Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-12 / 4. szám

15 —

lényegesen több hajlani van, hol a természeti ügyesség kétségkívül nagy.

Hogy pedig ezen eredményt el lehessen érni, úgy gondolom, hogy az első női ipartanmühelyek- nek tökéleteseknek kell lenni. Ezt elérhetjük, ha eleve minden előkészületet megteszünk, ha nem fél, hanem egész intézményt alkotunk.

A mennyiben pedig tudtommal e hazában a női ipariskolák szervezetével senki sem foglalkozott, az imént jelzett két irányban elvállalt kötelességnél fogva bátor leszek lehető röviden előadni :

először azt, hogy mit értek női ipar tanműhely alatt ?

másodszor, hogy mi szükséges ennek alkotásához ?

A női ipartanmühelyben már a 15 évet elért, vagy azt meghaladott korú leányok és asszonyok bizonyos munkákat bizonyos időszakok alatt (3—6 hónap) tanulnak s megtanulják ezeknek tömeges t rmelését kereskedők számára is ha kell, szóval szerezni tanulnak.

Természetes, hogy az ily tanműhelyeknél első feltétel a rendszeresen képzett tanítónő. Ennek megvan felelve.

Második feltétel a helyiség. Ennek tágasnak és világosnak kell lenni, hogy legalább 25 —30 nő foglalkozhassék benne.

Szükséges a tanítónőnek egy szárnylakás, ha csak lehet, ugyanazon épületben. Ezzel jár a tanműhely ésaa tanítónő lakásának fűtése. A tanítónők fizetését én a felügyeletem alatt álló tanműhelyekben 300—400 frtban állapítottam meg, övék lévén még a privát tanithatási jog.

Egy női Tfíártanmühely első felszerelése 500

— 800 frt között váltakozik. Végre szükség van 200 frt forgó tőkére.

Bármily nagynak tetszik is az első kiadás lényegében, ez mégsem nagy, mert a felszerelés értékes szerszámokra adatik ; a tanítónő fizetése nagy részben a tanpénzekből kerül ki mig végre a forgó tőke marad s leg'alább io° 0-ot jövedelmez.

Ezek a szükségletek, ezeknek teljesítésére és megszerzésére kell az illető városoknak vállalkozni, melyek a tanműhelyt keblükbe fogadni magukat elhatározták.

Hogy az intézmény sikerül, azért én, ha isten éltet s tovább is bírom a magas kormány bizalmát,

— kezességet merek válla'ni.

Oly hévvel és odaadással fogom én ezeket berendezni, mint a mily kedvvel és józanul átgondolva akartam a szövészeti iparnak alapot teremteni. Remélem, e téren nem fogja senki legjobb intencióimat félremagyarázni, nem fog senki értetlenséggel vádolni.““.

A. malom-gátak leszállítása Háromszéken,

Háromszékmegye törvényhatósága múlt évi december 10-én tartott közgyűlésének egyik igen lényeges tárgyát képezte a törvényhatóság területén levő vízi malmok gátjainak leszállítása. Fontos volt e tárgy sok tekintetben s érdekes lesz olvasóközönségünkre nézve az erre hozott határozat megismertetése is.

Sokat zaklatták ez ügyet, megyei közgyűlésünk előtt sokszor képezte interpellatiok tárgyát, de azért egy lépéssel sem haladt előre a megoldás felé.

Háromszékmegyében pedig régóta ismétlődnek csaknem évenkint a nagy mérvű vizáradások, melyek részint a gátak szabálytalan építéséről, ré szint a belvizek levezetésére szolgáló csatornák hiányából származtak. Rájöttek arra is, hogy a hirteleni és gyakori vizáradásokat mi sem segíti inkább elő, mint azon körülmény, hogy a befüggő erdők hegyeiről a viz által lehordott földomlásokkal a folyam medrei iszappal meglelnek s ennek folytán a kiömlésnek alig lehet elejét is venni.

Mindezen körülmények hathatósan befolytak arra, hogy a gátak magasságának meghatározása, valamint a belvizek levezetésére szükséges csatornák elkészítése előtérbe lépjen. Ez okból a műszaki munkálatokat ide hamarább meg kell kezdeni, hogy minél előbb befejezést nyerhessenek azok.

