Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-09-25 / 77. szám
— 309 — fájdalom ! a magyar ember csak akkor szeret dolgozni, mikor már az éhenhalás előtt áll. Hogy népünk szellemével a vállalkozó kereskedelem össze nem fér, azt tudja mindenki. Hogy mily nagy kárunkra van ez, azt elgondolhatja mindenki, ki a kereskedelem fontosságát belátja. Ezeket előre bocsátva, áttérünk e sorok valódi tárgyára, véleményünkre, az úgynevezett „gründolás“ ra, mely sorokat különösen Jagócsi- Péterffy József ur figyelmébe ajánljuk. A székesfehérvári kiállítás buzgó elnökének Zichy Jenő grófnak volt (s talán még most is van) egy terve, melylyel iparunkat nagyban elő lehetne mozdítani. Tudvalevőleg Zichy Jenő gr. egy nagy len gyárat akart alapítani, mely gyárnak az lett volna czélja, hogy a hazánkban oly hanyagul űzött szövetiparnak lendületet adjon. Egyébként ugyancsak e gyárra vonatkozólag, illetőleg szövetiparunkról len- s kendertermesztésünkről hoztak e lapok Ku- binyi Lajos jeles tollából két szakavatott czikket, melyekre — mivel e czikkel összefüggésben vannak — figyelmeztetjük t. olvasóinkat. De térjünk vissza Zichy Jenő gr* tervére. Alig szivárgott át a közönségbe az uj keletkezendő gyár hire, Jagócsi- Péterffy József ur e lapok hasábjain figyelemre méltó sorokat intézett Zichy Jenő grófhoz, melyekben ö azt lanácsolja neki, hogy ejtse el a nagyszerű gyár tervét; hagyjon fel a „gründolással“ és ne kezdjen merész vállalatokat. Jagócsi Péterffy ur ekkor nagy hibát követett el. Mivel lehet a mi iparunkon és kereskedelmünkön segíteni ? Talán yezérczikekkel és szónoklatokkal ? Talán gyűlésekkel és tanácsokkal ? Nem bizony ! Ilyet hallottunk már eleget, vezérczikkeket már eleget olvastunk iparpártolásról, iparfejlesztésről, de az még nem mozdította elő sem iparunkat, sem kereskedelmünket. Tenni kell ! ! Ez legyen a jelszó Már pedig Zichy Jenő gróf — mert ő tenni akar valamit a magyar iparért — nem mehet sem vargainasnak, sem asztalos mesternek ! ő kezdjen egy jó, szolid vállalatba, melynek élén ő álljon, melyért felelősséget ő vállal el, s működését siker fogja koronázni. Igenis „gründoljanak“ a magy ír mágnások Persze nem úgy, mint 1873-ban volt szokás, hanem szolid alapon nyugvó, biztos vállalatokat kezdje nek ! A nagy tőkének nem szabad nyugodnia, mert akkor nem vehetjük hasznát, be kell azt fék tetni jó vállalatokba ! Mi nálunk igen szeretnek hivatkozni Angliára! tegyük ezt most mi is. Mivel foglalkoznak az angol lordok, hová fektetik tőkéiket ? Kereskednek gyárakat alapítanak, hajókat vesznek és megrakva elküldik messze országokba; ez a nemes angol lordok foglalkozása, kik pedig tudvalévőleg még büszkébbek a mi mágnásainknál is. Ezek által lett Anglia azzá, a mi most ; — nem czifra beszédek, nem zajos gyűlések által ! A „Hon“ egyszer azt tanácsolta mágnásaink, nak, hogy alapítsanak bankházakat, mi pedig azt tanácsoljuk, hogy alapítsanak nagy ipartelepeket. Nem kell ragaszkodnunk ama ősi szokáshoz, hogy та§’Уаг embernek nem szabad kereskednie, nem szabad tőkéjét gyarapítani; haladnunk kell a korral, a kereskedelmet és ipart kell támogatni, mert csak ez által lehetünk nagygyá, hatalmassá ! . Ne szégyeljük magunkat; „gsefteljünk, grün- doljunk“ ! ! Csonaky