Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-02-02 / 10. szám

— 39

két példányban a vonatkozó kötelezvények melléklése mellett az illető hó 15-én elkészíti és 3 nap alatt az árvaszékhez beküldi ; ezen kimutatás egyik példánya az árvaszék átvételi elismervényével ellátva a gyámpénztárnak visszaadatik, mig a más példány a kötelezvényekkel együtt a fölhajtásnak bírói utón leendő foganatosítása végett — a tiszti ügyésznek végzésileg kiadatik.

A gyámpénztárhoz visszaadott kimutatás alapján az egyes kötelezvények a pénztári naplóba kiadásba teendők.

41. §. Az adósnak az árvapénztárból kapott kölcsönről külön beíró könyvecske kézbesítendő a

13. sz minta szerint, melybe a követelési könyvvel összhangzólag a tőketartozás, továbbá minden kamat és tőkébőli kifizetések a gyámpénztár által bejegyzendők és bizonyitandók.

42. §. A kölcsönnek kamatostóli teljes befizetése után a gyámpénztár által árvaszéki engedély folytán a kötelezvény az ahoz tartozó és a pénztár használatára többé nem szükséges okmányokkal együtt adósnak kézbesítendő az adós által bélyegzett és árvaszékileg jóváhagyott zálogjog' törlési engedélylyel együtt.

A beíró könyvecske adóstól vissza veendő és a kötelezvény visszaadásának tanúsításául a naplóhoz csatolandó.

IV. fejezet.

Évi berekesztés s az összesített g y.- pénztárkezeléséből keletkező fölö s leg kitudása.

43. § Minden számadási év végével az összesített gyámpénztárnak valamennyi követelési és tartozási számlakönyvei teljesen berekesztendők s a könyvekben eszközölt számadási befejezés alapján a napló lezárás szerint mutatkozó pénztárinч- radék figyelembe vétele mellett az összesített gy.- pénztár Összes követelési és tartozási állapota megállapítandó.

E végre a 14) és 15) számú minta szerint két külön kimutatás készítendő, melyben az év kezde- téni követelési és tartozási állapot, a szaporodás és apadás s végre a számadási év végén főeredmény kitüntetendő.

44. §. A számadási évet követő időszakra — esetleg előre fizetett kamatok elfogadandók és a rpérleg készítésénél külön mutatandók ki.

45. §. Ezen két kimutatás alapján a 16.) számú minta szerint sommás évi számadás szerkesztendő s annál az összesített gyámpénztár kezeléséből keletkező fölösleg kitudandó, mely utóbbi tartalékalap gyanánt tekintendő s a netalán előforduló veszteségek és kezelési költségek fedezetére fordítandó a törvényhatóság közgyűlésének belügyminiszteri jóváhagyással hozott határozata folytán.

46. §. A tartalékalap számára a pénztár tartozási könyvében saját számla nyitandó, melybe a tartalékalapból fedezett netaláni költségek is beik- tatandók.

Y. fejezet.

Különös határozatok.

47. §. A gyámpénztár kezelői minden év végével számadásaikat kellőleg berekesztvén, okmányéit napló, követelési és tartozási állapot kimutatásával és az évi számvetéssel (mérleggel) együtt a következő év márci is hava végéig a megyei alispánnak beadják, ki azt a megyei utszámvevővel (számvevőséggel) megvizsgáltatja és annak véleményével együtt a törvényhatóság tavaszi rendes közgyűlése elé terjeszti jóváhagyás végett.

A napló mellékelt okmányaival együtt a gy.- pénztárnak visszaadandó.

A számadás alapján készített évi mérleg egy példánya a belügyminiszterhez felterjesztendő. (1877 XX. t. c. 300. §.)

