Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-12-17 / 101. szám

402 bírná. Г><* lm meg is? teljesen fölösleges kiadás volna De» még nem is ez a fő, a miért én ezen 1,,r V s é g a Íjai“ irányt nemcsak nem pártol­hatom* d<- azt egyenesen téves irányúnak tartom. Dr. Cseh Károly. ................... Gr óf Schweinitz Gyula urnák lapunk koz küldött értesítése szerint a h áromszék-barr za- sági vasút előmunkálataira özv. gróf Mikrs He- nedekné 250 forintot irt alá s az összeget azonnal he is küldötte, mely a brassói takarékpénztárba tétetett le. A gróf ur köszönettel hozza nyilvános­ságra e nagylelkű adományozást s reményét fejezi ki arra nézve, hogy az előjegyzésekkel Háromszék megye sem fog hátramaradni, hogy az emmunkála- j tok végrehajtására vonatkozó beható tárgyalások minél előbb kezdetüket vehessék. Szenti ványi Gyula, F о garas és Bras- sómegyék főispánja a „Magyarország“ szerint a a maros vásárhelyi kir. táblához alelnöknek fog ki­neveztetni ; Brassót átvenné P о t s a, háromszéki főispán, Bogarast pedig Gr. Bethlen Gábor, Naíry- és Kis-Küküllőmegyék főispánja, s Kis-Kü- küíiőmegye főispánjává E 1 e к es György képvi­selő neveztetik ki. Л hir valóságáért feleljen meg a „Magyarország.“ Az urak háza letárgyalta a véd­tör v ény t és teljes épségében elfogadta a kor­mány javaslatát. A tárgyalás kiváló pontját Horst miniszter azon nyilatkozata képed, a melyben tol­mácsolta ö felsége akaratját, hogy a beszállásolási ! törvény és a hadi gyakorlatok költségeit a had­ügyminisztérium rendes költségvetésének rovására fedezze a kormány. A jövő évben négy millióra fog rúgni ez a megtakarítás. Az u rakházának ezen határozatát hétfőn fog­ják tudatni a képviselőházzal, a mely valószínűleg azonnal fogja is tárgyalni. Ha most sem fogadja el a képviselő ház a véd tőr vény 2. pontját, egyenlő számú tagokból álló bizottságokat fog kiküldeni a két ház e kérdés megoldása végett. Erre azon­ban talán nem lesz szükség. Ha a takárékoskodás szempontjából ellenezte csak eddig az aikotmány- hüpárt a védtörvényt, megnyugvást lelhet ő fel­sége üzenetében és abban, hogy az urak háza is elfogadta a képviselőház határozati javaslatát, a melyben a lehető legnagyobb takarékoskodásra s7Óllitják föl a kormányt. •9 Bécsben a Haymerle báró külügyminisz­ter elnöklete alatt a Németországgal kötendő ide­iglenes vámegyezmény tárgyában több nap óta tanácskozóértekezlet befejezte tárgyalásait s meg­állapította azun módozatokat melyek alatt Német­országgal egy ideiglenes kereskede-mi szerződés megköthető. E módozatú mo t utasítás alakjában eiküldetnek Széchenyi gróf béri ni követne к azon felhatalmazással, hogy ez utasítások aiaoj n, ha a német kormány a tett proooziciókat elfogadja, fél övre szóló kereskedelmi es vamszerződést meg­köthet. EÁLIölcLi szemle. Ausztria Magyar ország és и rósz ország nagykövetei kormányok megbizásábó Mon­tenegrónak egy panasz;eveiét terjesztették a porta elébe, a melyben az utóobi kijelenti, hogy a porta Gusinje es 1 la\a atadasát akarattal elhalogttja, a míg aí albániait teljesen felfegyverezve lesznek az ellenállásra. A porta ezen panaszt alaptalannak jelentette ki; a területnek békés átadása, a mint azt a porta szeretne, nem oly könnyű az albániak- nal. Ha Montenegro fegyverrel akar okkupálni, akkor ezt a saját felelősségére tegye és a porta ez esetben hadcsapatait, melyeket Gusinje és Flava átadásának kieszközlésere odaküldött, vissza fogja vonni. S u w a 1 о Jt g ió i berlini látogatása a czár különös kívánságára történt, a kire fontos missiót bízott. E misszió a következőkre terjed ki : Az orosz-német liatar szabályozása különös tekintettel Kiemen fо 1 у о