Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-03-23 / 24. szám
— 95 — Az a kép; mely itt elém tárult, soha sem mo sódik ki többé emlékemből. Férfiak, nők, gyermekek, ifjak és aggok ezreivel, fejvesztett, szemkápráztató zűrzavarban nyüzsögnek itt mindenik tart valamit Kezében, mit a pusztulástól kimentett, ha az a valami csak egy silány kép, egy kis ruhadarab, vagy egyéb haszontalan, értéktelen tárgy is Ha nem veszi másként hasznát, elteszi majd a borzasztó éj emlékéül, hogy szeme mindannyiszor kór. y be boruljon, ha talán jobb napokban, vagy Ínségében reá tekint. A vonat éles füttye hangzik. A katonaság a vonat hosszában hármas sorfalat képez, a szegény menekültek százával szeretnének egy-egy vaggon- hoz tódulni, mind futni vágyik a nyomor, a pusztulás szinteréről, liuvá ? e kérdésre alii egy tudna az ezrek közül telelni ! defminek is. Mindegy már neki, mindenét elveszítve, egyre megy, bárhol is üti fel sátorát ; mindenütt ugyanaz vigasztalan sötét jövő, mindnütt ugyanaz a küzdelem vár reá. Jobb nem tudni, hová viszik őket és ők nem is tudják hová, A vaggonok lassanként megtelnek, a vonat tovarobog ; sokszor elvivén magával a családfőt és ott hagyva a családtakokat, most arról a rémitő zűrzavarban szó sem lehet, bogy az intézők még azt is számba vegyék, kik tartoznak együvé. A vo nat elrobog s az ott maradottak irigykedve, várakozva tekintgetnek az elmenőkre, kik még e,y kendőlobogtatással búcsúznak el ott maradott kedveseiktől. És e kép minden negyedórában ismétlődik, mert minden órában indul egy-egy ingyen vonat hogy a nyomor képét messze vidékre röpítse, s az ott jólétben élők előtt felmutassa intőén az emberi számítás, az emberi erő végtelen silányságát, a felsőbb erő és hatalommal szemben. Az indóháztói tekintve a várost, vagy inkább csak annak romjait, végtelen tenger terül el szemeink előtt, melyen a leroskadt házak ezreinek tetői megannyi apró szi etekként tűnnek elő, melyekre az évek hosszú fáradságosjmunkájával szerzett mindenféle bútordarab van felhalmozva. Végre hosszas küzdelem és a véletlen játéka folytán egy pontonhoz jutottnnk és megkezdődött a legszomorubb utazás, melyet ember, ki saját és polgártársai mindenét örökre, eltemetve F látja, va laha tehet. A feltámadt vihar óriási hűl ámokat hányt ide oda dobálva jármüvünket, melyet a négy izmos pontonnier csak megfeszített erővel volt képes elörehajta- i. Sok helyütt tiz percig is álltunk, a nélkül, hogy képesek lettünk^ volna a viharral megküzdeni. Sok helyütt utunkat felhalmozott romok zárták el, meg kelle fordulnunk, hogyne rom- tömkelegből más utat keressünk. Az egész alsó város, a szent háromság, boldogasszony és kápolnautcák romokban hevernek, nincs egy ép ház. melyen a szem megpihenhetne, nincs egy kimagasló pont, melyet vész ég pusztulás nem ért volna. Jó két órai fárasztó evezésbe került, mig az indóháztói a városházáig tartó, különben gyalog is alig félórai utat megtettük, hogy a pályaudvarból hozott fáklyákat kelle átadnunk. Itt is nagy a fejetlenség ; mindenki leginkább magára gondol, az élelmi szereket első sorban is ide hozzák, hogy az ide menekült hivatalnok családokat ellássák ; a többinek, a nagy tömegnek, mely a többi biztos házakat rajként szállta meg és foglalta el, csak a maradék jut, ha jut, s igy például a városi bérházban összezsúfolt legaláb is 500 ember, bár a városház közvetlen szomszédságában van, a vész kezdete óta nem kapott egy falaté ennivalót sem, dacára, hogy az ablakokból kétségbeesetten kiáltoznak kenyérért. A városházából kijutva utunkat lakásunk felé vettük. A város e része aránylag legjobban állta meg helyét; legtöbb ép házat látni itt, melyekben derékig vagy azon fölül is ér ugyan a viz ; s a bent levő bútorok — egymáshoz' csapkodva — nagyrészt összezúzva, de azért az épület szilárdul áll, hogy majdan ijesztően emelkedjék'ki e .Törülte levő romok közül. Végre, hosszas és fárasztó küzdelem' után elértük lakásunkat, nagy sebtében összecsomagoltuk a ruha és ágynemüeket ; bútort % s minden más egyebet vesztére hagyva, s az ur kegyelmére bízva A pontonnier nem várhat, ideje elé; szűkre van szabva s még sok százan és ezeren vannak, kik jöttét vágyva várják. Siettünk negyedóra alatt felhalmoztunk ra mindent, mire az ínség napjaiban legelső sorban szükségünk van : ruha- és ágyneműt, aztán indultunk viszza, ugyanazon szomorú utat téve meg a romok közt, mint előbb, hogy megmentet csekély holminkat a kikötő helyen a puszta homokra kidobjuk s a pontont másoknak ensred- jük át. Mig kocsijainkat a túlpartról áthozva, a megmentett tárgyakat útnak indítottuk, ide a pusztára er ve mar ránk esteledett s igy csak holnap hajnalban folytathatjuk a mentést, most már mások mentését. II áfa ív и y Lajos. LEGÚJABB. Szeged, márc. 19. d. u. 4 óra 55 perc. Újszegeden a Tisza partján megkezdették a barakkok építését, Miután a képviselők, kik az eddigi őrjáratokat csolnakon te jesitették, elutaztak, uj éjjeli őrjárat szerveztetnek, a helyi tornaegylet és a korcsolyázó-egylet tagjaiból. A szárazföld már vala* mennyire nagyobbodik. A bolt helyiségek keresettek. Az élelmezés és szállítás rendszeresebben folyik. Szentes, márc. 19. 12 óra 5 p. délben. Munka szépen halad, a társulati töltésvonal estig, legfö- lebb holnap délig helyre lesz állítva, a mennyire a viz leapadása előtt lehetséges, úgy hogy teljesen védhető állapotban lesz, a város külön töltésvonalára csak tegnap érkezett nagyobbszámu karó, rendbehozására még pár nap szükséges, különben oly magas parton fekszik, melynek nagy része már most magassabb a vizszinénél, a veszélyes helyekre elegedé számú karót és gazt hordatunk, hogy szélvész esetén ne legyen fennakadás, a viz már mindössze legmagassabb álásából két láb két hüvelyket apadt, most átmegyek Csongrádra megnézni az ottani helyzetet, holnap pedig mégegyszer végig nézem a szentesi töltéseket. Hódmezővásárhely, márc. 19. 10 óra 25 p. cl. e. Vásárhely kötgátjainak kiépítésén több ezer ember dolgozik, az egész vonal egyaránt építtetik, folytonos munka mellett e hét végéig Vásárhely védhető állapotban leend. КŰ LONFÈLÉK — fiUps i-^zenígyörgy az árvízkárosultak melleit. Az alföldi vizkárosultak szánandó sorsa haza- has részvétre indította az egész ország szivét. Nem marad el egyetlen jóravaló város sem, mely a gyors segélygyüjtés munkájához hozzá ne fogott volna. Örömmel jegyezzük fel városunk kebelében is a megindnlt mozgalmakat, melyeknek főtényezöje e város derék polgármestere. A polgármester intézkedett, hogy az erkölcsi testületek a segé y gyűjtés czéljából összegyűljenek s a magok körében tegyenek meg mindent, a mit a hazafiság parancsol és a szeretet kötelességükké tesz. Ugyancsak a polgármester lelkes buz- gósága folytán a város tizedeibe küldöttségek mentek ki, melyek a lakosságot hívják fel adakozásra. E célból képviselő közgyűlés lesz, hogy a város maga is járuljon adakozással a vizkárosultak részére. A Nyéki színtársulata hétfőn előadást tart s tiszta jövedelmét ide adja be, végül a nőegylet f. hó 26.án hangversenyt rendez, melynek részletesebb programmját alább közöljük. jól esik a megindult nemes mozgalmakról dicsérettel megemlékeznünk. Segítse őket a kegyelem istene hazafias munkájokban. — Â heh beli nő egylet által az árvízkárosultak javára folyó hó 26-án rendezendő hangverseny tárgysorozata a következő : 1) Nyitány „Hunyady László“ cimü operából a helybeli zenekar által. 