Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-08-10 / 64. szám

— 254 — munkálatait a vegyes bizottság úgy hogy e hó második felében megtörténhetik a bevonulás. Mi természetesen nem hiszszük, hogy ily nagy sietséggel történjék meg a bevonulás. Hacsak va­lami véletlen esemény nem fog okot szolgálni arra, hogy állást foglaljon monárchiánk az előretolt pon­tokon, meg vagyunk győződve, hogy a közös kor­mány egész alaposággal föl fogja derittetni a Lim vonal viszonyait: Ez pedig tovább tarthat két hét­nél. Sőt ha nagyobb áldozatokkal járna a Lim-vo- val megszállása, ez áldozatokat bizonyára nagyobb okokért fogja meghozni, mint a mekkora az, hogy érvénvt szerezzen a berlini szerződés által reá ru­házott jogoknak. Hogy melyik eshetőség fog bekövetkezni, csak kis mértékben függ monárchiánktól. Azt tud­juk. hogy külügyminiszterünk mindent elkövet a görög-török határrendezés csöndes elintézésére, úgy Konstantinápolyban mint Athénben, sőt Albá niában is. Remélem bizonyára lehet, hogy sikere lesz a jó tanácsoknak, de megjövendölni nem. jit- töl függ, tehát, hogy kötelessége lesz-e monárchi- ánknak érvényesíteni jogait. Mert azt talán csak nem tanácsolhatja senki Ausztria-Magyarországnak, hogy keresztbe tett karokkal nézze, ha akárkinek eszébe találna jutni, hogy határaikon módosítsa a berlini szerződést. Ilyesmitől azonban nincs okunk tartani; mi több, külügyi kormányunk sem siet a novibazári kerület megszállásával Ezt bizonyítja az is, hogy a vegyes bizottság teljes formalitással végzi dol­gát. À négy táborkari tiszten kívül minden fegy­vernemből küldetett ki egy két tiszt a megszállan­dó területre, ezenkívül az intendatura, egy főbb- rangú katonai orvos. Ezek a saját szakmájukba vágó tapasztalatokról jelentést fognak tenni visz- szatérésiik után a hadügyminisztériumnak. Midőn ezen korántsem hamarkodó eljárással szemben mégis azt hirdeti a „Deutsche Zeitung“, hogy augusztusban occupálunk, azt a gyanút kelti hogy baissere dolgozik. A. Boszniában tartózkodó tarta- ékosokxa nézve illetékes helyről a következőkről értesülünk. Amint a teherszállítás kezelése a zeoica-sze- rajevoi vonalon teljesen át lesz szolgáltatva az il­lető szállító társulatoknak, az 1873 ílci szekerészeti tartalékosoknak nagy részét ha. a bocsátják. Mint­hogy az átszolgáltatás már folyamatban van. Az elbocsátás alkalmasint még az idén augusztus hó­ban rneg fog' történni. Folyó évi október hóban a szekerészeinek ös­szes tartalékosai visszahelyeztetnek a nem tényle­ges szolgálati viszonyba és az occupált tartomá­nyokban csak 1879. óta besorozottak fognak hátra maradni. A boszniából Eszékre és Bródra érkezett le­génységet csak abban az arányban lehetett elbo­csátani, a melyben a lovak eladattak. Azon egy-két. ellenzéki lap által terjesztetett hir, hogy Eszéken a tartalékosok között formális lázadás tört volna ki, mely a fegyveres erő használatát tette volna szükségessé, teljesen alap­talan. A cseh kiegyezés még most is csak a hírlapok hasábjain belül létezik. Annyi haladást azonban mégis följegyezhetünk, hogy mind a két fél szenvedélyesége szűnő félben van. A németek rettegése ugyszólva egészen megszűnt, a csehek pedig halkabb hangon adják elő követeléseiket. A „Politik“ (ó-cseh) a többi közt azt jelenti, hogy több csehországi és morvaországi pártvezér időzik most Bécsben a végett, hogy értekezzenek Taafe miniszterrel a „garantiák“ fölött. Az ó-csehek kö­zege megjegyzi ezután, „hogy mostanra Taafe gróftól sem követelnek már többet, mint a men­nyit a jelen körülmények közt adhat, a nélkül, hogy compromittálja állását, a mi érzékeny csapás lenne a csehek ügyére.