Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-12-14 / 100. szám
100. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgycrgyön Csíki -utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendőkKiadó hivatal : jdEF^NSTEIN JÁÁ RK könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Pol Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Vasárnap deczember 14, IX. évfolyam kai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. к „Háramszékí Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: ” csütörtökön és vasárnap. ÉLŐI IZETÉSI F ELT ETE К Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . i fit 50 kr. Hirdetni dny ok dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Sepsi-Szentgyörgy, deczember 12. A képviselőház deczember 9-iki ülésében általánosságban s részleteiben elfogadta a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről, — az ezen egyezményből folyó ideiglenes intézkedésekről, az 1873. évi XXXIV. törvényczikk 3-ik §-ban meg- állapitott határidőnek, valamint a Horvát-Szlavon- orsTágók beligazgatási költségei fedezésére meghatározott százalék érvényének meghosszabbításáról szóló 1878. évi XXX. t.-ez,* hatályának kiterjesztéséről, a szegényjog kölcsönös biztosítása tárgyában Francziaországgai kötött egyezményről, a Németországgal kötött kereskedelmi szerződés meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Szalav Imre interpellác-ziót intézett a miniszterelnökhöz a borhamisítás tárgyában A miniszterelnöknek erre, valamint Jókainak hasonértelmü interpelláczio jára adott választat a káz tudomásul vette. * A védtörvényt a kormány javaslata szerint s egyhangúlag elfogadta az urakházának hizottsága. Schmerling elnöklete alatt decz. 8-án tartott ülést a bizottság. Legelőször Horst miniszter szólalt föl és kifejtette az okokat, a melyekért ismét tíz évre érintetlenül akarja föntartani a kormány : a hadsereg szervezetét. A bizottságnak majdnem j valamennyi tagja részt vett a vitában, s mindenki j elismerte ugyan a pénzügyi helyzet komolyságát, de azt is, hogy a jelen politikai viszonyok közt nem szabad megzavarni a hadsereg szerzezeíét. Az urakházának bizottsága reményét fejezi ki a jelentésben, hogy a képviselőház sem fog elzárkózni e fontos okok elől és hozzá fog járulni az urakházának határozatához. Sőt a képviselőháznak azon határozati javaslatát is elfogadja az urakháza, melyben fölszólítják a kormányt, hogy takarékoskodjék a hadsereg költségvetésében. Az urakháza alkotmányhű párti többségének egyhangú határozata kétség nélkül fog hatást gyakorolni a képviselőházra. E hatást. az is fogja növelni, hogy az urakháza elfogadja a képviselőháznak takarékoskodásra ezélzó határozati javaslatát. Nevezetesen az utóbbi körülmény megnyugtathatja az alkotmányhű képviselőket, hopy a két ház közösen elég erős lesz kellő takarékoskodásra kényszeríteni a kormányt. Azt természetesen nem tudhatjuk előre, hogy e biztosíték árán hajlandó lesz-e megváltoztatni előbbi nézetét az alkotmányhű párt és bevallani, hogy jobban informáltatott. A bécsi lapok eddig egyetlen szóval sem említették, hogy kinek kell kiszabadítani az osztrák képviselőházat abból a j zsákutczából, a melybe az alkotmányhű képviselők ; szál aj tolták. Nem mondták, hogy az osztrák kormánynak kell-e pusztulnia, az autonomisía töbh- ' ségnek, vagy az alkotmányhű kisebbségnek kell-e engednie. Annyit azonban tudunk, hogy a legsze- ! rencsétlenebb megoldás az lenne, ha az urakháza I üzenetének tárgyalása elől megfutnának az alkotmányiul képviselők és igy tennék lehetővé a kétharmad többséget. Bomlás a f üg g e 11 e n s é g i p á г t b an. Mint az ,,E—s“ jelenti, a függetlenségi párt decz. 8-iki értekezletén