Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-12-25 / 103. szám

Azt irja uraságod : epébe mártott tollal írtam. Ha úgy érti ezt, hogy keményen írtam, úgy igaza van; de még sem voltam úgy felgerjedve, mintáz én tanító "mesterem mikor Jeruzsálembe felment s a templom pitvarában a kalmárokat, galambárusokat és pénzváltókat megpillantotta, mert ő nem epébe mártott tollat, hanem ostort ragadott .... pedig a tulajdonjog- szentségét megtámadok tábora egy cseppel sem áll hátrább, mint a kik az imádság házát latrok barlangjává tették.

Azt irja továbbá uraságod : „szüksége van az az okosabb emberek tanácsára, hogy ne engedjék meg nekünk, ha történetesen olyan félrelépést akarnánk elkövetni a miért gyermekeink, unokáink sírva kísérnének a koporsóba.“ Uram, hát még továbbra is kell az okosabbak tanácsa ? Hisz húsz évnél több, hogy tanácsolnak az okosabbak s e miatt nem tudunk haladni, ott állunk ma is a hol a inádi zsidó Azok az okosak igenis fel tudják használni politikai tökének a mi ügyünket pártalakulások- s képviselőválasztásoknál.

Kóré ur ! ugyan ne legyen annyira érzékeny, hisz az a legszebb temetés, a hol legtöbben, ahol minden ember sir, sőt a régi rómaiak pénzenfo- gadott siratókat vettek fel, hogy a temetés nagyszerűségét annál inkább emeljék.

Menjünk tovább, azt monja Kóré ur : „Csulak ur olyan tanokat hirdet, melyek után a müveit világ minket elitéi.“ Ez a passusa egy adomát juttat eszembe a czigányról. Egyszer egy móré lovat lopott s a törvénybiró elébe került. — Na hallod-e lovat loptál, most megszorulsz. — Tagadom uram — szól a móré. — Hogy mered tagadni, mikor szemedbe valják hárman, hogy loptad. — Ja uram ! ezek csak hárman vannak, én pedig háromszázát is állítok elő kik megesküsznek, hogy nem látták mikor én loptam. — Épen igy a mi ügyünkben is; a kik a kerítésen kívül állanak Ítélhetnek bármikép, azoknak ítélete olyan, mint a czigány tanú, nem nyomatékos ; mig azok kik a kerítésem belül vannak jót állok, hogy engem az én tanomért el nem Ítélnek s ez nekem elég megnyugtató.

Még egy állítása van mit nem mellőzhetek. Kóré ur ezt irja : „avagy nem gondolta-e meg tiszteletes ur, hogy a székelység felkapott nemzet mások előtt. No ezen dicsőségből mit se kérek. Eelkapatott gyermek, felkapatott ember, felkapa- tott nemzet, isten legyen veletek. Bevégezhetném nagyon is hosszúra nyúlt czikkemet, mert hát máskorra is kell valamit hagyni, egy adomával ; de tárgyánál fogva csak alkalmazom rá azt, hogy ura- ságtok a maguk részjutalékukkal mit tesznek, az az urak dolga ; hogy én az enyémmel mit fogok tenni, az az én dolgom, kogy rajtunk kívül mások is a magukéval mit tesznek, hagyjuk el, hogy tegyen az is az ők dolguk. — Isten önnel a viszont t alálkozásig.

Csuiak Zsigmond.

VIDÉKI ELET.

Bálon, 1879 deczember 21.

Bölöni székely férfiak, nemcsak ifjak, hanem középkorúak is.jnyolczan zenetársulatot alakítottak, önként határozván reá magukat; és ennek még alig egy havi ideje s már is oly feltűnő eredményét mutatták fel folyó december 16.. 17. és 18 án, a miről meggyőződni csak személyes jelenléttel s nemcsak meghallgatással, hanem felfogó ráfigyelés- sel lehete.

Ugyanis vizsgálva köri egyházainkat, 16 ikán | este érkeztem vizsgálószéki társammal Nagyajtá- }

! ról Bölönbe. Nem tudtunk semmit sem a keletke- j ! zett zenetársulatról, sem arról, hogy az magát a ;

I vizsgálószéknek előadással bemutatni készül. Mig j az illetőkkel — kik azt tudták, de elhallgatták, !

