Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-02-20 / 15. szám
15. szám Szerkesztőségi boda* . Főpiac, Osulak-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal . Pollük Mór könyvnyomdája, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szenfgyörgy, 1879. Csütörtök, február 20. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap, és a „sepsH Megjelenik ezea Ia]i hete* kint kétszer: Csütörtökön és vneárray Előfizetési feltételek: Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán kuldv« Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... j frt — W. Negyedévre . . 1 frt 5* kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, тад( annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. U Budapest, 1879. február 15 Hasztalan hirdették a magyar ellenzék tollforgató kolomposai, hogy Ausztriában az okkupáció politikája lehetetlenné tette a kabi- nelalakitást. A kormány megalakult. Olyan, a milyen kormány, de végre is kormány, a mely megszünteti — az ellenzék, nagy boszuságára — azt a bábeli zűrzavart, mely Lajtántul lábra kapott. Nincs okunk — Írja az „Ellenőr* — valami különös örömünket lelni az osztrák kormányválság ilyetén megoldásában, de mégis kielégít az bennünket ; mert nem vártunk más megoldást s minden lehetséges megoldás közt ez a legtermészetesebb és a viszonyoknak legmegfelelőbb Ismételten kifejtettük, hogy Ausztriában nem lehet állandó je'legü s megállapított akció-programmal biró parliamentáris kabinetet létrehozni Iiy kabinet c<ak azon esetben jöhetett volna létre, — ha előbb a parliament! válság ér véget s egy kompakt parliament többségre támaszkodhatik vala az uj minisztérium. Ámde ezt a bőszük, — fakciózus ellenzéki szellem megakadályozta. Az alkotmánypárt ellenzéke tetszik magának Falstaffi szerepében. Zászlaját rongyokká tépve, bomladozó, de annál jobban kiáltozó seregével, nagy dolgokra fogadkozva, de minden tettre képtelenül szerepel az osztrák parliamentarizmus színpadán, elkövetve minden politikai vétket, megakadályozva minden jót s útját nem vágva semmi rosznak. Egy kormányt megbuktál ott a nélkül, hogy maga a kormányra képes, vagy bátorsága volna a kormányzásra. A kormány alatt szétmállott a többség a nélkül, hogy a parliament! súlypont máshova nehezkede t s e pont körül parlamenti többség alakult volna A parliament kormányzást a távozó 1 ormányra néz ve lehetetlenné tette a nélkül, hogy ugyan e kormányzást más kormányra nézve iparkodott volna lehetségessé tenni. Ez az ellenzék csúfolja magát Lajtántul alkotmányos ellenzéknek, Ezzel az ellenzékkel csinál magának közösügyet a magyar egyesük el enzék elnevezés alatt létrejött s képzeleti miniszteri tárcák reményére alapított politikai részvénytársaság. De habár az uj kabinet létrejött, a lajtán- tuli parliamenti viszonyok maradnak a régiben Lesz kormány, a melyet nem támogat parliamenti többség ; tde azért még sem marad kisebbségben. A kényszerhelyzet hozta létre s az lógja lentartani az uj minisztériumot azon feladat megoldásában, mely eléje tűzve van. E feladat : fentartani az alkotmányos kormányzás folytonosságát, mig az uj választások megoldják az osztrák parliamenti válságot S az ellenzék, hacsak a józan politikai érzék utolsó parányát is el nem vesztette, kénytelen lesz támogatni e feladatában az uj minisztériumot. Ha akadályt górd tene útjába, lehetetlenné tenné egyszersmind az alkotmányos kormányzást. Érzik ezt az osztrák alkotmánypárt ellenzéki tagjai s tanácskoznak a teendők iránt E tanácskozásokból azonban mi nem vágunk egyéb Jót az osztrák parlamentarizmusra, mint pusztán csak azt, hogy az ellenzék komolyabb elemei felhagynak a fakciózus ellenzékieskedéssel oly kormánynyal szemben, mely a jelenlegi súlyos viszonyok közt az alkotmányos kormányzás megmentése céljából vállalkozott a nehéz szerepre. S ennyi már elég, hogy a lajtántuli parliamenti válság ssabályos és minden rázkódás nélküli lefolyást nyerjen. Azon