Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-09-21 / 76. szám
802 A u s z t r i a-M a g y a г о r s z a g es M o n t e ne g r ó viszonyát hosszú czikkben fejtegeti a Morning Post.“ Nikita fejedelem bécsi útját eseménynek mondja, a mely legrokonszenvesebb jelentőséggel bir és a legkétségtelenebb jele annak a teljes fordulatnak, a mely a Balkánfélszigeten végbe ment nehány év lefolyása alatt. Ha most uralmat gyakorol valaki 1 örokorsz-igon ki\ül a Balkánfélszigeten, úgy ez bizonyosan Ausztria- Magyarország. Az orosz befolyásnak vége; ezentúl nem fogunk hallani orosz cselszövényekröl^ a balkáni tartományokban. Az orosz izgatások színhelyét most már nem a Duna déli vidékein kell keresnünk, hanem az ázsiai pusztákon. К fordulatot legelőször Csetinyében méltatták egész nagyságában, miután osztrák magyar enclave lett Montenegro. Ebből láthatjuk, hogy csakugyan offen- bachi zene lett-e a berlini szerződés. Az oroszok uralkodtak a helyzet fölött, a meddig a Balkánon túl voltak csapatjaink, kitakarodásuk után Európa akarata lépett a kozák uralom helyébe. A berlini szerződés igazi czélja európai Törökországnak fölszabaditása az orosz ellenőrzés alól. * г Á magyar földhitelintézetet mint a „N. P. J.“ hallja, a magyar kormány ugyanazon szabadalmakkal szándékozik felruházni, me lyeket az osztrák-magyar bank élvez a múlt évi törvénv értelmében. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már elkészült s az országgyűlésnek összeü- lése után rögtön be fog nyujtatni. E szabadalmak mint tudva van, a hátrálókos tartozások behajtására vonatkozólag tartalmaznak különféle ked vezményeket. A magyar földhitelintézet ugyan már most kiterjedt szabadalmakat élvez, de az egyöntetűség kedvéért fölötte kívánatos a különböző szabadalmakat öszhangba hozni. Erre szolgál az említett törvényjavaslat. * A tervezett osztrák tőzsdeadó7 mint a „Politik“ irja, nemcsak a pénz és érték, hanem a gabona és liszttözsde ügyeletéire is ki fog terjesztetni s úgy az eladóra, mint a vevőre, minden kötés után 50 krban vettetik ki, mely módon a kormány 5 millió forintot remél belőle. + Kelet-Ruméli a ismét véres események szinhelye. A porta kénytelen lesz, ha a bolgárok nem szűnnek mohamedán polgártársaikat gyilkolni, Európától fölhatalmazást kérni arra, hogy a török lakosság életbiztonságát fegyveres erővel óvja meg. Hogy ez el' u Oroszország mindent el fog követni, az bizony íe akkor Anglia, Ausztria Magyarország és etország szövetségét fogja magával szemben találni, s ezúttal a törökök igaz ügye fölött bizonyára fog győzni az orosz alattomosság. * — Szerencsét kívánok Signor Daniel, — mondja Ca vaert gúnyosan nevetve. — Mi engem illet, örülök ; mostantól kezdve semmi Közöm fiához. — Hogy, hogy, mester ? kérdi az agg. — Hadd haladjon föltett utján, egyengesse magát a divat szerint. Virágozhat egy Carassi Lajosnak, de soha egy ifjú Calvaertnek isten önnel ! Es végig rohant a szobán, haragját a lépcsőknél s az utczán is hallatva. Dániel egész lényében leveretett. —■ Látod ? mondá az agg — nem csalódtam. Dyonis mester bár bősz, de nem ok nélkül. Goromba, de igazságos. — S mit szólsz atyám Madonnámhoz? Kérdi Guido kevés szünet után visszafojtott lélekzettcl. — Nekem szép, meglepő ! bár te jobban érted, én nem bírálhatom. — Jól van atyám, ha a te véleményednek nincs becse, még kevésbé hallgatok egy ily elfogult ember szavára, Calvaer Caraccit emlité, jer hozzá. — Hogyan ? s te elég merész lennél ezt megtenni ? Sorsomnak el kell dőlni egyszer, határozzon e felett Caracci. A havi palotától nem messze elkülönítve álla egy igénytelen külsejű ház, előrészén e felirat : „Akadémia degi’ Incaminati.“ Caracci háza volt, hol Bologna lelkes ifjai naponta összegyűlték á művészek kimenthetién forrásából meriteni. Mily sok remény volt itt egyesülve ! mennyi kilátás a jövőre ! Hány nagy lélek fejlett itt ki, kiknek neveit az utókor a történelem lapjain olvassa, mint egy Albanij Bàîdattare, Inocencio Fac- coni, Anton Mária, Panico 6 a magányba menekült komor Zampieri (ki Domenichino név alatt m-'gieremté a hires „.Szent Hieronimos miseáldozata“ müvét) neveit. . ^ számos tanítvány ép összegyűlve volt Ca- ra._ci lakásán, hallgatva éber figyelemmel az előadó mestert, midőn a bolognai polgár Reni Dániel fiával bejelentetett. (Folytatása köv.) Az ó-csehek jogfen'aHLssal fognak belépni a reichsráthba. E czélból Rieger gyűlésre fogja összehívni e hó 23-án a cseh képviselőket, és ott fogják fogalmazni ezt az okmányt, és állítólag ez ügyben utazott Bécsbe is, hogy értekezzék Hohenwarttal. * G о r c s a к о v lemondásáról ismét registrálhatunk egy berlini hirt. A trónörökös állítólag pártolja azt a tervet, hogy Dondukov-Kor- zakow neveztessék ki külügyminiszterré, de Bulgária volt főkormányzója aligha lesz Gorcsakov utódja, mert a cárnak Suvalov a j.dőltje, a kit Berlinből eredő befolyások is támogatnak. Az elhatározás nem fog sokáig elhúzódni. A mint látjuk, ez a régi berlini nóta, ki tudja, igaz-e. * Román 1 а p о к b ó 1 . A nagyszebeni „Te- legraful roman“ szeptember hó 12-én kelt 101-ik számában egy temesvári levelezőjétől azt a hirt közli, hogy a temesmegyei románok tömegesen készülnek Dobrudsába kivándorolni. A „Telegraful“ felháborodik ezen hír hallatára s többek közt ezeket irja : „Jaj neked román nép, arra jutottál te, hogy a zsidók sirassanak téged szánalomból, ezek vegyenek téged védszárnyaik alá ? Hol vannak a veled egy nyelvű nag)r embereid, pat-iotáid? miért nem kéred meg őket, hogy részesítsenek más jótéteményekben Is, nemcsak, mint a karansebesi Nemoian ur, a hazai nyelv jótéteményében“ ? Es ti „nagy román atyafiak“ hol vagytok ? Minek bujkáltok és nem gondolkodtok a népről ? Nem látjátok és nem halljátok, hogy a nép az alkotmányival, a szabadsággal és a magyar testvér- seggel már jóllakott? Nem halljátok-e azt, hogy a népnek már elég volt a tréfákból ? Miért nem tartjátok őket vissza a kivándorlástól ? Avagy azt hiszitek -e, hogy a népre nem lesz többé szükségetek ? * Konstantinápoly, szept 15. (P. C.) Kelet-Ruméliában történt véres események folytán itten nagy izgatottság uralkodik. Több nagykövet a portát teszi ezért felelőssé, mivel pénzsegély és kiséret nélkül, sőt minden előleges értesítés hiányában indította útnak a nagyszámú mohamedán szökevényt. A bu. ’ francia konzul egy felhívást bocsátott ki, hogy a veszélyben forgó mohamedánokat segélyezzék. Az orosz konzul erre elutasitólag válaszolt. Aidosban 15 keletruméliai rendőr öletett meg. A konzulok tudósításai, a keletruméliai mohamedánok helyzetét igen szomorúnak ecsetelik. A porta egy köriratot szándékozik a hatalmakhoz intézni és Alelco pasától felvilágosításokat kérni. Bük ur est-cser navodai, esetleg sze- ben-rimnik-szlatina-bukarest- csernavodai vasút. A „Pol. Corr.“ nek következőket írják Bukarestből. A román miniszter elnök Bratiano, hogy kedvencz tervét, Bukurestnek a tengerrel közvetlenül egy- beköttetéset létesítse, érintkezésbe lépett Süden hörst bécsi főmérnökkel. E főmérnök kezdeményezése s vezetése mellett mintegy másfél évvel ezelőtt egy osztrák consortium alakult, mely a buka- rest csernavodai, esetleg nagyszeben rimnikszlati- nai vasútvonal kiépítését vette czélba. E consortium nevében Südenhorst a technikai tanulmányozásokat be is fejezte. Miután a Csernavoda Küstend- se vonal már régóta üzemben van, a még hiányzó Bukarest-Csernavoda vonal kiépítése által va- lamenyi európai kereskedelmi piaczról direct, független, nemzetközi sinhálózat nyílik a Fekete tengerre s a bukarest-küstendsei vonal góczpont- ja lesz azon egész, jelentékenyen emelkedő forgalomnak, mely a Bécs Budapest Orsóvá, Berlin Oderberg Brassó Piojest és Stettin Szucsava Bu- zeu vonalakon keresztül a Fekete tenger kereskedelmi területe felé irányul. Ez osztrák consortium még Csernavodánál egy állandó Dunahid fölépítését is tervbe vette. Másrészről az angol „Danube- Blacksee- Railvay Compagny“ is már minden előkészületet megtett, hogy Jvünstendseből első rangú tengeri kikötőt csináljon. A Csernavoda mellett már bevégzett Duna sondirozása a legkedvezőbb eredménynyel járt s Südenhorst s a román kormány közötti tárgyalások már annyira haladtak, hogy az arra vonatkozó engedélyezési indítvány már a kamarák legközelebbi ülésszakában be fog terjesztetni. A Bukarest Csernavodai, mintegy 188 kilométernyi vonal építési költségűéi, beleszámítva a Csernavoda melletti állandó Duuahidat is, a román kormány számításai szerint 50 millió franknál nem fognak többe kerülni. A vonal nemcsak a gondolható legkedvezőbb forgalmi viszonyokat mutatja fel, hanem a meglehetősen müveit Jalomit za völgy már különben is jelentékeny helyiforgalmat biztosit számára.“ Á novibíizári sandsák megszállása Az okkupáczió be van fejezve, s békésen, minden kardcsapás nélkül. Az okkupálás hadműveletének utolsó aktusát a következőkben jelentik c hó 15-érői keltezve : Ma három negyed 12 órakor megszállották Priepoljét, az okkupálandó helyek harmadik és utolsóját, s ezzel a Limvonal okkupáczioja be van fejezve. A hadoszlop, mely tegnap reggel Plevljót elhagyta, s Jabuka karaulán töltötte az éjét, ma Priepolje előtt jóval, e^y nagy küldöttség által, melynek sok bég és tekintélyes keresztyének voltak tagjai ünnepélyesen üdvözöltetett. Negyed óra múlva a priepoljei török katonaság parancsnoka fogadott bennünket a legbarátságosabban, csak az ellen tiltakozva, hogy csapataink a Lim jobb part - ján fekvő városrészt is megszállják. Kiilics tábornok azonban hivatkozott a szerződés és a bízott ság határozatainak pontjaira, s csapatainkat csengő zenével és lobogó zászlóval lépteté keresztül a városon. Az előcsapatok s a hátfedezet ezalatt megszállták a várost uraló magaslatokat, s ezzel a megszállás katonailag is tökéletesen be volt fejezve. Egy oladaloszlop, kétszázad a 25-dik vadászzászlóaljból, Grivics kapitány vezénylete alatt Ko- lowratnál átgázolt a rohanó Lim folyón, s Priepolje keleti oldalán levő magaslatot foglalta el. Ez oszlopból Bauer kapitány volt az első, ki a folyóba lépett s azt csapatával keresztül gázolta. A főoszlop, melynek élén KilUcs ifik. lov igolt, a hídon kelt át a Limen. A török csapatok áh d a tisztelet minden jeleivel üdvözölve, vonult, keres/ tül a hadoszlop a városban. A helység közepén találkoztunk König tábornagygyal, ki egy zászlóalj Parmabakával Priboj felöl jőve ugyanegy idődén érkezett meg velünk Priepoljébe annak megszállására. A lakosság hangulata barátságos ; a török kereskedők boltjai nyitva voltak, mig a keresztyéneké az ünnnepjiap miatt zárva. Csapataink nagy része a Lim folyó balpartján táboroz. A körül fekvő halmokat részben a mi csapatain«:, részben török katonaság tartja megszállva. Az ut alatt találkoztunk török katonasággal, mely az országút mentében tanyászott. Az itt levő török katonaság a környéken levővel 16 század lehet körülbelül. Priepolje a meglehetősen szűk Limvölgyben fekszik, a folyam mindkét partján, a jobb parton a belváros részszel, m !y egyúttal a török lakos ságé is. A város szegényes viskókból áll, s mintegy 3000 lakosa van ; az elkváriéiyo/.ás nagyob- bára keresztyének házaiba fog megtörténni. A Lim elég nagy folyó, s mély, szélessége körülbelül 80 lépés, s csak kevés helyütt lehet rajta át gázolni. Holnapra várják ide Württemberg herceget. Hir szerint a török csapatok elvonulásának kérdése fölött megegyezésre jutott Husni pasával, aki jelenleg- Priebojban tartózkodik. Holnapután valamennyi csapatok, melyek helyőrségi szolgálatára kijelölve nincsenek, elvonulnak innen. Iszonyú gy il köss ig* IVirisban. A napokban egy öreg asszony, a mint esti félkilencz óra tájban La Chapelle utczai háza előtt ült, egy kék blouseos, szürke nadrágos, Selyem sipkás embert látott a járdán haladni egy lebontott hordókosárral. Az ismeretlen többször igyekezeti- a tárgyat mit az öreg asszony nem b;rt messziről kivenni, az utczai csatorna nyílásába dugni. Az öreg asz- szony gyanakodni kezdett, az ismeretlen után ment s egyszersmind egyik szomszédnőjét városi sergeant után küldte. Az ismeretlen azonban észrovettCj hogy figyelnek reá s futni kezdett. Az öreg asszony e közben azon helyre ért, hol az ismeretlen futásra vette a dolgot és borzasztó leletre akadt. Egy megcsonkított emberkar feküdt a földön, melynek megpillantására elájult. Az utczán ez alatt sok kiváncsi gyűlt össze s pár rendőr is érkezett, kik azonnal a további nyomozáshoz fogtak. Nem eredménytelenül. A csatorna vizfogójából először egy lábszárat, azután egy kart s igy lassankint egy egész emberi test összes tagjait húzták ki ; csak a fej s a belső testrészek hiányoztak. A végtagok annyira meg voltak csonkítva, hogy lehetetlen volt a meggyilkolt személy korát vagy nemét felismerni. Az öreg asszonyt másnap a rendőrségi irodába idézték Lefébure biztos elé kihallgatásra, A jelenlevő rendőri közegek közt mindjárt feltűnt neki egy Prévost nevezetű, ki társaival az elkövetett gyikosságról beszélgetett s igy nyilatkozott : „A gazember, ki a gyilkosságot elkövette, elővigyázó volt. Nem lesz könnyű nyomára akadni.“ Mikor az öreg asszony e szavak után Prévostra nézett, ismét közel volt az ájuláshoz. „Biztos ur mondá, itt van, ez a gyilkos!“ A hivatalnokok először azt gondolták, hogy őrülttel van dolguk, de egy tekintet Prévostra az ellenkezőről győzte meg őket. Prévost rendőr- sergeant halotthalványon, reszketve állt a biztos előtt. A következő pillanatban az ajtó felé rohant^ hogy e'menekü’jön, de ez nem sikerült neki, mert körülfogták s letartóztatták. E pillanattól kezdve
