Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-01-23 / 7. szám

helyek is, hol a dinnye megterem, de ezek ritkák. A földnek legnagyobb része (die Steppe) oly sajátságos, hogy a legszorgalmatosabb művelés mellett sem terem egyebet fűnél, de ezt dúsan s így a nép magától a természettől van n marhatenyésztésre s ennek következtében a ván Fréletre utalva. Vannak városok 400—24000 lakosig ; de ha vá rosokról szólunk, nem kell valami pompás helységeket képzelni, hanem nagyobb részint sorba rendezett faházakat kövezetlen utcákkal. Falvakat a mi fogalmunk szerint csak a megtelepedett oroszoknál lehet találni, de nagyon gyérek ; 20—30 faház már falu s a marhatenyésztő és sarkvidéki népeknél falvakról szó sincsen, hanem 5 vagy ó sátrat neveznek falunak. Ha egyik város a másiktól 20—30 mértföldnyire fekszik, az nem nagy távolság, de vannak olyanok is, mint p. o. Ilii, ez Sernipalatinsk- tól 140 mértfüldre fekszik, de közben még egy viskó sincsen, kivéve vagy két váracsot ; ezt a két várost vaspályával vagy töltött úttal akarják összekötni. A legszebb helységek a bányavárosok, mert a bányászat a legnagyobb szorgalommal és költséggel űzetik. Az ásványokból van főtt és kősó, kőszén, kitűnő vas, ón, réz, ezüst, finom arany, platina és más ásványok is. A drágaköveknek — a gyémántig -- majd minden neme feltalálható, kivéve a lürkizt, ezt csak Persiában lehet kapniLukiUs Károly.

(Vége következik.)

* A képviselőiig pénzügyi bizottsága 18-án délelőtt tartott ülésében Szapári Gyula gróf pénzügyminiszter bejelentette, hogy a bizottság által kívánt adatok beszerzése iránt intézkedett. Nevezetesen : a határjövedéki adatok 20-án fognak a

bizottság rendelkezésére bocsáttatni; az 1878. évi kezelési kimutatás hétfőn vagy kedden lesz össze- állitahtó ; az államadósságokra vonatkozólag célszerűnek tartotta a december 31 ig terjedő adatokat bekivánni ; ezek most már beérkezvén, szintén hétfőn vagy kedden lesznek bemutathatok, bárha nem is volt idő eddig azok kinyomatását is eszközölni. — Indítványozza annak alapján hogy a pénzügyminiszteiium költségvetésének fedezeti része kedden vétessék tárgyalás alá. Addig a közlekedési minisztérium és a honvédelmi minisztérium költségvetései, valamint a pénzügyminisztérium kiadási része intéztessék el.

Molnár György a honvédelmi költségvetés előadója bejelenti, hogy a honvédelmi miniszter beteg. A bizottság úgy állapítja meg a napi rendet, boy y hétfőn az országos ülés után fogja a honvédelmi költségvetést tárgyalni s esetleg a pénzű gyi tárca kiadási tételeit állapítja meg, azután folytatólagos ülésében tárgyalja a pénzügyi fedezetet.

Ezután megkezdetett a közlekedési tárca részletes tárgyalása.

hogy valószínűleg megvárja az olvasó tőlem, de másfelől az ildomosság is azt hozza magával — az egész közönség nevében megköszönöm Erdővidéknek, hogy két legszebb virágát : Boér Ida és Za- thurecky Izabella kisasszonyokat a nőegyleti bál díszéül átengedő nekünk. Ott láttunk még Erdővi- dékről egy kedves fiatal uj asszonyt is ; ezek mind annyian leköteleztek bennünket nyájas, szeretetreméltó modorukkal, a mi mostanában oly nagy ritkaság.

A városiak részéről nem említek meg senkit, mert mindenki ott volt. Szépségben, az Ízlés egy- szi riiségében vetélkedett egyik a másikkal.

Sok ilyen bált Sepsi-Szentgyörgynek !

