Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-07-31 / 61. szám
— 243 — nagyon is széles tért elfoglaló produktumait. Erre céloznak átalában az iparos iskolák ; az ilyenek felállításával ezen célt akarja elérni a magyar-, kormány. A mi már most a helybeli felső népiskolát s annak polgári iskolává leendő átalakítását illeti, örömmel hallotta itt az értekezleten, örömmel győződött meg a vidéken, hogy van itt alkalom, hajlam a7r iparos szakosztatásra. Emlitve volt ma is a vasipar. Hogy valaki magát a vasiparban a külföld e terén való e 1 ő h a l'a’d о tt állapota mellett kellően kiművelhesse, arra az elemi iskola a tanulót elő nem készitheti. Az ismereteknek bizonyos magasabb foka szükséges arra : ilyeneknek találja a felső nép és polgári iskolát. A polgári iskolák az elemi iskolákban szerzett ismeretekre épitik a továbbiakat. Kellő látkört szerez itt magának a tanuló saját szakmájában s előkészit a gyakorlati élet azon ágára, melyre a tanulónak kiválóbb hajlama van, mely iránt különösebb előszeretettel viseltetik. Tanitatik itt a szabadkézi rajzolás az alsóbb osztályokban és a mathematikai alapokon nyugvó mértani rajz. A felsőbb osztályok arra céloznak, hogy ezek alapján a tulajdonképeni alkal mazásban gyakorolják a növendékeket. Lehet e itt ilyet létrehozni ? Sem a Kolozsváron felállitni szándékolt ipar iskolára, sem a kassai kis politechnikum-féle intézetre nem tör itt senki. Egy ilyen polgári iskola három alsó osztálya után mellé állittatik a növendék saját mesterségének s megtanulja ott azcn felsőbb, tudományosabb alapokon nyugvó elméle teket, melyek itt mindjárt gyakorlati alkalmazással bövitve képessé teszik őt arra, hogy azon iparágban, melyet magának választott, később teljesen kiképezhesse magát. Az első osztályokban a köztanulásra szánt órákat az ilyen polgári iskola szaporítja tehát, mig a felsőbb osztályok a kézi ügyesség elsajátítására törekednek, zv mülakatosságot például, melyre ma itt hivatkozás történt, a három felső osztályban annyira elsajátítja a növendék, hogy teljes birtokában lesz mindazon előismereteknek, melyek öt úgy elméleti mint gyakorlati téren képesitni fogják mesterségük magasabb fokon leendő tovább folytatására. Elmehet innen gépgyárakhoz, hajó gyárakhoz stb. mert megvettetett az alap számukra, melyen bizton építhetnek tovább. Minden embert azonban egy-egy ily polgári iskola, mely iparszakosztálylyal van öszekötve, minden mesterségre, iparágra elő nem készíthet. A fém-vasipar terén például egy egy városban ily nemű iskola felállitatik, melyeknek feladatuk lesz olyan embereket készitni elő az ipar számára, kik minden tekintetben be legyenek avatva mesterségükbe. Ez az egyedüli ut mód arra nézve, hogy hazánkban a hanyatlásnak indult ipar virágzásnak induljon. Hogy Sepsi-Szentgyörgyön minő módozatokkal létesülne egy ilyen iskola, arra nézve igen nagy fontosságú kérdés az, hogy egy több éven át fenállott iskola rögtön beszüntettessék e vagy csak lassan alakíttassák át. Erre nézve az azonnali beszüntetést teljes lehetetlennek tartja. Nézete szerint a jelenlegi f. népiskolának mindaddig fen kell állania, mig a mostani tanulók ott a felső népiskolai tanfolyamot végezni fogják. A jövő 1879 80- dik tanévben ugyanis felállittatik az I. polgári osztály, a másik két osztály a felső népiskolákét felső osztályát fogja képezni s igy tovább. Vannak továbbá ezen intézetnek tanítói is, kikről meg van győződve, hogy képességük folytán tovább is alkalmazhatók lesznek, de szükség lesz a felállítandó polgári iskolához szabadkézi, mértani rajztanitóra is kiválóan e tárgyra képesített s gyakorlati haszonnal tudja kezelni azt. Nincs a felveendő iparágra tanítónk. Erre egy ügyes mülakatos kell, ki a mértani rajzot a maga szakmájára alkalmazva, teljes biztosággal kezelhesse s vezethesse tanítványait