Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-02-23 / 16. szám

Az iparos tanulók lontossága

Mindnyájunk forró óhajtása ós soknak dicsé retes közös törekvése, hogy a hazai ipar fejlesztése és felvirágoztatása által egy jobb jövőnek elő- föltételei szereztessenek meg, ha kell — áldozatok árán is. Alig van, a ki kétségbe vonja, hogy egy jólétnek örvendező iparos osztály mind nemzet gazdasági szempontból, mind pedig művelődési tekintetekből biztos alapját képezi az általános gyarapodásnak, következőleg magának a nemzeti erőnek is. Az önálló iparosok szakképzettsége, a segédeknek minden jóra törekvése, a tanulók oktatása, — ezek a legfőbb tényezők, melyekből egy erőteljes, jövőgazdag iparos osztály fejlődik. Nem képzelhetni szakügyes iparost, a ki segéd korában nem engedett meg minden alkalmat és módot saját iparának keretén belül megszerezni mindazt, a mi akár iskolában, akár képző egyletekben, akár jó hirü műhelyek és gyárakban, tapasztalt iparerők vezetése alatt — maradandó kincséül megszerezhető volt,

A jó segéd szakilag elöképzett inasból lesz

Ki legyen inas iparos tanuló ?

E kérdés megérdemli, hogy röviden vele foglalkozzam.

Nem az a kérdés : vájjon ki határozza el magát valamely iparágnak megtanulására ? Ez leg- többnyire családi és egyéni körülmények, hosszabb játszias megszokás, mások kecsegtető példája, az ismeretség korlátolt ága, — vajmi ritka esetben öntudatos kedv és hajlam határozza meg. Hanem az a kérdés itt : vájjon kit fogadjon fel inasul az iparos ?

Tekintve, hogy az iparos tanuló félfogadása napjától kezdve az iparos családjának mintegy tagjává avattatik, hogy az iparos gyermekeknek bizalmas játszótársa, a műhely őre, a segédek tanítványa, az üzlet bemondója, híradója, vásárlója, sőt gyakran eladója is lészen; tekintve, hogy az iparos családi szokásait, modorát, berendezési menetét, az egész üzlet vezetését később, mint szinte önálló, saját műhelyébe átültetni lesz hivatva, következőleg, hogy egy jó műhelynek tiz inasa később tiz jó mühelylyel fogja az ipart gazdagíthatni : ezeket és még sok egyebet kellően tekintetbe véve, közönyös lehet-e az iparosra nézve, vájjon kit fogadjon fel inasul, kinek fia legyen három—négy éven keresztül mintegy kiegészítő része, a családi jeleneteknek tanúja és később szigorú bírája ? — miféle előismeretekkel, mily erkölcsi, mily vallási iránynyal bírjon, a kit tanítani akar iparra, a kit becsületes polgárrá képezni, nevelni óhajt ? Közönyös lehet e az, vájjon testére egészséges, lelkére romlatlan-e a gyermek ?

Ezen szempontból tartóm én az iparos tanuló félfogadását oly fontosnak. Sajnálom az iparost, a ki nem vetve kellőleg számot magával, nem véve mindenképen tekintetbe a fennebb vázlatosan érintett pontokat, bárkit -— talán csak próbára —■ felfogadja az inast, akit rövid időre elbocsátani kén- telenittetvén, az inasnak kárát eszközli, mert vajmi nehezen fogadja fel ismét valaki azt, akit a másik bármi okból elbocsát, sőt maga kárát is vallhatja, hisz a mihaszna inas — elbocsáttatása után előbbi gazdájának legszájasabb rágalmazója.

Ellenben azon iparos, a ki gondosan megválasztja, a kit inasul fogad, nyugodtan ad az ipar megkezdhetésére és megtanulására időnkint oktatást és útmutatást, öröme van és haszna növendéke ipari fejlődésében, maga ipari ismereteit látja mintegy inasában megvalósítva, maradandólag megvalósítva. A jól választott, helyesen vezetett, szakilag és fokozatosan betanított inasok a műhelynek ismertető jelei. „Mutasd meg inasaidat — igy szólt egy munkatört kezű asztalos egyik fiatalabb társához — és megmondom, milyen a te műhelyed s mily rendet tudsz abban tartani “

Az ipartörvény igen határozott korlátot szab az iparos elé, a kit inasul fogadhat, illetőleg a kit inasul tarthat műhelyében.