48. Minthogy a gyámoltak és gondnokoltak pénzei csak a felettük gyakorlott gyámhatóság tartama alatt kezelhetők a gyámpénztár által, ha a gyámhatóság alóli felszabadulásra vonatkozó határozat az illetőnek kézbesíthető nem volna, vagy a kézbesítéstől számítandó félév alatt a pénzt fel nem venné, ha annak tulajdonjoga vitássá válnék, ha a jogutódok nagykorúak, vagy nagy és kiskorú jogutódok az örökségi tárgyalás alkalmával kiegyezni nem tudnak : a gyámolt, vagy gondnokolt követelési állapotát tárgyazó kimutatás kivonata a

2.) számú mintából elkészítendő és a gyámpénztár által az árvaszékhez előterjesztendő a végre, hogy annak alapján a gyámolt vagy gondnokoltat illető pénznek bírói kézbe leendő letétele iránt intézkedni lehessen. (1877. évi XX. t. c. 286. §.)

49. §. Tiszti ügyész, mint a gyámpénztár jogügyi képviselője részére az összesített gyámpénz- lári perek folytatására árvaszékileg engedélyezett előlegek a tartalékalapból fedezendők és oda téri- ’ tendők meg.

50. A tartalékalapból lesznek fedezendők | íz összesített gyámpénztár kezelésével későb fel- ( merülhető költségek is, de ily kiadások iránti törvényhatósági közgyűlési határozat belügyminiszteri ( óváhagyás előtt végre nem hajtható. (1877. XX. t.

'• 298. §.) .................1

51. § Az összesített gyámpénztár pénztőkéjé- ]

jól a folyó kiadásokza i°/0 mindig készletben tar- ] andó, ez azonban 500 írtnál magasabb összegre , lem rúghat. A többi pénzkészlet 6000 írtig a Há- , omszéki takarékpénztárba helyezendő azon esetien, ha az nem volna azonnal kikölcsönözhető. — 1

•ízen összegen felül a többi az 1877. évi XX. te. >

205 §• 4- pontja alapján kamatozó letétként a kir adóhivatalnál helyezendő el.

52. §• A gyámpénztár kölcsönképessége г körülmények által ajáulott módon ki is hirdethető

53- §• Jelen szabályrendelet belügyminiszter jóváhagyás és kihirdetés után azonnal hatályba lép, végrehajtása iránt 'pedig alispán és árvaszéki elnök egyetértve intézkednek.

Azon tőkeösszegekről, melyen túl egyeseknek kölcsön nem adható, valamint a kamatlábról.

1. §. Az összesített gyámpénztári tőkekölcsön legmagasabb összege 3000 írt.

2. §. A kamatláb általában száztól hét.

3. §. Az összesített gyámpénztári tőkekölcsö- nök után adósok évi 7°j, kamatot fizetnek félévi előleges részletekben, mindenkor január és julius hava I ső napján. (1877. XX. te. 290. §.)

Л gyámhatósági ideiglenes letétek kezeléséről.

1. §. A kiskorúak és gondnokság alattiaknak arany és ezüst pénzei, bankjegyei és váltópénzei, értékpapírjai, ékszerei és drágaságai, — míg azok rendes kezelése iránt az árvaszék intézkedhetik -- ideiglenesen a gyámpénztárba helyezendők el.

2. £3. E végre az értéktárgyakat feltüntető jelentés az értéktárgyakkal együtt beiktatás és a mellékelt minta szerint az árvaszéki elnök által vezetendő letéti napló hat első főrovatai kitöltése után árvaszéki elnök vagy helyettese által a gyámpénztárba átadandók.

3. §. A gyámpénztárban a fölvivő írnok a le- téteményt az ott vezetendő és a 2. Sj ban említetthez hasonló letétinapló hat első rovatába bevezeti; a gyámpénztárnok a letéteményt átveszi, annak külön csomagban leendő elkülönítéséről és megőrzéséről gondoskodik, a letét átvételét a jelentésen és az árvaszéki elnök leteti naplója „Megjegyzés“ rovatába följegyzi és a letétemény átvételét aláírása által elismeri.

(Folytatása következik)

L S G TJ J А В В,

Budapest, jan. 31. Мак Mahon, a kamara elnökhöz, intézett átiratában állásáról lemondott. A kongressus 5 órakor ült össze a francia köztársaság uj elnökét megválasztani

Az elnökválasztásnál a kongresszusban 670 szavazat adatott be Grevy 56З szavazattal a francra köztársaság elnökévé 7 évre dörgő éljenek közt proklamáltatott.

