Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-10-09 / 81. szám
81, szám. Szerkesztőségi iroda Se psi- Szén tgyí ■ í gy ön Csilii-utcza, Matheovicri-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők • Kiadó liiratal : J3 E P4N STEIN JÁÁ RK könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendb’k. Sepsi-Szentgyörgy, 1879, Csütörtök, oki über 9 IX. évfolyam. a Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. к............................. % f л Megjelenik ezen lapheten- s* kint kétszer: “ osütörtökün és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 írt — kr. Fél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vágy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora rfi kr. |ТТ~Т|ДГ| ■ П.Г .V.r-1-^r.» IX. évfolyamának IY. negyedére Előfizetési teltételek : Október - deczernber .... 1 írt 50 kr Egy hóra .................................— frt 50 kr. Eg észé-évre................................6 írt - kr. 'Itu líoíclre egész évre .... 8 írt — ki'. Az előfizetési pénzek a sNemere« kiadó- hivatalának Bernstein Márk könyvnyomdájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. ЦИР““ Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo- matlathatunk. "‘‘ЩЦЦ А Детеге“ kiadó hivatala Scpsl-Szelitg-yörgy, 1879. okt. 6. Az idők mindig roszabbakká válnak. Most ütvén éve négy lángeszű és tanult férfin a világot olyT találmánynyal gazdagitá. mely, hogy ha nemzetek és nem fejedelmek kezei közt lenne a hatalom, a háboríthat lehetetlenné tenné. Most 50 év előtt négy gőzmozdony indult meg Angliában a rainliilli vasúton, első kísérletet teendő. A kormányok nagyon ellenezték ezen találmány elfogadását, mert attól tartottak, hogy ez által a vámok, az útlevél-dijak, a fel ügyel és az egyesek felett lehetetlenné fog válni, vagy nagyon megnehe- zittetni ; de azt is előre látták, hogy a vasutak a szabadságnak legnagyobb előmozdítójaként fognak szolgálni, mint a forgalom és közlekedés légii at alma sb eszközei. Tizenkilencz és húsz évvel ezután a világ már nagyon átalakult. 1848-ban a forradalom g у ő z ö 11 egész Európában ; ennek Becsben L a- t о u r hadiigyér liekatombeül áldoztatott fel, de ezért a reakezió egy év múlva véres boszut állott A r a d о n és Pesten. Ismét 30 év folyt le. A reakezió fő képviselője Bismarck lierczeg hatalmasabb, mint valaha államférfin volt s szeretné Európát visszavezetni oda, hol világrészünk 1815-ben állott. Lehetetlen volt október G-án meg nem emlékezni a három nagy napról: 1829 ben, 1848-ban és 1849-ben. Becsbe szabadságijából visszament a muszka nagykövet Novikoff, kivel Andrássy egy egész óráig konferált. Börne azt mondta, hogy érdekes volna a diplomaták ajtain hallgatózni, nem hogy valami nagy titkokat tudjunk meg, hanem hogy mulassunk. Bismarck lierczeg, mint a „Diritto“ jelenti, Robii lant bécsi olasz nagykövetnek megüzente, mint sajnálja, hogy személyesen nem látogathatta meg, hanem csak névjegyét küldötte neki : Hfog- laitatása nem engedte, hogy hozzá menjen. В hát a pápai nuncziusnál és a török nagykövetnél látogatásokat tenni ideje volt ? A „Memorial diplomatique“ minden más lapok által tett meghazudtolások daczára fenntartja közlését, mely szerint a porta elhatározta volna Kfdet-Rumélia katonai megszállását és Aleko pasa letételét a kormányzóságból. A Vatikán és Belgium közi a feszültség napról-napra növekedik. A belga püspökök a kormány állal behozolI nevelési törvény ellen nemcsak izgatnak, — de ellentállá.snk annyira*-megy, hogy azon gyermekeknek, kik laikus iskolákba járnak, nem engedik a belépést a templomokba és őket az úrvacsora szentségétől eltiltják. Bizony, bizony még megérjük Belgium elszakadását a ka- tholikus egyháztól. F r a n c z i а о г s z â g b a n Ferry Jules nevelésiig}! miniszter újólag kijelentette, hogy el