Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-01-30 / 9. szám
9. szám. •'£&> « /-, .^Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök, január 30. IX. évfolyam Szerkesztőségi Pocin: Főpiac, Csulak-féle ház, hová a îaj» szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal : PoHák Mór könyvnyomdája, ho.á a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intéZend^^^j^Q} к (tápotnszéki tíHázLÍpaptársa m és a n szépirodalmi és közgazdászaid lap. Megjelenik ezen lap heten* * kint kétszer: csütörtökön és vasár íap Előfizetési feltételek : Helyben házhoz hordva, vagy( vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. |' Kél évre ... 3 frt — kr. P Negyedévre . . i frt 5» kr. J Hirdetmények dija: \ 3 hasábos petit-sorért, vagy 1 annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 l*r. Nyilttér sora 15 kr. sepsn hivatalos közlöny®. A pestis. Az Oroszországban kiütött pestis mindig élénkebben foglalkoztatja a kedélyeket. Elein- tén csak imitt-amott vettek tudomást a pestisre vonatkozó hírekről. Ma már nemcsak a sajtó, hanem a kormányférfiak és törvényhozások is foglalkoznak azokkal A múltkor magyar miniszterelnök tett nyilatkozatot, ma az osztrák kormányelnök felelt a reichsrathban, egy az oroszországi pestisre vonatkozólag hozzá intézett interpellációra. A közönség e megnyugtató nyilatkozatok dacára kezd aggódni Az aggodalom annál nagyobb lidércnyomást gyakorol а kedélyekre, mert az ismeretlen veszedelem, -- melyet a valónál borzasztóbbá színez a képzelem, mindig izgalóbb. De hat jogos-e ez aggodalom, indokoltak e a több o’dalról forgalomba kei ült rémhírek ? Az ázsiai piszokban, az éhenhaló s fold alatti kunyhókban vagy büzhödt kah'bákban, egész ségtelen talajon lakó népeknél a nyavalyák minden démona otthonos Rettentő, az emberi fajt pusztító nyavalyák, melyek közli! csak a kolera szokott periodikusan ellátogatni hozzánk, hogy megtizedelje Európa lakosságát. A pestis az utolsó században nem tette lábát a talajra, s most, hogy az ázsiai határon áttekint undok, irtózatos arcával, Európa népeinek eszükbe jut mindaz a borzasztó aratás, melyet a halál e rémes angyala századról-századra tartott az emberiségben. De habár áttekint Európába — sót ha elárasztja Oroszország egyes részeit a ha’ált lehelő invázió : kérdés, vájjon a kultúra maga sabb foka nem képez-e természetes gátat ez invázió terjedése ellen ; hiszen magában Oroszországban is megkíméli — legalább hir szerint — a jobban és mértékletesebben é.ő népfajokat Buckle Írja az »Ellenőr* — a civilizáció történetéről szóló vi’ághiili munkájában határozottan állítja, hogy a pestis a nyugati kul- lurországekra nem terjedhet el. Nem térünk a tudomány és szakismeret oly mérvével, hogy ki mérnök mondani véleményünket ez állítás helyes vagy helytelen volta felett. Lehet, hogy igaz, de lehet az is, hogy a nagy angolt, bár megfontolatlan szót soha sem szokott kimondani, a modern civilizáció hatalmas fejlődésének szemlélete túlzásra ragadta Annyi azonban bizonyos, hogy Buckle az orvosi tudomány mai állásának, az egészségügyi és talajviszonyok teljes isme ete mellett mondta ki állítását S ő nem áll egyedül. A tudományrak jelenleg élő korifeusai közül sokan csatlakoznak hozzá A ki tehát a pestisre vonatkozó rémhírekkel szemben vigasztalódni akar, e vigaszt köny- nyen feltalálja, ha a tudomány e nyilatkozatai ban hisz. Ámde, a mit megtehetnek és jogosan tehetnek meg egyesek, nem tehetik meg oz állam és a kormányok. A kulturországoknak a pestistől való mentessége igaz lehet, de a tapasztalat még nem bizonyította be, nem emelte minden kétségen felül. Es ez a nem magában foglalja a kormányok kötelezettségeit E nemmel szemben, bármily