Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-03-16 / 22. szám

— 87 Passanante arcát halálsápadság borítja el s tánto- fogva veti magát a karjaiba, hogy börtönébe visz- szakisérjék. Ez alkalommal az ítélettel megelégedett nép sem háborgatta Passanantet. Njílvános köszönet A háromszéki „Erzsébet“ árvaleány nevelő intézet és kézdi-vásárhelyi Stephánie menház ügyében. A jótékony intézetek vagyonának gyarapítása tekintetéből kénytelenek vagyunk időnkint egy egy társas mulatságot rendezni, ho,jy ez utón a köz célra tett szives adakozás s társas együtt lét kedves örömei által az egyes nemes keblű részve­vőknek bár némileg meghálálva legyen. így tartatott sok más fársángi mulatságok között az elől i t közintézetek javára folyó évi február 15 én egy táncestély Kézdi vásárhelyen. Jól esik lelkemnek itt a nyilvánosság terén bevallani s teljes méltányló elismeréssel közhírré tenni, hogy a város vidékéről igen számosán vet­tek részt az estélyen, s ez által és felülfizeté/s ál­tal a köz jót, melynek érdekében az tartatott ne­mes áldozatkészséggel előmozdították. S/ives jósá­gunkért szivünk legforróbb hálája legyen a visszafi­zetés. Szép példájok pedR szolgáljon buzdításul mentői többeknek arra, hogy magoknak hasonló eljárással a közélet terén ilyen elismerésre méltó érdemet szerezni ök is igyekezzenek, mivel a vé­gén is az marad emlékül életünkből, a mi jót máso­kért tehetünk. A legnagyobb elismeréssel kell ez alkalommal megköszönnöm az intézetet nevében. 1. Szőcs Jó­zsef polgármesterné s báli bizottsági elnök urasz- szonynak lelkes jóindulatát, ki csaknem egyedül fáradott nem ismerő s minden nehézséget legyőzni tudó szorgalommal járt el ezen mullatsásr rendezése és sikerülése érdekében A köz jó nevében fogad­ja tőlem a le. őszintébb köszönetét. Szintén ily elismeréssel kell megemlékeznem méltóságos Hollaki Attilla ur nemes indulatu eljá­rásáról is, ki t. i. az én szives meghívásomra az­zal felelt, h gy maga személyesen nem jöhetvén a bálba küld az intézetnek két hectoliter búzát. Ez a valódi humánus lélek tiszteletre buzdító gon­dolkozása. Hányán nincsenek csak itt a megyében, kik igy tehetnének ? s hány van, ki igy teszen ? Szivemből mondok legforróbb köszönetét a nemes emberbaráti tettért, s óhajtóm, hogy a derék férfi, buzdi ására másoknak, javára a közjónak sokáig éljen ! A bál összes bevétele 165 frt. 41 kr. melyből a költségek levonása után marad tiszta jövedelműi 86 frt. ebből 43 frt. az árvaház, 43 frt. a menház javára. Eelülfizetések voltak a következők: B, Szentkereszty Stephánie 5 frt. B. Szentke- reszty Irene 2 frt. Szőcs József polg. mesterné 2 frt. Este a pénztárnál: Kovács János 10 kr. Mol­nár Dénes 10 kr. x. y. 51 kr. Mélt. Pócsa Gyula szolgabiró 2 frt. ifj. Tóth István 1 frt. Tóth Géza I frt. Fejér János Boidánné 20 kr. Kovács Károly keresk. 1 frt. Nagy Béla 50 кг. Nagy Ferenc szesz­gyáros I frt. Kökösi Károly ügyvéd 1 trt. A rendező derék úrasszony, a felülfizetők, s minden részt vevők ismételve is fogadják legme­legebb köszönetemet. Zágon. 