Zsigmond. KÜLÖNFÉLÉK — Színi referádánk, úgy látszik, nem fog egyébből állni sopánkodásnál. Dicsérjük nyakra-főre a színészeket, szekérszámra hordjuk nekik a virágcsokrokat és mégis : kincs nincs. Mi már kifogytunk a buzditó szózatokból, hogy küzönsé günket egy derék társulat iránti pártfogásra lelkesítsük s le is teszünk minden reménységről, hogy ez valami uton-módon megtörténhessék. Azért tenát ezután nem is fogunk panaszkodni többé. Resignálunk. Ez úttal сзак annyit említünk fel; hogy valaki kiszámította és úgy találta, hogy városunk „intelligens“ közönségének épen 1 / 10-ecl része jár színházba; hogy az otthon maradó ed részt mi tartja otthon, arra mi sem tudnánk feleletet adni.— A szombati „Szökött katona“ Kis Pista jutalmául adatott meglehetős gyér publikum előtt. Az előadás bevált, hanem voltak abban ki fogásolható részletek is s hogy többet ne mondjunk : a „Kalapom szememre vágom“ duett t. ké- letesen csütörtököt mondott. — Vasárnap „Mátyás diák és a czintokai nagy itcze“ adatott, kedden pedig Czakó „Végrendelet“ czimü drámája. Ez utóbbi teljes precizióval került szinre. Hogy közönség nem volt, azt már felesleges is említenünk. Kazaliczky kitűnő játéka (Táray) mellett Sztupá- né (Alpáriné) érdemel különösebb dicséretet, mig Benkö Jolán (Riole N.) rövid de gyönyörű játékával osztatlan elismerésben sikerült. Benkő Jolánt a drámai szerepekről kár leszoritni ; tehetsége, előadása, vonzó alakja egyaránt kedvelt a közönség előtt. Zádorné (Antónia) szerepében elég könnyűséget, csak nem elég érzést mutatott. — Szerkesztői üzenetek. K. S. urnák, М-Vásárhely. Leveleit vettük, köszönjük. Magánlevél megy. Szives üdvözletünket ! D i x i, В a- r ó t h. A kérdéses czikk csupán nyilttérben adható ; kérjük szives intézkedését. L-а K.-Vásárhely. Ebben a dologban nem mi vagyunk illetéke sek, egyékiránt nincs mitől tartania : gradus ad parmassum ! . . . . — H y m e n. Bodor Miklós, polg. isk. tanárjelölt s áll. isk. igazgató f. év okt. 1 én d. u. 4 órakor fogja tartani esküvőjét H u s z к a Gizella volt sepsiszentgyörgyi, jelenleg nagyági áll. isk. tanítónővel Nagyágon. A müveit párnak hosszan tartó boldogságot kívánunk. — Lakásváltoztatás. Tisztelettel értesítem a t. közönséget, miszerint eddigi lakásomat és irodámat f. hó 25-étől kezdve a csíki ut- czába, a posta helyiség tőszomszédságába helyeztem át. Kelemen Lajos h. ügyvéd. — Hála nyilatkozat. -— Alattirt a nyilvánosság ez utján fejezem ki legbensőbb kö szünetemet mindazon lelkes kath. polgároknak, a kik ideutazásom költségeinek fedezésére kegy adományaikkal járulni s ezeket összegyűjteni szívesek voltak. Deus rétribuât! Sepsi-Szentgyörgyön, 1879 szeptemberhó 23. Kovács Simon, rom. kath. lelkész, szentszéki ülnök. — Az erdélyi gazdák tiszteletére október hó 3-án jótékony czélu tánczvigalom ren- deztetik a Blaskó-féle szálloda alsó termében. Kezdete este 8 órakor. Belépti dij személyjegy I frt, családjegy 2 frt. Mely jótékony célú táncz- mulatságra a t. közönséget egész tisztelettel meghívom. Potsa József. — Mikor alájdinand u r n e m t ü r 1 a nemzeti zászlót. Pozsonyból Írják az „E“- nek : ma Pozsonynak nagy ünnepe volt, Fogad ták a bécsi „Donauvereint,“ és minden ház a Duna mentén föl volt lobogózva. A vízi kaszárnyán