Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-03-20 / 23. szám
ra. A holmik túlnyomó részét hasznavehetetlen elázott ágynemüek, több bútorok képezik. Örül ki melegebb ruhát kihalászhat. Tömérdek ember őst- romolja utalványokért a biztosi hivatalt. A katonaság most fegyelmezettebben dolgozik. Eleinte pontonierek pénzért mentettek, örsé.ek hanyagul teljesitették szolgálatukat. Kállay szigorúan föllépett s ezért aprehenzió támadt. A tisztek a tábor noknál panaszkodtak. Gröller Gyű ayhoz táviratozott. Segélypénz idáig tényleg 50 ezer frt. érkezett; ennek kiosztása ma kezdődött. Tisza utasította a törvényhatóságokat, hogy hozzá küldjék a befolyt pénzeket. Élelem bőségben van. Nehány napra pénz is van és ruha is, mire legna yobb szükség. Lakásról, barakokról kellene gondóskodni. Szentesi, vásárhelyi hirek miatt egy menhely el van zárva. Szeged, március 16. Ma a kényszer kiköltöztetés kezdetét vette, mert sokan a házaik romjait boritó fedélről, a templomokból és kőházakból nem akartak kiköltözni. A téglagyár kemencéjében 60 család van, kiket erőhatalommal szállítanak szárazra. Portéka, butor és mindenféle vagyon értéke, mi tegnap és ma megmentetett, egy millióra tehető. — A csolnakokkali üzérkedés, a fuvarosok zsarolása folyton tart. Hogy az elsőt gátolják, ösz- szeirattak a csolnakok és csak 60 sem volt lajstromozható. 28 ponton — képviselők felügyelete alatt — küldettek ma ki kiköltöztetni. A pontont hajtó katonák délig dolgoztak, aztán enni mentek és többé vissza nern jöttek a képviselőkhöz, hanem a maguk kezére üzérkednek. Sokan elmentek a vasúti töltésről portékáiékért, és e városban még helyét sem találták meg házuknak. Az élelmezés tűrhető. az élelmiszer bőven van és kitűnő. A szárazon levők közt kenyér, hús, szalonna a főispán felügyelete alatt az indóháznál osztatik. Az elszállítás ma 3 vonattal és 2 hajóval 4 sleppel történt. Körülbelül 3909 ember. — A polgárság délelőtt gyűlést tartott, melyből küldöttség ment a polgár- mesterhez, hogy a segélypénz majd később ősz tassék ki. 5 órakor újabb értekezlet lesz, melyben a király fogadását beszélik meg és hir szerint a „P. N.“ hireit Zubovicsról és társairól szádékoznak megcáfolni, Hivatalos körökben is megütköztek Péchy miniszter azon táviratán, melyben azt kérdi hány szivatytyut küldjön Szegedre. Mintha az azovi tengert ki lehetne szivatytyuzni. Menekülők a töltésén szabad ég alatt élnek, laknak, megmentett háziállataikkal együtt. — Szekerek folyton folyva szállítják a hájóhidon az embereket és portékákat, de azért mindig nem győzik. Hajókon számos menekült lakik. Most indulok a várba tanácskozásra a tábornokhoz. A viz már apad, már szekerekkel is mentenek magasabb helyekről. A műszaki bizottság bejárta a Percsora-töltést. Elhatároztak, hogy e gátat feladják s Szegedet körtöltéssel fogjak védeni; ezt államköltségen kell foganatosítani. Némi piac is keletkezett a hídfőnél lacikonyhával, hol élelmi szerek kaphatók. Vannak, kik spekuláció tárgyává teszik a legkeresettebb cikkeket ; így érkezett vállalkozó több szekér gyékénynyel. Ezeknek nagy kelendősége van, mert a menekültek holmiaikat takarják velők. A lacikonyháknak be kellett mutatni árjegyzéket. A kenyér fontja hat krajcár. Csongrádon, Szentesen a veszély s viz apad, a gátok megerősítve, a vihar lecsillapodva. Adakozzunk, Szegednek, a legszebb magyar városnak