Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-27 / 60. szám

— 239 —

dött, mely elfog- adására Brassóba ment ; a honnanl szívélyes találkozás után kíséretével együtt uj székhelye felé indult. Esti 6 órakor mozsárdörgés hirdeté a kedves vendégek közeledését. Alig pár perc múlva lelkes éljenzés tort ki. Szeretett lelkészünk hívei közé érkezett s az egybegyült hívek üdvkiáltással fogadták a régen óhajtva várt pász tort- A hívek fogadását a k. népiskolák fogadása követte.

Növendékeink ünnepélyes öltözetben várták vallástanitójukat a gyermeki önzetlen öröm és szeretet melegével; mely alkalommal Nagy Mihály ö ik osztályos növendék tanulótársai nevében kővetkező alkalmi verssel fogadta :

Mélyen tisztelt tiszteletes ur !

Hosszú útja után célp Htjánál van már,

Mint a messze főidről jövő van or madár.

Itt van mi közöttünk — hívei közepeit,

Legyen üdvözölve midőn közénk lépett.

Úgy súgja valami itt keblünk mélyeben,

Hogy ez óra reánk áldást hoz és békét ;

És a szeretetnek szent 'ánca fűz össze,

A mely megadja az embernek ékét.

Ezen óhaj hozott minket is most ide.

E községnek zsenge rövendek seregét,

Hogv az érkezőnek üdvözletét mondjunk Й kérjük életére istennek kegyelmét

Adja isten, hogv itt tiszteleted alatt Nagyra emelkedjék a vallás, az erény ;

És az erkölcsiség messze kiterjedjen 8 tűnd - keljünk benne, mint a nap az égeu

Adja isten, hogy itt termő foldra leljen A szent igazságnak tiszta, igaz magva,

A melyeket elhint tiszteleted keze ;

S teremje meg százszor azt, a mit elhiote.

Adja isten, hogy itt a vallásos élet Időről időre növekedjék köztünk ;

S tiszteleted látván - gyönóörködjék rajta,

S legyen munkájának ez a főbb jutalma.

Mi, mint növendékek epedve vártuk ónt.

Mert meggyőzve vagyunk, hogy a mit belénk out:

A vallás tanai, az égi igazság,

Az embert sok jóra és szépre juttatják.

Ezekben nőttünk fel eddig is mindnyájan.

Iskolánk egy kert volt tele virág >kkal Vallásosság s erkölcs e két legszebb virág Ékeskedtek benne karöltve egymással.

Arra kérjük azért tiszteletes urat,

Jövőre is nekünk mutasson jó utat.

Keblünk szép virágit az erényt, a val’ást,

Ápolja, nevelje s gyámolits2 folyvást

És most istc-u liazta, legyen újból iidvöz !

Taiáljon közöttünk boldogság’ s jóllétet.

Tartsh isten soká-— sokká, soká éljen!

Kedves szülő földjén élte boldog legyen.

Ezen fogadás után valódi atyai érzelemmel szólott növendékeinkhez szeretett lelkészünk, ígérve nekik hogy a vallás és erkölcs tanaira szive-lelke legjobb indulatával fogja őket tanítani ; kérve a szülőket e vég're Jézus ezen szavaival : „Ne tiltsátok el a kisdedeket, hogy én hozzám jöjjenek“ stb.

Innen a hívek szeretett lelkészeket szállására kísérték, hol az egyháztanács várta. Benkő Áron egyháztanácsos ur meleg szavakkal fogadta az érkezőket, felkérve egyházunk anyagi és szellemi javainak elémozditására. A pásztor meghatva híveinek ily őszinte ragazkodásától és szeretetétől, szives köszönetét mondotta m éleg fogadtatásért; és abból egyszersmind kilátást, reményt merített, hogy elég erős leend a terhes, de gyönyörűséges iga hordozására, s a jó pásztor példájaként életét adhatja az ő nyájáért.

Nemsokára aztán kezet szorítottunk egymással és elváltunk azon jó reményben, hogy a mai nap jó munkát végeztünk s isten nem fogja megvonni attól az -ő áldását.