Fájdalom, — miként sok más, a törvény ezen rendelkezése is teljesítlen marad.

Csak akkor tekinthető a felfogadott gyermek iparos tanulónak, — jobban mondva, a gyermeket csak akkor lehet a munkanap egész tartamára ipari dolgokkal foglalkoztatni, ha 12-ik évét betültvén, a népoktatási törvény e nembeli követelményeinek teljesen eleget tett. Mindé korig az iparos a gyermeket az elemi iskolába tartozik járatni, hogy magának a kellő ismereteket megszerezze.

Hol foganatosittatik a széles hazában ezen törvény ?

A következmény az, hogy ott, a hol ismétlő iskolák léteznek a legtöbbnyire iparos tanulók által látogatva, ezen iskolák nem ismétléssel és további begyakorlással, előhaladással, hanem egyszerűen elemi oktatással foglalkoznak.

Az egyik törvénynek meg nem tartása lehetetlenné teszi a másik törvény foganatosítását.

Kit fogadjon fel az iparos inasul ?

Azt, a ki már az elemi oktatásban részesült ; azt, a kinek kiképzése bármily csekély, de mégis némi alapját birja ; azt, a ki azon reménynyel kecsegtet, hogy az oktatásra fogékony. A többit jókor ki kell zárni a műhelyből : megmentjük ez által a tisztes iparos osztályt azoktól, a kik szégyent hoznak a munkára.

l)r. Szabók y Antal.

Az országhü/ból

A költségvetési vita második napját három szónok foglalta el a ház különböző pártjairól. Orbán Lalázs ur nyitotta meg az ülést a hon veszedelme fölötti félórai bus kongással, melynek ismert hangjai most már nemcsak ijedelmet, de még derültséget sem igen keltenek. Még az előadásának monoton hullámzását megszakító drasztikusabb ki- fakadasok sem igen ragadták meg a ház érdeklődését Annál nagyobb éberségben tartotta a közfigyelmet a kormánypárti padokról Kármán Lajos nagyobb szabású mintegy másfél órai beszédével. A diserlus szónok eloquenciájának sajátságos virágai, kifejezéseinek duzzadozó eredetisége ép úgy érdekelték a hallgatóságot, mint az okoskodásnak soko’dalusága, mely állami életünk minden terén leikereste tárgyait, formulázván ítéletét *. múltra es követeléseit a jövőre nézve. Egyes fordulatainak intenzív humora ép úgy megnyerte még a haragos szélbali padok derültségét is, mint a mily bizton számíthattak találólag alkalmazott aphorizmái és lendületes előadása az általános hatásra. Szövetkezést, a pártok egyesülését ajánlja „a haza egységének és jólétének biztosítására“; egy nagy „nemzeti fúziót, helyesebben nemzeti alliance“ ot kíván „az eszmék nyíltságával“ lefelé és fölfelé, különösen „fölfelé a magasabb sphaerákig“. A kétségtelen élénkség, mely a beszéd alatt uralkodott végtelen apathiába ment át Lukács Béla felszólalásával, a ki jó másfél órán keresztül cáfolta agyon a pénzügyminiszter expozéját, a tisztelt házat, meg akár hányszor a szemmel látható és kézzel fogható igazságot. Bizonyította azt a bebizonyithatlan dolgot, hogy ma roszabbul állunk, mint a hires 60 millió deficites, meg 150 millió függő adósságos időkben ; bajainkra a panaceát nem találja fel a pénzügyminiszter pénzügyi politikájában, de úgy látszik, feltalálja az egyesült ellenzék jólét bizottságaiban — s ezért az erre vonatkozólag beadott határozati javaslatot pártolja.