*

A méhében nagy eseményeket rejtő szünóra után még szil aj abban szólt a hegedű, még tüzesebben pattogott a „lelkes ifjúság“. A folytonos küzdelemnek csak hajnalban lett vége. A gavallérok kapituláltak az ellenséges tábor előtt, aztán hűséget esküdtek s megköttetett az általános fegyverszünet mely alkalmasint több ellenséges pár részéről örökös f r i g у к ö t é s s e 1 fog végződni. Hogy ezután a bál után sok szövetsé g e s társ között nem lesz-e állandó a viszály, azt már nem tudom ; a politikai világban legalább azt tapasztalom, hogy úgy szokott lenni.

A kellner asszonyok piros csákója s a kisasz- rzonyok rózsaszínű köténye másnap megint meg- jv.e .t s a dóridé bizonyos észrevehető fokozati különbséggel másnap este is tovább folyt. Hanem azért Deák barátunk a francia négyest most is oly méltósággal s a mazurkát épen oly könnyelmű lépésekkel járta, mint azelőtt.

A nőegyletnek jövedelme volt nagy s a kik sokat fáradtak és nagyon elfáradtak, leljék nyugalmukat azon édes tudatban, hogy jótékony ügyijén járták a hopsz polkát s nemes cél érdekében fogyasztották a Számi korcsmájából került „ma- gyaráti“-t.

Kar barossa.

Kéc*, jan. 18. Ma ő felsége elnöklete alatt ism-'t közös minisztertanács tartatott, melyben valószínűleg elintézik a Bosznia és Hercegovina közigazg'atására vonatkozó kérdés iránti előterjesztést.

liées, jan. 18. A közös miniszteri értekezletek, melyekben Andrássy, Bylandt, Hofmann, Tisza és Prêtés miniszter részt vesznek, ma délelőtt 10 ófakor folytattatnak.

Az oi’O'-z török békos/eiv.ődés ismét visszaesett

a „végleges előkészítés“ stádiumába, melyben L>ő alkalma lesz még néhányszor fennakadni. Úgy látszik, ez a békeszerződés is osztozik általános sorában íi konstantinápolyi dolgoknak, melyek mindig megtörténnek néhányszor a táviratokban, mielőtt bekövetkeznének egyszer a valóságban. A lapok elég rezervatával fogadták a távirati hirt, de mégis elfogadták. Reflexióink, melyeket hozzá csatoltunk, azért nem vesztek kárba, mert állani fognak az esetre, ha a béke szerződés egy hét múlva jön vagy épen nem jön is létre ; lényegük az lévén, hogy nem az orosz-török külön békeszerződés megkötésében, hanem a berlini szerződésnek az egész vonalon való végrehajtásában fekszik a keleti bonyodalomnak ez idő szerinti súlypontja.

KonSÍimliuíipolyból érkező újabb táviritok szerint az orosz-török alkudozásban, miután a második pont, a berlini szerződés végrehajtására vonatkozólag, elintéztetett, egészen „váratlanul“ újabb nehézség merült fel a hadi kárpótlás kérdésében. Oroszország most azt követeli, hogy a kárpótlási összeg legalább is 300 millió papír rubel legyen, rubeljét 2 frank és 70 centimern mel számítva, tehát mintegy 800 millió frank; viszont Oroszország beleegyezik, hogy a hadi kárpótlás egész összege török államadóssággá konvertáltassák. Remélik azonban, hogy e nehézségek is legyőzetnek, s való- sziniileg vasárnap, igazán megtörtént a szerződés aláírása, és aztán nyomban közlése is a nagyhatalmak képviselőivel.

A jiOiiíro’ icai kérdés még mindig függőben van s mint Konstantinápolyból távirják, a porta maga komolyan törekszik ugyan a kérdés elintézésére, de az albánok magatartásáról ismét nyugtalanító híreket kapott, úgy hogy a konfliktus es hetősége sincs kizárva.

Az aiiírol-orosz viszonyok londoni tudósítások

szerint némileg javultak az utóbbi időkben. Suva- lov gróf nagy előzékenységet tanúsít s a szentpétervári kormány, megbukván afgán terveivel, most utólag igyekszik a legnagyobb loyalitással eljárni a középázsiai kérdésben, úgy, hogy — mint egy félhivatalos levelező kellő óvatossággal kifejezi — az angol-orosz közeledésről szóló hírek többé „legalább nem oly valószinütlenek“, mint voltak eddig.

