái Nagy Szebenben. Harmath Domokosáé (Mari), Szász Istvánná (Lujza), Spitzer Merçédes (Agatha) a zárdái növendékeket oly kedvessé tették, hogy nemcsak Brissak és Sedas, de a közönség is el volt bájol- va. Nagy Anna (Ursula) fürge pinezérnője meg nyerő; a kisebb zárdái növendékek: Csutak Ma riska, Jakabos Róza, Zathureczky johanka a zárda komorságát tavaszi sugárral űzték el. Bíró Béla vendéglőse akárhol nyithat üzletet. Váncsa G-y. őrmestere tüzet látott gyerek. Albert K., Kozma I, Csulak J. a mellókszerepekkel helyesen fűzték össze az események menetét. A fáradságos és türelemedző rendezésért Harmath Domokos urat, a színi szakosztály igazgatóját illeti a köszönet, kit a szereplőkkel együtt и közönség sürü tapsa jutalmazott. A jövedelem pedig megfelelt az uj színpad és az előleges beruházások részben való fedezési költségeinek. Bevétel volt 123 frt 20 kr. J—s. Fogarasi püspök végrendelete. Az agg főpásztor halála bekövetkezése után azonnal a városi tanács két kiküldöttje jelent meg a hivatalos teendők bevezetésére ; a káptalan ülést tartott s kiküldöttje által a törvényszéket felkérte a végrendelet felbontására, a törvényszéktől Kain Hugó bíró és László aljegyző jelentek meg s a halálozást hivatalosan constatálták. Ezután az iroszóbában egy Wertheim záros asztalfiók kinyittatván, a végrendelet megtaláltatott. Nyitott Ívbe fektetve két példányú hat sürü iv terjedelmű. Valóságos stilaris rnmek. Maga az elhunyt mondatolta. Kelt, 1879. szept. 28-dikán Tartalma a jótékonyság tárháza. Örököse ifj. Fogarassy Mihály, az unokaöcs (kolozsvári egyetemi hallgató.) Kapta: Apanagyfalut, Viczét, BÖdét stb. A Gyulafehérvártt létesítendő Lyceum Aca- demicumnak, melynek életében 130,000 Irtot adott, hagyott 25.000 irtot. XII. Leo pápának utolsó Péter-fillérül a „Gresham“ életbiztosító társaságnál már készen levő 5000 frankos kötvényét. A szent István társulatnak 1000 frtot, a szent László társulatnak 1000 frtot. Élettörténete megirójául kijelölte dr. Eltes Károlyt, hagyva neki 1000 frtot és egy szép remek aranykeresztet. Különösen a Szolnok dobokamegyei egyházaknak hagyományozott több pontban segélyt és alapítványokat. Az ottani convertiták felsegélyezésére több ez^r forintot. Atyja Fogarasi András és anyja Ferenczy Czecziliától levő oldalrokonokuak együttesen 2000 forintot. Az agg papok egyletének, az általa épített sok templomnak többféle hagyományt. 10,000 forinton egy Gyulafehérvártt létesítendő preaparan- diára, esetleg a csik-somlyóinak* ide áthelyezését óhajtja. A gyulafehérvári székesegyház chorusának több ezer forintot. Kegyeletesen emlékezett meg különösen Rud- nyánszky Ferencz pesti ügyvéd és nejéről kedves komájáról, előbbinek szép, arany remekmű bur- nótszelenczét, utóbbinak ezüst szervicet hagyott. A helyi kanonokok küzül többről aranyke- resztekkel emlékezett meg. Kedvesen emlékezett meg deési polgár Kreimer Sámuel és nejéről, kik egyszer súlyos betegségében irgalmas ápolással saját házukban megkönnyítették fájdalmát. A férj kapta az elhunyt szavai szerint az arany burnót szelenczét; a nő díszes lávakő arany nápolyi karpereczet. Kisebb hagyomány jut a Brassóban, Maros- Vásárhelyit és Szász Beszterczén felállítandó apá- cza zárdára és leányiskolára. Megemlékezett Reviczky Berta és Babarczi Ilona keresztleányairól. Emlékeket hagyott Györfi Péter, Györfi Titusnak, utóbbi leányairól is