“ Jelentik továbbá, hogy az előkelő lengyel kép­viselők vonakodnak tárgyalásba bocsátkozni a cse­hekkel a reichsrath összeülése előtt. Az egyezke­dés céljából össze akarták hivni az újonnan vá­lasztott képviselőket, de ennek a tervnek sikerülé­sét sem remélik. Sumlába a múlt hó végére várták azon bizottság megérkezését, a mely a vár lerombolá­sát fogja vezetni. F célra 300 munkást akarnak alkalmazni. Minthogy jelenleg igen nagy a nap­szám Bulgáriában, a kormánynak érzékeny áldo­zatot kell hozni. Az összes vármüvek lerombolása körülbelül harmad fél millió költségbe fog kerülni a rm.lyet kölcsön nélkül aligha fog megbirni a bol­gár kincstár. — Egy sváb falu elmagyarosodása. Bara- nyamegyében Keménd falu bizonyságot tehet róla hogy mire képes egy derék néptanító. Kernénden egy hivatásának élő tanító működik, ki a magyar nyelv kötelező tantárgygyá tevéséről szóló törvény életbeléptetése előtt feladatának tartotta a sváb gyerekeket a magyar nyelvre tanítani. Fáradozá­sait oly nagy siker koronázta, houy most már az egész falu magyar, a sváb gyerekek magyarul tár­salognak s a német njmlvet felejteni kezdik. A gyerekektől a magyar nyelv a szülőkre is rára­gadt, kik már meglehetősen beszélnek magyarul. A derék tanító neve Körner József. A háromszékmegyei közig, bizottság utóbbi gyűléséhez^ Sepsi-Szentgyörgy, 1879. aug. 7. A „Nemere“ közelebbi számából értesültünk a többek közül arról is, hogy a közig, bizottság * sepsiszentgyörgyi községi iskolaszéknek a polgári leányiskola tanítói személyzete berendezése tárgyá­ban tett javaslatait tanácskozás alá vette s az isk. szék határozatát részben megsemmisítve intézke­dett ez ügyben. Hogy a közigazgatási bizottság tanügyi, nép­iskolai kérdésekben törvényes forum, az kétséget sem szenved; hogy az iskolaszékek felett felülvizs­gálati joga van, az szintén a törvényből foly. De hogy egy iskolaszéknek a törvény keretén belül szigorú igazságérzettel hozott határozatait csakúgy minden indokolás nélkül döntse halomra, arra nincs a törvénynek betűje. A sepsiszentgyörgyi iskolaszék ugyanis aján­latba hozott volt a francia és németnyelv tanszé­kére a polgári leányiskolánál két jelöltet, mivel a többi pályázó nem volt jelölhető s a közig, bizott­ság nem elégedett meg ezzel, hanem még egy har­madikat is toldott hozzá, a kinek kineveztetését az iskolaszék sohasem óhajtaná. Majd egy mun- katanitónő kineveztetését szintén az iskolaszék ha­tározata ellenére hozta javaslatba. Mindezek sérel­mes intézkedések, melyeket a közig, bizottság té­ves informatiók alapján hozhatott csak. Álljanak itt tehát az alábbi felvilágosító sorok. Sepsi Szentgyörgy város közönsége és a ma­gas kormány között az újonnan szervezett polgári leányiskola tanítói megválasztását vagy kinevezé­sét illetőleg hosszas tárgyalás folyt, míg végre kölcsönös megállapodás jött létre oly formán, hogy a cultusminiszter ur magának tartja fenn ugyan a tanítók kinevezését, de meghagyja az iskolaszéknek erre