Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-08-10 / 64. szám
— 254 — munkálatait a vegyes bizottság úgy hogy e hó második felében megtörténhetik a bevonulás. Mi természetesen nem hiszszük, hogy ily nagy sietséggel történjék meg a bevonulás. Hacsak valami véletlen esemény nem fog okot szolgálni arra, hogy állást foglaljon monárchiánk az előretolt pontokon, meg vagyunk győződve, hogy a közös kormány egész alaposággal föl fogja derittetni a Lim vonal viszonyait: Ez pedig tovább tarthat két hétnél. Sőt ha nagyobb áldozatokkal járna a Lim-vo- val megszállása, ez áldozatokat bizonyára nagyobb okokért fogja meghozni, mint a mekkora az, hogy érvénvt szerezzen a berlini szerződés által reá ruházott jogoknak. Hogy melyik eshetőség fog bekövetkezni, csak kis mértékben függ monárchiánktól. Azt tudjuk. hogy külügyminiszterünk mindent elkövet a görög-török határrendezés csöndes elintézésére, úgy Konstantinápolyban mint Athénben, sőt Albá niában is. Remélem bizonyára lehet, hogy sikere lesz a jó tanácsoknak, de megjövendölni nem. jit- töl függ, tehát, hogy kötelessége lesz-e monárchi- ánknak érvényesíteni jogait. Mert azt talán csak nem tanácsolhatja senki Ausztria-Magyarországnak, hogy keresztbe tett karokkal nézze, ha akárkinek eszébe találna jutni, hogy határaikon módosítsa a berlini szerződést. Ilyesmitől azonban nincs okunk tartani; mi több, külügyi kormányunk sem siet a novibazári kerület megszállásával Ezt bizonyítja az is, hogy a vegyes bizottság teljes formalitással végzi dolgát. À négy táborkari tiszten kívül minden fegyvernemből küldetett ki egy két tiszt a megszállandó területre, ezenkívül az intendatura, egy főbb- rangú katonai orvos. Ezek a saját szakmájukba vágó tapasztalatokról jelentést fognak tenni visz- szatérésiik után a hadügyminisztériumnak. Midőn ezen korántsem hamarkodó eljárással szemben mégis azt hirdeti a „Deutsche Zeitung“, hogy augusztusban occupálunk, azt a gyanút kelti hogy baissere dolgozik. A. Boszniában tartózkodó tarta- ékosokxa nézve illetékes helyről a következőkről értesülünk. Amint a teherszállítás kezelése a zeoica-sze- rajevoi vonalon teljesen át lesz szolgáltatva az illető szállító társulatoknak, az 1873 ílci szekerészeti tartalékosoknak nagy részét ha. a bocsátják. Minthogy az átszolgáltatás már folyamatban van. Az elbocsátás alkalmasint még az idén augusztus hóban rneg fog' történni. Folyó évi október hóban a szekerészeinek összes tartalékosai visszahelyeztetnek a nem tényleges szolgálati viszonyba és az occupált tartományokban csak 1879. óta besorozottak fognak hátra maradni. A boszniából Eszékre és Bródra érkezett legénységet csak abban az arányban lehetett elbocsátani, a melyben a lovak eladattak. Azon egy-két. ellenzéki lap által terjesztetett hir, hogy Eszéken a tartalékosok között formális lázadás tört volna ki, mely a fegyveres erő használatát tette volna szükségessé, teljesen alaptalan. A cseh kiegyezés még most is csak a hírlapok hasábjain belül létezik. Annyi haladást azonban mégis följegyezhetünk, hogy mind a két fél szenvedélyesége szűnő félben van. A németek rettegése ugyszólva egészen megszűnt, a csehek pedig halkabb hangon adják elő követeléseiket. A „Politik“ (ó-cseh) a többi közt azt jelenti, hogy több csehországi és morvaországi pártvezér időzik most Bécsben a végett, hogy értekezzenek Taafe miniszterrel a „garantiák“ fölött. Az ó-csehek közege megjegyzi ezután, „hogy mostanra Taafe gróftól sem követelnek már többet, mint a mennyit a jelen körülmények közt adhat, a nélkül, hogy compromittálja állását, a mi érzékeny csapás lenne a csehek ügyére.