is kitűztek zászlókat, persze csak feketesárgákat, xtgy rendező hazafias buzgalommal a nemzeti zászlót is kitűzte a „k. k, Militárkaserné“ n, de egy főhadnagy, ezt észrevevén, rögtön elrendelte a nemzeti lobogó eltávolítását, mert ez mint állítja, katonai laktanyára nem illik, Megjegyzendő még, hogy ezen hazafias ur a 19. „Rudolf koronaher- ceg-ről ezimzett tősgyökeres magyar ezredből való. Ilyen szemtelenséghez nem kell kommentár. — Fenyegető levelek — özönnel. Blaháné asszonyt valaki rémitgetéssel akarta rávenni, hogy tegyen 500 frtot a sikló kocsijának vörös bársony vánkosa alá, különben vitriol! Nos, a tisztelt művésznő a Gyorsfutár szerint minap ismét kapott az „ismeretlenétől levelet, melyben az elmondja, miszerint most az egyszer megbocsátja a késedelmet, hisz maga is (már t. i. az ismeretlen ur) sajnálná azt a szép drága arczot tőnkre tenni, de két hó múlva ismét visszajön Bécsből, a hova jelenleg utazik, s akkor majd újólag megjelöli a helyet, a hol az 500 írtnak múlhatatlanul lenni kell, különben boszu és ismét --vitriol. Itt megemlítjük, hogy Kammermayer polgár- mester és Haynald bibornok is kapott ilynemű fenyegető lehelet, s előbbitől 1000, utóbbitól 2000 frt. követeltetik veszélyes fenyegetések mellett. A dolog tény, csak azt nem tudjuk, hogy teljes-e a Lipótmező létszáma : nem szökött meg valaki onnan .... ? — Roppant kincset talált egy béres gyermek, Szolnok város határában a Zagyva folyó partján, a Zagyva kanyarulatánál az u. n. zagyva malomhoz közel ez évi márczius 30-ikán. A béresgyermeket Tímár Józsinak hívják ; az említett helyen egy gránitkő alatt egy fazékban nagy mennyiségű aranyat, aranypénzt és arany ékszereket, drágaköveket és gyémántokat talált. Hanem a szegénynek még megközelítő fogalma sem volt az értékről, mit a szerencse az ölébe hullatott. Elmondta és megmutatta a fazék kincset többeknek, köztük (Kása) Szabó József tanya szomszédnak is, a ki 1879 március 31-én ígért érte a gyermeknek egy rúd földet, egy házat és a talált pénzből részeltetést. A szegény gyermek legmeré- szeb álma volt, hogy ő neki valaha háza és egy rúd földje legyen, s ezért Kása Szabó Józsefnek £ oda adta a kincset. Megszámlálták mennyi: —voi pedig 2Ó20 darab arany, három aranygyűrű, két fülbevaló, 120 drb. különnemű koczkaalaku drága kő és ragyogó gyémántok, és volt közte két da rab ököl nagyságú aranygomb. A mesés találásnak csakhamar hire terjedt a tanyai embereknél, de kaputos ember sokáig nem tudott róla semmit. A szolnoki járásbíróság e hó folyamán jött tudomására s nyomban meg is indította a kutatást, de Szabó József a hatósági nyomozás megindításakor elrejtette a kincset és tagadta hogy nála van, sőt, hogy a béres gyermek azt neki egyáltalán odaadta. Miután feltehető, hogy ezen nagy értékű tárgyak értékesítésére Kása .Szabó az aranyművesek. ékszerészek, zálogházaknál s hasonnemü üzletekben fog megfordulni, a szolnoki járásbíróság f. hó 18-án kelt s Barti György szolnoki vbiró aláírásával 2308.79 sz. a körözvénynyel felkéri az összes hazai törvényhatóságokat, hogy ezen eseményt hatóságuk területén minél szélesebb körben hozzák tudomásra és a közig, -s rendőrhatóságokkal szoros vigyázat végett közöljék s netán gyanús jelenségek esetén a járásbíróságot