A francia válságról a táviratok még nem hoznak megnyugtató híreket, de úgy látszik, a helyzet még sem annyira feszült, mint volt a h't elején. Várják és remélik, hogy Dufaure hétfőn kielégítőbb nyilatkozatot fog tenni, s maga Gambetta is hir szerint főleg a külpolitikára való tekintettel nem kívánja a minisztérium megbuktatását. Kétségtelen is hogy az európai kabineteknél nagy visszatetszést szülne a jelen francia kormány eltávolítása s a bécsi hivatalos lap, megemlékezvén Dufaure jan. 17-iki programmjáról, megjegyzi : „Csak az elvakult pártszenvedély ismerhetné félre a fontos szolgálatokat, melyeket a francia kormány meghatalmazottal a kongresszuson hazájuknak tettek, csak vak szenvedély vonhatja kétségbe az erkölcsi sikereket, melyeket Franciaország politikai állása és külviszonyai tekintetében kivivtak “ — Fogjak-e Gambetta és hívei kockáztatni e sikereket merev radikálizmusok által? Franciaország és Europa érdekében kívánatos, hogy ne tegyék.

Kismarok herceg olyformán nyilatkozott, mintha a parlamenti szólásszabadság ellen készített tör vényjavaslatának sorsával nem igen törődnék. Alapos e ez a hir, nem ítélhetjük meg, de ha alapos, nemileg magyarázatot lel abban, hog3r még a szö- vetsegtanácsban is erős ellenzékre talál a reakci- onarius javaslat. Az oppozició főleg a déli államok képviselőitől ered, s kát legfontosabb pont ellen irányul, nevezetesen nem akarják megéngedni, hogy a képviselők elveszthessék választói képességüket és hogy az elnöknek joga legen a gyűlésben történt nyilatkozatok sajtó utján való közlését megtiltani. Remélik, hogy a javaslat már a szövetség- tanácsban megbukik, s igy Bismarck hg „közönyössége“ nagyon érthető volna.

Törvényhatósági szabályrendelet

az arvaszeh részére, eddig érvényben volt szabályról

delet némely részét hatályban maradásáról.

I. §. Az árvaszék számára eddig érvényben \olt szervezeti szabályrendelet 1—40 §§-ai hatályon kívül helyeztetnek és ezek helyébe belügyminiszter ur ő nagy méltósága által múlt évi novem- b Ню :u én 4704Ù. sz. alatt kiadott ügyrend szabványai érintetlen hagyása mellett rendeltetik:

1) Az árvaszéki rendes ülnökök első és második mellékeimmel különböztetendök meg.

2) A jegyző az 1877. évi XX. törvénycikk és az ügyrendben körülirt jegyzői (jegyző akadályoztatása esetében ülnöki) teendőkön kívül teljesíti az iktatóra nézve az ügyrend 31 — 54 §-áig felsorolt teendőket.

3) A megyei alszámvevö, mint az árvaszékhez állandóan beosztott számvevő, — a hozzá kiadott gyámi és gondnoki számadásokat megvizsgálja ; ha a számadás helyesnek találtatott, arra helyeslési záradékot vezet és az ily számadásra vonatkozó kiadványt tervet megfogalmazza s azt a számadással együit beadja ; ha a számadást nem találja helyesnek : észrevételeiről indokolt véleményes jelentést teszen ; a jegyzőt tanácsjegyzői és igtatói teendőkben, munkahalmaz vagy akadályoztatás esetében helyettesíti.

4) Az irattárnok e minőségbeli teendőin kívül vezeti az ügyrend 108. 109. és no. §-aiban előirt nyilvántartást és az 1877 ik évi X X. törvénycikk 213. §. értelmében évnegy« (lenként a közigazgatási bizottsághoz előterjesztendő adatokról árvaszeki elnöknek kimutatást ad.

5) Az árvaszékhez beosztott Írnok teljesiti az ügyrendben meghatározott kiadói teendőket.