2) Hymnus teljes zenekiséret mellett, előadja a városi nők és férfiakból alakult vegyes dalárda. 3) Szavalat Gyárfás Etelka k= a. által. 4) Magán- népdalok, énekli Bérei Miksáné asszony. 5) „A váróteremben,“ vígjáték 1 felvonásban, a helybeli színtársulat szives közreműködésével, ó) Zongora- játék Kelemen Lajosné úrasszony és Bogdán Blanka k. a. által. 7) K e 11 ő s dal, énekli Nagy Leona к. a. és Bérei Miksáné úrasszony. 8) Szavalat t. Révay Lajos ur által, 9) „Szentelt hantok“ Mo sonyitól, előadja a vegyes kar. 10) „Rákócy-induló“ a helybeli zenekar által. — A helybeli kereskedők Csutak Péter és Fogolyén Lukács urak buzgó gyűjtése folytán az alföldi vizkárosultak javára 151 frtot adakoztak, ezen összeghez a társulat 50 írttal járult. Jövő számunk a névszerinti adakozásokat is hozni lógja, addig is azonban fogadják a lelkes gyűjtők és szives adakozók az ügy nevében kifejezett őszinte elismerésünket. — Utánzásra méltó tett. Kőröspatakon f. hó 18-án egy József estén vacsora alkalmával a Szeged városi árvízkárosultak számára Baló Lajos indítványára a következő adakozások tetettek : Balo Lajos, Sommer Albert,. Zsigmond Imre, Amigo Adolf, Neumann József, Jegesi József, Szinte László, Pánti István, Téglás Béniám 1 — 1 frt. Mániás Ferenc, Adler Adolf, két kis fiú 50—50 kr. Gábor Endre 30 kr. Varga József 24 kr. Egy kis leány 13 kr. Egy más 11 kr. Egy harmadik 10 kr. Összesen il frt. 38 kr. Ez a nemeslelkü tény nem szorul dicséretre. — XI1Í. LeO pápa a magyaroszági árvízkárosultak seglyezésére, mint a „Magyar Állam,, értesül, 5000 frankot adományozott. — A kézdi vásárhelyi kir. ügyészségtől a következő sorok közlésére hivattunk fel ; J. ek. szerkesztő ur ! Becses lapja 1879. marc, 16 un kiadott 10-ik számában a „Különfélék“ rovatában egy közlemény jelent meg, a mely „Verfertőzet és hatszoros gyermek gyilkosság“ cim alatt a k.-vássrhelyi kir. törvényszék égy vizsgáló birája eljárását — habár feltételesen is, — kemény megrovásnak teszi ki. Eltekintve attól, hogy valamely bünvizsgá- latban tett hivatalos lépések soha nyilvános vitatkozás vagy bi álat tárgyát nem képezhetik, mind addig migazok a nyilvános végtárgyaláson a^közönség tudomására nem hozatnak, mindazon által a kir. vizsgáló bíróság érdekében ki kell nyilvánítanom, hogy a kir. vizsgáló bíróság valamennyi bünnyomozati ügyben csakis a kir. ügyészség tudta és hozzájárulásával intézkedik, s igy ő egyedül nem köve1 ett el, mert eisern követhetett egy általában semmi törvényellenességet. Hogy pedig a kir. ügyészség és vizsgáló biró valamely ügyben hbüntetőprerendtartást miként alkalmazza, erre vo- atkozolag legyen meggyőződve a t. szerk. ur, hogv c s mmi egy eb nem is lenne a mi pedig" egy független bírói karról fel nem tehető, az 1871.VIII tfc. teíezőT 6S T1(í képeZ felettünk> hogy a kö?чГек habár vigyázatlanságból is, az ls na8T°n óvakodnak, s ennél fogva seket kénkfkíen 1П: á!htásokat, illetőleg feltevé- i y vnva^k teljesen -alaptalannak nyilvánítani. - K.-Vásár helyit 1879. márc 14. „ hUágosElek, kir. üg-yész. SuraloT gróf szentpétervári utazása még min- dig bő anyagot szolgáltat a legkülönbözőbb kombinációkra. Míg egy bécsi közlemény arról értesít hogy Suvalov útja által az angol orosz egyetértés meg fog pecsételtetni, mert mindinkább tért nyer a meggyőződés hogy ajtörök helyőrség nem vonulhat be a Balkanba s alkalmasint valamely semleges hatalom^ fog ideiglenesen az okkupációval megbizatm, masrászt a londoni sugalmazott Globe ff'* 1 L'lent1;. hogy Dufferin angol nagykövet utasit- tatott : nyilatkoztassa ki (lorcsakoft hercegnek mi szerint Anglia semmi körülmények közt sem fog oly izgatást megtűrni, melynek célja volna Kelet- Rumeliát egyesíteni Bulgáriával, miként ez annak idején Románia és Moldvaország közt történt. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) 150dók, 1879. március 12.**) Molto: <,A legtisztább adatoknak sincs helye ott hol a tények ellenkezőt bizony itnak.-* . .. Széchényi. А. „лemere“ f )lvó évi 19. számában Vass La- jos. alairással egy közlemény jelent meg", melyben állítja, hogy én alatpalan s hamis ráfogásokkal telt cikket közöltem a „Nemere“ 13. számában s a tiszteit olvasó közönséget célzatosan félre akartam vezetni. Cikkiró össze-vissza darál sok bad írságot is mind nem a dologra A tárgyilagosságtól eltérve félre beszél, mint Bodóné mikor a bor árát kérik. Rét nyugtát hurcol elé I. és II. szám alatt. Gondolom, ezen nyugtákkal csak figuráim akar, vagy pedig az olvasó közönséget t szándékosan félreve, zetni van célja mert önmagával sem hitetheti el- hogy ezen nyugták állíttattak ki azért, mert nem fizettetünk kifegyszerreőegy 1/egész hóra s addig", mig" havi fizetésünket teljesen megkaptuk, kicserélendők akkor rendes törvényes nyugtákkal. A két tanítónak rendes fizetése összesen 600 frt, mi nem lehet pénztárimaradék. Nem kellett volna tehát önnek igazolási érdekből az 1877(8-iki pénztármaradékba a tanítói fizetést tartalmazó nyugtákat bele zavarni. Hiszen őzen ideiglenes n}"ugták az 1878(9 évi i-t-Л kezdődő havi illetékünket tárgyazzák. A 13 frt és 40 krról szóló nyugta meg sincs, mert azt rendes havi fizetésem kivételekor törvényesen kiállított nyugtával kicseréltem, miután a helyett rendes nyugta szerepel, a tűz martalékává dobtam. Azt csak úgy utángondolás utján kellett hogy félrevezet isi célból hevenyészsze. Nem álli- j tóm — mint tiszteletes — hogy bódult, mámoros ' fő sugalta, csak azt mondom, nem szép egy tiszteletes úrtól. Nem önök számították le a 63 frt 33 krból a 7 frtot jutalamkönyvekre, a 3 frtot a vizsgáló biz ’ tos ellátásáért és a 41 krt a „Nemere“ 13. számá- ; ban jelzett nyugtákon levő bélyegilletékért? Ily es- I mire az állam nem utalványozott, tehát mint nerr ' törvényes kiadások, ezek, is pénztári maradékban > kell hogy álljanak. Hanem nemcsak az a bökkenő tiszteletes ur ' ennél még nagyobb baj az, hogy az 1877(8- évről kétféle a pénztári maradék. A tanfelügyelöséghez * beküldött számadásban 1 frt 47 kr tünteltetett ki ' egyszer, az iskolaszék jegyzőkönyvében 52 frt 95 ' kr áll mint pénztármaredék. Az világos a mennyi ( beu beküldetett a tanügyi elöljárósághoz; ez homá 1 lyos, mivel a számadásból szándékosan kimaradt í ' csak nyugtákkal beszámolt, de ki nem vett pénzl ; tartalmaz. Nem tiszta biz az egyik sem, csak szénközé por hintés, „pap kiszúrom szemed st“ akarl lenni. Bővebb felvilágosításul álljon alábbi ^ Jegyzőkönyvi kivonat 1879- február 4-én iskolaszéki gyűlés tartatoti ‘ elnök Simon György elnöklete alatt, mely gyűlései ‘ jelen voltak : t. Vass Lajos, Vass István, Hentei Gábor, Málnási József, Fodor Áron, Fodor Mózes ■ Imre Mihály, Kész László és Farkas Károly iskola • széki ta ok, Antal lm e tanító ur. : Tárgyaltatott: 1) Előterjeszti elnök atyánkfia miszerint az 1877(8. tanévi számadás véglegesen in tézsessék el. A számadás a mellé csatolt okmányokkal ■ együtt megvizsgáltatván, helybenhagyatott és aláíratott azon megjegyzéssel, hogy az iskolaszék meg ■ bízása folytán az iskolaszéki jegyző Farkas Káról}» ur által nyugtázott, de ki nem vett 52 frt 95 kr az- iskolaszék rendelkezése alá tétetett át. Farkas Károly, iskolaszéki jegyző. Ebből látható, hogy пега bódult fő, nem szesz í mámora vezetett, hanem a tiszta tudat, erély indi- tott felvilágosítást adni a tanfelügyelőséghez be*) Ezen rovat alatt megjelent közleményekért felelősséget *- nem vállal a Szerk, I ** Ttírgj halma* miatt késett.