Háromszékmegye közgülését tehát üdvözöljük a határozatért, melyet e tárgyban hozott.^E határozat szerint utasittatott a kir. építészeti hivatal, hogy e célból hivatali személyzetének szaporítására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A mi a munkálattal járó költségeket s általában az abból folyó terheknek hordozását illeti, erre nézve a közgyűlés felterjesztést ir a közmunka és közi. minisztériumhoz. A megye annál bizonyosabban számíthat az említett minisztériumnál erős támogatásra, mivel egy leiratában az ily költségeket tárcájából fedezni maga is megígérte. E felterjesztésnek márcsak az államkincstár érdekében is kellő pártolásra kell találnia, miután fel lesz fejtve, hogy átlag évenkint csupán vizáradási károkért 10.too írtnyi államadó elengedések történnek, a mint ez az adófelügyelőség értesítéséből kitűnik. Érdekében fog állni tehát az államnak saját kincstára szempontjából is a Háromszékmegyében előforduló vizáradások megakadályozására minden tőle kitelhető segély 1 yel hozzájárulni.

Intézkedés történt a belvizek levezetésére szolgáló szükséges csatornák kiépítését illetőleg is, úgy szintén az ahoz megkivántató földterületek miként leendő beszerzése sem kerülte ki a figyel i

^eg formalizmusa miatt a valódi a materialist tökéletesen megöli, addig a bünfenyitő eljárás a korátok emberi tehetségek által felismerheti a valóik, a materialist kutatja és hozza létre. (Több lé- lyeg-es különbség is van még a két processus között, le azokat — mint tárgyhoz nem tartozókat — mel- .őzöm.)

Hogy mi legyen azon ismérv, mely megkülönbözteti a bűntényt a polgári per útjára tartozó ogtalanságtól, még eddig a doktrínában a tudósoknak nem sikerült oly biztosan körvonalozni bog)'- az általános elfogadásra talált volna.' A kri- ninálisták túlnyomó többsége és tekintélyesebb] ■i Pauler, Schnierer, Szokolai, Preuscson, Heuke, Trollmann, Oerstedt stb.) feltétlen megkívánják, rogy büntetéssel csak is az oly jogsértő sujtassélc, ci külső jogellenes tette ákal oly sértést cövetett el, mely sértésnek megszűnte- lésére a polgári jog eszközei elégié 1 e n e k.*)

A polgári jog pedig a jogsértés elhárít isára i következő négy eszközt nyújtja : a) a megelőző cényszert, b) a teljesítési kényszert, c) helyreáll i- ;ási és lcártalanitási kényszert, és végül d; a jog-- îllenes cselekvény érvénytelenítése.

Ezeknek előrebocsátása után már nem oly ne- íéz alaposan megítélni azt, hogy azon kérdés : mjjon A., avagy B. követte el a jogsértést? minő lton és módon derittessék és a jogsértés minő perhon realizáltassélc, vagy még más formában is éltéve a kérdést: képezi-e általános tárgyi tény* illadékát ez eset bűnténynek ?

Az én nézetem szerint nem. Ez eset a polg. orv. jognak képezi tárgyát; mert A-nak követe- ési joga (?) a polgári per utján is tökéletesen ér- •ényesithető a polgári jog-nyujtotta — fennebb miitettem — eszközök közül a telje ütési kényszer .Ital. A tény ily stádiumában nem sértetett B. ál- al A-nak kipótolhatlan joga, nincs fenyegetve az .llami Organismus épsége s nincs veszélyben A-nak .Ilitőlagos követelési joga. Szóval : ha B. vissza lem fizette is a vételárt, a tett ugyan külső, nem- eges és jogellenes «cselekmény, — de nem olyan, nelynek következményei a polgári jog-nyujtotta iszközök által jóvá tehetők nem volnának. Ezen lézetemet megerősödik a bizonyítási tannak axio- nái is. A hely szűke miatt és a hosszadalmasság elkerülése végett azonban az ezen elvekből levon- íató argumentumokat ezúttal mellőzöm.

Említettem ügyben már kezdetben bünfenyitő iljárás indíttatott és közelebbről végtárgyalás tárgyát képezte ezen tény. Az általános tárgyi tény- illadék konstatáltatván (?) a kir. törvényszék B-í a isalás bűntényében elmarasztalta.