nem fog állani a 7-ik czikktől. A pápa utasításokat nem adott Czaki bibornok mmeziusnak, de megbízta őt, jelentené ki Waddingtonnak a pápa jóakaratát a kormány iránt. A s p a n у о 1 к о г т á n y elhatározta, hogy 10,000 embert kühlend el Kubába a béke helyre állítása czéljából. — Ki tudja, nem lesz-e szükség még többre, hogy országában fentarthassa magát? Mint hírlik, a katonaság közt a hangulat napról- uapra forradalmibb lesz, csak egy intés Serrano- tól és az egész hadsereg mellé áll a Bourbonok ellen. A növi sínjei lázadókkal történt összeütközésre vonatkozólag a „8t. Petersburgski ja \Vje- domosti“ szept. 30-ki számában a többek közt igy szól: „Ausztria szláv lakosainak eféle magános fizikai lázadásai annál sajnosabbak, mivel ezeknek elnyomására más, fel nem lázadó szlávok alkalmaztatnak és igy mindkét részről a szláv vér csak a végett on tátik, bogy a szlávok az osztrákoktól annál inkább leigáztassanak. Az osztrák szlávolmak arra kellene törekedni, hogy nemzetiségüket gyermekeik rendszeres nevelése, nyelvük fejlesztése és szoros egyházi egység által biztosítsák. Részletes felkelések csak a meredély szélére viszik őket.— Hogy az osztrák jármot lerázhassák, Ausztria szláv népeinek be kell várniok az alkalmas időpontot, a melyben a szlávság egységének eszméje és a függetlenség szüksége valamennyi szláv fajt áthasson és ők magukat szilárd kötelékek által összefűzzék és valamennyien érdekközösségüket elismerjék. Az osztrák szlávok szabadságát egyidejűleg csak a művelődés terjesztése és egy általános szláv nyelv, nem pedig egyes felkelések fogják megteremteni. Ö Felsége a névnapja alkalma- b ó 1 szerencsekivánatokra Tisza miniszterelnöknek a „Buci. Corr.“ szerint következő választ sürgő - nyözte : „Szives köszönettel fogadom magyar minisztertanácsom, valamint az országgyűlés mindkét házának szerencsekivánatait s azon őszinte óhajtással viszonzom azokat, hogy a mindenható áldása kisérje az ország javára irányzott közös törekvéseinket. Ferencz József s. k. A király sürgönyének a „Pesti Napló“ által közölt szövege tehát valótlan. A bécsi találkozáshoz. A párisi kormánykörben — Írják a „Pol. Corr,“-nek — igen nagy elismeréssel vannak a bécsi cabinet amaz előzékenységéért, hogy eleve elhárítani iparkodott minden képzelhető félreértést Bismarck herceg bécsi látogatását illetőleg, jóllehet e tekintetben, ismervén a helyzetet, különben is teljesen meg voltak itt nyugodva. Francziaországban a közvélemény tényleg nem adott helyet valami különös aggodalomnak az említett találkozással szemben. Á franczia közvélemény kétségkívül mindig bizalmatlan kissé Bismarck herczeggel szemben, de ezen esetben meg van nyugodva. A kormány, mely az ország véleményével megegyezik, nem hihet bármily szövetségben vagy csak határozottan körülirt megegyezésben a monárchia és Németország közt. A jelen körülmények különben sem kívánnak olyasmit. Ha, mint Párisban hiszik, a bécsi megegyezés főpontja a berlini szerződés legteljesebb végrehajtásában áll, akkor Francziaország ép úgy mint Anglia Ausztria-Magyarországgal és Németországgal egyetértve fog eljárni. Tudják azt, hog-y Németország koronkint szívesen hajlik Oroszország felé, a mi a keletet illeti, Angliával a lehető legjobb egyetértésben maradjanak. Ausztria- Magyarország- szintily eszélyes volt. Egy franczia diplomata a keleti kérdés jelenlegi állásáról egy társalgásban igy nyilatkozott : „Bismarck hercdg Bécsben léte nem nyugtalanított minket ; értesítve voltunk felőle; a lierczeg látogatásának czélja az egyensúly helyreállítása volt. E pillanatban arról van szó, hogy az ausztriai szlávok az orosz szlávokkal szemben a BaB kán-félszigeten kissé megerősittessenek, hogy Oros- ország megakadályoztassék abban, hogy legköze lebb akár Törökország, akár Ausztria ellenében