Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-21 / 102. szám
— 40S A védtör vényja vaslat megszavaz á- J sa még most sincs biztosítva. Az osztrák képvise- 1 lóház haladó pártja elhatározta, hogy ragaszkodik régi álláspontjához és club-kérdésnek nyilvánította ezt a határozatot. A liberális clubnak eddig csak néhány tagja szánta el magát arra, hogy pártolni fogja a kormány javaslatát, és szintén csak nehány tagja arra, hogy nem fog szavazni. Vagyis eddig olv kevés eredménye van Taaffe erőfeszítéseinek, hogy még sok szavazat hiányzik a kétharmad többséghez. L ondonból jelentik, hogy az angol kormány is visszautasította a pétervári kabinet azon követelését, hogy együttesen lépjenek föl a hatalmak Gusinye és Piává átadása ügyében. Úgy látszik, hogy a többi hatalmaktól sem kapott kedve zőbb választ az orosz kormány, mert a konstanti- j nápolyi dipiomatiai orosz ügyviselő azzal fenyege- : ti a portát, hogy Montenegró erőszakkal is hatal mába fogja keríteni a két kerületet, ha nem siet a porta az átadással. Risztics feláldozta ugyan Jovanovics pénz- j ügyminisztort az ingerült közvéleménynek, de az j ipar szabadalmi adóról most sem akar lemondani, j és igy valószínűleg ezután is tartani, sőt még nö- ! vekedni fog' az elégedetlenség. Az elégedetlenséget még az.is táplálja, hogy az 1876-ban ideiglenesen elrendelt censurât még most is füntartja a kormány. A sajtótörvény helyreállítását most a kormány iránti hü többség is követelte a föliratban. Risztics kormányelnök csak úgy fogja fön- tarthami magát, ha jobb erőkkel fogja kicserélni Tuzakovics belügyminisztert és Matics igazságügyminisztert. P é t e г V á г о n újjá fogják szervezni a rend- őrminiszteriumot és Suvalov grófot állítják élére. £ minisztérium föladata lesz, hogy kiirtsa a nihilistákat. Azon hírek közül, melyek az orosz diploma^ tai közökben készülő változásról keringtek, eddig az valósult meg, hogy Novikov, berlini nagykövetet konstantinápolyi nagykövetté nevezte ki a czár. A közös költség. A közös kormány 15 füzetre nvmő előterjesztéseket tett a delegációknak. Ezek elseje a közös kormány költségvetése 1880 ra A többieknek tartalma ez: A kö/ös külügyminisztérium költségvetése. A kö/ös h tdügyminiszterium kö ts'!,gv tése Álló hadsereg rendes é- rendkívüli szüvsév létéi. А Ъ I fVl tOn;>ûrû. 7at cvülroÓQ-loto«. A budi Н ИЦ IC* s/etre megáján andó póthitel Az okkupáló hadsereg rendes é- r ndkr üli szükség t-, \z 1877 iki hitelmarad vá' vük elszámolása h táridej uek m< g- hos zabbit ás 1 ■ delegáció h-.t-.<.ro -.at aim válaszok, л vözi pé ü у merni terium к íltségvetése. A közös számszék költségvetése.• Az 1877. közös zárszámadás. Az 1878 iki közös kiadások és bevétettek kezelési számadása. A közös minisztériumok 1880. évi költségvetési előirányzata a következő : Szükséglet : Külügyminisztérium 4.108,655 frt. rendes, 50,8,35 frt. rendkívüli. Hadügyminisztérium 97.883,050 frt. rendes, 4.479,683 frt. rendkívüli. De az írástudók, poéták, a kultusminiszterium tagjai, mind a törlés mellett nyilatkoztak s hű maradt a sajtó Kapisztránusa, Szabó Imre is És nem volt a balpártnak még soha annyi szavazata, mint ezúttal. Egész kis örömmámor volt a sokasodás fölött s velem majd megfizettették azt a pezsgő- mennyiséget, melyet a diadalmas indítványok, határozatok sikerhősének fizetni szokás. En megelégedtem a kézszoritásokkal s föltettem magamban: hogyha még egyszer képviselő leszek, a ezél anyagi eszközeire