pusztulása europaszerte szánalmas részvétét keltett. A borzasztó csapás, mely az alföld gyöngyét érte, megrendité szivét az országnak, meg az egész külföldnek. A legelső magyar ember, a király, személyesen utazott e a vész színhelyére atyai vigaszta'ást nyújtani a kétségbeesett szenvedőknek. A külföld • Anglia, Francia- és Németország megindította a gyűjtéseket : százezerekre rúgnak már az összehordott fillérek, de mi ez mind az irtóztató kárhoz képest, mely annyi milliókra me y Kötelességünk az utolsó követ is meg mozgatni és a könyöradományokat minél nagyobb mértékben, minéi gyorsabban összegyűjteni s rendeltetési helyére juttatni Az irgalom, a künyörület, a szeretet mun kája legyen megáldva ! Nómk, kik a természettől hivatva vannak ez áldásteljes munkára, vegyék kezökbe az ügyet : gyűjtsenek, fáradjanak lankadatlanul es siessenek idejekorán eljuttatni a szerencsét e- nek számára begyült adományokat Ne legyen egyetlen község sem. mely meg ne hozza e közös oltárra a maga áldozatát ! Ipartársulatok, egyletek, intézetek adakozzanak gyorsan Lapunk kész szívvel közve tití és nyilvánosan nyugtázza a hozzá beküldött adományokat Gyüjtsünk, segítsünk ! Az irgalom, a könyörület istene segítse meg a szeretet munkáját ! A haromszèkmegyei közigazgatási bizottság félévi jelentése. 878 juüus 1 tói december 31-íg (Vége.) III. A kÖ7épitkezésekről tett jelentés szerint az ojtozi államutra szállíttatott összesen 3679 kavicshalom, mely összesen 20,385 frt 84 krba került de melyből a szállítási határidő be nem tartásáért levonatik 203 frt 39 kr. A Bereck és Soosmező között az árvíz által elsodort útrésznek újra építése mindössze 16,453 frt 84 krba. Továbbá Kökösnél, Dálnoknál, Maksánál az árvizek rombolása következtében tett hidbeli javi tások kerültek összesen 833 frt 88 krba. Az Eresztevény és Maksa közötti ut befejez tetvén, arra kifizettetett már 3860 forint és kereset van még 1600 frt. Végre átereszek, karfák, kerékkötők, jászolgátak, sarkantyúk és egy utkaparó ház javítása került összesen 1132 frt 48 krba. A törvényhatósági utakra ki volt rendelve 52,782 kézi és 69138 Lás napszám, mely utóbbi kiszállított 20616 kavicshalmot hátrálékban maradt 7558 halom. A rendszeresített 15 utőr közül 2 ténylegesen szolgálatba állíttatott a nyén bodzái útvonalon, a többiek csak a jövő tavaszon lépnek szolgálatba, mikor az utbiztosok is kineveztetnek. A szemerja-hidvé/ baróthi utón 8 nagyobb műtárgy építtetett 2787 frt 46 kr költséggel. A nyén-bodza krasznai útépítésre felhasználtatott 13 községből 10,115 kézi és 3962 igás napszám. Építkezésekre kiadatott a közlekedési miniszter ur által utalványozva, összesen 1969 frt 71 kr. A büdösi ut építésére felhasználtatott 9 községből 10115 kézi és 4341 i : ás napszám. Műtárgyakra kiadatott az államkincstár által 2330 frt. Ezen kívül még ki lett adva a) mücárgyakra 242 frt 19 kr, b) sziklarobbantási munkálatok és e célra eszközökre 504 frt 56 kr, c) útépítési felügyeletre, melyből 27 frt 50 kr 1877-re esik, 3x5 frt 96 kr, tehát összesen 3464 fr 99 kr. Az ut készen van a Bálványos-patakáig. IV. A megyei posta és távirdal állapotok kielégítők. Működik a megye területén 13 posta- és 5 távirdahivatal. V. A megyei közadózási állapotok követke zŐleg állottak: Az 1878. évre megállapított összes hátrálék és folyó adótartozás vöt 457,747 frt 67j, kr, ebből az év végéig