nézve a hármas kijelölési jogot. Önkényt következik tehát ez intézkedésből hogy a magas kormány csakis azokból nevezhet ki tanítót, a kiket az iskolaszék kijelölt. A közig*, biz. azonban az iskolaszék ezen jogát igno- rolván, saját magának vindikál olyan jogot, mely a m á s é. Érdemleges határozatot hoz a candidatio kérdésében s kijelöl a francia-, németnyelv tanszé­kére olyan tanítónőt, a kit, minthogy franciául ol vasni sem tud, az iskolaszék ajánlatba hozni merő képtelenségnek hitt. Mi következik már most ebből. Tegyük fel, hogy a kormány a közigazgatási bizottság ajánlatát elfogadja s kinevezi azt, a ki franciául nem tud. ív/. esetben gondoskodnia kell még egy tanítóról, sdni kell annak is 7--800 frt. fizetést, a ki franciául tudni fog és képes is lesz tanitani. A pályázati feltételek a francianyelv bírását épen úgy megkívánják, mint a másik nyelvét. Egyiket elválasztani a másiktól nem szabad. Nem tételezem fel a közig* bizottságról, hogy egy iskola belszer- vezetét csak oly kevésre becsülje, hogy akár­milyen képesítetlen tanítóval veszélyeztetni merné annak beléletét. Úgy kell hinnem, hogy a bizottság tévesen informáltatott. Csakis ezen körülmény magyaráz­hatja meg azon eljárást, mely jogot vesz ki a jogo­sult kezéből és jogot formál a jogosulatlannak. Ha ez nem volna , azt kellene hinnem, hogy a bizottság nem tudott ellenállani azon befolyások­nak, melyeket az iskolaszék e tárgyban testületi méltóságához illően visszautasitott. Ennek a botrányos ügynek káros következ­ményei lesznek előbb-utóbb. Egy veszélyes prece­dens eset jövőre nézve. Ha a kormány helyet ad a közig. biz. határozatának, akkor e város közön­ségével ellentétbe helyezte magát, kimutatta, hogy azon ígérete, mely szerint a kijelölési jogot a város kezében hagyja meg, rá nézve nem volt kötelező. Ezt pedig mig egyfelől a kormány tenni nem akarja, másrészt a város kö zönsége sem hallgatná el szép szerivel. E tárgyban közelebbről közgyűlés lesz. A közgyűlés határozni fog a közig. biz. ezen el­járását illetőleg. Hogy a bizottság által ajánlott s az iskolaszék ellenére felterjesztett tanítónő eshe- toleges kinevezését semmi szin alatt el nem fogja fogadni: az bizonyos. Egy önbecsérzetében meg­sértett város saját reputatioja helyreállítása végett sokra képes. 6 ,1 Reszemröl fenntartandónak látom az iskola- sze c határozatát szóról szóra. E tárgyban hivata­los utón is megtettük az intézkedéseket s nem sze retnem, ha mellékérdekek megtorlása oly lépésre kényszerítené e város közönségét, mely a kormány és közte eddig* fennállott barátságos viszonyt bármi tekintetben is megzavarná. Eçy iskolaszéki tag.*) A tudomány ünnepe, A magyar tudományosság aug. 5-én egyszerű de lélekemelőén szép ünnepélyt ült Kolozsvárit. 3-án múlt ugyanis negyven éve annak, hogy a nagynevű botanikus és hazánkfia : Endlicher egy ausztráliai fanemet (az Araliacea Brassaiá-t) az ak­kor már e tudomány terén kiváló érdemeket szer­zett magyar botanikus, Brassai Sámuel nevéről ne­vezett el. E napot kedves alkalom gyanánt ragadták meg a növénytan bel- és külföldi tanárai és tudó­sai s dr. Kanitz Ágostonnak, a kolozsvári egye­tem kitűnő növénytani tanárának és Janka Viktor­nak kezdeményezésére az ősz magyar tudóst egy lényképezett arcképeiket tartalmazó díszes album­mal lepték