B CS, jan 29 Savfet basa ma hosszabb látogatást tett Andrássy grófnál. A basa jan.

31-éig marad itt. itteni tartózkodásának nem tulajdonítanak poütikai jelentőséget.

Szentpétervár, jan. 29. A miniszteri bizottság jan. 29 én Szentpétervár legelőkellöbb orvosa, köztük Zdekaner és Botkincen inditvá- ayára elhatározta, hogy a pestis ellen a leg- erélyesebb rendszabályokhoz fog nyúlni, milye aek a hullák elégetése, egészségügyi bizottságok állítása, a végrehajtó hatalomnak egy kéz- эеп leendő egyesítése. Az európai orvosi kitűnőségeket legszívesebb fogadtatásban fogják 'észedteni

* Háromszékmegyo lakosait s különösen íz utasoka!: felette érdekli az alábbi belügymi- íiszteri í endelet a pestisre vonatkozólag. Megegyezzük ezúttal, hogy kormányunknak erre onat ózó ez utáni intézkedéseit olvasóinkkal .zonnal közölni fogjuk.

Belügyminiszteri rendelet.

Méltóságos főispán ui !

A rn kir. kormány tekintettel az orosz irodalomban kiütött pestisre a ragály beho- atalának megakadályozása érdekében eihatá- ozta, hogy az Oroszországból érkező utasok, ügyének azok akár orosz, akár más állam lattvalói, a keleti határon csak a tömösi és jtozi szoroson és Orsovánál bocsáttassanak be z ország tefületése.

Az ezen három átkelő állomásra érkezők,

. ha Oroszországból jönnek — csak akkor ocsáthatók át a határon, ha útleveleiken hi- ataiosan bizonyítva van,- hogy azok a bizonyít- ány keltét megelőző 20 nap alatt a pestis ál- d me g Iá toga to ti kerületben nem tartózkodtak 5 ha a bizony itás óta lefolyt idő aggályra kot nem szolgáltat.

Ugyan ezen intézkedés később a szükség- ez képest ki fog terjesztetni a Romániából ér- . 07Ő vagy onnan visszaér ;--.ezó más utasoki a ézve is ki .re nézve, ha szinte a jelölt három- torosra nem korlátoltad1« is a kölekedés, — | zon rendszabály log életbe léptetni, mely sze- ) nt igazolniok kell, hogy legalább 20 nap óta ; írványmentes helyen tartózkodtak. 1

Felhívom méltóságodat, hogy ezen rende- l letet a megye területén létező veszteg- és vámhivatali állomások főnökeivel, valamint az érdé i kelt megyei és városi|tisztviselőkkel haladéktalanul közöl,e és annak idején legpontosabb megtartása felett a legszigoruabban, illető hivatalnokokat és tisztviselőket a személyes felelősségre figyelmeztetve, felügyeltessen.

Ezen rende'et mind első, mind második része életbe léptetésének határidejéről közelebb távirati utón fog méltóságod értcsittetni, addűg is a rövid útra átkelő határszéli lakosság ez n rende etnek mielőbb leendő életbe léptetésére mihez trrtás végett figyelmeztetendő.

Az intézkedések oly módon teendők meg hogy e rendelet a távirat vételével azonnal fo-* ganatositható legyen Fogadja stb

Budapesten, 1S79 január 8-án.

Tisza, s k.

KÜLÖNFÉLÉK.

Rudolf trónörökös házassága. A „Pester Lloyd“ drezdai levelezője azon alkalomból, hogy Rudolf trónörökös drezdai útját sokan házassági tei vekkel hozták kapcsolatba, azt írja, hogy ig'enis ő fensége eljegyzése legközelebb kilátásban, van, csakhogy arája nem Mathild szász hercegnő, han m Antoinette toskanai főhercegnő. A főhercegnő kinek teljes neve Mária Antónia Leopoldina Annun- ciata Anna Amália Jozefina Johanna Immakulata íhekla, csillagkeresztes hölgy, leánya VI Ferdinand toskanai nagyhercegnek, kinek Anna Mária szász királyi hezcegnővel való első házasságából született Elorencben 1858. január 10 én.