E hó 2 o-án ismét megújultak örömeink és ünnepélyeink. Midőn a harangok megszólaltak, mindnyájunk keblét egy jól eső érzet hatotta át, a vallásos érzetnek azon boldogító hatása, a mely a hivő léleknek annyi boldogságot ád. ti, napon tartotta beköszöntő beszédét szeretett lelki pásztorunk. Beigtató lelkész tiszt Révay Lajos ur volt. Most már utoljára szólott az ő híveihez. Előre elvoltunk készülve, hogy mielőtt kellemes hangja még egyszer behangzaná az előtte is oly kedves templomot, elébb egy pár könny előzi azt meg. Úgy is volt. „Még egyszer és utoljára“ stb. így szólott s ezel időt kelle engednie a szónoknak, hogy a jó barát és szerető embertárs is beszélhessen azon pár könny képében, mely szemeiben megjelent. Azután erőt véve magán, folytatá beszédét beajánlva egymásnak pásztort és nyájat ; s végül mindkettőre istennek áldását kérve leszólt a szószékről, most már igazán utoljára. Kisérje áldásunk bár hol jár.

Ezután uj lelkészünk állott szószékre s minek utánna híveivel istenhez fohászkodott, felvette beszédének alapjául Pál apostol I. Kor. levele i fej. 23. versének e szavait : „Mi pedig prédikáljuk a megfeszített Krisztust.

A mi önmagában hordja érdemét, az nem szorul dicséretre : azért én se kivánok ez úttal a beköszöntő beszéd mellett apologizálni. Legyen elég arról csak annyit felemlítenünk, hogy szeretett lel• készünk beszédében meggyőzőleg kitüntette, miért kell neki a Jézus Krisztust prédikálni. Azért ugyanis, mert Jézus és az ő evangéliuma szellem ; • tői áthatva leend képis ő maga is gyarló ember

étére, azon nagy és fontos küzdelemre, a melyet az igazi piotestantismus érdekében annak ezernyi ellenségeivel szemben vívnia kell ; és mert a hivek lelki üdvének biztosítása is, az élet számtalan kísérletei közt, az anyagiasság- e korszakában, csak egyedül Jézus Krisztus predikálása által lehetséges. E részben gyönyörű képletben mutatta fel a ma- terialismus hit állításaival szemben az igazi keresztyén hit felemelő, megdicsőitő magasztosságát, mely a földet az éggel, az embert az istennel egybeköti. Ennyiből állt a templomi ceremónia

Templom után vidám közebéd következett, hol a pohárköszöntők annak rendje szerint megemlékeztek az érdemről és a tiszteletről.

Az ünnepélyek hosszú sorit az „ifjúsági önképzőkör“ által rendezett bál zárta be, melynek anyagi jövedelméről az illető bizottságnak tiszte számolnia ; mi e helyen csak a mulatságra lévén tekintettel, örömmel konstatáljuk, hogy az igen jó izii kis mulatság volt, melyben az ifjúság jó kedve vidámsága tűnt ki. Ez a vidám jó kedv volt az a bálkirályné, a melyben én sokat-sokat gyönyörködtem.

Szives üdvözlettel a t. szerkesztő urnák

— ó — s.

és tárgyaltatni óhajtott előadásokat, themákat, kérdéseket vagy indítványokat Írásban foglalva legkésőbb folyó évi

augusztus hó 31-ig

az erdélyi gazdasági egylet titkári hivatalához eljuttatni szíveskedjenek, hogy azok a négy héttel megelőzőleg közzéteendő részletes napirendbe fel • vehetők legyenek.

Kolozsvárt, 1879. julius 20-án

Szabó József,

egyleti alelnök.

Ciainauf Vilmos,

egyleti titkár.

SZÍNÉSZ

Kézdi-Vásárhelyit

E T,

1879. ju:. 25-én.

Jul. 19-én „Georges hercegnő“ adatott Prielle Cor- néha vendégművész nő első felléptéül. Mint előre megjósoltuk, a színkört a közönség egészen megtöltötte. A címszerepet Prielle Cornelia játszta, úgy a mint tőle várni lehetett művésziesen, elragadóan. A közönség gyakori zajos tapsokban és kihívásokban adott kifejezést elragadtatásának, igazolva ama mondást, „hogy a művészet hódit“ Mellette leg- n agy óbb igyekezettel és mondhatnék a többiek között legtöbb sikerrel játszott Kazalicky (Birac herceg) Benkő Jolán, leiről már több Ízben elismeréssel szólottánk most is csinosan játszott a kacér Sylvánie szerepében. Említést érdemel még Komárom y (Feremonde gr.) és Zádorné (Valentine Sztupáné (Perigny marquisnő) mintha nem találta volna magát jól szerepében, ami valljuk meg őszintén — nem is neki való volt ; az ö eleme a dráma. Ott mint már többször tapasztaltuk, egészen más hatást képes kelteni. —