a kitűzött cél felé. A felállítandó polgári iskola helyiségére nézve megjegyzi, hogy a felső népiskola mostani helyisége e célra nem elég, már csak azért sem, mivel az osztályok száma növekedésével még műhelynek is lenni kell ott. Gondoskodni kell továbbá egy kereskedői üzlet viszonyról is, — hogy az elkészített müvek annak idejében értékesíttethessenek. A tanítói fizetések szükségszerű nagyobbodása is emelni fogja ezen uj intézet berendezéseivel járó költségeket. Bizton meri állitani, hogy a minisztérium e tekintetben nem fogja megtagadni a tanítói fizetéseknek az állam által leendő fedeztetését. A helyiségre nézve azonban kijelenti, hogy az államnak arra pénze nincs : ezt a mégyének kell las- sankint fejleszteni, a mi az által történhetik meg, ha a most meglévő helyiség célszerűen évről évre a szükséghez képest át fog alakíttatni. Ezen kérdés közül még némi felvilágosítással tartozik. Arra nézve ugyanis, hogy az ezen tanintézetben képezett ifjak mind mesterek lesznek-e, nem tud feleletet adni, de hogy a ki közülők mes- * terember lesz, csupán eféle iparágat választhat magának, az már a dolog természetéből következik. Azoknak, kik iparosok nem akarnak lenni, nyílik pálya számukra, átléphetnek államszámvevőségi posta , távirda-hivatalokhoz stb. A három, megyei felső népiskolát egymással összekapcsolva, úgy vélekedik, hogy a munka felosztás elvénél fogva a sepsiszentgyörgyi, kézdivá- aárhelyi és baróthi felső népiskola szépen megtérnek egymás mellett. A kézdivásárhelyi müfaragáSzati szakosztály, úgymond, semmi ugyan, a pénzalapot oknélkül sarcolja, de ha ott egy mü- asztalos tanműhely állittatik fel, akkor ezen intézet is meg fog felelni várt céljának. Ha ez iskola a müfaragászattal megkezdett irányt a müasztalos munkák felékitésére használja fel, a gyakorlati élet kívánalmainak eleget tett. A baróthi felső népiskola gazdasági osztályával szépen kiegészíti a célt. A mint meggyőződött, kívánatos, hogy a gazdasági ágak tudományos alapokon szintén űzessenek. A baróthi iskolában minden e célra kívánatos eszköz és alap megvan, csak az szükséges, hogy a vidékről bejövő tanuló az intézet helyiségében elhelyeztessék ; szóval a benlakás rendsze- resittessék. Reményét fejeze ki végre, hogy a megye mintt eddig, ez a'apón ezután is támogatni fogja ezen mindenesetre igen hézagpótló tanintézetet. A miniszteri tanácsos urnák éljenzéssel kisért előadása után Seethal Ferenc állott fel. Elfogadja a miniszteri tanácsos ur előterjesztéseit egészen, általában és részleteiben, csupán azon kérdést veti fel : nem volna-e célszerű ez iparág mellett a szövészetet is behozni a leendő polgári iskolához. Gönci Pál: A háromszéki iparegyesület által felállított szövő tanműhely már rendeltetésénél fogva leányok számára áll fenn ; azonban, ha akadna a polgári iskola növendékei közül valaki, ki ez iparágban is képezni akarná magát, eljárhat oda is. De hogy az összeköttessék a mülakatos tanmühelylyel, illetőleg a polgári iskolával : nem látja célszerűnek. Most mikor ez egynek kifejlesztésével is valószínűleg- küzdelmekkel fogunk szembe szállni : nézete szerint a küzdelmeket szaporitni nem volna tanácsos. Potsa József elnök: a baróthi felsőnépiskolát illetőleg a bennlakás szervezését maga is kívánatosnak tartja s azt hiszi, hogy a megyei törvényhatóság- e tekintetben meg fogja tenni kötelességét. A gazdasági szakosztályra nézve pedig me£>je&yzb hogy az egy éves tanfolyam nem elégséges arra nézve, hogy közép gazdasági tanintézetekbe léphessen át onnan a növendék : mig ha legalább is 2 évre terjesztetnék ki a gazdasági szakosztály, a felsőbb tanintézetekkel könyebben lenne viszonyba hozható ez intézet. Azok, kik közép gazdasági tanintézetbe nem mehetnek, itthon könyüszerrel alkalmazhatók volnának ispánoknak, udvarbiráknak stb. Gönci