megkezdhesse a harezot. Ez tehát a status quo fentartása, minden további kérdés elodázásával. Az osztrákok, az oroszok, sőt a törökök is kölcsönösen czentralizálni fogják egymást. Ez minden, a mit kívánhatunk. Nem feladatunk elősegi- teni sem egyiket, sem másikat. Komoly biztosítékok rejlenek ebben az általános békére nézve, mely ez időszerint Francziaországnak legfőbb szűk séglete. A jövő érintetlen marad ; később mi is erősebbek leszünk. Ez azonban nem gátolja azt, hogy a török reformok azonnal fontolóra ne vétessenek “ Egyébként a bécsi nagykövetség jelentései a franczia minisztertanácsban igen örvendeteseknek találtattak. Ecsetelik azt a kedvező benyomást, melyet a német kanczellár látogatása Teis- serene de Bort nagykövetnél hátrahagyott, л. nagykövet ezenkívül szóbeli felvilágosításokat is fog hozni, melyek kiegészítik az említett jelentéseket, és — mint mondják — fontos nemzetközi kérdéseket is érintenek. Bismarck különben, mint párisi körökben megjegyzik, sohasem is hitt a fran- czia-orosz szövetségben. A bécsi találkozás után különben nem csupán Gorcsakov és Bismarck találkozásáról, hanem egy másik entrevueről is volt szó — legalább Párisban, a hol az a hír járt, hogy Cavovas del Castillo, a spanyol miniszterelnök találkozni fogna Bismarck herceggel. Ha ez a hir teljesen kacsának bizonyult is már fölmerülése pillanatában, azt egész komolyan állítják, hogy Alfonzo király minisztertanácsot tartott, a melyben az osztrák-ma- gyar-német megegyezés és annak Spanyolországra való visszahatása beható megbeszélés tárgyát képezte. Oroszország és Németország viszonyáról szól a berlini Kreuzzeitung“. Gorcsakoffnak a „Soleil“ tudósítójával folytatott párbeszédére néhány ironicus megjegyzést tesz és azt mondja, hogy Gorcsakoff az ő nyilatkozata által Oroszországnak Ausztria Magyarország, valamint Németország iránti viszonyát alaposan kompromittálta. Aztán igy folytatja ; „Ezzel szemben Bismarck her- czegnek bécsi látogatása annál jelentöségteljesebb. A német birodalmi kanczallár személyesen meggyőződött Bécsben, hogy Andrássi gróf visszalépte nem érinti Ausztria-Magyarország külügyi politikáját, s hogy a szövetség Németországgal Ausz- tria-Magyarországnak alapkövét képezi. A három császár-szövetségnek vége, mert a panslavis- mus nem találta fel benne, a mire számított. A panslavismus Ausztria-magyarországnak keleti érdekeivel meg nem egyeztethető s Németország e tekintetben Ausztria-Magyarország pártjára áll Az osztrák-magyar-német szövetséget Angolor.s: ág minden időben fejlesztheti. E három hatalom szövetsége és Francziaországnak nyilván való béke- szeretete biztosítja Európa békéjét. Későbben Oroszország is vissza fog térni a régi kerékvágásba, érezve isoláltságát. Aporoszképviselőháziősválasztások végleges eredménye biztosan még át nem tekinthető. A nemzeti liberális párt közlönyei azonban annyit már elárulnak, hogy e párt tetemes veszteséget szenvedett s a conservativok előnyre tettek szert. Lasker bukása Frankfurtban bizonyos; de a liberális párt más helyütt lépteti föl e vezérférfiut. — Richter megválasztatása is kétségessé vált. О mondta ki azon merész ellenzéki jelszót „Le Bismarckkal“ ; Bismarck erre „Le Richterei“ válaszol. A falusi választókerületekben a conservativok nagy sikert arattak. A liberálisok Pomerniát Stet- tinnel együtt elvesztették. Az érdél) i gazdasági egylet V-ik vándorgyűlése. — október 5-én. Kilencz órakor Tisza László elnöklete alatt gyűlés tartatott, melyben a szemle-bizottságok, olvasták fel jelentéseiket a múlt napi kirándulásaikról. Bizottságok voltak kiküldve Földvár, Kőris- patak és környéke, Uzoa, Kézdi-Vásárhely, Cser- náton, Dálnok, Bodola, Zágon, Kovászna és Ba- róthra. Az egyes előadók megkapó ügyességgel vázolták az illető helyeken találtató gazdászati elő-