törlesztetett készpénzül 408,718 frt 62'|г kr, összes hátrálék maradt tehát 49,029 frt 5 kr. Az adófelszólamlási bizottság letárgyalt 410 folyamodványt. A községi adófőkönyvek a törvény követelményeinek megfelelnek. Ezen jelentés rendén felhívta bizottságunk a ma as kormány figyelmét következő nagy fontosságú körülményekre : a) Az 1875. VII. t. c. alapján készített uj kataszteri munkálatoknak — legalább mesénkben — oly roszasá a, hogy a birtokivek teljesen használ- hatlanok lévén, a birtokviszonyok tisztázása helyett azoknak teljes összezavarodása következett be. b) A telekkönyvi hivataloknak és azok személyzetének kevéssége miatt felhalmozódott birtokváltozási ügyeknek leBassubb menete és c) a bírói végrehajtásoknak hasónló hosszadalmas kezelése. VI. Tanügyi állapotok Háromszékmegye 115 községében 126,770 lélekszámmal volt 148 népiskola ; még pedig : államilag segélyezett községi 56, állami leányiskola 1, államil g segélyezett törvényhatósági felső népiskola 3, felekezeti népiskola 88. Tanköteles növendékek száma összesen 19,234, ezek közül iskolába járt 15,302, iskolába nem járt 3932, iskolamulasztók száma 3116, megbüntettetett 179. Tanítók létszáma 263. Az elemi népiskolák évi bevételeinek összege volt 84,780 frt, még pedig tandíjból bevétetett 3222 frt, állami segélyből 29,275 frt, községi segélyből 16,778 frt, egyházi segélyből 28,276 frt, más forrásokból 612 frt, iskola mulasztási dijakból az 1187'8-ik egész tanévben be gyűlt 68 frt 72 kr. Állami tanszerengedélyezésben részesült 12 községi és 2 felsőbb népiskola; azon kívül adakoztak, mint magánosak : Dobay Éerenc távirdatLzt 10 frtot, Stein János kolozsvári könyvárus 24 frt 50 kr értékű könyveket. Az annyi visszaélésekre alkalmat szolgáltatott idei lenes t nitóválasztások megszüntetése végett intézkedések tétettek, hogy ezen tekintetben is az 1868. XXXVIII. te. 1З8. §-a szigorúan megtartassák. Feljelentendőnek találtatott azon körülmény, hogy az 5"]0 iskolai pótadó, a közadóktól elkülönítve szedetvén be, gyakran azoknak rendes beszedése elmulasztatik, mi mindig az illető iskola hátrányara szolgál, mi védett óhajtandó volna, ho;y ezen adónem a közadóval együttesen gyüjtetnék be a kir. adóhiv dalokhoz és onnan adatna az iskolaszékek kezelése alá. Tanfelügyelői ügyforgalom volt az egész évben 1863 darab; a közigazgatási bizottságnál előadott darab 240. Kelt Háromszékmegye közigazgatási bizottságának Sepsi-Szentgyörgyön, 1879. évi január 7-én tartott ülésében. Pül sa József,; főispán. Felhivas Háromszék; lakosságához. A kor intő szava munkára hiv fel, munkára, melynek teljesítésétől függ anyagi jólétünk jelenben, a jövő nemzedéké jövőben s ezeknek alapján e megye szellemi és anyagi felvirágzása. Bár merre tekintsünk a miveit világban azt lógjuk találni, hogy két fővezéreszme uralkodik. Egyik az ; mely szerint igyekezni kell az állam polgárainak s ezek által magának az államnak, állandó és biztos jövedelmi forrást nyitni ; másik az : mely- szerint emelni kell a közmivelődést, mint egyedüli eszközt arra, hogy a nép boldog és megelégedett legyen. E két vezéreszme egymástól elválaszthatlan, a közmivelődés és közvagyonosodás ikertestvérek s hol ezek hiányzanak az a vidék va y ország nem létezőnek tekinthető, bár mennyire le/yen is megáldva a természettől. Nekünk, kiket a természet oly dúsan áldott mes természeti