szőnyegre került. Hegy ess у Márton képviselő «azon eljárása, mely szerint a múlt szombati képviselőházi ülésben a párt megái 1 а p о d á savai h о m 1 о к e g y e n e s t, e 1- 1 e il к e z о ira n y b a n s a párt egyes tagjai által tett nyilvános felszólalások éles bírálatával a kor m á n y m ellett tartott beszédet Hosszabb eszmecsere után, melyben a párt majd minden jelenlevő tagja résztvett s melyben Madarász József és Mocsár y Lajos képviselők írásban for- nmlázott indítványt tettek, a párt másnapra halászta a határozat hozatalát, azon indokból, mert a 8-iki értekezlet határideje hírlapokban előre közzétehető nem volt — Ezután elnök bemutatja a phylloxera vastatrix rovar ellen benyújtott törvény- javaslattal szemben készített, ellen j a vasi a tot, a mi pontonként felolvastatván, az ügy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadtatott s ezen ellenjavaslatnak a képviselőházban benyújtásával s indokolásával az értekezlet Herman Ottót bizta meg. Egy kőnyomatu lap azt jelenti, hogy a függetlenségi párt nehány tagja uj kört alakit. Köztudomású tény, hogy a jelmi,eg működő körből idők folytán nehány tag kilépett, nehányan pedig I mindeddig nem léptek bele. Ezekből alakul az u j kör, melynek tagjai a fiatalabb képviselők lesznek : Mednvánszky Árpád bi\, Odescalchy Arthur hg., Herman Ottó. Verhovay Gyula, Komjáthy Béla, Szalvy Imré és az ifjabb Madarász. Újabban pedig arról értesülünk, hogy a függetlenségi párt legközelebbi konferencziáján II o- gyessy Mártonnak a clubból való kizáratásáyal fog foglalkozni. Okot erre — mint tudva van —* Hegyessynek a védelmi adójavaslat mellett tartott beszéde szolgáltatott volna Az országgyűlési szabadelvű párt deczember 8-iki értekezletét Vizsolyi Gusztáv elnök megnyitván, bejelenti az elhunyt Bonis Sámuel özvegyének köszönő iratát azon megemlékezésért, hogy a kör elhuny t férje koporsójára koszorút kül - dött. A kör bánatos részvéte kifejezésének megújítása mellett tudomásul veszi. A „Nemere“ tározója, Tuba Lidi. •— Irta Jakab Ödön. — Egy ifjú költőnek, a székelyföld egyik tehetséges szülöttének csinos költeményét ismertetem t meg ez alkalommal T u b a Lidi, ismertetésem i tárgya, Jakab Ödön sajtó alatt levő versei közül való ; a költeményfüzér még karácson előtt meg iog' jelenni s mint értesültem, Sepsi Szentgyörgy ről is számos előfizetőt kapott a szépnemből. Már maga ezen körülmény is elég indok arra nézve, hogy közelebbről megismerkedjünk Tuba Lidivel. I uba Lidi, mint műfaj, a népballadákhoz tartozik ; tárgya egyszerű, népies. Az életnek száz meg száz alakban váltakozó, de mindig ugyanazon tárgyú regénye ez : a megcsalt szerelem. Ez a ki indulási pontja, ez az indító oka s ez a vége a regénynek, az élet regényének. Egy kis tragoedia áll előttünk, melynek kompozicziója kellemes összhangban áll a költői kidolgozással, az élénk színezéssel, mely Jakab Ödönnek különben is egyik kiváló sajátja. „Alikor az éj leesett a falura“, mikor a falu népe ifjú leányok és legények az est kellemes csendjében kapu elé kiülnek, vígan csevegve, sokszor kelnek nótára : járja vig is, szomorú is, de nincsen olyan szomorú dal egy se, mint a szegény Tuba Lidié ! Mikor a falu leányai szép Tuba Lidiről éne- : Lelnek, akkor este vége van a jókedvnek. Nagyon szép leány volt. talán legszebb a faluban s szerette sokáig a falu legszebb legényét, a révész legényt. Már készülte* is a lakodalomhoz, mikor a molnárasszpny megvette a legényt „piros boron, kenyéren“. És azóta kín volt szegény Lidinek az élete. Látnia kellett, hogy az ő szeretője piros bortól, szerelemtől megrészegülve távozik a molnárnétól. Л révész legény csolnakja nem volt messze á parton s egy este, mikor a legényt „mély álomba zsibbasztá le a mámor“ s úgy fe- i küdt a csolnakban, oda lopózott a szép Tuba Lidi is hajnal felé. Szegénynek a szive tele volt szere lemmel és keserűséggel. Úgy szerette azt a csapó dár legényt, hogy inkább kész volt meghalni vele együtt, minthogy másnak engedje oda. Hosszasan zokogott a csónak mellett : „Ha nem tetszik neked az én személyiem, nem leszel az övé sem.