megemlékezett. Kovács Terka, Zakariás Laura, Györfi Jánosné kisebb hagyományokat kaptak. Lönhardt Ferencznek, valamint püspöki utód* jának szép emléket hagyott. A helyi székesegyháznak gyönyörű kelyhet s remek keresztet; a gyergyó-szentmiklósi templomnak pásztorbotját, in- fuláját s több emléket. Az apanagyfalusi, a vicai és sok más egyháznak kisebb alapítványokat. Lehetetlen előszámlálni, mennyinek és mennyit ha gyott^ Elrendelte, hogy minden templomban misét mondjanak. Meghagyta, hogy ha halotti beszéd lesz is, az őt ne dicsérje. Éltem* t etni a saját pénzéből a városon levő barátok templomában fog. Végrendeleti végrehajtója a sokszor kedvesen felemlített volt titkára Fábián Sándor kanonok és Novák Ferencz. Hátfalú újai)!) sérelme. (Folytatás.) Erdőit, a miitől élt és élnie kell, okvetlen fentartani kell. Hanem juh- és marhatartásra lévén utasítva a 30—40,000 rét meghaladó összes nép, a mely okmányokkal, helyszíni szemlékkel, tényekkel és tanuvallatásokkal tanuGtja, hogy minden jelzett szabadalmai mellett 1211. évtől 1856 ig nem okozott erdőiben annyi oknélküli pusztítást, mint az utóbbi 25 években keresztül az erőszakkal az erdők kezelésére betolakodott Brassó város kö zönsége; törvényben alapítottan jogosult követelni a következőket: I. Az erdőfelügvelő és szolgabiró ur a hét község elöljárói és küldötteinek jelenlétemben kihallgatások mellett utasitandók helyszíni szemle közbejöttével számbavenni a jelenleg és ténylege sen imeglevő telekjegyzőkönyvek és birtokivekből, helyrajzi számok és legalább megközelítőleg térmérték szerint is kijelölendő valóságban erdő es havasi fanevelés alapítására szükséges területeket. 2‘ Ugyan ezen eljárással — tisztázandók, kijelölendőle és térmértékileg kiirandók a szarvas- marhák és lovak, valamint a juhok, kecskék stb. házi állatok használatára a regi és közelmúltban kijelölt és legeltetésre szánt legelő helyek. 3. Ugyanezen eljárás és kijelölési módoza tokkal számbaveendők és kijelölendők a községek, ecclezsiák és egyes polgárok által a mai napig használt kaszáló helyek. 4. Számbaveendők községenkint a legeltetésre jogosult birtokos polgárok mindennemű legeltetésre kényszerük állataik, és ezen négy tényezőnek tisztázása után, miután a szükségszerű népnek egyedüli élelmi forrása az erdők, legelők és kaszálók : a községi megbízottak és szakértők véle ményeinek bevétele mellett határozza el illetékes szakértő és nemzeti érzékkel biró hatóság az erdőtörvény szabályai szerint csak használható er lőte- terület mennyiségét és határonként szükséges voltukat, a kaszálók és legelők használatát a községek és egyes tulajdonosok rendelkezésére hagyván fenn. Indokolását leli e jogos kérésem abban, miszerint, ha a felebbezett határozat 1. és 2. pontja a fennebbi eljárás nélkül foganatosittatik, 3—4 évek alatt a mostan legelőknek és kaszálóknak használt összes helyek nagyrészint úgy is bokrokkal szanaszét benőve lévén; a marhatartásra utasított havasi községek marháik számára a szükséges kost és legelő nélkül maradnak, a különben erdőktől környezett, mind északos erdőterületből be a lakhelyekig jogosan rendre irtott kaszálók és legelők újból beerdősödnek, bokrokkal ellepet- nek, rövid időn lehetnek erdők, de nem lesz igavonó marha, nem lesz, mivel a fát éitékesitei i, nem lesz tej és gyapjú, a miből a nép éljen ?s ruházatát előállítsa; a laconicus szárazsággal, jó indulattal