kincsekkel, feldolgozásra váró nyers anyagokkal ; kiknek szomszédságunkban egy egészen ipar nélkül álló ország van, honnan kitűnő nyers anyagot s feltéve, 1кг sajátunk nem volna elegendő — aránylag olcsón szerezhetünk be : csak akarnunk kell s egyesitett erővel a százados mulasztást helyre pótolhatjuk, ha e vidék egy természetes iparának fejlesztését, tökéletesítését és virágzóvá tételét ön magunk és hazánk iránti szeretetünk és kötelességünkből kifolyólag mentői hamarább felkaroljuk. Ez pedig nem más, mint népünk között jelenben is előszeretettel űzött szövés-fonás, mert különösen a durvább nyers anyag ,mint gyapjú még nem fejlődhetett feldolgozhatási nehézségeinél fogva azon tökélyre melyre jogosultsága van s el is juthatna, ha a mosás és fonás stb. munka az eddiginél gyorsabban és tökéletesebben eszközöltethetnék. Mint nyers termelő, term lünk gyapjút, e megyében circa 5 — 800 frt. értéküt, melyből eladunk 2—3 ezer frtra a többit úgy a hogy lehet feldolgozzuk és használjuk; de ezen kevés kivétellel szembe behozunk csaknem oly anyagot, melyet saját nyers terményünkből is előállíthatnánk, 25 --30 ezer forintra. Minő visszás arány ! minő szépen javunkra fordíthatnánk, ha értelem és kitartó munkásság mellett saját magunk java előmozdításáért filléreink összetétele által egy oly szövetségbe állanánk, mely nyers anyagunk bévétele, feldolgoztatása és elárusitasa által a mellett, hogy a munkás kéznek kenyeret ád, saját vagyonát öregbiti s megveti alapját egy saját gyár iparnak. Mert ha valahol van édes hazánkban egy vidék, melyen az iparnak helye, jogosultsága és megmérhetlen jövője van, úgy ez Háromszék és ha szükségességét tekintjük annak, az is csak itt van. Ha nem igyekszünk most könnyen tökéletesíthető iparunknak alapot vetni, a keleti vasút csatlakozása által nem csak a nyers termelés, hanem az ipar teréről is hönnyen leszoriitathatunk, melynek egyedüli okozói mi magunk lennénk. Egyes ember törekvése sikerre nem vezet, az erőket kell itt szaporítani, mert csak ez mivelhet csodákat mindenhol s annál inkább egy kezdetleges ipar terén. Bizalommal hívom fel tehát e megye minden rendű lakosát, kinek e megye iparügye szivén fekszik, hogy egy létesítendő iparszövetség meg alakítása s ennek egy gyapjú mosó és fonoda létesítése iránt tervbe vett alkotása keresztül vitele végett f. hó 23-án d. u. 3 órakor Sepsi-Sztgyörgy város tanácstermében tartandó értekezletre szíveskedjék megjelenni. Többek megbízásából Tarcali Endre, házi iparegyleti titkár. Jelen ügyet annál is inkább ajánlom Háromszékmegye lakosainak figyelmébe, miszerint ez iparág felkarolása által százaknak kereseti forrás nyittatnék, azonkívül a gyapjú termelőnek egy biztos piaca volna, hol az anyagot kétszeresen értékesíthetné, mig most csaknem potom áron vesztegeti azt el. Ha ez ügy felharoltatik, úgy jele annak, hogy Háromszékmegye polgárai a megye felvirágoztatásáért buzgolkodnak, ha pedig a terv elesik, úgy nem az eszme életrevalótlansága, hanem azon körülménynek tudható be, hogy a nagy rész kétségbe vonja annak létesithetését. Binder Lajos, gépész mérnök. Meghív á 8. A házi ipart és ipari szakoktatást terjesztő egyesület választmánya f. hó 25 én cl. e. 10 órakor szokott helyen ülést tart, melyre a választmány t. c tagjait az ügyek fontossága miatt elnöki megbízásból tisztelettel meghívom. Tarcali Endre, t. i. e. titkár.