1879. Március 2. Br. Szentkereszty Stephánie árva- s menházi elnök. Színészet. Szerdán (március 12.) bérlet szünetben Tóth Ede kitűnő népszínműve a „A falu rossza“ került színre . Jóllehet e darab többé már vidéken sem bír az újság ingerével, a mennyiben minden vándor színtársulat elé szokta adni, mégis szép számú kö­zönséget vont a színházba mi már magában fél- siker volt. Az előadás tekintetbe véve a tekintetbe veendőket általában sikerültnek mondható. Bér­ciné (Finum Rózsi) a kacér menyecskét kellő fel­fogással alakította : énekei, jóllehet ma már min­denki tudja, kinyerték a közönség tapsát, Főleg azon jelenete sikerült szépen, mikor Göndör Sán­dorral a pallónál találkozik. Murainé (Bátki Tercsi) játékán meglátszott a jóakarat s talán ma iikerültebben játszott, mint bármikor, még is hi- inyzott valami, t. i. a bensőség, a szerelemnek azon Tiagasztos érzelme, mely Feledi Lajosért Göndör Sándort eltaszitja magától. Szab óné (Boriska) 1 titokban epedező szerelmes leánykát igen sikerűi­ben személyesítette s pár jelenetében valódi művé­sziességgel játszott. Szakáll a gazdag és büszke alusi parasztot élethiven áilitotta élőnkbe. Bérei na nem volt hangjánál s egész játékán meglátszott íogy ő Göndör Sándort csak muszájból játszódja, 'î y é к i kitűnő Gonosz Pista volt, mig Símén- alvi Feledi Lajos szerepét, a hogy mondani zokták : meglőtte. A többi szereplők nem rontot- ak, de a «ikerben sem nagy részük vám. Csütörtökön márc. 13-án adatott „Moór Ká- oly, a haramiák fővezére“. (Szomorujáték 5 felvo- lásban irta Schiller, ford, Schedel Ferenc.) Schil- ernek egyik nagyszabású tragoediája, melyben a íüvészi compositio, a kivitel szabályosság, az ala- Jùk jellemzetes sajátosságai természetim vonások­on állanak a közönség előtt. Bár a daradót ma az újabb termékek leszorították a színpadról, de még most is szívesen nézzük meg. A legnehezebb, de egyszersmind leginkább kidomborult szerepe Ferencnek van, melyet Szakáll játszott. Talán mendanunk sem kell, hogy 6 úgyszólván minden sorába tanulmányra való mély bensőséggel lehelt életet. A sötét jellem, melyet ritka ügyességgel és hévvel alakított, előttünk állt teljesen a maga visz- szataszitó, undorító valójában. A gyáva bűnöst er­kölcsi gyengeségeibe minden következményeivel fokozatosan láttuk sülyedni. Szakkáll szenvedély lyel játszott s talán enn-k kell tulajdonítanunk, hogy heve gyakran ragadta macával akitörés leg­magasabb phasisaiba, a hol aztán csak néztük játékát anélkül, hogy a gyorsan ejtett szavakat megérthettük volna. A közönség, mely ezúttal a rósz idő miatt igen csekély számmal volt, valódi élvezettel nézte a kitűnő színészt s többszöri kihí­vással, tapsokkal és éljenekkel jutalmazta” őt. Sza- b ó (Moór Károly) ma különösen szépen játszott szerepkörébe, úgy látszik tanulmánnyal hatolt be, a nála szokásos merevségéről sokat kün hagyott s általában megnyerte a közönség tetszését. Ny é к i (Törvénybiztos) ezúttal is komikus volt, pedig nem kellett volna. A törvénybiztosnak ott egészen más hivatása van, nem pedig az, hogy megnevettesse a rablóbandát s azzal együtt a publikumot is. D e- mény (Max Moór) nem könnyű szerepét elég- tisztán és sok utánjárással játszta el. S z a b ó n é (Amália) rokonszenves alak volt. Sim énfalvi (Spiegelberg) mellét természetesen most is verte mintha vezekelt volna, s a dialógusokban mindig koketirozott a közönséggel, mintha mondani akarta volna, hogy ide nézzetek és bámuljátok az én mü vészetemet. A három szál haramia nem érdemli meg, hogy róluk e halyen megemlékezünk. Közön­ség a zord idő miatt nem volt olyan, milyet eddig megszoktunk. Ami az előadás hármoniáját zavarta, az a díszletek hiányában, a magyar kardokban etc; kereshető. Hogy aztán a tisztelt karzat a leg- erzékenyebb jelenetekbe nevetett belé rendesen az már az ő bevett szokásához tartozik. A szinlap szerint ez darab az „általánosul) színpadokon nagy sikert aratott : elmondhatjuk, hogy nálunk is köz­tetszésben