azonnal értesítsék. — Rémes jelenet a vasúton. Egy elbocsátott vasúti munkás, midőn a napokban Jász- Fényszarun vasútra ült, nehány izraelita kereskedővel került egy kocsi reteszbe. - Alig indult meg a vonat, a midőn minden helyes ok nélkül bicskát rántva, szomszédjait: a védtelen kereskedőket megtámadá. — Egyiket karján, másikat hátán sebesitett meg. A rémes lármahangokra megállították a vonatot és az elősiető vasúti ügyelők megkötözték a dühöngőt, ki még ekkor is lábával rugdosta véres áldozatait. — Ekkor aztán lábai is megkötöztettek — mígnem a vonat Hatvanba ért, hol a hatóság vette gondjai alá. — Egy „feledékeny “her cég. A bécsi törvényszéknél, a fővárosunkban is ismert Csetwertinszky Boris herceg ellen panaszt emeltek 3000 forint követelés miatt s a tárgyalást f. hó 29 re tűzték ki. — Minthogy a bíróság előtt a herczeg tartózkodási helye nincs tudvA, az ő költségére gondnokul neveztek ki egy bécsi ügyvédet, a kivel az ügy le fog tárgyaltatni. — А „V a s á r n a p i U j s á g“ szeptember 21-iki száma következő tartalommal jelent meg * Gróf Erdődy János.“ Pauler Gyulától.— „Id. gróf Bethlen János.“ --- „A dévai várrom.“ Költemény. Jakab Ödöntől. — „Hitelné asszony és kedves férje.“ Korrajz. — „A bégum ötszáz milliója.“ Verne Gyula regénye. — „Egyveleg.“ — „A kabuli lázadás.“— „A Forum Romanum.“ — „Egy agg* színésznő emlékirataiból.“— Irodalom és művészen Közintézetek, egyletek, stb. rendes heti rovatok. Képeit : Gróf Erdődy János. — II. gróf Bethlen János. — Cavagnari Lajos őrnagy, kabuli britt követ. — Az afghán ernir aláirja a gendemeki békeokmányt. — Forum Romanum. — A bégum ötszáz milliója. — Cavagnari megpecsételi a m'ijus 26 án Gendemekben aláirt békeokmányt. Az érd. gazd. Y-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlatra szép! 19-i/j kővetkező tárgyak vannak bejelentve : (Folytatás.) T. Szentiványi József úrtól Szentiványból gyümölcs. M. gr. Haller János úrtól Hévízről márvány, basalt és mezei termények. T. Hutflesz Károly úrtól Kolozsvárról malomiparczikkek. A pin- cze egylettől Kolozsvárról borok. T. Csusz Tamás úrtól Ilyefalváról egy jármas tehén egy éves borjával. T. Künle Teréz kisasszonytól ö drb. hímzés. T. Serester Dávid úrtól S.-Sztgyörgyről csizma és czipő. Mátisfalvái ól : T. ifj. Becző István úrtól czuk- korrépa T. Becző Lázárné úrasszonytól búza, árpa. T. Becző Sándor úrtól búza, lencse. T. Becző Já- nosné asszonytól, szőttemények és kenderfonal. T. Kelemen Győző úrtól rozs és burgonya. T. Márton György úrtól mezei termények, gyümölcs. T. Be- cző Ignácz úrtól sütőtök, viasz, heremag, méz. T. Jancsó Domokosné asszonytól paprika. T. Forró Albert úrtól mezei termények. Márkosfalváról : T. Forró György úrtól me. zei termények. M. br. Apor Miklós úrtól mezei termények. T. id. Koos András úrtól mezei termények. T. Barabás Irmától mák és lencse. Ózv. Mátyás Zsigmondné asszonytól borsó, lencse. T. Hatházi Ádámné asszonytól paszuly. T. Barabás Gyuláné asszonytól kerti termények. T. Barabás István úrtól gyümölcs. T. Kocsis Károlyné aszony- tól kerti termények. T. Székely Máristól szőtemé- nyek. Márkosfalva községétől egy 3 éves tenyészbika. T. Domokos Albert úrtól 2 jármas ökör. T. Barabás József úrtól egy drb. 1 éves kosbárány*