Julius 20 „A szamár bőr.“ E darab csakugyan az, a minek a szinlapon is fedezve volt ; látványos és tüneményes bohózat s mint ilyennem érdemes arra. hogy vele foglalkozunk : mig más oldalról a csinos kiállítás meglepő díszletek és általában ama nagy ügyekezet, melyet a személyzet minden egyes tagja az előadás vonzóvá élvezetessé tételében tanúsított, teljes elismerésre méltó. A közepes számú közönség folytonosan derült han gulatban volt.

Julius hó 22-én „Bora és a 47 ik czikk“ Prielle Koráéba második föllépte. E darab már egyszer adatott, s azon alkalommal elmondottuk véleményünket az előadásra nézve. Most csak azt említjük meg, hogy Gorát Prielle Kornélia játszotta ezúttal. Elmondhatnám, hogy nagyszerű felséges sat. volt! de a jeles művésznő nem szorult az én gyenge toliam magasztalására. Öt látni és élvezni kell. Közönség isméi szép számmal jelent meg : de ho gyisne sietne most színházba, aki csak teheti, s a ki csak egy csepp müérzékkel is bir : hiszen nekünk vidékieknek vajmi ritkán jut az a szerencse, hogy ily nagybecsű műélvezetben részesülhessünk.

Julius 24. „Szövetségesek“ francia vígjáték 3 felvonásban irta Mareau. A darab maga csekély belbecscsel bir. Fő érdeme az, hogy tarka, mulatságos jelenetekkel bövelkeddik Azonban erős cse- cselekvényt, ügyes bonyadalmat, indokolt helyes kifejtést hiában keresnénk benne. A mulattatásan kívül semmi egyéb célja nincs. — Hanem a mily léha a darab, oly igen sikerült az előadás. Prielle Kornélia a fiatal, szelemdus özveg-y Henriette szerepében oly bájos, oly elragadó, jelenség vo't, játékát annyi érzelem, fesztelenség és elégancia jellemezte bogy a. közönség majdnem na igán kivül volt elragadtatásában. Elmondhatni, hogy ezen elő adásnak ő volt a napja s a töobi szereplők körűié a bolygók. — Majd minden felvonás közben egymásután háromszor is kihívták. Ríjti kivül az előadás sikeréhez legnagyobb mértékben járu’t még Szathmáry, ki a szeleburdi. házasságvadász Mauri szerepében ez este igen szeretőire méltó volt. Kazalicky Gastout a harcban bátor, a nők előtt pedig félénk és ügyetlen zuáv kapitányt szin tén elég sikerültén adta. Megemlítendő még Ko- máromy, aki Badinois e pletyka hirhordó, de híreivel mindig főisülő ember szerepét játszta kilő sikerrel, — Közönség az este már csak közepes számmal.

Putfantyne

Éi

IrLîîitês és kérelem,

Hivatkozással a közelebbről közzétett, „E r - tesit ésre“ -r e mely szerint az erdélyi gazdák ötödik vándorgyűlése folyó 1879 évi október hó 2—5-éig lesz Sepsi Szentgyörgyön megtarva :

hivatkozzással továbbá „Az erdélyi gazdák

vándorgyűlésének alapszabálya“ 13. § ára, tisztelettel felkérjük- a t. hatóságokat, egyleteket és magánosokat, hogy a vándorgyűlésen tartani

KÜLÖNFÉLÉÉ

— Gönci Pál miniszteri tanácsos f. hó 2425-én K.-Vásárhelyen és vidékén volt, hol fővizsgálata tárgyául a népiskolákat tette. A k.-vásárhelyi müfaragászati iskola ugyanis, mely a felsőnépiskola mellé kiegészítő szakosztály gyanánt volt felállítva talán a tanító gyengesége miatt nem felelt meg a várakozásoknak. Ezen segítendő s a helybeli felső- népiskola ügyét is valahára elintézendő gyűlt össze szombaton délelőtt egy szükebb körű enquete. Az értekezlet részleteiről jövő számunkban terjedelmesebben fogunk szólni. Ezúttal csak |a következőket említjük meg. A főispán ur elnöklete alatt a közigazgatási bizottság éa a gondnoki kar tagjaiból összehívott értekezlet igen érdekes eszmecserék után megállapodásra jutott. A helybeli felsőnépiskola ugyanis átalakittatik mülakatos tan- mühelylyel megtoldandó 6 osztályú polgári iskolává, a kézdivásárhelyi müfaragászati iskola be- szüntettetvén, helyébe egy müasztalos tanműhely fog felállittatni; a baróthi gazdasági szakosztályt illetőleg azon örvendetes lépés történt, bogy a miniszteri tanácsos ur kilátásba helyezte annak a közép gazdasági tanintézetekkel leendő viszonyba hozását.