meg. Az albumban, melynek kiállítási költségeire szükséges összeget az illető növénytani tudósok adták össze, 80 bel és külföldi fiivész arc képe disziti ; soraikban ott vannak az európai miveit nem­zetek jelenleg élő s e tudományággal foglalkozó legnagyobb tudósai, a többek között a francia Institute öt tagja ; a Royal Society elnöke : Sir Jos. Dalton Hoocker ; a Linnean Society volt el­nöke George Bentham; a szentpétervári növény­kert igazgatója : Regei, államtanácsos ő excja ; a madridi bot. kert igazgatója: Colmeiro, egyetemi tanár; a coimbrai (Portugal) növénykert igazgatója: Henriques, a nápolyi egyetem tanára: br. Cesati (magyar dedicatioval): az upsalai bot. muzeum első őre s a „Flóra Europ .-a“ szerzője: Nyman; Schenk, lipcsei s Andrea, benni egyet, tanárok, egykor mindketten erdélyi utazók ; de Purkyne erdészeti akad. tanár, a csehországi Weisswasserből, szintén magyar üdvözlő sorokkal; a hamburgi bot. kert igazgatója : Reichenbach, Schweitzból; Boissier, a „Flóra orientalis“ szerzője stb. a hazaiak közül, hogy többet ne említsünk: dr. Haynald Lajos ő exja, már mint bibornok irva magát a szívélyes ajánló és üdvözlő sorok alá, továbbá dr. Kánitz Ágoston, Janka Viktor stb. Az album gyönyörű hófehér chagrinbőrbe van kötve, az első boritéklapon B. S. monogrammal aranyozott bronzból s ugyanily stylszerii díszí­téssel. Az arcképek hátlapjain az illető tudóstól sa­játkezű dedicatió olvasható, német, francia és an­golnyelven, két külföldi (iró Cesatitól Nápolyból J és de Purkynétő! Csehországból) correkt magyar nyelven. Az album számára Európa minden miveit nem- - zetéből küldött egy-két kitűnőség arcképet, úgy 1 hogy képviselve van abban elkezdve Spanyolor­szág és Portugáltól, Francia-, Angol-, Olasz , < Német-, Svéd és Oroszországon át Ausztriáig és e Magyarországig minden müveit nemzet, s ekként 3 e téren a tudomány solidaritásával egyesítve az x egész müveit világ. Ilyen ovatio valóban páratlan nemcsak ha­zánkban, de az egész müveit világban s még ed- - dig aligha fordult elő hasonló eset. Már ez maga sokszorosan emeli az esemény 7 jelentőségét, melyet annál inkább képesek vagyunk oi méltányolni, ha meggondoljuk, hogy ez az egysze- -■ rüen lélekemelő demonstratioja a botanika fölkent 3 bajnokainak egyjelentőségü azzal, hogy nemzeti i eruditiok méltó helyet foglal el az összes müveit 31 népek tudományossága sorában, s hogy a civilizált 11 nyugat nemcsak ismeri és figyelemmel kiséri tu- ■ dományos és cultural törekvéseinket, de kitüntető Ö elismerésre is méltatja, midőn egy ősz öreg tudós- -í nak, tudományos búvárkodása negyven éves jubi- -i leumán kegyeletes megemlékezése adóját sietett 3 leróni. Az albumot e hó 5-én délben dr. Kánitz Ágos- -c ton nagyszámú tanárokból, írókból és tudósokból I álló tisztelgők élén és arcképeiket beküldő kül- -J és belföldi botanikusok nevében, egy rövid beszéd L kíséretében adta át az ünnepeknek; üdvözlő sza- -j vait, tekintettel az ovatio nemzetközi jellegére, la tinnyelven intézte. Ugyan e nyelven köszönte meg -t az agg tudós is a kitüntető figyelmet és díszes e megemlékezést. Ezenkívül az ünnepeknek neg) ven r *) Közöltük «Z «iskolaszéki tag* fenntebbi felszólalís á : nsm akarván a magnak résziről о kérdésből pártállást fogla'ni e Özerk.

Next

/
Thumbnails
Contents