— Amno-íia. A király ezüst lakodalma alkalmából hir szerint terjedelmes amnestia fog gyakoroltatni E célból a főállamügyészségek utján a fog- házigazgatoságokhoz legközelebb megbízások fognak küldetni az erre vonatkozó ajánlatok megtétele végett. A katonai fogházakhoz hasonló rendelet küldését várják.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Zajzon Farkast, a sepsi-szentgyörgyi közs. polgári leányiskolához a mennyiségtani és természettudományi tantárgyak rendes tanítójául végleges minőségben kinevezte.

— BMkróaika. Angyaloson február 8 án jóté- konycélu zártkörű táncvigalom fog tartatni. — Az étfalvi községi iskolaszék az iskola-alap gyarapítására február 8-án, — úgyszintén az uzoni ev ref. egyházközség a Tatrangi-népiskola javára zártkörű táncvigalmat rendez. — Az özv. Cserey Jánosné, Zathurecky Emilia ő nagysága által alapított Székely nemzeti muzeum berendezési költségeinek fedezésére К о vásznán február 15-én, 50 nyereménytárgy kisorsol sávul összekötött táncestély fog tartatni.

— A gjiö gyóiliírói pestis-hirre vonatkozólag', melyet közelebbről a „Magyar Polgár“ közölt, ugyané lap Csikmegye főorvosától következő felvilágosító sorokat vette : „Tekintetes szerkesztő ur!

A ,,M. P.“ 17-ik számában közölt azon M.-Vásár- helyről vett hírre vonatkozólag, hogy Gy. Ditró- ban a pestisben egy ember elhalt volna, sietek felvilágosításul tudatni, miszerint ott a küteges hagy- máz már több hó óta uralkodott ugyan, de pestis egyáltalában nem fordult elő s a mint épen a most megejtett vizsgálatból meggyőződtem, a ditrói községi főorvos dr. Szöllősy Máté urnák teljes elismerést érdemlő s önfeláldozó működése folytán jelenleg ezen járvány is kialvóban van. Gy.-Sztmiklós, 1879. jan. 25. Dr. Spányik József, Csikmegye főorvosa. A dementi Csikmegye alispánjától is, mint tudva van, ily értelemben hangzott.

__ Kivégzés. Miskolcról írják múlt hó 2S-rol :

Vá

rosunk ma ismét nagy izgalom színhelye volt. Mindenütt azt sugdosták, hogy Kozarek, budap sti hóhér alá s fel sétálgat az utcán ; a hol pedig az ilyen mesterséget • űző ember van, ott akasztás is szokott lenni. A rebesgetés igaznak bizonyult. Ma reggeli fél 7 órakor megnyíltak a 1 ecs partján levő katonai fogház kapui s erős fedezet közepette, a pap mellett sétálgatva és egykedvűen szivarozva az utcára lépett a halálra ítélt közhuszár : Semegi János, ki múlt év julius 7 én Vámosgyörkön bajtársát : Szabó Jánost rövid szóváltás után lelőtte.

A tettest akkor rögtön elfogták és ide Miskolcra, mint a so. gyalogdandár törvényszéke elé hozták, hol megkezdték ellene a főben járó pert. Hogy a vizso-álat ily sokáig tartott, ennek az oka az árvíz volü mely ” alkalomkor az akták nagy része megsemmisült es igy a pert ujoól kellelt kezdeni. A. halálra Ítélt múlt vasárnap, január 26-án hallgatta meg — ritka hidegvérrel — sentenciáját. Tegnap egész nap — életének utolsó napján — a legvidámabb, gondtalanabb volt, fesztelenül társalgón az őt részvéttel látogató közönséggel és ma is, midőn a vesztőhelyre ment, nem ült tel az őt követő kocsira, hanem folyton szivarozva, bátor léptekkel sétált a bitó felé. A várostól mintegy háromnegyed órányira fekvő téglaszineknél állott a bitó, mellette Kozarek hóhér, ki előtt magát a huszár katonásan meghajtá, mely bókot Kozarek lekötelező mosoly