— Tisza К álmának Barabás által városunk szemára festett képe megérkezett. Jelenvoltunk midőn a bizottság konstatálta a kép sértetlenül történt megérkezését s az elismerés őszinte szavával Adózunk a jeles művésznek, ki művészete valódi remek példányát mutatta be ismét a közönségnek e képben. Az arcképnek ünnepélyes leleplezése csak szeptember közepe táján lesz.

— E 1 g á z о 1 á s. Az Ötves féle épülőfélben levő háztól egy földet hordó szekeres vigyázatlanságból egy kis leányon keresztül hajtott, A szegény gyermeknek a kerék derekán ment ke^ resztül ; életéhez kevés a remény. A szekeres letartóztatott .

— Szerkesztői üzenetek. L. B. urnák K é z d i - V á s á r h el y. Hogy az említett jelentésről a tudósító csak annyit jegyez me», miszerint „tudomásul vétetett,“ az csak azt teszi, hogy a jelentés felett semmi vita nem folyt. Különben a szives figyelmeztetést köszönettel vettük^ s gondunk lesz .‘rá hogy az igényeknek e részben is megfeleljünk. Z ág о n b ó 1 ismét egy névtelen levelet vettünk. Hányszor kell már tudósítóinkat figyelme/.! unünk, hogy az efélét egy szerkesztőség sem szokta közölni.

— Élőpatakon a gr. Bethlen ur által rendezendő hangverseny valószínűleg csak 10 én fog megtartatni, mivel ezen zenészeti estély rendezése több időt veend igénybe, a rendezők nem mindennapi élvezetet óhajtván nyújtani a közönségnek.

— Élőpatakon vasárnap 1879. jul. 27-én a nagytáncteremben s bécsi conservatorium által kitüntetett Schmitzer Sabina és Julia hegedű művésznők közreműködése mellett a művésznők valamint a fürdő szépítése javára hangversenynyel- egybekötött táncestélyt rendeznek. Belépdi díj sze- mélyenkint 1 frt.

Romániában a marhavész a következő kerületekben és községekben uralg. Teku- csi kerületben Negrilest, Zigánest, Zepu, Cernicari Narte.sti, Barca, Tutna,Taksán Buzerleu Dumbra- vica. Braila kerületben : Osman-Surdila és Gaise- ance és végre Beszarábiába 1 Rhen és Izmail kerületekben szintén.-Ropant t ü z V é s z d ü höngöttmult csütörtökön Ilyefalván. A tűz délután 4 órakor ütött ki Farkas Mihály udvarán s csakhamar lángba borult egész gazgasági épülete. Szerencsétlenségre nagy szél kerekedett, mely sebesen nyomta a tüzet keleti irányban. Áthatott a tűz a malom utcába, hol minden házat mellék és gazdasági épületével földig összeperzselt. A falusi nép nagy része mг/, fi munkán volt s ezek közül némelyik сзак akkor érkezett meg, midőn már mindenét semmivé tették az ádász elemek Elképzelhetni a kár nagyságát, ha meggondoljuk, hogy a gazdák nagy részben behordották volt már gabonájukat- Huszonnégy gazda ment'teljesen tönkre kiknek egyetlen krajcár érő vagyonuk sem maradt meg. Ezek között, mint mondják, legsujtóbb csapás özv. Gálné úrasszonyt érte : szépen berendezett úri lakása,csűre gabonása istálója, mindennemű bútorai, sőt még ruhái is a lángok martalékaivá lettek Igen szomorú jele az időknek, hogy az erkölcsi romlottság még ily esetekben sem kíméli meg a szerencsétlen áldozatot. Azt mondják ugyan is, hogy Gálné úrasszonynak a lángok közül megmentett ékszereit maguk a mentők lopták el — ILyefalva emberemlékezet óta ily kárt nem