votumot adna is a tudomány, (mely e téren csak conjectura), indokolatlan, sőt bűnös lenne minden mu-asztás. E nem igazo1, — • sőt parancsolólag követel minden, a vész elhárítására szükséges rendszabályt Ide járul még egy igen fontos körülmény, la a kultúra nem mentesít a pestistől - úgy terjedésének gyorsaságát elősegíti. A közép és újkor nyomorult közlekedési eszközei mellett a pestis esik las*an terjedhetett tova. A modern civilizáció ennek is a gőzt kölcsönzi oda szárnyakul A közép és újkorban a pestist a lassan mozgó hadcsapatok hurcolták tartományról tartományra : most a gyors röptű kereskedelem és forgalom közvetítené azt. Ha tehát a pestis veszélye fenforog. a civilizáció közepén, hol a népeknek egymástól való elzáratása nehéz, — szinte lehetetlen, annál több indok van a kór terjedését megakadályozó rendszabályokra. A modern egészségügyirendszabályok, habár az orvosi tudománynak e nyavalyára vonatkozólag sincs szava előreláthatólag fékezni, habár nem is megfékezni tudnák annak elhatalmasodását. De a civilizációnak mégis sokkal több veszteni valója volna, mint volt a fél vagy egész barbárságnak. A születések és halálozások végre is kiegyenlítenék a megingott arányt, habár a népesség nagy pusztítása szintén kiszámithatlan baj, a civilizált népek vagyonának azonban igen nagy része iparban és kereskedelemben fekszik ; az iparnak és kereskedelemnek, a pestis következtében való tönkre jutása tehát óriási nemzetgazdasági kár volna Eltekintve tehát a humanitárius szempontoktól, az állam legfőbb érdekei köve élik a legtágasabb körű intézkedések életbe léptetését hí ez ügyben nemcsak egyes országok, de Európa valamennyi állama érdekelve van. A védele nnek tehát közösnek, általánosnak s igy köteled’nek kell lennie. Minden államnak érdekében van ugyan a védelem, de ha valamely állam i.id Menőidből elmulasztaná határának megvédését, erre diplomáciai nyomással kellene kényszeríteni. Az indolencia gyanújába kerülhetnek a dunai államok, a melyek leginkább exponálva vannak a veszélynek s a melyeken át vezet a ragálynak hozzánk vezető útja Ha tehát a vész terjedése Oroszország keleti tartományaiban nem lesz megái itható : Európának azon kell lennie, hogy a dunai államok határain küzdje le a veszedelmet Ha a ragály átcsapott Bessarábiába, Romániába, Szerbiába, Bulgáriába s a Balkánfélszigetre, óriási félkörben fogja átkarolni monarchiánkat s első sorban Magyarországot. Vaijon fog e sikerülni elzárkóznunk előle? Reméljük. Bízunk kormányunk és végrehajtó közegeinek erélyében. De jobb a vészszel való küzdelmet távolabb kezdenünk s lépésről lépésre szembeszállni vele minden talpalatnyi területért A Becsben tanácskozó bizottság mind a bel-, mind a kü földön eleibe léptetendő rendszabályok egész sorozatát indítványozza A ter- ve/getéseket azonban nyomon ke 1 követnie a cselekvésnek Mind Tisza Kálmán, mind az osztrák kormányelnök nyilatkozata megnyugtathatja a monarchia minden polgárát, hogy semmi védelmi rendszabály sem maiad teljesületle- rül, mely a ragály behurcolásának megakadályozására közrehathat Ez azonban kizár a kormány részéről minden optimismust és könnyen- hivoséget. Az orosz kormány, az osztrák miniszter nyilatkozatából ítélve, még most is azon elhasznált taktikát követi, hogy eltagadja a dolgot. Tagadja, hogy a ragály pestis s tagadja hogy keletkezési helyén túlterjedt. Ep igy tagadták a hatóságok a milánói dögvész előtt, hogy a szórványosan fellépő kóresetek a pestisből származnak. Az orosz kormány tagadásával szemben határozottan meg kell állapítani a tényeket — Erre valók lesznek a kormány által kiküldendő orvosok és megbízottak, s erre valók a diplomáciai ügyvivők Minisztereink tegyék