részesült. LEGÚJABB. Szeged nincs többó. Szeged, március 12. A katasztrófa éjfél után 2 órakor iszonyú ostrommal lett urává Magyarorsz4g második fővárosának. A vihar oly dühvei törte át viz- árral a gátat, hogy 4 órára a városházát nyal­dosták a habok. A lakosságot nem lep'e meg a gátszakadás, még sem volt senki elkészülve ily vészre, mely pusztitóbb, mint a 38 iki árviz Miniszteri szakértők elismerték, hogy ily ro­hamra csak a Tisza árja képes. Mikor a bősz elem átszakitá a töltést, munkásokat sepert le lábaikról, zsákokat, földdarabokat Iapda gya­nánt fölemelt. Rohamossága miatt lehetetlenné vált a menekülés. A vészharang megparancso- íásakor a főispáán és a polgármester sírva fa­kadtak. Rémes bömböléssel zúgott végig az ár az utcákon Reggel szivszaggató látvány tárult fel szemeink előtt, összeomló házak robaja, gyer­mekek sikoltása között hatoltak a mentők a romok tetején, ládákon, házfedeleken halállal küzdők megmentésére Ennyi menekülő részére ötszörte több jármű kellett volna. Az utcák bu torokkal, úszó házi állatokkal telve, életveszé­lyessé teszik a mentést, mégis óriás erőfeszi- téssel egy e dolgoznak a dereglyések A pes­tiek, -“a »Csongrád* gőzös kapitánya Hadzsí, Gerster igazgatóval százakat mentenek meg a romok közül Nincs utca, a hol két három ház­nál több nyújtana biztosságot. Egész utcák el­tűntek, A Széchényi tér házait és a reáliskolát kivéve egy menedéki hely sem biztos teljesen. A kimentetteket az anyatöltésre és az osztrák államvasut indóházához harcolják; egy részü­ket Vásárhelyre szállítják hajókon, a többiek vagy világgá szélednek, vagy Uj Szegeden át menekülnek. Egész családok hulláit halásszák ki a vizben Az ijedség miatt számosán megbete­gedtek. Anyákat választanak el gyermekeiktől, apákat családjuktól Vízhez tűz is ütött ki; egy mészgyár meggyuladt s egy gyufagyár felrob bánt Félós, hogy a kiket a viz megkímél, míg kimentik, tüzhalá' fogja érni A csolnakok ut­cákon szednek fel fuldoklókat. A házakból egy százaléknál több nem maradt meg. Ekkora pusz­tulás nem ért még hősi küzdelem után népet. Bakayt családjával együtt az imént mentettük meg; gyára táján szál deszkákon, fák tetejen kétségbeesetten segélyért kiáltozók vannak. — Százakra megy a megfuladtak száma. Jöjjetek 1 isza szabályozók megnézni, mivé lett a virágzó, most elpusztult Szeged ! Soha képzelet ennél borzasztóbb katasztrófát nem festhetett Az árnak a Tiszába levezetése védett ma az anyatöitést a mérnökök több ponton átvá­gatják. KÜLÖN FÉ LÉК — Szeged Táros elpusztult ! — Ez a borzasztó csapás, a mire eddig reszketve gondoltunk, bekö­vetkezett a maga irtózatosságában. Az emberi erő­feszítés minden munkája hasztalan volt : a leg- tisztább magyar város, az alföld gyöngye, szive ma hullámok között áll. A rémitő csapást még el sem tudjuk képzelni minden részleteiben. Az ed­digi tudósítások szerint 1500-nál több ház omlott össze, azok közt a kórház is, melyben 500 beteg feküdt. Eddig 400-nál több emberélet esett áldo­zatul. A segítség mindenfelől érkezik a nyomor színhelyére, hol öregek, gyermekek, nők reszket­nek hajlék és élelem nélkül. A pusztulás képe ré­mitő. Az összedőlt házak kitudja hány embert te­mettek agyon ; mondják, hogy 6000 ember szorult benn, kik örökre oda vesztek. A hullámok felett számtalan holttest lebeg, a mentő sajkások az élők halottak összeszedésében már kifáradtak. Segítsé­get a nyomor gyermekeinek ! Segítsetek rajtok, kiket az elemek ádáz dühe nem látogatott meg. ő felsége a király újabban 