“ Még küzdött benne egy pár perczig a szerelem a bo szuval ; végre győzött az utolsó. Beszállt a csónakba, eloldta a kötelet, partra dobta az evező lapátot s hagyta menni magára a csónakot kettőjükkel lefelé. Ki tudja meddig mentek együtt, ki tudja mikor billent fel velük a csónak, — csak annyit láttak másnap az emberek, hogy a csónak a gát alatt egy szigetre van kivetve üresen. Tuba Lidi magával vitte a hullámsirba szeretőjét. Eddig tart a szomorú elbeszélés, és most lássuk magát a költeményt. TUBA LIDI. Mikor az éj leesett a falura, Ifjú lányok kiülnek a kapuba -, Énekelnek sok szép nótát, szomorút, Hej, de egvik szép nóta sem szomorúbb. Mint a szegény Tuba Lidi sorsáról, Szerencsétlen voltáról. Tuba Lidi szép leány volt felette, Révész legény nagy ideig szerette ; Szép házasság is lett volna belőle. Ha nem szól a molnárasszony beléje, Ha a legényt piros boron, kenyéren Nem veszi meg serényen. Éjfél után csendes volt a faluvég, Révész legény csónakában aluvék : Mély siómba zsibbasztá le a mámor Molnárasszony tüzesitő borától. Egész este mulatozott oda be, Alig hogy kijöhete ! Mozdult az éj, kakas szólott hajnalra, Tuba Lidit felriasztó fájdalma ; Ment a révig s az alvónál megállva, Keservesen zokogott fel magába’ : «Ha nem tét zik neked az én személyem. Nem leszel az övé sem b' Még darabig csak ott állott mereven, Még darabig gyötörte a szerelem ; De csakhamar a csónakba beszállóit, Partra dobta az evező lapátot • ] Eloldá a csónak tartó kötelét, S megindultak lefelé. Mikor aztán korán kelő pacsirták Keleten az alvó napot felsírták ; Puszta réven járó-kelő utasok Zúgolódva kerestek a csónakot : Hanem az a gát a’att egy szigetre Üresen volt kivetve. . . . * A költemény alapeszméje az, hogy a szenvedélye^ szerelem még a végletekig menő boszutól sem irtózik. Mint fentebb is említve volt, „Tuba Lidi“ a balladák fajához tartozik. — Nincs benne ugyan nagyobb vonásu jellemzés, de van benne a cselek vény komolyságán kívül sok lélektani elem, felvillan egy-egy drámai küzdelem is, mint az utolsó versszaknál : «Még darabig csak ott állott mereven, Még darabig gyötörte a szerelem.;> . . . Megvan benne a balladát jellemző lelkes rövidség s bár folyamatosságánál fogva a románcz felé látszik hajolni, de a tragikai hajlam a hősnőnél, a tragikai igazságszolgáltatás balladára vall mégis. Népballadának mondtuk, mert tárgya magyar, a magyar népéletből van mentve, távol minden külső felíengősségtöl, csupán egyszerű költői elbeszélése által kiván hatni. És itt szóljunk pár szót a formáról is. Jakab Ödönnek ritka adománya a közvetlenség', a megindító bensőség s a melegségnek azon varázsa, mely közvetlenül hat, határozottan lelkesit. Képei általában borongók, kedély világa jellemző kinyomatai ; de szépek és rendesen rövidségeknél fogva találók. «Mikor az éj leesett a falura* vagy «Mozdult az éj, kakas szólott hajnalra» erőteljes és tiszta kép. Az utolsó versszak két első sora pedig költői szépségében ritkítja párját : «Mikor aztáa korán kelő pacsirták Keleten az alvó napot felsírták* egyike a legszebb soroknak, a miket fiatal költőnél ritkán találhatunk. Az egésznek könnyű menete, folyékony előadása, fentebb kimutatott költői szépsége egyikké teszik „Tuba Lidit“ az e nemből való legszebb költeményeknek. Gyftifás Győző.