Hogy mennyiben fedezhetők fel ezen említett lényben mindazon elvek, melyek feltétlen szükségesek a csalás bűntény tárgyi tényálladékához — 'ennebb kifejtett nézetem után szükségfelettinek lartom fejtegetni.

Parabolává vált egy nagy francia philosofussak, Mohernek az élettapasztalatból merített eme eles mondata : Tévedés az élet, nem él, ki nem

:éved.“ Tévedhettem én is, csalhatatlanságot néze- leimnek nem vindicalok s csakis haliéra kötelez, ki objektiv argumentumoké fent nyilvánított véleményem mellől elállni kényszerít.

Dr. Pefhő Jósáéi.

L E G U J А В В.

liées, jan. 8. Miután Tisza Kálmán miniszterelnök Andrássy Gyula gr külügyminiszterrel hosszabb ideig értekezett, a imárvonaL- tal ma Budapestre utazott — Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter a kedvező k’menetel felé közeledő kölcsöntárgyalásokat holnap folytatni fogja, - pénteken pedig vissza utazik Budapestre, hogy o‘t szombaton a pénzügyi bizottság első ülésén, melyben az 1879-iki költség- előirányzat tárgyalása kezdetét veszi — részt- vegyen Délután Szapári Gyula gr noss/.aob ideig tartó kü.ön kihallgatáson tett előterjesztést ó felségének az 1879-ki köTségvétésroi.

Becs, jan. s. A »Pest CorrP jelentése : A magyar hiretoperációk iránti tárgy lások közel állnak befejezésükben és alapos a kilátás, hogy kedvező eredmény fog eléretni ^ — A magyar pénzügyminiszter ma de’után két óránál tovább értekezett a vágvöigyi vasút képviselőivel.

lisza miniszterelnök es Turkovics miniszteri tanácsos a mai gyorsvonattal Budapestre utaztak, de a jövő bét elején ism t visszatérnek Becsbe.

*) Általain ismert ide tartózd veltíin-öyek a következők: j> e к к e r szerint «.büntetést érdemelnek mindazon cselek vények, melyek az állam akarata, céljaival ellenkezésben állanak.'' He p | a bűnösség jelét a cselckveny közveszélyességéba helyezi. S t ° у szerint «büntetendő mindazon cselekvény, mely Ital az elkövető személy az ádam tekintélyével dacol" : ennek meg nem állbatámt bizonyítja Hekker. Még cg/ hibás vélemény а К ö s ti i no s :e rinte «bűnösség forog fenn mindannyiszor, valab nvszor a' aianv akarat a jog ellen tudatosan cselekszik * Lásd Scknicrc: id mu x válánalí 87—88. laDÍút.

met. E szerint az építésben szükséges természet'( beli földmunka az érdekelt vidékek, községek lakó- 1 sainak közmunkaerejével fog véghez vitetni. A meg- 1 kivántató földterület pedig, ha 100 négyszögölnél c egyesek birtokából többet foglalna el, szakértő bb 1 zottság által meghatározandó becsértékben az ér- c dekelt községek pénztárából fog kifizettetni. A 1 mennyiben pedig az ily földterület 100 négyszögölnél nagyobb terjedelmű lenne, azon esetben az a 1 tulajdonos kívánságához képest a község fekvősé- j géből nyújtandó kárpótlás utján ki fog sajátíttatni, s

Igen természetes, hogy a megyénk területén 1 lévő gátaknak megvizsgálása, a megejtett vizsga- 1 lat eredményéhez képest azok leszállítása, vagy ( a gátak magasságának meghatározása stb. huza- ( mos időt veend igénybe ; azonban a kezdeménye- 1 zés megtörtént s igy nincs mitől tartanunk többé, 1 hogy ez ügy „ad acta“ tétessék továbbra is. ’ 1

Az is igaz, hogy mindezen javítások, munlcá- t Icaiatok tetemes összegbe fognak kerülni : de erős 1 hitünkbe van, hogy a magas kormány méltányolni fogja indokainkat s hozzájárul ő is a kiadás fedezésé- i ben A mi pedig minket illet : a ráfordított költ- 1 séget és munkaerőt bizonyára bőségesen megtéríti t azon kényelem és nyugalom, melyben e szabályo- < zás községeinket részesiseni fogja.--------------- 1

VIDÉKI ÉLET- ;

Brassó, 1879. jan. 5. 1

Tekintetes szerkesztő ur !