is figyelmezek. Újra megválasztottak. — Az uj választásnál a baloldal nagyon megnőtt. Gróf Andrássy azzal vigasztalta magát, hogy a jobboldal sokat elvesztett az „ embonpoint “-jából, hanem igy majd mozgékonyabb, erélyesebb lesz. Éti a hogy csak lehetett, vendéglőkben, a folyosón mindig propagandát csináltam a bélyeg- eltörlésnek. Csak Lónyay Menyhérttel, kivel (a „Bolond Miska“ nyájasságai miatt), nem voltam ép oly jó viszonyban s kinek kezében az egész ügy feküdt, nem siettem találkozni. Egy szép nap azonban, mikor a miniszter ur átjött hozzánk a baloldalra, Ivánka Imrével beszélgetni, mégis csak odamentem mellé, intézvén hozzá ezt a kis inter- pelíácziót: — Mikor méltóztatik, —- Ígérete szerint, __ eltörülni a hirlapbélyeget? Mire ő beszélgetését gyorsan félbeszakítva, fejét ingerülten hátraforditá és csak ennyit mon dett, hogy : — Semmikor. Erre én azt feleltem : — Tehát a bélyegtörlési törvényjavaslatot magam fogom holnap a ház asztalára tenni. Lónyay izgatott arczczal távozott a baloldalról, én pedig másnap benyújtottam a rövid törvényjavaslatot, melyet az ellenzék hangos éljenKözös pénzügyminisztérium 1 870.898 frt. rendes, 1050 frt. rendkívüli. Számvevőség 126,421 frt. szükség főösszege tehát, re.ules és rendkívüli együtt 108.529,592 forint. A fedezet : Mind a hárem közös minisztérium jövedelmei : 3 343.751 frt. Netto szükséglet tehát összesen : 105 185,841 forint. A határvámjövedék összesen 28.702,500 írttal , lóvén előirányozva, levonva ebből" az 1.850.000 i írtnyi kezelési költséget s 21 000,000 frtnyi fogy asz- j tárí adó visszatérítését : marad vámjövedék 5. millió 942,500 frt. ; ennek levonása után az összes szükséglet: 99.243,341 frt. Levonva Magyarország terhére két százalékot, mely tesz 1.984.866 frt 821 , krt : íenmarad 97 millió 258,474 írt 18 kr. Ebből a magyar korona országait terhelő 30 ‘ „ : 29.177,542 írt 25 kr. A moszkvai merénylet. A czár elleni merényletről a legújabb muszka lapok még a következőket írják : két egyén, kik Ismerik ama háznak vevőjét, a melyikből az akna a vonat alá ásatott, most rendőrök kíséretében bejárják az összes fényképészeti műtermeket, azon czél- ból, hogy ha esetleg valamelyikben annak vagy állítólagos nejének fényképét fölismernék. Chersonban egy fényképésznél csakugyan találtak egy arczképet, mely a merénylő állítólagos nejéé volna. A fényképész könyvében ez Supaki nova Olga név alatt van leírva, a rendőrségnek azonban nem sikerült ily nevű leányt kipuhatolni. — Másfelől meg azt Írják, hogy a moszkvai rendőrség már a merénylők nyomában volna. 37 bérkocsis ugyanis azt válotía, hogy ők a kérdéses házba többször vittek egyéneket, kikre a házelőtt várakoztak, s kik a kivilágított, de mindig befüg- gönyzött szobában minden zaj nélkül a legnagyobb csendben időztek. A bérkocsisok személy leírása nyomán a rendőrség több egyént elfogott, kikről azok azt mondják, hogy határozottan felismerték őket. 2-v kérdéses ház előbbi tulajdonosa azonban az elíogottak egyikében sem ism-ri fel a vevőt. A moszkvai kormányzóságban eddig kétezer ember fogatott el. köztük egy titkos tanácsos és két tábornok. A befogottak nagyobb részét azonban szabadon bocsátották. Gusijr'e. Gusínje, ez a nyomorult pontja a világnak, melyről rövid idő el tt tudomása is alig volt másnak, mint a szakyvografumák, — van ma az em benk ajkán. A mivé eg-ykor Podgoriczát tették a montenegrói keosk'ep isztárok kor^mai vereke- d sokkéi, azza