I hogy meglepetve legyünk — az egyik szobában |

: folytak a találkozási szóváltások, a mellékszobá- ' j ban letelepedvén a zenetársulat, rákezdett egy elödasi darabra. A két szoba közötti ajtó betéve lévén, sőt gond lévén rá furditva, hogy rákezdésig I meg ne nyíljék, a zenehang nem tűnt fel akkorá- I nak, mint volt valóban; gondoltam csehek lehettnekl Ekkor az ajtó megnyílt kissé s a hang nagyobb i lett. < )damentem s megpillantottam a nyolcz hely- j , heh zenészujonczot, még pedig jó hangszerekkel,

1 élőkön egy ütemező tanítóval. A zenészek a han- I gokat jól adták ki ütemes pontossággal, holott egy hó nap alatt tanultak még s abból 18 napnál töb- I bet nem. Bámulandó előmenetel ! Érezhető volt, ‘ hogy odaadás! hajlammal tanultak. Éltökben addig semmi zeneszerrel nem volt dolguk. Több apró darabot adtak elő s mindazt jól.

A nyolcz hangszert Budapestről hozzatták, körülbelől 200 frton. Tanítójuk egy szomszéd szász- j magyaró fi. magánzó : Maurer János, tehetséges zenemester, ki mind a 8 hangszerrel nemcsak gyakorlottan bánik el, hanem a hangjegyeket is igen könnyen tudja betanítani s a szerepeket lehangje- gyezni, valamint értelmes zenedarabszerkesztő is.

Másnap három halott temettetett el, — ezek egyike volt a zenetársulat egyik tagjának gyermeke, kinek végtiszteletén szerepelt a zenetársu lat, kivéve a gyászapát, kit a zenetanitó helyettesített. A nagyközség aprója, nagyja oda sereglett a gyászkisérethez.

Deczember 18 án este viszont zenei búcsú- tisztelgéssel jelentek meg a vizsgálószék előtt.

Megérdemli elsorolnom a zenészeket is hangszereikkel, mint székelyrendü ritkaságot: ifj. Sikó István Es nagy sipolával, Tana Áron Б kis sipo- lával, Máté Mózes C prim szárnysippal, Bedő 1st ván C alhangu szárnysippal, Szolga Mihály és István F fenhangu szárnysipokkal, Kisgyörgy Ferencz G trombitával, Tana István F bombardonnal.

Mondám s ismétlem, hogy ez meglepő kedves társulat székely emberekből. A telet igazán hasznosan töltendik. ч Tanítójukat maguk fizetik havonként 20 írttal. Éljenek !

S másutt is ezt tenni nem lehetne ? A zene léleknemesifő Tanulj zenét s finomul Ízlésed. És ez jobb, mint a sok hivalkodás és kicsapongás.

K. M.

KÜLÖNFÉLÉK.

— A sz e г etet ü n n e p e köszön tuti be olvasóinkhoz. A humanitás ünnepét üli ma a ke- resztyénség; bekopogtat a szeretet angyala ma a palotákba és pórkunyhókba, visz magával békét a családok tűzhelyeihez, áldást az emberek közé. — Rég volt, mikor az első dal megzendült ama kis jászol mellett s azóta minden évben ujraszületik, meg-megujul bennünk a szeretet. Vigyen áldást. — vigyen békességet a karácson! angyal olvasóinknak !

— Karácson harmadik napján — szombaton — állítja fel a sepsi szentgyörgyi jótékony- czélu nőegylet a szegények karácsonfáját a várostyéni és emberi erényeidet is. — Még egy angyal kétes árnya lebben el a karácsonfa fölött : kit e földön úgy hívtak : fájdalom gyermeke, kinek itt csak sírását hallottuk, az első mosolyt az ég angyalai látták ajkain. Korán elköltözött angyalom ! nehogy elhívd kis testvéreidet ; hisz lásd, ezek most itt olyan boldogok még, hogy te sem vagy boldogabb az egekben.

Mind együtt vagytok szeretteim ! Jertek boruljunk le mind a szeretet oltára előtt, áldozzunk együtt a szeretet istenének ; zengjük el az angyalok dalát : „Dicsősség istennek a magasságos menyekben . . !" Adjunk hálát az istennek megmérhetetlen áldásaiért, adjunk hálát örömeinkért, adjunk hálát fájdalmainkért, mert „azoknak, kik az istent sreretik, mindenek egyaránt javokra vannak “

Vájjon van-e a földön olyan keresztyén csa Iád, melynek ma este ne volna ünnepe ? Vájjon van-e olyan elfásult, hideg szív, vari e olyan sötét elborult elme, van-e olyan elkárhozott nyomorult lélek, melyre a karácsonéji. csillag egy világitó és melegítő sugárszálacskát ne küldene? Van-e olyan Kydgyhbaílan fájdalom, bánat és keserűség, me lyet a szeretet angyalai ma — ha bár pillanatig is — föl ne vidítanának, meg ne enyhítenének ?