szabál\ozasara ; egyetértése létesi tése Németország és Oroszország között — úgy a nyugati, mint a keleti kérdésekre nézve, s vógté re az 01 ősz politika álláspontjának megmagvará- . Közép-Ázsiára vonatkozólag. A mi Suvaloff missziójának első részét illeti, a szentpétervári ka­binet hajlandó Németország jogos kivánatait telje­síteni. A keletre nezve Oroszország, hir szerint_ akczeptálta^ az Európa által teremtett jogi rendet minden tekintet nélkül, de kénytelen az orosz kor­mány már most felhívni a figyelmet a bulgáriai és ke.etruméliai siralmas állapotokra. Oroszország a »K- "VY. I ageblatt1 szerint szintén akar Németor- szaggal és Ausztria Magyaroszággal együttműködni s törekvése csak az, hogyr az egyetértő eljárásra nézve alap teremtessék. A. mi a középázsiai kér­dést illeti, a czár hajlandó lenne elfogadni az An­glia által Afghanisztánban teremtett helyzetet — feltéve, hogy a szent-jamesi kabinet Oroszország­nak megadja azon konczessziókat, a melyek alkal­masak arra, hogy a két nagy birodalom közt Kö- zépázsiában az egyensúlyt helyreállítsák. Oroszországban attentatummal van tele a levegő. Pétervári hivatalos körök­ben hírlik, hogy a nihilisták hármas attentatumot terveztek a czár ellen. Az elsőt Elizabetgrádban akarta végrehajtani egy fiatal ember ; ezt azonban rajta kapták, midőn a pyroxilint el akarta helyezni a vasúti töltésen. Ez embernél irást találtak, a melyből kitűnt, hogy Moszkvában és Péterváron is merényletet fognak megkísérteni a czár ellen. A czárt Pétervéron saját palotájában akarták légbe röpíteni. Ezt a moszkvai attentatum után irott proclamatióban adták tudtára a czárnak. A „Standard“ azt írja ugyan, hogy az újabb összees­küvésekről szóló híreket a rendőrség kovácsolja. Ez azonban nem valószínű. Egyik távirat szin­tén említi, hogy födözött fel valamit a rendőrség, a melynek részleteit azonban nem lehet elmondani, A beriini „National Zeitung“ pedig arról értesül, hogy e hó 6-án éjjel akarták légberöpiteni a czár palotáját, és Maskov-Fenulkban a czár palotájától nem messze egy embert fogtak el a rendőrség, a kinél villamos telepeket találtak, továbbá a pa lota tervét a melyen minden butorbarab és szöglet jelezve volt. A nihilism us Oroszországban mindinkább terjed. Az összeütközés a rendőrség és a nihilisták között mindennapi dolog. A napokban a nikolajevvi rendőrséget arról értesítették, hogy Hussarenki nevezetű polgár és községi tanácsos a nihilismus- nak hódol s gyakran különböző mindkét nembeli gyanús személyek gyülekeznek az ő házánál össze. Ezen feljelentés folytán folyó hó 5-ikén az ottani „prisztrov“ (rendőrezredes) rendőrök kíséretében Hussarenki lakására ment, de az utóbbinak csak nejét találta otthon. A rendőrfőnök hozzáfogott a házmotozáshoz, a mint Hussarenki otthon termett s a rendőrfőnököt egy szobában elzárta (a két ren­dőr azalatt a ház kapujánál állott őrt), ott rá ro­hant, kiragadta a rendőrfőnök hüvelyéből annak kardját s elkezdte kardlapozni. A rendőrfőnök se­gélyért kiáltott, de hasztalan, mert a rendőrök az elzárt kapun nem tudtak bejutni. Segítségért men- mentek tehát. A mint a rendőrök segély csapata megérkezett, Hussarenki házát nikolajewi polgárok által találták körülvéve, kik megakadályozták, hogy a rendőrök a házba törjenek. A rendőrök erre katonai segélyt kértek. A katonaság szurony­szegezve szétverte a népet, betört a házba s meg­szabadította a félig agyonvert rendőrfőnököt, Hus­sarenki s más 17 polgár elfogatott s hadi törvény­szék elé fognak állíttatni. Spanyolországban kormányválságot idéz elő a kubai zoo.poo főnyi rabszolgasereg föl­szabadításának kérdése, mely. mint a pénzügymi­niszter kijelenté, nagyban fogja