rövid időtől, mely a birodalmi tanácsi választásoktól elválaszt bennünket, nem remélhetjük e válság megoldását. Az alkotmánypártot belső egyenetlenségei sokkal inkább dekomponálták, hogy- sem e pártot bármely földi hatalom rekonsru- álhatná. — Az uj választások fogják képezni a tisztitó tüzet. Ha életképes az alkotmánypárt : selejtes elemeinek leválása után kompakt tömegben jelenik meg az uj parlamentben Ha nem életképes: megsemmisül s uj pártalakulásnak ad helyet Mi tehát, bármily szívesen üdvözöljük 'a Stremayr-kabinetet, az uj választások előtt nem tarthatjuk végleges jellegűnek. Ha az uj par- liementben gyökeret ver, csak akkor fog megállapodott jellegre szert tenni. Az ellenzéki sajtónak, mely nagy gyönyörűségét leli a zavaros ál’apotban s igy esküdt ellensége a minden kibontakozásnak, sehogyse tetszik a kormányválság ilyetén megoldása. — Majd eljön nemsokára Hohenwart ! — kiált fel egyik legböszültebb egyesült ellenzéki közlöny. Igenis teljesülhet deliriumos óhajtása. Eljöhet Hohenwart, sőt eljöhetnek az alkotmány esküdt ellenségei is. A Lajtántul és innét áskálódó fakciózus ellenzék mindent elkövet, hogy eljöjjenek. Hogy eddig el nein jöttek, azt annak köszönheti Ausztria, hogy az alkotmányosság sokkal mélyebben van megalapitvn a monarchiában, semhogy azt megdönthették volna az ellenzek részéről vak diihvel intézett rohamok. De ha a jelenlegi állapot tovább tart, ha az alkotmánypárt mellett lehetetlenné lesz a kormányzás, valóban előtérbe nyomulhat Lajtán túl azon kérdés, mivel az alkotmány barátai lehetetlenné teszik az állam minden funkcióját, lehetetlenné teszik magát az alkotmányos kormányzást, nem kell-e kísérletet tenni az alkotmány ellenségeivel ? Szerencsére azonban Ausztriában nemcsak alkotmánypárt, hanem az alkotmányt féltő és ahoz rendithetlenül ragaszkodó népek is vannak E népekre nézve nem mindegy, hogy üres jelszavak, személyes tekintetek s pártoskodási viszketeg miatt maga az alkotmányosság kerüljön kockára A lajtántuli választók kebelében már megindult a reakció az alkotmánypárt ellenzéki töredékeinek üzelmei ellen. E választók Ítéletet fognak mondani az alkotmánypárt felett ; mert inkább akarnak alkotmányt alkot- inánypárt, — mint alkotmánypártot alkotmány nélkül. . Az alkotmányos frakcióknak az uj kabinettel szemben követendő magatartásától függ, — hogy ez Ítélet ne legyen az alkotmánypárt halálos itelete * Az ő Felsége elnöklete alatt Becsben tartott közosminiszteri értekezleten, csak azon két előterjesztés állapíttatott meg, melyek a 60 millió hitelnek 1878 ban történt túllépése-s az okkupáció 18- 79-iki második félévi kiadásai tárgyában fognak a delegációk elé terjesztetni. Más előterjesztéseket a közös kormány a delegációknak nem fog tenni. * A főrendiház február 15-én tárgyalta aköl- csöntörvényjavaslatot s nagyobb vita nélkül általánosságba n úgy mint részleteiben, elfogadta. A képviselőház is tartott rövid ülést. Letárgyalta a kérvényeket s meghallgatott egy csomó interpel- látiót. * A delegációk e hét folytán, — legkésőbb a hét végére ismét összehivatnak Budapestre. A közös kormány most állapítja meg előterjeszteseit a delegációk elé s a mint látszik, Tisza miniszterelnök ur bécsi útja részben ezen ügyekkel is állott összefüggésben. Az előterjesztések végleges megállapításában való részvétel végett Szapáry gróf pénzügyminiszter szombaton Bécsbe utazott. A boszniai adminisztrációra vonatkozó kérdésekben — az osztrák kormányválság elhúzódása miatt — ezideig nem jöhetett létre a két kormány közt megállapodás. Valószinü, hogy ezen ügy is a delegációk ülésezése alatt fog a két kormány közt Budapesten elintéztetni. Az ezüst forgalomba hozatala. A lapok értesítettek a bank főtanácsának ezen irányban tett intézkedéseiről. Mint a „B. C.