Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-07-24 / 59. szám
234 Alsó-Rákosnál 5. Zöld és vereses Porphyr'.t az Olt áttörésben és Vargyasnál. 6. Olivingabro az Olt áttörésében, 7. Serpentin (kigyla) sötét és világos zöld az Oltáttörésben, Vargyasnál és Sármány patakban. 8. Labrador kőzet az Olt áttörésben Vargyasnál s Sármány patakban, 9. Szürke és vöröses szürke tűzálló agyay Holbaák és Wolkenburgnál. 10. Lias fövény kő a Neustadti kőbányákban. 11. Liasszén Neustadtban. 12. Gyantáspala (Bituminöse Schiefer) Soós- mezőnél. 13. Viztiszta kovag (Quartz) kristály (úgynevezett marmarosi gyémánt) Osdolán és S.-Sztgyorgy 14. Hydraulikus márga (M«-rgel) a peisányi hegység déli részében, Piatálui Mihályhegység részében. 15) Dacittuíf a Kaczc Doroc és Jánosfalvi, Homoród, Városfalvi H.-SztPéteri, H. Szt Páli bányákban. 16. Kén a Büdösben. 17. Timsóföld a Büdösön és timsót tartalmazó kőzetek (Trachyt) u. m. timsó is Vargyasnál. 18. Kitűnő téglaanyag téglaégetéshez a oenei alagút hosszában és N.-Bacon. 19. Mészkő az ült áttörésben Alsó-Rákosnál, Bodola, Türküs. 20 Barna szén, Baróth, Корее, Vargyas, Ilyefalva és Sepsi Sztgyörgynél. 21. Tajtékos lyukas cserkő (Basalt) malomkövekhez, Hidegkút, Héviz, Alsó-Rákesnál. 22. Andesit, az épitészethez, több helyen a Hargita vonalban. 23. Gypsz, az Ujtoz szorosban. 24. Quarz „brockenstein“ (kova) francia malom kövekre a Gymes szorosban. Tisztelettel kéretnek a t. földbirtokos, szolga- biró, lelkész, tanitó és község elöljáró urak, vala* mint mindazok a kik az ipar fejlődése iránt érdekkel viseltetnek, hogy szíveskedjenek a vidékükön előforduló nyers anyagokat felkeresni és az alkalmasoknak látszókból Sepsi Sztgyörgyre Szász István tanár és kiállítási jegyző urnák 3—3 minta darabot küldeni, hogy még idejében minőségükre nézve meghatároztathassanak. Gr. Schwoitiitz Gyula. Dr. Szász István, kiállitási jegyző. A Cserey-muzeum Hüromszékmegye közgyűlése előtt« Lapunk múlt számában Háromszékmegye közgyűléséről adott tudósításunkban megígértük volt, hogy az alispán jelentését, melyet a közgyűlésnek a sokat emlegetett Cserey-muzeum ügyében tett, közre fogjuk adni. Közöljük azt tehát a következőkben : Тек. törvényhatósági közgyűlés 1 Az özv. Cserey Jánosné úrasszony által a székely nemzetnek felajánlott múzeumnak a helybeli Mikó-tanoda helyiségébe^ leendő leköltözte tésével a tek. törvényhatósági közgyűlésnek 1877 évi december 5-én tartott gyűlésében 37. jkönyvi pont alatt kelt határozatával megbizatván, miután a múzeumi tárgyak befogadására szánt helyiség főispán ur ő méltósága buzgó közreműködése foly • tán a szükséges szekrényekkel ellátására és az id. múzeum őr kívánsága szerinti javítások keresztül vitelére azon reményem volt, hogy március havában a lt költöztetést eszközölhetem, f. év február elején megbízatásomnak eleget teendő azonnal személyesen megkerestem alapító úrnő ő nagyságát, hogy a leköltöztetést együttesen intéznők el, mely alkalommal abban lett megállapodás, hogy a le- költöztetés márcins első felében történjék meg mivel addig a vállalkozó asztalos munkáját bevégzi és a még most készületlea átadási lajstrom harmadik példánya is elkészülend. April havában hivatalos iratban újabban sürgettem a leköltöztetést s egyszersmind határnapot is tűztem ki; ezen megkeresvényemnek sikeres eredményét a muzeum őr urnák akkorbani távolléte hiúsította meg, május havában ismételten határnap kitűzésével sürgettem a költöztetést, azonban ezen megkeresvényemre, miután már hírlapok terén is a közvélemény félre vezetésére irányult cikkezések által a muzeum iránt ezen megye elöljárósága hanyagsággal stb eféle a mőgye tekintélyét sértő kitételekkel gyanúúttatotl: hírlapi cikkek lehető ered n му ítőí túl lelkesítve hivatalos irat alakjában a;a.i feleletet vettem, miszerint a múzeumi i tárgyak leköltöztetése a budapesti Székely nem zeti gyűlés határozatából már kezdetét vette s a: átvétel annak idején mint nemzeti vagyonná az em litett bizottság által fog eszközöltetni. Ezen nem remélt válasz folytán a megbiza tás eredményesitését meg hiúsítva látva, jelentése met a méltóságos főispán urnák haladéktalanu megtettem s jelentem, hogy mivel a Cserey-muzo umnak leköltöztetése az én közbejövésemen kivü már kezdetét vette, s hihetőleg a nélkül be is fo^ fejeztetni — megbízatásom lejárt — s egyszersrninc tudomást kívántam szerezni, a székely nemzeti bi zottság létezési helyéről, miután nekem csaki; felügyelő bizottságról veit tudomásom, melynek működése a muzeum leköltöztetése után lett volna életbe lépendő. A említett