“ Jelentik továbbá, hogy az előkelő lengyel képviselők vonakodnak tárgyalásba bocsátkozni a csehekkel a reichsrath összeülése előtt. Az egyezkedés céljából össze akarták hivni az újonnan választott képviselőket, de ennek a tervnek sikerülését sem remélik. Sumlába a múlt hó végére várták azon bizottság megérkezését, a mely a vár lerombolását fogja vezetni. F célra 300 munkást akarnak alkalmazni. Minthogy jelenleg igen nagy a napszám Bulgáriában, a kormánynak érzékeny áldozatot kell hozni. Az összes vármüvek lerombolása körülbelül harmad fél millió költségbe fog kerülni a rm.lyet kölcsön nélkül aligha fog megbirni a bolgár kincstár. — Egy sváb falu elmagyarosodása. Bara- nyamegyében Keménd falu bizonyságot tehet róla hogy mire képes egy derék néptanító. Kernénden egy hivatásának élő tanító működik, ki a magyar nyelv kötelező tantárgygyá tevéséről szóló törvény életbeléptetése előtt feladatának tartotta a sváb gyerekeket a magyar nyelvre tanítani. Fáradozásait oly nagy siker koronázta, houy most már az egész falu magyar, a sváb gyerekek magyarul társalognak s a német njmlvet felejteni kezdik. A gyerekektől a magyar nyelv a szülőkre is ráragadt, kik már meglehetősen beszélnek magyarul. A derék tanító neve Körner József. A háromszékmegyei közig, bizottság utóbbi gyűléséhez^ Sepsi-Szentgyörgy, 1879. aug. 7. A „Nemere“ közelebbi számából értesültünk a többek közül arról is, hogy a közig, bizottság * sepsiszentgyörgyi községi iskolaszéknek a polgári leányiskola tanítói személyzete berendezése tárgyában tett javaslatait tanácskozás alá vette s az isk. szék határozatát részben megsemmisítve intézkedett ez ügyben. Hogy a közigazgatási bizottság tanügyi, népiskolai kérdésekben törvényes forum, az kétséget sem szenved; hogy az iskolaszékek felett felülvizsgálati joga van, az szintén a törvényből foly. De hogy egy iskolaszéknek a törvény keretén belül szigorú igazságérzettel hozott határozatait csakúgy minden indokolás nélkül döntse halomra, arra nincs a törvénynek betűje. A sepsiszentgyörgyi iskolaszék ugyanis ajánlatba hozott volt a francia és németnyelv tanszékére a polgári leányiskolánál két jelöltet, mivel a többi pályázó nem volt jelölhető s a közig, bizottság nem elégedett meg ezzel, hanem még egy harmadikat is toldott hozzá, a kinek kineveztetését az iskolaszék sohasem óhajtaná. Majd egy mun- katanitónő kineveztetését szintén az iskolaszék határozata ellenére hozta javaslatba. Mindezek sérelmes intézkedések, melyeket a közig, bizottság téves informatiók alapján hozhatott csak. Álljanak itt tehát az alábbi felvilágosító sorok. Sepsi Szentgyörgy város közönsége és a magas kormány között az újonnan szervezett polgári leányiskola tanítói megválasztását vagy kinevezését illetőleg hosszas tárgyalás folyt, míg végre kölcsönös megállapodás jött létre oly formán, hogy a cultusminiszter ur magának tartja fenn ugyan a tanítók kinevezését, de meghagyja az iskolaszéknek erre