le-z most Gusinje, a török ha'óság al Ai állott kis t rüít t. me-yer a berlini szerződés Nikita népének i élt oda, melyet a ónban a f gyér s ér nék em akar átadni az albán liga. A porta megtett mindent, hogy a népet rá bírja az engedelmességre s most egy körjegyzékben elutasít magától minden vádat a bekövetkez betűkért, ha Montenegró fegyveresen támadja az albánokat. Viszont Oroszország együttes fellépésre hívja föl a hatalmakat a porta ellen Ausztria Magyarország, mint hírlik, egy európai összeütközés lehetőségére utalva visszautasította az együttes eljárást. zéssel, a jobb oldal nagy része pedig fejbólintá sokkal, helyeslésekkel fogadott. Mikor a Deákkörben tárgyalás alá került az ügy, Lónyai a javaslatot kicsinylőleg félretette s szóba hozni sem akarta ; de Temesvár akkori képviselője meleg beszédet tartott védve az eszmét, azt nagy kultúrái fontosságúnak mondva. Ez jól hatott s a javaslatot az osztályokhoz utasították. így állván a dolgok, fő teendője volt a képviselők nagyobb köreiben is érdeket gerjeszteni az ügy iránt. Éhez biz én egy kis „fraus piá“-t használtam. Egy kicsi elferdített Írással Írtam egy névtelen vezérczikket a „Pesti Napló“ számára, fejtegetvén a hirlapbélyeg bénító hatását az idő szaki irodalomra A czikk vége körülbelül ez volt: „Bécs megelőzött bennünket abban, hogy eltörülve a rabok bilincsreverését, széttörve a test lánczait; előzzük mi meg Bécset most abban, hogy össze törjük a szellem lánczait.“ A vezérczikket elküldtem a. „Pesti Naplódnak s egész éjjel nem tudva aludni, igazi diákos trémával vártam : vájjon jö-e holnap a czikk. P>iz az ott pompázott szép czicze- róval másnap a lap élén. S mekkora volt a hatás! A mire talán én nem is számítottam : mindenfelé azt suttogták, hogy ezt a vezérczikket Deák Fe- rencz sugalmazta valakinek a tollába. Az ügy tehát félig meg volt nyerve. A folyosókon a dologról mint készről beszéltek. Az osztályokon is simán ment át a javaslat, kivéve kettőt, mely az eltörlött hirlapbélyégért az emelendő postabérrel, hirdetési adóval akarta kárpótolni az államot. Megkértem a képviselőházban Tisza Kálmánt, hogy indítványozza a tárgyalás napirendre- tüzését, Tisza Kálmán azonban azt mondta, hogy szólítsam inkább erre föl Nyári Pált, ki — alig közöltem vele óhajtásomat — rögtön fölkelt s megtette az indítványt. A ház éljenzéssel fogadta. Végre elérkezett a nagy nap. Némi trémával És a többi nagyhatalom ?... A kérdés még nyitva áll Az európai összetűzéstől ma még nem tarthatni ; de rövid időn, mondjuk, Gusinjeből második Podgoricza lehet — a keleti háború fészke. A véderőről. Mig a világbékéről álmadozó a hadseregek feloszlatásáról ábrándoznak, addig nálunk a védtörvény rideg és szigorú valóságában elénk áll, s az országgyűlés egyik legközelebbi teendője, e törvény hatályának meghoszabbitása lesz. A véradó tehát az általános védkötelezettség alapján meg fog szavaztatni ezentúl is, mint eddig, mert alig hisszük, hogy a törvényhozás a törvény érdemébe fog bocsátkozni, hanem en bloc meg fogja hosszabbítani. Pedig nagyon elkelne, ha a törvényt gondosan átnézve, mindazon kibúvó ajtókat gondosati elreteszelnék, melyeken át mások rovására, s az általános védkötelezettség daczára még mindég sikerül egyeseknek a bornyutól menekülni. A védtörvény ugyanis tekintettel van bizonyos testi fogyatkozásra, melyek örve alatt a pénzes darázs át-át tör a katonakötelezettség hálójára, mig a szegény légy mindég benn