A brassói áll. népiskolák mindkét nemű szegény tanulói, múlt év dec. 20 án a szükséghez ké- 1 pest csizmákkal, téli öltönyökkel stb. látattak el. ] Lábbelit kapott 17. szegény tanuló, melyeknek • értéke (á 3 frt.) 51 frt., heten kaptak nadrágot és hárman kabátot 25 frt értékben. Téli szoknyát kapott hét leány ; kendővel és harisnyával megaján- dékoztattak tizennégyen 15 frt. értékben.

Az áll. népiskolák tek. gondnoksága ezen fennirt összeget az 1876-ilc évben rendezett sorsjátékkal egybekötött táncmulatság tiszta jövedelméből — mint szegény alapból — utalványozta, mely atyai gondoskodásáért a szegények és szükölkö- dök nevében a tek. gondnokságnak leghálásabb köszönet nyilvánittatik.

Miután a szegényekről van szó valóban érdemesnek tartom azon fontos körülményt is megemlíteni, miszerint ha egykor Brassó város szegények ügyének korszerű megoldása kerülne napirendre legelső sorban helybeli birtokos tek. T. I. ur lenne hivatva, egyszer e tárgyban tett sokoldalú tanulmányai, másrészt széthelyes érintkezése alapján szerzett tapasztalataival annak keresztülvitelét eszközölhetni. Már évek óta elfogulatlan nemes szive egyaránt részesíti e város szegényeit vallás- és nemzeti különbség nélkül minden sátoros ünnep szombatján gazdag adományaiban.

A szegények atyját az isten éltesse !

Cs.

Egy jogi eset.

(Vége.)

A második kérdés az,.hogy minő utón és módon, azaz polgári avagy bünfenyitő per utján birá- landó-e el ez eset, vagy mi ezzel egyértelmű : a polgári, vagy a fenyitő törvénykezés tárgyát lcé- pezi-e ezen jogsérelem ?

A jog feltétlen uralomra van uralomra van hivatva. A jogsértés, bárhonnan és bármikép származzék is, az mint olyan fenn nem állhat Az igazság eszméje feltétlen érvényénél fogva megkívánja, hogy a jogi rend minden megsértése, a mennyire lehetséges, külső hatásában megszüntettessék, azaz a sértett jog realizáltassék. Az ember midőn álla- dalmi társaságba lép, ott a jogi rendet óhajtja feltalálni ; mert csakis a joguk biztosithatása végett áldozza fel eredeti korlátlan szabadságát, érezvén, hogy ez egy mellőzhetlen feltét arra nézve, hogy életcéljait megvalósíthassa s individualitását szabadon kifejthesse.

A jogi rend fenntartására és biztosítására vonatkozó legfőbb érdekét az emberi társaságnak az állam mint „meghatározott területen közös főhatalom alatt álló és törvények által rendezett polgári társaság“ elismerve, céljainak legfőbbike gyanánt a jogállapot létesítését, vagyis az emberek együtt létének törvények általi biztosítását tekinti.

A jogellenes tettek megegyeznek annyiban, hogy mindig a jog negativját foglalják magukban, de tekintve specificus tartalmukat és formájukat; s tekintve a konkrét jogsértésokozta káros következményeket, a főhatalom részéről követendő eljárás a jogsértők ellen nem lehet egyforma, habár a cél : a jogállapotok helyreállítása egy. Míg szent kötelessége az államnak egyfelől a törvényszegéseknek ellentállani és a jogállapotokat bárhonnan jövő veszély ellenében megvédeni, addig másfelől meg az igazság azt kívánja, hogy „a status sohase nyúljon szigorúbb eszközökhez, mint minők a jog* törvényszabta cél elérésére, a megháboritott jogállapot helyreállítására mulhatlanul szükségesek“.

Számtalan ily tiszta, megdönthetien igazságot magokban rejtő princípiumokból kifolyólag alkottatott a polgári és bünfenyitő eljárás, mint két különböző eljárás. Mindkétnemü eljárás célja a jogállapotok helyreállítása ; tényleges különbség e kettő közt : míg a polgári törvénykezési jog a formáTs gazságot keresi és hozza létre s legtöbbnyire ri-