nézve a hármas kijelölési jogot. Önkényt következik tehát ez intézkedésből hogy a magas kormány csakis azokból nevezhet ki tanítót, a kiket az iskolaszék kijelölt. A közig*, biz. azonban az iskolaszék ezen jogát igno- rolván, saját magának vindikál olyan jogot, mely a m á s é. Érdemleges határozatot hoz a candidatio kérdésében s kijelöl a francia-, németnyelv tanszékére olyan tanítónőt, a kit, minthogy franciául ol vasni sem tud, az iskolaszék ajánlatba hozni merő képtelenségnek hitt. Mi következik már most ebből. Tegyük fel, hogy a kormány a közigazgatási bizottság ajánlatát elfogadja s kinevezi azt, a ki franciául nem tud. ív/. esetben gondoskodnia kell még egy tanítóról, sdni kell annak is 7--800 frt. fizetést, a ki franciául tudni fog és képes is lesz tanitani. A pályázati feltételek a francianyelv bírását épen úgy megkívánják, mint a másik nyelvét. Egyiket elválasztani a másiktól nem szabad. Nem tételezem fel a közig* bizottságról, hogy egy iskola belszer- vezetét csak oly kevésre becsülje, hogy akármilyen képesítetlen tanítóval veszélyeztetni merné annak beléletét. Úgy kell hinnem, hogy a bizottság tévesen informáltatott. Csakis ezen körülmény magyarázhatja meg azon eljárást, mely jogot vesz ki a jogosult kezéből és jogot formál a jogosulatlannak. Ha ez nem volna , azt kellene hinnem, hogy a bizottság nem tudott ellenállani azon befolyásoknak, melyeket az iskolaszék e tárgyban testületi méltóságához illően visszautasitott. Ennek a botrányos ügynek káros következményei lesznek előbb-utóbb. Egy veszélyes precedens eset jövőre nézve. Ha a kormány helyet ad a közig. biz. határozatának, akkor e város közönségével ellentétbe helyezte magát, kimutatta, hogy azon ígérete, mely szerint a kijelölési jogot a város kezében hagyja meg, rá nézve nem volt kötelező. Ezt pedig mig egyfelől a kormány tenni nem akarja, másrészt a város kö zönsége sem hallgatná el szép szerivel. E tárgyban közelebbről közgyűlés lesz. A közgyűlés határozni fog a közig. biz. ezen eljárását illetőleg. Hogy a bizottság által ajánlott s az iskolaszék ellenére felterjesztett tanítónő eshe- toleges kinevezését semmi szin alatt el nem fogja fogadni: az bizonyos. Egy önbecsérzetében megsértett város saját reputatioja helyreállítása végett sokra képes. 6 ,1 Reszemröl fenntartandónak látom az iskola- sze c határozatát szóról szóra. E tárgyban hivatalos utón is megtettük az intézkedéseket s nem sze retnem, ha mellékérdekek megtorlása oly lépésre kényszerítené e város közönségét, mely a kormány és közte eddig* fennállott barátságos viszonyt bármi tekintetben is megzavarná. Eçy iskolaszéki tag.*) A tudomány ünnepe, A magyar tudományosság aug. 5-én egyszerű de lélekemelőén szép ünnepélyt ült Kolozsvárit. 3-án múlt ugyanis negyven éve annak, hogy a nagynevű botanikus és hazánkfia : Endlicher egy ausztráliai fanemet (az Araliacea Brassaiá-t) az akkor már e tudomány terén kiváló érdemeket szerzett magyar botanikus, Brassai Sámuel nevéről nevezett el. E napot kedves alkalom gyanánt ragadták meg a növénytan bel- és külföldi tanárai és tudósai s dr. Kanitz Ágostonnak, a kolozsvári egyetem kitűnő növénytani tanárának és Janka Viktornak kezdeményezésére az ősz magyar tudóst egy lényképezett arcképeiket tartalmazó díszes albummal