Csitt !... Csitt ! . . Csendesen !

A ki milliók fölött uralkodik zsarnoki hatalommal kénye-kedve szerint, nem szereti.a zajt, — parancsszavára milliók nérnulnak ei ; a kegyetlen zsarnok, a dölyfüs kényur leszállóit trónjáról, megalázza magát a szeretet királya előtt. Hagyjátok, csendesen hogy imádkozzék, hátha a szeretet angyalai beszálnának szivébe.

Csitt !... Csitt !... Csendesen ... !

A nemes szívű uralkod ó pár, kik népeik bol jj|

dogságára szentelték életökec, ma lerázzák válla- ikról a milliók fölötti gondokat : a mai estét csa- láduknak szentelik, hogy érezzék ők is azt a boldogságot, a mely közös a királyokkal és a koldusokkal.

Csendesen ... !

Az uzsorás, a tolvaj, a rabló, a gyilkos, az áruló, a cselszövő, az istenkáromló, a fajtalan dobzódó, a kárhozat mindenik ördöge — felhagynak üzelmeikkel, leteszik a gyilkos fegyvert, a méreg- poharat, a gonoszság hálóját ; — ha megkondul a karácsoni estharang, a nemtelen emberi szenvedélyek ördögei odujokba rejtőznek. A kik raboltak, most adakoznak ; a kik gyilkoltak, most sebeket kötöznek ; д kik káromkodtak, most imádkoznak; az áruló, a fajtalan dobzódó, a nemtelen, irigy boszuálló — most mindenik vezekel, ha van családi otthona ; karácsonfát állít : várja az angyalokat. Szeretetnek jóságos angyalai, szálljatok alá, maradjatok állandóan a szivekben : ne engedjétek a kárhozat ördögeit visszatérni !

Csendesen ... !

Lábujjhegyen, nesztelenül közelítsetek ; a hely hová vezetlek, szent hely . . „oldjátok meg saruitokat“. Itt egy jámbor földművesnek, amott egy szegény iparosnak szegény hajlékába viszlek. — A fáradságos munka, a nehéz küzdelmek után, eljött a nyugalomnak, a békességnek ünnepe. Hogy örvendeznek a jászolban született szegény Jézus szegényes ajándékainak, a ki igy szól hozzájok : „munkálkodjatok, mig nappal van, mert eljön az éjszaka, midőn többé senki sem munkálkodhatik.“' Munka után édes a nyugalom, édes és tápláló az izzadással szerzett barna kenyér. Isten előtt nincsen személyválogatás, előtte minden nemzetségház dísztermében. A bejelentett szegénysorait gyermekek közül mindenik részesül némi adományban^ a mivel a jótékonyság a szükségen segíteni vélt.

A lélekemelő ünnepélyen résztvenni kivánó közön, ség személyenkint 20 kr. belépti díjért szerezheti meg azt, hogy osztozzék a szegény gyermekek örö. mében a szeretet ünnepe alkalmából. Szives ada. kozások a megelőző napig köszönettel fogadtatnak.

— A s-szentgyörgyi nőegylet által 1880 január 10-én tartandó bál alkalmából, a melyre a rendezőség elnökéül br. Apor Gábor urat nyerte meg az egylet, — következő meghívás bocsátatott ki. Meghívó. A s.-szentgyörgyi jó tókonyczélu nőegylet saját pénztára javára az 1880- ik év január 10 én a városház dísztermében zártkörű kartonbált rendez. Jelszó : Egyszerűség ! Belépti dij személyenkint 1 frt. családjegy 3 frt; belépti jegyeket a meghívottak előre válthatnak Fogolyán Kristóf ur kereskedésében, este a pénztárnál. Egyúttal tudomására hozzuk a t. közönségnek, hogy ha netán az erre igényt tartók meghívást nem kaptak : szíveskedjenek ezt Bogdán Arthur egyl. pénztárnok urnái reklamálni.