egyszerűen félre az orosz kormány hivatalos jelentéseit s csak azon tudósításokat fogadják el irányadók gyanánt, a melyeket saját közegeiktől kap. E tudósítás ükra kell alapítani az életbeléptetendő rendszabályokat. E tudósításokat kell a közönség elé adni. A nyiltság bizalmat szül A közönség, ha tapasztalja, hogy a kormány nem palástolja a veszélyt és kész.en van fogadására, megnyugszik. Ez megszünteti az izgatottságot, mely ez idő szerint jogosulatlan is ; mert semmi positiv ok nem forog fenn arra nézve, hogy a veszély Európára nézve komo’y alakban lépett föl. TV kolozsvári „Magyar Polgár“ azt a rémhírt közölte, hogy a Székelyföldön Gyergyó-Ditró községében egy ember pestis ben halt el. E közlés folytán a belügyminiszter távirati utón azonnal kérdést tett Csikmegye alispánjánál, hogy e hir igaz-e és az alispántól még ugyanaznap az a megnyugtató jelentés érkezett, hogy „pestis általi haláleset a meg^e területén nem fordult elő. * Konstantinápolyból újabb vészhirt jeleznek. Mint ugyanis a „N. W. Tgblatt“ értesül, két bécsi nag)rkövet vasarnap este Konstantinápolyból azt a megegyező távirati hirt kapta, hogy ott két személy a pestis-betegség jellemzetes tünetei . közt meghalt. — Perában nagy az ijedelem. Azt sejtik, hogy a betegség nem Oroszországból, hanem az ázsiai török tartományokból származott be. Az általános egészségi állapot különben szokatlanul kielégítő. Megjegyezzük, hogy épen egy ilyen hirt cáfoltak meg Konstantinápolyból ezelőtt nehány nappal. * Az orosz közlekedésügyi miniszter, mint jelentik, végre rászánta magát, hogy egészségügyi bizottságot nevezzen ki a grace-zaricini vasútvonal forgalmának felügyeletére. E bizottság fel van hatalmazva szükség esetére a közlekedést teljesen megszüntetni. Az enotajevszki kerület és a Volga közt a postai összeköttetés, egyelőre megsza- kittatott. * Semmi két-éget sem szenved, hogy a pestis már áthatolt az asztrakáni kormányzóságból a szomszédos szaratovi kormányzóságba s már a tambovi kormányzóságot fenyegeti. Állítólag e kormányzóság borissogljebski kerületében már fordultak is elő pestises megbetegülések. Ennek következtében e hó n-én Tambovban, mint onnan a szentpétervári „Russkaja Pravdádnak írják, az orvosi és városi tanácsosok nagy tanácsot ültek s elhatározták, hogy a tambovi kormányzóságot és különösen a borissogljebski kerületet Szaratov felé teljesen elzárják. Ä borissogljebski kerület lakosai a belügyminisztériumhoz fordultak a zaricin-borissogljebski vasúti közlekedésnek ideiglenesen megszüntetése végett. * Krolevetz kerületi városból, Tambov tartományból Írják e hó 21-ikéről a „Golosz“-nak, hogy Blisztovo és Luknovo községekben oly betegség ütött ki, mely lázzal és felpuffadással jár és halállal végződik. Néhány nap alatt 50-en estek áldozatul e kórnak. Tekintettel a pestisnek a szaratovi kerületben való elterjedésére, — Szaratov városa melleit, mint a sztpétervári „Brezvja Vjedom.“-nak írják, két kórházat állítottak 400 ágygyal a katonák, és egy kórházat 225 ágygyal a polgári betegek számára. Mind e gyógyintézetekben számos orvos és a „Vörös kereszt“ sok tagja működik. * liée«, jan. 25. A pestis-bizottság 25-iki üléséből a következőket jelentik : Finkelburg kinyilatkoztatja, hogy neki határozott utasítása van az egészségügyi érdekeknek minden mást alárendelni A bizottság pénzügyi tekintetekből a katonai zárvonal ellen nyilatkozott és ezt csak mint utolsó eszközt határozta alkalmazásba venni ; ellenben a vesztegzár a határszéli állomásokon mindjárt a betegség terjedése után fel fog állíttatni. Magyarország képviselője a Duna-vonal elzárásának szükségességét hangsúlyozta, mert ez Galaccal Odesszával egyenes összeköttetésben van.