lepték meg. Az albumban, melynek kiállítási költségeire szükséges összeget az illető növénytani tudósok adták össze, 80 bel és külföldi fiivész arc képe disziti ; soraikban ott vannak az európai miveit nemzetek jelenleg élő s e tudományággal foglalkozó legnagyobb tudósai, a többek között a francia Institute öt tagja ; a Royal Society elnöke : Sir Jos. Dalton Hoocker ; a Linnean Society volt elnöke George Bentham; a szentpétervári növénykert igazgatója : Regei, államtanácsos ő excja ; a madridi bot. kert igazgatója: Colmeiro, egyetemi tanár; a coimbrai (Portugal) növénykert igazgatója: Henriques, a nápolyi egyetem tanára: br. Cesati (magyar dedicatioval): az upsalai bot. muzeum első őre s a „Flóra Europ .-a“ szerzője: Nyman; Schenk, lipcsei s Andrea, benni egyet, tanárok, egykor mindketten erdélyi utazók ; de Purkyne erdészeti akad. tanár, a csehországi Weisswasserből, szintén magyar üdvözlő sorokkal; a hamburgi bot. kert igazgatója : Reichenbach, Schweitzból; Boissier, a „Flóra orientalis“ szerzője stb. a hazaiak közül, hogy többet ne említsünk: dr. Haynald Lajos ő exja, már mint bibornok irva magát a szívélyes ajánló és üdvözlő sorok alá, továbbá dr. Kánitz Ágoston, Janka Viktor stb. Az album gyönyörű hófehér chagrinbőrbe van kötve, az első boritéklapon B. S. monogrammal aranyozott bronzból s ugyanily stylszerii díszítéssel. Az arcképek hátlapjain az illető tudóstól sajátkezű dedicatió olvasható, német, francia és angolnyelven, két külföldi (iró Cesatitól Nápolyból J és de Purkynétő! Csehországból) correkt magyar nyelven. Az album számára Európa minden miveit nem- - zetéből küldött egy-két kitűnőség arcképet, úgy 1 hogy képviselve van abban elkezdve Spanyolország és Portugáltól, Francia-, Angol-, Olasz , < Német-, Svéd és Oroszországon át Ausztriáig és e Magyarországig minden müveit nemzet, s ekként 3 e téren a tudomány solidaritásával egyesítve az x egész müveit világ. Ilyen ovatio valóban páratlan nemcsak hazánkban, de az egész müveit világban s még ed- - dig aligha fordult elő hasonló eset. Már ez maga sokszorosan emeli az esemény 7 jelentőségét, melyet annál inkább képesek vagyunk oi méltányolni, ha meggondoljuk, hogy ez az egysze- -■ rüen lélekemelő demonstratioja a botanika fölkent 3 bajnokainak egyjelentőségü azzal, hogy nemzeti i eruditiok méltó helyet foglal el az összes müveit 31 népek tudományossága sorában, s hogy a civilizált 11 nyugat nemcsak ismeri és figyelemmel kiséri tu- ■ dományos és cultural törekvéseinket, de kitüntető Ö elismerésre is méltatja, midőn egy ősz öreg tudós- -í nak, tudományos búvárkodása negyven éves jubi- -i leumán kegyeletes megemlékezése adóját sietett 3 leróni. Az albumot e hó 5-én délben dr. Kánitz Ágos- -c ton nagyszámú tanárokból, írókból és tudósokból I álló tisztelgők élén és arcképeiket beküldő kül- -J és belföldi botanikusok nevében, egy rövid beszéd L kíséretében adta át az ünnepeknek; üdvözlő sza- -j vait, tekintettel az ovatio nemzetközi jellegére, la tinnyelven intézte. Ugyan e nyelven köszönte meg -t az agg tudós is a kitüntető figyelmet és díszes e megemlékezést. Ezenkívül az ünnepeknek neg) ven r *) Közöltük «Z «iskolaszéki tag* fenntebbi felszólalís á : nsm akarván a magnak résziről о kérdésből pártállást fogla'ni e Özerk.