2. §. Az eddigi szabályrendelet 41—85 §$-ai az újonnan alakítandó összesített gyámpénztárróli szabályrendelet kihirdetése után hatályát veszti és az árvaszék az átmenetiül járó netaláni zavarok kikerülése mellett kellő id< ben megteszi a szükséges intézkedéseket arra, hogy az eddigi összesített gyámpénztárakba követelési joggal biró árvák követelései az uj összesített gyámpénztár tartozási számlakönyvébe bejegyeztessenek, hogy ezáltal az 1877-ik évi XX. törvénycikk 302. §. értelmében a régi pénzkezelési rendszer az uj rendszerrel összeolvadjon.

3. §. Az árvapénzek kamatozásáról külön szabályzat készíttetik, miért a szabályrendelet 80. §-a hatályon kívül helyeztetik.

4. §. A már életbe lépett 1877. évi XX. törvénycikk miatt a szabályrendelet 87 — 100 §§-ai, — mint nélkülözhetők, — hatályon kívül helyeztetnek.

5. §. Jelen szabályrendelet belügyminiszteri jóváhagyás és kihirdetés után azonnal hatályba lép — és végrehajtásával ár vaszóki elnök biza- tik meg.

Törvényhatósági szabályrendelet

az 1877. évi XX. törvénycikk 1A ik fejezel §j-ai alapján létesítendő összesített gyám pénztár kezeléséről.

I. fejezet.

Általános határozatok.

X. £5. Az árvák és gondnokoltak pénzei a megyei pénztár mint gyámpénztár által összesítve kezeltetnek.

2. £5. Ezen pénztárba kell befolyni az árvákat és gondnokoltakat illető minden készpénznek akár tőkéből, kamatokból, akár pedig bárminemű pénzbevételekből eredjenek azok; a mennyiben kivételes esetekben a készpénzeknek külön leendő gyü- mölcsö/tetése a gyámhatóság által nincs elrendelve. (1877. évi XX. törvénycikk 295. §. 4. pont.)

3. §. A gyámpónztár a hozzá befolyt és kiii- zetett készpénzt az x) számú minta szerinti naplóba iktatja, hogy annak alapján az összesített gyámpénztár állapotát mindenkor pontosan ki lehessen tudni.

Ezen naplóba iktatandók a magán adóslevelekben eszközölt bevételek és kiadások is.

4. §. Az összesített gyámpénztár készpénzei és értékpapírjai mint a megye készpénzei és értékpapírjai őriztetnek.

5. §. A pénztárnak az összesített gyámpénztár részére semmit sem szabad az árvaszék. Írásbeli meghagyása nélkül bevenni vagy kiadni.

II. fejezet.

À gyámoltak és gondnokoltaknak az összesített gyámpénztárba befolyó készpénzei kamatozása és vissza! i- zetéséről.

6. §. Az összesített gyámpénztár minden gyámolt vagy gondnokoltnak oda befolyt pénze után évi 6‘ ш°/,, kamatot fizet — oly módon, hogy ezen kamat minden egy osztrák értékű forint után föl- szá-mittatik, míg az egy egész forintot nem tevő összegek mint nem kamatozók kezeltetnek.

7. §. A kamatfizetés csak egész hónapokra történik.

Oly összegektől, melyek valamely hónap elsejétől annak 15 éig bezárólag folynak be: a kamatfizetés a legközelebbi hó elsejétől kezdődik, — oly összegektől pedig, melyek valamely hó xó-ától annak végéig folynak be : a kamat csak a legkü • zelebbi hónap utáni hónap elsejétől fizettetik.

8. §. A gyámoltak vagy gondnokoltak pénzeinek kamatozása csak a vagyon kiszolgáltatásával szűnik meg, de a kamatok csak a kiszolgálta tást megelőző hónap végéig egyenliitetnek ki.

9. A gyámhatósági nyilvántartással megbízott az 1877. évi XX t. c. 282. §. illetőleg az árvaszó- Icek részére kiadott ügyrend no. §. alapján veze tendő nyilvántartási jegyzékből két példányban kimutatást készít a 2) számú minta szerint minden hó végén azon még gyámhatóság alatt álló kiskorúakról, kik a következő harmadik hónapban húszon-