Pál: A baróthi iskolára nézve első és fódolog, hogy a többi, elemi iskolák hat osz- tályuakká fejlesztessenek, hogy szerezhessenek maguknak a kilépő növendékek kellő előismereteket. Ha ez megtörténik akkor a beosztás a berendezés is sokkal könnyehü leend. Ez esetben könnyű volna az első két osztályt három osztályra osztani be s a fenmaradt két év gazdasági elméleti és gyakorlati tanulmányokra fordittatnék. A mi a közép gazdasági tanintézetekben való felvételt illeti arra nézve csak fél feleletet tud adni. A minisztérium részéről ő ígéretet tesz, hogy e tárgyban megteendik a kellő lépéseket s valószínű, hogy a közgazdasági miniszter sem fogja megtagadni be- leegyezését. Révay L aj os: Nem félti már ez intézet sikeres müködhetéset; szükségesnek látná azonban ha a baróthi iskolát illetőleg a minisztérium minél hamarább köztudomásra juttatni annak a felsőbb intézetekkel leendő szerves összeköttetését. Császár Bálint: Ilyen berendezéssel és felfogással nagy nyereséget lát a baróthi iskolából a vidéki gazdaközönség’re. Örömmel járul a miniszteri tanácsos ur előterjesztéséhez. Seethal Ferenc: Tartozik azon nyilatkozattal, hogy a baróthi gazdasági tanintézet fennállásába, illetőleg a helybeli e nemű iskola beszüntetésébe csupán azon indokokból nyugszik bele, mivel Sepsi-Szentgyörgy központi fekvésénél fogva nem bizonyult be célszerűnek. Künle József: A miniszteri tanácsos szakavatott előterjesztését köszönettel vette. Kéri úgy tekintetni a helybeli gazdasági szakosztályt, mely e pillanattól fogva megszűnt. Egyszersmind figyelmébe ajánlja Bene József gazdasági szaktanítót, ki az intézet beszüntetésének egyáltalában oka nem volt. Gönci Pál: A tanítókat illetőleg már nyilatkozott, ezúttal csak ismétli, miszerint a minisztérium ugyanoda fogja őket képesitésőkre való tekintettel alkalmazni. Potsa József elnök: Határozatképen kimondja az értekezlet azon megállapodását, melyet lapunk múlt számából már ismer az olvasó . E szerint a helybeli gazdasági szakosztállyal megtoldott felső népiskola átalakittatik polgári iskolává, mely mülakatos tanmühelylyel lesz megtoldva : a kézdivásárhelyi müfaragászat helyébe müasztalos tanműhely rendeztetik be : a baróthi gazdasági szakosztállyal megtoldott iskola viszony ba hozatala felsőbb tanintézetekkel szükségképen óhajtásnak mondatott ki. Az értekezlet ezen megállapodása a közigazgatási bizottság utján a megyei közgyűlés jóvá hagyása után felterjesztetik a minisztériumhoz. Végül köszönetét nyilvánít a miuiszteri tanácsos urnák e tárgyban tanúsított meleg érdeklődéséért, megköszönvén a tagoknak higgadt, szakszerű tanácskozásukat, a szépen lefolyt értekezletet bezárta. Értesítés. A nmélt. m, kir. vall. és közokt. miniszter ur f. é. junius hó 28 án 17318:1879. sz. a. kelt rendeletében, addig is, mig az 1874. évi február 5-ről 3055 sz. a. kelt min. rendelettel kibocsátott és az 1876. évi 245il. sz. a. kelt rendelettel módosított jog és államtudom, tanulmányi és vizsgálati rendszer újjászervezése iránt behatóbb intézkedések tétethetnének, a következőkről kívánta az egyetem tanácsát értesíteni : Mivel a fentebb idézett rendeletekkel kibocsátott tanulmányi és vizsgálati rendszer 3 és 5. pontja szerint az első és második alapvizsgálat a második illetőleg a negyedik félév végén, úgy szintén a harmadik illetőleg ötödik félév elején vagy végén is tehető s csak ha ezen utolsó határidőben sem tétetnék le, nem lesz a negyedik illetőleg hatodik félév a rendes quadrienniumba beszámítható, ebből a tapasztalás szerint az következik, hogy sokan s különösen a hanyagabb tanulók alapvizsgálataikra való készülésüket az utolsó határidőre halasztván, a miatt a harmadik, illető- tőleg az ötödik félévre előszabott tanulmányaikat ámbár az előadásokra beiratkoznak Í3, elhanyagolják s nem azokra, hanem az előbb