növelni Spanyol- ország áilámháztartási deficzirjét. E miatt az előbbi kormány le is mondott. Alfonzo király többeket meg is kinált uj kormányalakítással, de az egyik „betegség“ miatt nem fogadta el a missiót ; a má­siknak pedig még nem sikerült uj kabinetet ala kitani, mert az uj kérdéstő laminki fázik. Most az e^bbi volt kormány'e'nök, Cande zas del Castillo m-g uj kabinet alakítással, oe kérdés : sikerül e ez, neki még nagyobb kérdés : sik rül-e végre- végrehajtani a rabszolga felszabadítást, mely már é' tizedek óta foglalkoztatja Spanyolországot Az angolokat komoly veszed- lem fényé geti Afghanis/tátiban. Az afghánok közvetlenül K tbul elő t állanak. — Írországban Beaconsfield lord visszavonulót fuj s a perbe fogott „felségáru­lók“ ellen a további eljárást megszünteti, úgy is tudja, hegy az e-küdtszék felmentené őket Az ir kérdés B -aconsfieidnek Achilles-sarka ; első kabi­netjét 1868 ban az irek oppozicziója buktatta meg, második minisztériumát is e veszély fenyegeti. R о m á n i a függetlenségét a „Standard“ ér­tet ülé.:-e szerint a német kormány legközelebb el fogja ismerni. A franczia külügyér akkor tehát az egyedüli lesz, a ki az elismerést megadni vona­kodik. Konstantinápolyból jelentik, hogy a ruméliai európai bizottság csak a jövő tavasszal ül ismét egybe, hogy a berlini szerződés XXVII. czikkelyében foglalt ügyeket rendezze. — Epirus egy részében Ínség uralkodik. A véli к ai csatáról, me’yet monteneg- róiak és az albánok vivtak, a következő részlete­ket közlik : Az albánok túlnyomó erővel támadták meg a 300 emberből álló montenegrói őrséget. Az- albánok ezerötszázan—ezernyolezszázan lehettek, és majdnem kivétel nélkül kitűnő Henry Martini puskával voltak fölfegyverkezve. Marko Milyanov vajda azonban oly ügyesen helyezte el a monte- negróikat, mindaddig megállták helyüket, mig se- , gitséget nem kaptak a Vasszojevies-területről. Mi­után 1000 embernél több csatlakozott Milyanovhoz a montenegróiak vették a támadó szerepét, és oly heves csata fejlődött ki, a melyben egyes embe­rek tusakodtak egymással és a mely mészárlássá fajult. Mind a két fél több száz halottat vesztett, ! sőt némelyik szerint ezernél több harezost vesztet­tek az albánok maguk. Annyi bizonyos, hogy mind a két fél elkeseredetten küzdött és az elesettek száma jelentékeny. Déltájban a montenegróiak ja­vára dóit el a koczka, a kik átszoritották a hatá ron a betolakodó albánokat. A háromszék-barczasági vasút Gróf Schweinitz Gyulától. V. Úgy hisszük, folvehetjük, hogy a szomszédos hegyoldal feltöltése vagy leásása, az útnak a pá­lyával átellenben levő oldalán, még pedig akkora szélességben, a milyen széles maga a vicinális pá­lya, minden esetben elégséges lesz, még ha az ut szélessége a vicinális pálya következtében 5 mé- 1 térén alul maradna is. S itt meg kell jegyeznem, hogy jelenleg is helyet kell engedni a postakocsinak ; ám a moz­dony harangjelzése is meg adja a jelzést minden ló- vagy marha szekérnek a megállásra vagy ki­térésre. Egyébiránt ha az utcsinálás végett felhalmo- ] zott kavics a maga idejében szétterittetik s a ka­vicshalmok, — melyek most örökké ott foglal­nak helyet az utakon, — eltávolíttatnak: a mi je- 1 lenlegi megyei útjaink elég szélesek lesznek úgy a szekér-forgalomra, minta vicinalis'pályák számára, aratáskor pedig, midőn az utak jártabbak, a teher- szekerek megállhatnak, mig a vonat tovább megy. Különben lehet kitérőket is készitni a ló- és mar* haszekér-forgalom számára, még pedig mintegy 25 méter hosszúságban és 5 méter szélességben kilo- I meterenkint ; e kitérők segélyével nagyon kényel­mesen ki lehet aztán térni az úgysem valami gyor­san közlekedő vonat elöl. Az