£‘-nek írják, a főtanács kimondta azt, hogy ez intézkedése nem tekinthető a bankjegyeknek ezüsttel való beváltása gyanánt, mire a bank ez idő szerint nem köteles, hanem egyszerűen ezüstnek bankjegyekért történő alpari eladása gyanánt, mire a bank alapszabályai 57. szakaszának értelmében fel van jogositva. A bankfiókók — készletükhöz képest — hasonlóképen ezüstpénzt fognak kiadni. Végül a főtanács abban állapodott meg, hogy a giroforgalomban ezüstben történő fizetéseknél 15-étől kezdve '/л7» százalék provisió szedessék bé. A román püspöki küldöttség Bécsben. A la pok már közölték a választ, melyet ő Felsége a görög keleti román zsinat és konzisztóriumok küldöttségének adott, midőn ez február 13-kán a magyar nyelvnek az elemi iskolákban kötelező tantárgyként való behozatala ellen kérvényt nyújtott át ő Felségének. A küldöttség — mint a „B. C.“ értesül — a következő tagokból állott : Román Miron, érsek-metropolita, Popasu János, karansebesi püspök, Matianu János, aradi püspök, Popea Miklós, nagyszebeni archimandrita, Tierani János, lip- pai esperes, Andrievics Miklós, karansebesi esperes, Doda Traján, vezérőrnagy, Kozma Partén s Strevoiu Miklós, országgyűlési képviselők, Popo- vics Elek, szentannai, Radulesku Szilárd, lugosi és Rottáriu Pál, temesvári ügyvédek. A küldöttség vezére, Román érsek, a kérvény átnyujtásakor a következő szavakat intézte ő Felségéhez : „Császári és apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb urunk ! A magyarországi és erdélyi görög-keleti román egyház püspöki kara, az illető egyházmegyei konzisztoriumok küldöttségeivel egyetemben híveink reális szükségeinek megfelelő közművelődés érdekében hódolatteljes tisztelettel bátorkodik Felséged legmagasabb trónjához azon legalázatosabb kéréssel járulni, hogy Felséged kormánya által köztudomásilag már elkészített ama törvényjavaslattól, mely a magyarnyelvnek mint kötelező tan • tárgynak az elemi népiskolákban való behozatalát célozza, a legfelsőbb előleges jóváhagyást megvonni leg'kegyelmesebben méltóztassék, annyival inkább, mert egy ily törvénynek esetleges végrehajtása — egyéb legyőzhetlen akadályok mellett a nyelvük és nemzetiségükre féltékeny híveinknek benső nyugalmát megzavarná. A midőn e részben legalázatosabb felterjesztésünket Felségednek legmélyebb hódolattal átnyújtani bátorkodunk, megragadjuk az alkalmat, hogy egyházunknak Felséged legmagasabb személye, Felséged trónja és a haza iránti legloyalisabb érzelmeit élő szóval is kifejezzük.“ Az orosz-romín konfliktus még mindig a tárgyalások és éles jegyzékváltások stádiumában van. Mialatt az orosz sajtó szokott modorában szenvedélyes harcot folytat most már nemcsak Románia, hanem Ausztria-Magyaroszág ellen is, melyet a fél- hivatalos „St. Petersb. ATjedomosti“ azzal vádol, hogy ravaszul fölidézte az arab-tabiai kérdést, mert ekként akarja Romániát a maga részére megnyerni, — azalatt maga az orosz kormány még inkább komplikálja a kérdést azzal, hogy kapcsolatba hozza a román kormánynak a pestis ellen tett intézkedéseivel, molyekben Oroszoszág „boszantását“ látja. Nemcsak Románia, hanem égész Európa érdeke követeli pedig, hogy épen ez óvórendszabályok fen tartásában a román kormány ugyanoly szilárdságot tanúsítson, mint. a politikai kérdésben. IJjabb hírek megerősítik, amit már minap jeleztünk, hogy a bukaresti kabinet a vitáspont birtokát oly nélkülözhetetlennek tekinti, hogy nélküle a Dobrudsát megtartani nem hajlandó ; ezt egy hosszabb emlékiratban, melyet külföldi ügynökeihez intézett, a hatalmaknak is tudomására adta. Még mindig remélik azonban, hogy a nagyhatalmak közvetítésének sikerülni fog a vitát békés utón elintézni ; Oroszország javaslatát, hogy a román csapatok vonuljanak el két kilométernyire Arab-Tabiától, Bukarestben eddig még nem fogadták el s a legújabb táviratok szerint most Franciaország azt indítványozza, hogy a kérdés a kontsantinápolyi nagykövete értekezlete által döntessék el ; Olaszország, hirszerint, már elfogadta ez indítványt és valószinü, hogy ha a közvetlen megegyezés Bukarest és Szentpétervár közt 11