letenni elmulasztott alapvizsgálatokra készülnek. Mivel továbbá ugyanazon tanulmányi és vizsg. rendszer 9. pontja szerint az egyik államvizsgálat a harmadik tanév végén, de azontúl is bármikor letehető, miből a tapasztalás szerint az következik, hogy a hallgatók nagy része a harmadik tanév folytában tulnyomólag az államtudományi előadásokat hallgatja ugyan, de az államtudományi vizsgálat letételét a negyedik évre halasztja s igy ezen utolsó évben az államtudományi allamvizsgálatra való készülés miatt a jogi előadásokat, bár azokra beiratkozott, alig kisérheti kellő figyelemmel s osztatlan tanulmánynyl vagy megfordítva ; mindezeknél fog'va az alapvizsgálatoknak letételére szorosabb határidő állapittatik meg : és pedig oly módon, hogy a két alapvizsgálat letehető legyen ugyan a második, illetőleg* a negyedik félév végén, de a harmadiknak illetőleg ötödiknek elején mindenesetre leteendő legyen s a hallgató a második illetőleg a harmadik tanévre addig föl ne vétethessék, mig első,"illetőleg második alapvizsgálatát sikeresen le nem tette. Akár az első akár a második határidőben egy tantárgyból való felfüggesz- tetése esetén a vizsgálatnak azon tárgyból ismétlésére hat heti idő adandó a hallgatónak s csak ha az ismétlést e határidőben sikeresen leteszi, lesz a harmadik, illetőleg ötödik félév neki beszámítható. A harmadik év végén vagy a negyediknek elején az egyik államvizsgálat mindenesetre leteendő s a negyedik évre csak annak sikeres letétele esetén az Í8métlósre ismét hat hét engedtetvén. Tapasztaltatván továbbá, hogy a félévi behatásoknál a jelenleg érvényben álló „Tanulmányi-, fegyelmi- és leckepénz szabályzat“ I. fejezetében körülírt módozatok mellett sok időnek a tanulástól és az előadásoktól elvonásával járó s általában laza eljárás kapott lábra, az érintett módozatok oda fognak változtatni, hogy a) a quaesturán való beiratkozás a félév első 12 napjára szorittassék, mely idő eltelte után b) a quaesturán való beiratkozás csak kari illetőleg dékáni engedélylyel és pedig három napig, azután c) tanácsi illetőleg rectori engedélylyel csak 8 napig történhessék. A két utóbbi kedvezményes beiratási engedély az illető kari dékánok illetőleg a rektor által csakis alapos okokból, u. m : beigazolt betegség* az egyetem szék helyén való megjelenést gátló természeti akadály vagy tényleges katonai szolgálatban létei esetén adatván meg. A tényleges katonai szolgálatban létei illetőleg az évi katonai gyakorlatokban való elfoglaltság esetén a rector — tekintettel arra, hogy a gyakorlatok évenként September hó végéig tartatnak — azoknak, kik e gyakorlatokban tényleg elfoglaltságukat kimutatják az első félévben még október hő 5-ig adhat engedélyt az utólagos behatásra. A quaesturán történt beiratás után akár a rendes időben, akár dékáni vagy rectori engedélylyel történjék, hallgató tartozik három nap alatt jelentkezni a tanároknál, kiknek előóadását hallgatja. A kitett határidők után előfordulható egészen rendkívüli esetekben a behatásra kivételes engedély megadhatását a nméltóságu miniszter ur magának tartotta fenn. Noha mind a jogi alap-és államvizsgálatokra mind a behatásokra vonatkozó fenntebbi rendelkezések (mely utóbbiak nemcsak a jog és állam- tudományi, hanem a más három karra is kiterjednek) teljes szigorral csakis az 1879)80 tanév II. felétől kezdve léptethetők életbe, miután most már nincs mód és idő a tanév befejeztével szétoszlott tanulók mindenikének a fentebbi rendelkezéseket biztosan tudomására juttatni, mindazonáltal ez intézkedések már a következő 1879)80 tanév I. felére nézve is irányadóknák tekintetvén : az egyetemi hallgatók s ezen egyetemen beiratkozni szándékozó végzett gym. tanulók stb. ezennel értesit- tetnek és felhivatnak, hogy a jövő 1879I80 tanév első felére beiratkozásukat September 1—12 nap-