— A kar á cső ni ünnepek alatt városunkban az ev. ref. egyháznál BŐhm József gymn. tanár ur leend a legátus.

— A rövid farsang bálkronikája elég hosszúnak ígérkezik városunkban. A. többi közt a sepsi szentgyörgyi ev. ref. egyház javára is rendeznek egy csinos bált, a melynek látogatottsága reményleni engedi, hogy egy lépéssel közeledünk az újból építendő templom tervének a papirosról a valóságba való átviteléhez, a mire ez idő szerint az áldozatkészség mellett még mindig hiányzik a fődolog, a szükséges pénzösszeg. Amint értesülünk a korcsolyázó egylet is szándékozik bált rendezni. Szent Halifax könnyű lábú tisztelői, megvagyunk győződve, a parketten is csakúgy si- kamlanak tova, mint Pozeidon befagyot birodalmán s igy hirmondónak sem marad senki a szép nemből a ki — ha zöldségtermeléshez jól ért is — fogalommal birna arról, hogy mi az a petrelzselyem — árulás.

— Meghívás. A gróf Schveinitz Gyula ur által kezdeményezett Háromszék-barczasági vasút ügyében f. hó 29-én délután 3 órakor a város tanács termében tartandó értekezletre tisztelettel meghívok minden érdeklődőt. Kelt Sepsi-Szent- györgyön, 1879. decz. 23-án. P о t s a József, főispán.

— Meghívás. Az „Erdővidéki Népbank“ tagjait 1880. évi január 21-én tartandó közgyűlésre azon figyelmeztetéssel hívom meg', hogy az igaz* gatóság ekkor fogja jelen évi pénzforgalmáról számadásait bemutatni s netaláni indítványok i* ekkor tárgyalhatók. — Baróth, 1879. decz. 20-án. Török Aron, a népbank titkára.

— Nulla dies — farkasok nélkül. Káinok községében sok szép makkos sertés járja az erdőt. A múlt napok egyikén a csordától

1 különvált 9 darab disznót közrefogta 4 ordas és gonoszul megcsufolta. Az odasiető pásztoroknak alig sikerült lövéseikkel tovaszalasztani a ragadozó bestiákat. A megtépett 9 disznó a kiállott ijjed- ség folytán toronyirányában rohant be a faluba, a hol szegények asylum helyett zsúpra találtak : szívtelen gazdáik megkéselték s farkasgyomor helyett embergyomorba jutottak.

— Az ilye falvi „ifjúsági önképzőkör“ f- hó 26-án hangverseny nyel összekötött szinielőadást

bői kedves, a ki az ö parancsait teljesiti. Égnek jóságos angyalai : munkásság, szorgalom, takarékosság, mértékletesség, józanság, egyszerűség, csa. ládi szűzies erény, ti' az isteni kegyelemnek, sze. retetnek jóságos angyalai, vegyetek állandó lakájt magatoknak a szegény munkás nép kunyhóiban 1

Zug a vihar. Fagyoskezeivel csapkodja, rázza az ajtót és ablakokat; a kik ott künn zakatolnak, azok az égnek haragos angyalai ; azért jöttek, hogy rázzanak fel minket a boldogság álmából, hogy halljuk meg, hogy ott kün szegény árva dideregve, félig megfagyva esdekel egy konyörfalatért, egy darab rongyért, egy hasáb fáért, egy fillérért ; mert othon édesanyja a szegény özvegy az éhha- lással küzd. vjh milyen sokan vannak ilyenek és ezekhez hasonlók ! Oh hány szegény, nyomorult van csak a mi körünkben ? ! Az idvezitő azért jött el, azért szenvedett, azért halt meg ártatlanul, hogy ezeknek ügyét felkarolja. Nem vagyunk keresztyének, nem ünnepelhetünk keresztyénekhez illő karácsont, ha ezekről megfeledkezünk í -g

Ha 4kissé kevesebb fényűzéssel állítunk karácsonfát gyermekeinknek ; hogy ha karácson! ajándékainkat kissé takarékosabban vásároljuk és osztogatjuk ; hogyha nem feledkezünk meg a szeretet istenéről és önmagunkról : egy falat kenyeret, egy fillért, egy ócska ruhát, szeretetünk- nek egy-egy morzsácskáját elvihetjük mindnyájan a közös kerresztyéni szeretet oltására. így aztán a szeretet jóságos angyalai ezután is áldolag fognak a mi családunkra alátekinteni.

H-y.