akad. Kinek szűk a melle, a ki ludtalpu, vagy kinek egyéb apró-csöprü bajai vannak, melyek a védtör vényt kiegészítő utasításban sorra mind elsorol vák, az mind nem megy katonának, pedig azt látjuk, hogy a polgári életben oda se néz a fáradalmaknak. Igaz, hogy szűk mellű egyén nem lesz soha képes bornyut czipelni, sem a ludtalpu hosszan gyalogolni, de azért a szekerészeinél, az irodákban, a méntelepeknél, a kórházaknál és minden más munkánál hasznát vehetik, nem kevésbé a várszolgálatnál is. Ha az efféle egyének részére a hadi szolgálat keretében kijelölnék a kellő szolgálati kört s ez által a szolgálatképesség követelményétjmegfelelő- en módosítanák, megkönnyitenék a véd kötelezettséget azzal, hogy a szolgálati időt' lejebb szállíthatnák s igy a mit a réven vesztenének azt százezerek előnyére — pedig ezek érdeke az államra nézve nem lehet közönyös — megnyernék a vámon, a mi legnagyobb nyereségül volna tekinthető, beáskálhatnák azon sok és tekervényes egérutakat, melyek segélyével ezren és ezren kibújnak a katonai szolgálat alól. Tudja azt mindenki, kinek az ujonezozás I körül éles tekintete van Ezzel nemcsak azt a rideg és embertelen felfogást nem védjük, hogy vitessék el hát katonának az is, kit hadi szó gálát bármi'y formában testi hibája miatt — rövid időn u?y is tönkre tenne ; a mellett sem szál unk síkra, hogy az, kinek a törvényes felmentési ok. uyyis vékonyra szőtt szálába kell kapaszkodnia, ezen vékony kedvezménytől is elüttessék, hanem azt követeljük, hogy az állam szállítsa le a szolgálati idő tartamát a legszélső határig, könnyítse meg a menyire lehető, a törvényben pedig legyen provisio arra nézve, hogy az általános védkötelezettség elvének mindenki irányában érvény szereztessék, szóval, hogy a katonai szolgálat terhe egyenlően oszoljék meg. К. K. ... ..■■■■in s fejemben pompásan elkészített beszédemmel siettem a házba, hol ép Eötvös József felelt igen hosszason Mileticsnek valami „szerb“' hazafias inter- pellátiójára.. Ez igénybe vette az ülés nagy részét. A bélyegvitában, mely ezután következett, a még akkor igen fiatal ember Széli Kálmán volt az elő adó. Előttem ö szólt, mégpedig meglehetős hosz- szasan s eléggé próbára téve a ház türelmét. Mikor aztán rám jött a sor, ennyit beszélhettem csak : „Tisztelt képviselőház!“ Zajos „elfogadjuk“ és éljen kiáltások hangzottak ; Somsich Pál, az elnök, aggodalmasan nézett az órára s jelekkel könyör- gött nekem, hogy áljak el a szótól, mire aztán én nagy szomorú szívvel leültem. Megvolt tehát a győzelem, de én még is búsan ballagtam ki a folyósóra, hol Ghyczy Kálmán sietett gratulálni. Én e kétsoros verssel feleltem neki : «.Azt a stemplit, azt я stempiit nem bánom, ibnem szép kész oráczióm bizony isten sajnálom* Este Frohnérnél nagy banket volt, képviselők, írók vidám résztvevésével. Persze csak úgy hullámzott a sok toaszt s nem volt köztünk egy is, a ki nem áldomásozott volna. Mikos a poharak és szivek már igen megteltének, a czigányok tüzes nótái mellett a tisztelt képviselő urak nagy része csárdásra pöndörödött. Még Tisza Kálmán is kiállt a terem közepére s olyan kaczkiás-kevélyen járta a kállai kettőst, hogy őröm volt nézni. Tíz év múlt el, sok történt azóta. I A többi közt az is, hogy az a jó magyar tánezos, a ki akkor nemzeti zene mellett olyan í szépen rakta a kevély kállai kettőst, most a gut- j gesinnt bécsi dreischrittet csoszogja, német meló- ! dia szerint. (A „Függetlenség“ után.)