talán egyrészről, alkalmazni kívánt szabály koldus- és vándorbotra juttatja az akarva- nemakarva pártoltakat. c) A határozat 3-ik pontja a jelenlegi favágásra kijelölt táblák használatát illetőleg semmi kifogásom. A népnek élni és fennállani kehj legalább annyi századokig, a mennyit vérig üldözés és elnyomatás köze, a nemzetnek és magának ott addig élt. Ezen fermállhatás pedig csak az erdők kíméletes használatával eszközölhető. Köszönettel irányadó tudomásul veszem, hogy a községi elöljáróságok és bizottságoknak 668 éveken keresztül 1856. május 2-ig az erdőkre és azok faizására, mint tulajdonosoknak gyakorlott befolyásuk helyreállittatott, hiszem Brassó város közönsége a legközelebbi ez érdekbeni tárgyalás, a száraz Tömös ős, százados községi kirekesztő tulajdon erdőnek 1876. és 1877. években a felügyelő hivatalok szeme láttára; erőszakolt elpusztítása és azelőtt 1856. évig megengedett és maga részéről is elkövetett erdőrontási tényekkel az egész hétfalusi erdők területén annyi kártételt engedett meg magának, beerőszakolt hivatalnokainak, szolgáinak stb., hogy a 30 —40 ezer lélekkel álló használók és részint tulajdonosok településüktől fogva 1856-ig 668 évek alatt többet el nem követtek; nem lehetett egyéb az irányadó elv, mint a közösen megengedett és elnézett pusztítás és ezek utóeredménye, a Hétfaluk lakosainak Irztos koldussá tétele. Креп azért, a midőn a tények bizonyítót ták, a midőn a községek joga részben helyre állíttatott — fősérelmet látok abban és elrendelését kérem annak, hogy addig is, mi4. a n.-méltóságú földmivelési miniszter urnák megint hozzám későn juttatott múlt évi 9489. számú kegyes határozata foganatosítható lenne, megengedtessék és elrendeltessék azonnal, felelősségre kötelezett a hétközségek által díjazandó hét községi erdőcsősz és ezeket ellenőrző, a favágást és erdőhasználatot Írásban vezetendő erdő- és erdőcsősz-felügyelőket a községek által azonnal választatni s választás után a kir. erdőfelügyelővel feleskettetni és azonnal szolgálatukba beállitatni kegyesen határozni. (Folytatása következik.) VEGYES ШЕЕК. — Fogarassy Mihály rom. kath. püspök lelki nyugalmáért a gyász-istenitisztelet kedden d. e. tartatott meg városunkban Kovács Simon helybeli plebánus által. Az e czélra csinosan és elég fénynyel díszített templomot a városi és megyei hatóságok testületéi s a résztvevő közönség nagy száma tölté meg. A boldogult főpásztor halála mély részvétet Keltett nálunk felekezeti különbség nélkül. Az isteni tisztelet napján minden felekezet tornyában zúgtak a harangok s az ünnepélyes hangulat meghatóan jellemzé azon részvétet, melyet a derék agg püspök elhalálozása országszerte keltett. Nyugodjanak csendesen a nagy halott földi részei! — Felolvasási estély. Szombaton este Benke István ref. gymn. tanár fog felolvasást tartani a holland nép tudományos, társadalmi és közéleti viszonyairól; lesz az estélyen egy személy által előadandó 1 felvonásos vígjáték „Április 1“ czimmel; szavalni fog Stöger Adél к a, végül az estélyt bezárja Nagy Leona és Nagy Anna kisasszonyok kettős dala. Belépti díj ezúttal is 30 kr. Kezdete fél 8 órakor. A közönség, a mint a változatos tárgysorozatból látható, nagyon is kellemes estének néz elébe. — Elvesztett valaki két díszesen kötött német könyvet a földvári útban az Olt-hidnál. A tulajdonos jelentkezzék a sepsi sztgyörgyi posta- hivatalnál.