Az ülés végén a miniszterelnök bejelentette, hogy legközelebb — ha a költségvetési vita időt enged— a ház figyelmét a berlini szerződésre vonatkozólak az osztrák reichsrathban történtek folytán teendő intézkedésre szándékozik felhívni.- G3 Névnapra.*)

P

...................Zs...................-hoz.

— 1

870. február 18 án. —

A nőket gyakran mondják csillagnak.

Te csillag vagy nemed közt, ha vannak. Csillagja egy csendes házi tájnak: Testvéreid s jó öreg atyádnak.

S kiket szeretsz gyöngéden, igazán, Rámosolyogsz azokra fénylőn, tisztán ;

Ha boldogok ők, te örülsz ennek,

Mig ha azok szomorúk, szenvednek : Önbánatod el tudod titkolni.

Mást vigasztalni, kérni, ápolni,

Az a te örömed, boldogságod,

Ha megvigasztalsz egy-egy bánatot. Örömidet elpazarlod mindég S elveszed a mások szenvedését.

Névnapodon azt kívánom néked,

Legyen a boldogság osztályrészed,

Mit annyi szív úgy nem tud érteni :

Ne láss soha senkit se szenvedni !

Ör esi 11 aga légy annak a körnek,

A hol téged igazán szeretnek.

Csillag légy a csendes nyáriéjben,

Hol mindenki boldogan megpihen ;

Egy felhő se takarja el szemed,

A mint őrködsz szeretteid felett.

H. L.

*) Vult számunkból térszüke miatt maradt ki. Szerk.

legújabb.

Konstantinápoly, iebr. 1 7. Dr nápoly kiürítése hétfőn délben kezdődik az Azizich erődnek átadásával. A többi 26 erőd egymásután fog kitirittetni. Az Azizich erőd átvételekor Reuí basa ki fogja ott tűzetni a török lobogót, melyet az orosz csapatok diszlövésekkel fognak üdvözölni A város maulen előkelője és a papi méltóságok jelen lesznek az ünnepélyen Tüttleben tbk Drinápolyból való elutazása előtt Reuf basa és kísérete tiszteletére nagy bankettet fog adni, a melyen a város elöljárósága is jelen lesz.

Bllkim St febr I 7 A nehézségek, melyek a brassó-predeali vasút befejezésének útjában álltak, elhárittattak. A román kormány tekintettel a szerződési záradékra, mely miatt a tárgyalások a magyar kormánnyal már megsza- kittattak, valamint tekintettel a tarifa-kérdésre is engedett a magyar kormány követeléseinek mert a maga részéről magyar engedményekre számit a vercsiarovai csatlakozást ileiőleg.

KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL/)

A harmadik gyógyszertár.

Kézéi■ Vásárhely, 1879 február iS.

А К.-Vásárhelyit felállítandó harmadik gyógyszertár ügye sajátlag közügy lévén, alkalmat veszek magamnak, hogy a tekintetes szerkesztő ur engedelmével — itt a nyilvánosság terén is hozzászóljak.

Ezen ügyben, a mint vettem észre, nagy harc folyik. Vajha e harc a nagy közönség s nem egyesek érdeke szerint dőlne el ! Meg vagyok ugyan győződve, hogy a nagyméltóságu magyar kir. belügyminisztérium egyesek szennyes érdekeit nem fogja támogatni, mindazonáltal félek, hogy a jelenlegi két gyógyszerész eddigi monopóliumát a közügy hátrányára ezután is megtartandja. Félek, mert a jelenlegi két gyógyszerésznek szolgálatában áll egy egész sereg „jóakaró“, köztük a „Háromszék“ boldogtalan szerkesztője is, — a kik a harmadik gyógyszertár felállítása ellen valótlanságok hirdetésével, magyarán kimondva : hazugságokkal, sőt még a rágalom fegyverével is harcolnak. A „jóakarókhoz sorakozott Pap L., Kézdi Vásárhelynek istenben boldogult volt országgyűlési képviselője is, csak azért, mivel a harmadik gyógyszertár jelenlegi kérvényezői az ő vélekedése szerint a közelebbi választások alkalmával nem adtak neki votumot s ellenfelei voltak. Feledi az érdemdús képviselő ur, hogy nehány évvel ezelőtt a harmadik gyógyszer- tár ügye szőnyegen volt, azért küzdött, hogy ennek felállítása megengedtetnék. Oh logika, dicső logika ! Tempora mutantur et nos stb. . . . Ily emberek. kiknek befolyása itt-ott van, a feketét is fehérre moshatják és igyekeztek is, hogy azt megtegyék ; nem rajtuk múlott, hogy az eddig nem sikerült. Valóban a monopóliumhoz görcsösen ragaszkodó gyógyszerész urak jól ki tudták választani embereiket, kiket valamennyien ezen ügyben a vastag önérdek, a dúsgazdag munkadij vagy bo- szü ösztönöz, a közügy rovására. Lámpással sem lehetne városunkban és vidékén olyan embert találni, ki belsőleg a harmadik gyógyszertár szükségességéről meggyőződve ne volna, még ezen „jóakaró“ urakat sem véve ki

Hiába jajgatnak a jelenlegi gyógyszerész urak, hogy már is tönkre vannak menve ; mindenki látja hogy ez nem való, hogy ez csak üres kifogás. — Tudjuk mi jól, hogy Schmidt gyógyszerész ur hajdanában milyen nagy vagyonnal vetemedett hozzánk és hogy a kezdi-vásárhelyi gyógyszertárából meggazdagodott, kőházakat építtetett, külbirtokot szerzett stb. Tudjuk azt is, hogy a másik gyógyszerész ur, ha neki keseredik — a mi nem ritkaság — egy jó nótáért „Józsi“-nak egy tízest ki tud dobni. Tudunk mi még egyebet is, de azt hiszem, elég ennyi is. Ezt sem azért mondom, mintha iri- gyelném tőlök a gazdagságot. Adjon az isten nekik még többet a földi jókból! Hanem mondom azért, mert nem tisztesség tölök ilyen nyilvánvaló tények mellett tönkrejutásról panaszkodni. Tessék hiteles könyveikből évi jövedelmüket kimutatni! Ez nagyon könnyű dolog s el is várható tőlük. — Ezzel azonban bizonyára nem állanak elő, mert az kétségtelenül ellenük bizonyítana.

A „Háromszékének csúfolt nyomtatott papiros egyik közelebbi számában egy Kézdi-Vásárhelyről keltezett, de valósággal Sepsi Szentgyör- gyön a sze. kesztői odúban kelt levélben „Beteges“ nem képes belátni, hogy Ivézdi-Vásárhelytt egy harmadik gyógyszertár szükségesebb és inkább fentartható, mint Sepsi-Szentgyörgyön „Beteges“ valóban beteges ós pedig- úgy látszik régóta, mert az 1870 iki népszámlálásról, melyben K.-Vásárhely széles Magyarországon a harmadik helyet foglalja el az ipar es kereskedelem tekintetében, — mig Sepsi Szentgyörg-y azok sorában a 61-ik helyen következik, kétségtelenül nincs tudomása. Egy ily iparos ós kereskedő város már magában véve is képes volna három gyógyszertár fennállását bizto- sitani, mert az iparosoknak s kereskedőknek van módjuk rá, hogy gyógyszerekkel éljenek s szoktak is szükség esetében azzal élni. Lehet, hogy a „Háromszék“ szerkesztősége pálinkával „kúrálja“ magát s „Beteges“ is sok kuruzsláson esett keresztül, de még ebből nem következik, hogy Kézdi-Vásárhely és vidékének lakossága ugyanazt tenné.

Azt is újságolja „Beteges“, hogy valamennyi vidéki orvos van, mindenik kézi gyógyszertárt tart. Habár ezen állítása sem igaz, elfogadom mégis valónak. Ebből azonban az következik, hogy szükséges egy harmadik gyógyszertár, mert az orvosok kézi gyógyszertárt csak akkor tarthatnak, ha rendes gyógyszertárak egyáltalában nincsenek, vagy kellő mennyiségben nem állíttattak fel.

*) Ezen rsvat alatt megjelent közleményekért felelősséget nem vállal a Sze^k.