elmondottakban báró Lazurini vasúti mér- I nak kitűnő munkája nyomán — melyből a számi- I tásokat is vettem, — a forgalmat úgy vázoltam, a hogy az a már meglevő vicinális pályákon kifejlő­dött. Ugyané munka nyomán még egy pár meg­jegyzésre szorítkozom. A teherhordó állatokra a mozdony gőzkémé­nyén kitóduló hangja nagyon megrettentőleg szo­kott hatni. Ez okból, hogy a szembejövő szekerek marhái meg ne bokrosodjanak, a gözsip éles fütyé- 1 tői és kellemetlen szagú füstjétől: a vonat közel- ; gése, vicinális pályákon a haranggal jelezhetik, el­lenben a gőz vagy elvezettetik a víztartóba és is mét condensáltatik ; vagy pedig eli'lan zajtalanul alig látható köd alakjában. Az újabb közúti locomativok menetgyorsa- 1 sága Erancziaországban 20 kilóméterben van fixa- rozva. Minden el van kerülve, a mi a forgalmat az országúton veszélyessé tehetné; éjjel nincs köz­lekedés. A Bröllthali közúti pályát Poroszországban nem védik sem kerítések, sem sánezok. Nálunk, i marhatenyésztő országban, ahol olyan olcsó a fa, j be vehetnők a közúti (vicinális) pályát fakorlátok- I kai. A Bröllthali pályát illetőleg tény, hogy még nem történt rajta egyszer sem baleset, pedig ma­gukon a falvakon, kellős közepükön megy mindé- 1 nütt keresztül. Az ottani népesség csakhamar meg győződött, hogy mekkora haszon van egy olyan pályából, mely alig egynegyedéért a szokászos fu­varbérnek a javakat egyenesen a házak küszöbe előtt rakja föl s le. S a mi igen nevezetes körül­mény я pályánál az, hogy teljesen kifizeti magát, mindamellett, hogy egyetlen egy iparos helységet nem érint, sőt zsákutezában végződik ! Menynyi­vel inkább kifizetné tehát a befektetett költséget a háromszék-barczasági közúti pálya. VI Az eddig előadottakkal igyekeztünk a létesí­tendő pálya viszonyait híven vázolni. S most nem tehetjük, hogy arra utaljunk, miszerint új vaspálya létrehozatalánál általában, de különösen a jelen viszonyok között a társadalomnak csak első sorban ö n m ag á r a, az öntevékenység­re kell támaszkodnia. A legolcsóbb vasút felépítése is nagy áldozatokat szokott igénybevenni : ez ál- ■ dozatok azonban nem óriásiak és saját jól felfo­gott érdekünkben meg kell hoznunk. Első sorban meg vagyunk győződve, hogy azok a községek, melyeknek határát a tervezett vasút érinteni fog ja, meghozandják, saját jól értelmezett érdekükben, a kellő áldozatot, részint a szükséges területeket díjtalanul engedvén át, részint azáltal, hogy épité si anyagokat (téglát, cserepét, épületfát, sin-fát) vagy egészen díjtalanul, vagy pedig részvények fejében fognak a pályán rendelkezésére bocsátni, részint végre azáltal, hogy a községek a szüksé­ges, egyszerűbb építéseket önmaguk teendik meg. Ám, mig az egész terv el nem készül, mig szá­mokkal ki nem mutattatik, hogy az egész pálya mennyibe kerül : mindaddig a hozandó áldozatok nagyságát sem lehet biztosan meghatározni. Egyéb­iránt maguk az érdekelt megyék is hozzászólhat­nának a kérdéshez s fökép meghányhatnák-vethet- nék a pénzbeszerzés módozatait. Az idegen töke annál készségesebben fog a vállalatban részt ven­ni, minél őszintébben és leplezetlenebbül tárjuk föl előtte az eseményeket s főkép minél nagyobb kész­séget tapasztalunk a legközelebbről érdekelt körök és községek részéről az áldozatokat illetőleg. Kü­lönben áldozatokról tulajdonkép alig is szólhatunk, 1 miután ténynek tekinhetjük azt, hogy a befektető ! sek kétszeresen háromszorosan ki fogják fizetni í magúkat már csak azáltal, hogy a Háromszék és Barczaság illető vidékei közvetlen összeköttetésbe fognak hozatni a főpályával. Természetesen, erre a kislelküség és bornirt­Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents