Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-26 / 8. szám

— 31

I

boszuságára a bérkocsitulajdonosoknak, kik kocsijukból kifogva, a szánut vették elé. A hó alig tartott egy napig s akkor olyan sáros idő lett, hogy biztosan se kocsin, sem szánon nem lehetett járni. Pár nap óta a levegő meghűlt s a hó, mely harmadszor esett, még áll s most nagyban igyekszik felhasználni mindenki az alkalmat, hogy ne maradjon szánkázatlanul.

Mint Írják, Dobrudzsában nehány nap óta ir- tóztató hózivatar dühöng, melynek már több emberélet is esett áldozatul. Az Izsakcsából elindult posta nem érkezett meg Tultsába s még eddigelé minden utánjárás sikertelen marad fölfedezésére.

X. X.

Tő rví ny hat ósagi ssabál y rendelet

az IS7 7. évi AA (örvénycikk JA ik lejezet §§ ai almtján létesítendő össze sited y y dm pénztár kezdéséről.

(Föl) tatds )

13. §. A gyámoltak v. gondnokoltak számára az összesitett gyámpénztárba befolyó készpénzek bekönyvelésénéi a kamatozásra alkalmas összegek az I forinton alóli nem kamatozó összegektől elkü lönitendők elválasztva kezelendők; azonban mihelyt a nem kamatozó tőke összegek további befizetés által annyira növekedtek, hogy 1 írttal eloszthatók s igy kamatozásra alkalmasok, ezen utóbbi azonnal kamatozó összegkép jegyzendő fel s egyúttal mint nem kamatozó töke apadásba hozandó.

14 §. Az ily összegek kamatozásának kezde- te az utolsó készpénzbeli betétei megtörténtének napjától függ. Ha például valamely gyámolt számára már letett nem kamatozó tőke összeg 96 krt. tesz és ha április hó 26-án ugyancsak részére újólag 50 kr. tétetett le készpénzben : akkor az ösz- szesen I irt. 46 krt. tevő összegből 1 frt. juniushó i-től kamatozó tőkekép jegyzendő föl; a fennmaradó 46 kr. pedig mint nem kamatozó tőke kezelendő.

Ha az uj betétei ápriihó 2 án, tehát a hó első felében történnék : akkor az 1 frt. töke májushó i-étől lesz kamatoztatandó.

15. §. Minden gyámoknak vagy gondnokoltnak az összesitett gyámpénztároni kamatozó követelésétől járó 6* ,,'j, kamatok, a naptári év végével számláján követelésül irandÓK.

16. §. Ha a számadás berekesztése után fennmaradó kamat követelés vagy a netaláni nem kamatozó tőkekövetelés hozzászámító iával 1 frtnyi összegre növekszik : akkor a kamatozásra alkalmas összeg a gyámoknak vagy gondnokoknak számláján a legközelebbi évre a tőkekép követelésül írandó s attól 63/,„% kamat fizetendő.

Oly kamatok vagy kamathátralék összegek, melyek 1 írtnál kevesebet tesznek : a legközelebbi évre mint nem kamatozó tőkék írandók be.

Az év folytán a kamatok sem magukban véve, sem pedig a feljegyzett nem kamatozó tőkékkel avagy uj betétekkel együtt nem tőkésittet- hetnek.

17. §. Ha g*yám vagy gondnok az árvaszék által a kamatoknál az 1S77. évi XX. t. c. 290. §. szerint február i-én és augusztus első napján leendő rendes kivételére följogosittatik : úgy az év végével ki nem vett kamatok tőkésitendők.

18. §. Ha az év folytában az árvaszék különös engedelmével az évi illetmény róvására részletes kamatfizetés történik : úgy az év végével magától érthetőleg csak a maradék tőkésítendő és pedig a fentebbiek szerint mint kamatozó vagy nem kamatozó tőke.

19. §. A kamatok tőkésítése valamint a nem kamatozó összegeknek kamatozó tőkékké leendő változtatása a naplóba nem iktatandó be. hanem csupán a számlakönyvbeni föl és lejegyzés tárgyát képezi.

20. § Miután az összesitett gyámpénztár jutalékként a tartaléktőke alakítása és kezelési költségek fedezetére az általa kölcsön adott tőkepénzek után kapandó kamat 7°'0-át például 100 frt. kölcsöntőke után kapandó 7 frt. évi kamatból 70 krt. huzza : a gyámoltak vagy gondnokoltak végkielégítésénél dij levonásnak helye nincsen.

21. §. Minden gyámolt vagy gondnokolt számára az összesitett gyámpénztárba befolyt vagyonúkról bélyegmentes beíró könyvecske adatik az 5. sz minta szerint, mely minden betéteinél vagy kiadásnál, illetőleg pénzkivételnél előmutatandó s s melybe minden bevételek és kiadások beikta- tandók és bizonyitandók a gyámpénztár által

22. §. A beíró könyvecskét mihelyt előmu- tattatnak, a tartozási könyvillető számlájával össz- hangzólag évenként berekesztendők és a kamatok kiszámítása folytán keletkező köteles a megelőző §§-sok határozataihoz képest a gyámolt vagy gondnokolt javára feljegyzendő.

Ezen beíró könyvecske a gyámolt v. gondnokolt elkülönítve létező vagyonának beiktatására is szolgál.

23. §. A beíró könyvecske a gyám vagy gondnok által őriztetik és általa a gyámság v. gondnokság megszűntével a gyámolt v. gondnokoltnak és ha ezek elhaltak volna, az igazolt örökösöknek átadatik.

(Kolytut.ísa következik )

Megnyitó beszéd.

(i,4i(*.tott a< ilyeulvi «ifjúsági Önképzőkör* idei első gyűlésén László Lukács körelnök által)

(yége.)

kiig ellenben meg kell vigasztalódnom, valahányszor széttekintek gyűléseinken, látva, hogy a fiatalság, mégis mindig nagyszámmal van jelen; és oly jól esik látnom, midőn egy és más felolvasás alkalmával a figyelemnek egész teljével csüngnek a felolvasás tárgyán ; és oly jól esik látnom és hallanom őket, midőn egyik ügyesebben szaval mint a másik ; oly jól esik hallanom az ők ajkaikról hirdetve — a költő szavaival — a hazaszeretetei, a szerelmet, a jellemet, a hűséget, a becsületet, ezen sarkalatos hazafiui es emberi erényeket. Lehetnek-e az ily ifjak rosszak, lehet-e az ő keb- lök hamis ; oh nem ; en azt nem hihetem, sőt erős meggyőződésem, hogy az irodalom e remekeit minél tovább olvasgatják, szavalgatják, érezgetik, annál inkább meggyökerezendenek azon nemes érzések keblükben, s hiszem, hogy idővel egy kifogyhatian gazdag forrássá válik, melynek jótékony hatása áthat barátra, családra, hazára.

Tett-e az ilyenekért ifjúsági önképzö körünk valamit, teljesitette-e irányokban feladatát? Igen, bőven eleget tett, mert alkalmat szolgáltatott, keblök e nemes érzésének fejlesztésére, művelésére ; mert pártolá, bátoritá, serkenté őket a nemes versenyre. En ezekből derék honfiakat és honleányokat várok.

Honleányokat mondék, s nem öntudatlanul ejtém ki e szót ; mert önképzőkörünknek feladata vala a nőnevelés elémozditása is. És itt azt hiszem, hogy önképző körünk újra nemes feladatot teljesített ; mert a nőké a családi élet birodalma, a nőké a szivek országa, a nőké a boldogitás szent feladata, a nőké az ártatlan kisded mosolya, a kesergők megvigasztalása, a nőké az ifjú bátorsága, a nőké a férfiak erelye, a nőké a szerelem mennyországa, a nőké -~ minden a nőké ; a miénk erős férfiaké semmi ; ha tölök nem kapunk erőt, bátorítást a küzdelemre, semmik vagyunk ; ha tőlök nem kapunk vigasztalást, enyhítést fáradságainkért nyomorultak vagyunk.

Es ha azt mondám, hogy önképzőkörünk nemes feladatot teljesített, midőn a nőnevelést is feladatává tűzte : nem helyesen mondám e ? Avagy nem szent, nemes feladat-e nemesíteni — százszorosán , ezerszeresen nemesíteni azt a szivecskét, melynek tisztaságától függ nekünk, az erős férfiaknak minden jóllétünk, minden boldogságunk ?

Nem mondom, hogy önképzőkörünknek ifjú nő-tagjai már fel volnának fegyverkezve a legmagasabb női erények véghez vitelére, mert hisz még addig az élet nagy iskolájában sok okulást kell nyerniök : de már is tanúságát adták nemes szivüknek. — Midőn a török nemzet vészkiáltása behangzotta hazánkat, ifjú nőink siettek összegyűjteni filléreinket, siettek sebeiket bekötözni ; midőn magyar harcosaink vére patakként folyt a déli tartományokon, ifjú nőink elsők valának vigasztalásukkal. S én hiszem, hogy ha nem is íátandom őket — Szécsy Mariaként — Murány várfalain páncéllal övezve, de hiszem, hogy miként Karthágó női képesek lennének levágni hajaikat, hogy abból nyilakat készítsenek az ellen, ki hazájolcat bántani merészelné. Es hiszem, hogy ha egykoron részökbe jutand a nemes feladat, hogy egy férfi sz> vet boldogítani lesznek hivatva, ezen feladatokat is híven teljesitendik s hiszem hogy majd, ha birtokosai lesznek ama legszentebb névnek—az édes anyai szent névnek, — mint megannyi Corneliák lesznek, ki büszkén mutatandnak ékszereikkel kérkedő bíirátnői előtt gyermekeikre, azt mondván : ezek az én gyémántjaim !

Volt-e a múltban, s leend-e a jövőben befolyással az ifjúsági önképzőkör, az én önök iránti hitem teljesülésére? nem tudom; de hiszem, hogy ha nemes irányú munkálkodását folytatandja, segedelmére leend önöknek szivnemességök kiképzésében.

Tisztelt nők ! önöké minden — minden az önöké ; az ifjúsági önképzőkör is az önöké ; ha az önök jó lelke segitend. tán fenn fog állhatni ezu» tán is folytatni fogja áldásos munkásságot , de ha de ha önök nem segítenek, megsemmisül, mert önöknél van a hatalom. Legyenek azért önök nők a szó valódi, nemesebb értelmében !

íme tisztelt közgyűlés, ez vala feladata, célja, munkássága ifjúsági önképzőkörünknek a lefolyt 3 évben. Midőn 3 év előtt a kör első gyűlését megnyitám s fejtegetém ezen feladatokat, sokan nem jövendőitek életet a körnek. Isten után a 3 év elmúlt, és ma már gazdagok vagyunk, gazdagabbak, mint akkor legjobb reménységem mellett is — hivém. —

Es most 3 év tapasztalataival gazdagodott, bátran folytathatjuk nemes munkánkat s mit a mi gyenge erőnk el nem bírna, azt kipótolandja azon könyvtár, mely értékiben ily rövid idő alatt, már felül haladta a 600 forintot, s mely a nemzeti és külföldi írók legjelesebb müveivel ékeskedik. A mi gyenge erőnknek segedelmére jő egy Eötvös egy Jókai, egy Arany, egy Petőfi, egy Schmidt, egy Horváth M. stb. s az egyik szívben, a másik erkölcsben, az egyik észben, a másik hazafiságban bátorít, buzdít.

Igen tisztelt kör, mert jól esik tapasztalnom, hogy könyvtárunk diszkötetei nem porosodnak a polcokon, hanem szünet nélkül körutaznak közsé giikbm, h Tiltva a hívőket m igák számára.

Az egyik Petőfit óhajtja, a másik Bernstein nagy természettani olvasmányát kéri, az egyik Aranyt szeretné, a másik Jókaival akar mulatni, az egyiknek Schmidt Kristóf, másiknak Hoffmann Ferenc kedvesebb, az egyik Bajzában, Tompában gyönyörködik, a másikat Horváth „szabadság har ca“ lelkesíti.

S mi örvendetes jelenség tisztelt kör látni, hogy a szegény, egyszerű ember hajlékába is eljut <?gy egy sziynemesitő, becsületre intő, munkásságra serkentő könyv; mi örvendetes jelenség látni, hogv az alsóbbtól a felsőbbig, mindeniknek van valami lelki szüksége, s annak kielégítésére nem késik felkeresni az illő táplálékot.

Ezen állásponton áll ma t. közgyűlés az ifjúsági Önképzőkör munkásságának eredménye ; hogy tovább haladjon s maga számára mind nagyobb nagyobb hódítást tegyen: a nőktől, az önök jó leikétől függ. Az én gyenge erőm mindig szolgálatában fog állani a nemes ügynek ; s hiszem, hogy ha önök pártfogásokkal támogatni fognak, sikerü- lend oly eredményt felmutatnunk, mely magunknak becsületére, a jövő nemzedéknek 1 elvirágzására váland.

E téren, ez irányú munkásságában kívánok én az ifj. önképzőkör s minden egyes tagjának boldog ujesztendöt.

Ilyefalva, 1878. dec. 30.

Egy kis észrevétel „az agyonhallgatott cikkére.

Megvallom : némi tartózkodással fogtam tollat a kezembe, hogy a nevezett cikkre észrevételt tegyek azon lap hasábjain, melynek t. szerkesztője az agyonhalgatott cikket legalább részben támogató megjegyzéssel kisérte ; de miután at. szerkesztő ur lovagiasságáról feltehető, hogy az ellenvélemény nyilvánításának is engedni fog tért, elhatároztam hozzászólni a kérdéshez.

Nevezett cikk a háromszékmegyei tanító testület közgyűlésének megtartását s annak fontos teendőit tárgyalja.

A gyűlés megtartására vonatkozólag azt mondja : » Nemcsak télen, még az őszön sem akartuk mi azt a gyűlést megtartani.“ En ezen nyilatkozatra azt mondom : hogy elég rosszul teszik, ha csakugyan azt akarják, hogy a gyűlés ne tartassék meg. Hogy az őszön nem lett a gyűlés megtartva, annak bizony mi, szegény tanítók örültünk ; bármi okból maradt el, helyesen volt. Cikkíró (egy tanító) szerint is „Háromszékmegye tanítóinak háromnegyede augusztus óta nem kapott fizetést s hogy pedig pénz nélkül a gyűlésen szentlélekkel 2 —3 nap megélhettünk volna, erre — megvallom — nem sok kilátásunk volt. Ha a télen nem tartják meg önök a gyűlést, annak is csak örülni tudunk. Nekünk is csak egy bőrünk és nyakunk van - s ez egyet nem akarnék a téli vihar s a Nemere eshető dühének áldozatul hozni. Hanem már azon nyilatkozat, „hogy a tavasszal sem lesz belőle semmi“, nagyon lehangoló. Ekkor már lehetne. Ez iránt valóban óhajtanék tisztába jőni s azt hiszem, igy van ezzel több tanitótársam is. — Epen ezért ön „egy tanító“, ki a cikkben mindig többesben beszél, hasznos szolgálatot tenne, ha kinyilatkoztatná a hitelesség szempontjából : kiknek nevében teszi ezen nyilatkozatot ? az elnökök, központi választmány, vagy valamelyik járáskor határozata folytán-e? — vagy ön egyedül is jogosítva van e tárgyban döntőleg nyilatkozni ? szóval : szeretnék tudni a valót.

A mi a leendő gyűlés tárgyait illeti, — arra nézve röviden csak azt jegyzem meg, hogy „önökkel“ egy tanító nem vagyok szerencsés egy nézetben lehetni. Egy tanitótestületi közgyűlés nem lehet azon forum, hol egy minisztert felelősségre vagy kérdőre lehetne vonni, vagy a hol eljárásait bírálat alá lehetne venni. Fizetést nem kaptunk több hónapon át, — az igaz —_.de ha az „egy tanító“ figyelemmel kiséri nem a tanügy eseményeit, hanem legalább a sajtót : úgy tudná, hogy az államsegély nem lett kiutalványozva a múlt évben bizonyos akadályok miatt, melyet legyőzni nem állott még egy miniszternek sem hatalmában. Ma már ezen is túl vagyunk a közgyűlés határozata nélkül is.

Az iskolaszékek teendői, a miniszteri speciális leiratok s több ilyek tárgyalása sem tartozha- tik a közgyűlés sürgős teendői köze. Az ilyen tár- gyakran ma későn ébredünk. A közoktatásügyi tanács foglalkozik a népiskolai törvény revíziójával s az országos tanítói kar a III. egyetemes gyűlésen e tárgyban kimondá nézeteit, melyet a százas bizottság van hivatva illető helyere juttatni. Ha

3,nezen tárgyhoz akartunk volna szólni, akkor tenni kellett volna az egyetemes gyűlés előtt, mikor erre fel voltunk híva. Most nincs "más teendőnk, mint várni az eredményt.

Jobb lesz talán, ha a népnevelésügy oltára körül annyi megoldásra váró sürgős kérdések tárgyalásával foglalkozunk. Ezek által — úgy hiszem — hamarább célhoz jutunk, mint olyan ügyek tárgyalásával, melyek nem függvén tőlünk, megoldásukat sem innen nyerhetik.

Hogy a központi választmány mit csinál, miben működik, nem tudom, tán tagja sein vagyok ; hanem hogy évi működését most megítélni korai, azt szabadjon egyszerűen állitni. A mi a gyűlés előkészítését illeti, arra nézve is most megnyug-