40,000 frtot küldött le, a kormány 200.000 frtot. Alakuljanak vészbizottsá­gok. Egyesek, egyletek, társulatok indítsanak gyűjtéseket ! A nőegyletek, színház, műkedvelők tartsanak sürgősen gyűléseket és gyűjtsenek miné gyorsabban, minél többet. Az irgalom, könyörület a hazafiasság, a nemzet nevében esedezünk : segít­senek a nyomorultakon ! .Szegednek elvesznie nem szabad,.s a könyörület és hazafiság még meg ment­heti az összerombolt szerencsétlen várost a végpusz. tulástól. Siessünk : segítsünk a nyomorultakon. — Figyelmeztetnek a dalárda alapitó, párt­fogó és működő tagjai a ma vasárnap, délután 3 órakor tartandó alakuló közgyűlésre való meg­jelenésre a leányiskola első oszt. termében. — Iléromszékme^ye közön^ég’ét tisztelettel ér­tesítem, miszerint e megye területén a szegedi ár­vízkárosultak javára rendezendő hangversenyekre, hogy bárminemű előadásokra szükséges nyomtat­ványokat egészen díjtalanul kiállítom, ezzel akar­ván egye’öre hozzájárnlni a hazafias kötelességünké vált segélynyújtás munkájához, Sepsi-Sztgyörgv, 1879. márc. 12-én Pollák Mór, nyomdatulajdonos és a „Nemere kiadója. — Szíredé veszedelme. Az elemek dúlnak, mintha az Isten boszuló angyala működne. Szege­det az árviz, Szerese községét csaknem ugyanazon pillanat és szélviharban a tűz teszi tönkre. 37 épü­let, 27 barom és 5 emberélet esett a lángok mar­talékává. ITir szerint a tűz Szörcsey Boldizsár lak­telkén ütött ki s a szélvihar szárnyán repülve csak hamar az egész községet elboritá. Meg vagyunk győződve, hogy a nyomor enyhítésére törvényha­tóságunk részéről a kellő lépések megtétettek. — Színházi játékrend. Vasárnap március 16. adatik „Kintornás család“ eredeti népszínmű da­lokkal és tánccal 3 felvonásban. Irta Tóth Ede. — Kedden 17-én Nyéki János jutalomjátékául „Piros bugyelláris“ eredeti népszínmű 3 felv. kerül színre, irta Csepreghy Ferenc, zenéjét Erkel E. — Szerdán nem le -z előadás. — Csütörtökön márc. 20-án adják Belot Adolf „47-ik cikk“ cimü 4 felv. drámáját. — Bérei Miksa, a városunkban működő szín társulat egyik derék tagja jutalomjátéka jövő szom­baton lesz. Az előadandó darab a „Két pisztoly“ cimü énekes népszínmű lesz. Felhívjute a t. közön­ség szives figyelmét a tehetséges ifjú színész párt­fogására. — Muszka hivatalos buzgalom. Egy oroszlap Niszni-Novgorodbol a következő furcsa eseteibe széli el: A kormányzót a minap értesítettek, hogy Liszkovo faluban, a mák a jj évi kerületben több g-yanus betegedési és halálozási eset fordult elő- A kormányzó haladéktalanul elküldött oda egy or­vosi hivatalnokot1 Elmúlik nehány nap — a ki­küldött orvostol nem érkezik jelentés. A kormány­zó abban a hiszemben, hogy a kiküldött orvos a pestises helyen talán meghalt, — elküld egy orvosi felügyelőt. Nem küld választ ez sem. Most kormányzó kiküldi Liszkovoba egyik első hivatal­noki. Ez elutazik, s szintén sémi hirt nem ád ma­gáról. Most már a kormányzónak kifogy a türel­me s maga útazik a nevezett faluba. De már ütköz ben, még pedig Makarjer kerületi városában ott találja a két orvost és a hivatalnokot egy korcso- mában dorbézolva, egy rakás kóbor színésznő tár­saságában1 •— Az nï.SőráЧ-világból következő adatokat közöl a „Magyar L.“ : A fővárosban élő ismeretes iizsorások száma több százra megy. A vérszopó nadályok e fajának tagjai több kategóriára oszla­nak. Az első helyet az uzsorások arisztcráciája fog­lalja el, mely csak nagy urakkal dolgozik, arány­lag elég mérsékelt — rendesen 20°/ft-os kamat!'

Next

/
Thumbnails
Contents