bizottság létezéséről csakhamai felvilágosodtam ; ugyanis vallás és közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméltósága f. hó ó-ról 13295 sz. a. magas rendelete mellett leadni méltóztatott a székelyföldi országgyűlési képviselők által ő nagyméltóságához benyújtott kérést, melyben az igen tisztelt képviselő urak, nem tudhatni inipö informatio után, kérik először is щигецщ őr ur fizetése folyósitásánák s utósorban a muzeipp lekül * töztetésének elrendelését, melyneк alapján miniszter ur ő nagyméltósága a müzeuin minél előbbi életbeléptetésére a megye közönségét fel hjvja. Ezen magas leirat folytán egyszersmind a közigazgatási bizottság határozatából is értesítettem alapitó úrnő ő nagysí^t az. iránt, hogy az orbai járási szolgabiró urat a muzeum részének, muzeum őrrel egyetértőleg, 48 óra alatt ide leendő leszállítására utasítottam, azonban ezen intézkedésemnek sem lett semmi más eredménye, mint egy szokatlan irálylyal irt hivatalos szinezçtü válasz, melyben alapitő úrnő arról értesít, hogy a nála levő részét a múzeumnak annak idejében sasát maga ide leszállittatja. Ily előzmények után tekintettel arra, miszerint a hírlapi cikkek hatást hajhászó iránya az országos képviselők téves értesítésén alapuló ké. ielme és alapitó úrnő neve alatt szokatlan felelke- zések egyedüli oka abban rejlik, miért nem lett az id. muzeumőrnek fizetése ezelőtt évekkel fo - lyósitva : ki kell jelentenem, hogy erre magamat feljogosítottnak annál kevésbbé tekinthetem, minthogy mindaddig, mig a Cserey muzeum leköltöztetve s a felügyelő bizottság által át véve nincsen azt székely nemzeti múzeumnak nem tekinthettem, mivel a bizottmányi pyülés által arra, hogy a ki nevezés napjától kezdve az ideiglenes muzeum őrnek fizetést utalványozzak utasítva se voltam ennélfogva az Imecsfalván létező Cserey-muzeumot mint ilyent közalapból díjazott őrrel felügyeltetni a felelősség érzete mellett nem tehettem, sőt arra a fennebb idézett rendelettel se voltam utasítva. Ugyanazért tisztelettel kérem a tekintetes közgyűlést, méltóztasson ezen országszerte nagy port vert múzeumnak általam le nem költöztethe- tése iránt tett felvilágosításomat tudomásul venni s hozandó határozatában azon kérdést is eldönteni, miszerint kivánja-e a megyei tanügyi alapból a muzeumőrnek fizetését megválasztatása napjától kezdőleg ki adatni, vagy osztja в közgyűlés is azon nézetemet, mely szerint a Cserey-muzeum csak azután válik székely nemzeti múzeummá, ha a Csik Udvarhely és Háromszék főispánjai, alispánjai és K.-Vásárhely-, Udvarhely- és S.-Szent- györgy polgármestereiből alakulandó felügyelő bizottság azt leltár mellett átveszi. Ki kell végül jelentenem, hogy azon elbánás, mely hírlapi téren ezen megyével s annak főispánjával szemben elkövettetett nem csak méltatlan, de igazságtalan is, azok kik gáncsoló cikkeket dobtak a sajtónak, megfigyelhették volna, hogy a Cserey-muzeum a sepsi-sztgyörgyi ref. tanoda egyik felhagyott, magára álló helyiségébe lévén leszállítandó annak engedélyezéseért az iskola igazgatósága s végül maga az igazgató tanács volt megkeresendő; ebbe idő telt s midőn az is ki lett eszközölve, a desolált helyiség helyreállítása, állványok készítése, azoknak megfestése, üvegezése vá t szükségessé, az ablakok megnagyitattak illetőleg feljebb bontattak mit azonban téli időben tenni nem lehet, megfigyélhették volna, hogy az asztalos által elkészített munka a m. kir. építészeti hivatal által idei március hó 17-én vétetett vizsgálat alá s mint kielégítő fogadtatott el a méltóságos főispán ur utján ki küldött bizottság által még nőst is, hogy ezen helyiségnek padozata, ajtói és szabadon levő fal részei festése csak május 18-áé I lettek el készítve s a főispán ur ö méltósága áltí . ugyanazon napon ki fizetve; tudni kellett voln.r hogy Udvarhelyszék törvényhatósága a hozzá fi- ispán ur által intézett átiratra, csak 1878 októbot . 27-án válaszolt ez utóbbi az alapitó úrnővel azo 1 nal közöltetett s felkéretett, kogy a leköltözt«- tésbe egyezzék belé, ki azonban a bútorok el neiis 1 készültéig abba nem egyezett. Utólagosan tudom« f somra jött miként a költöztetést a muzeum t I megkezdette saját akarata szerint, s Ő maga rí * lakik. s Ezen jelentés felolvastatván, átalános tetszó ; között a következő határozat hozatott ; I a) a jelentésben foglalt eljárása az alispánnak, helyeslőleg tudomásul vétetik; b) több székelyhídi országgyűlési képviselői i által követett azon eljárás felett, mely szerint a.ß . illetékős megyei hatóság kikerülésével téves infop* matio után vallás- és közoktatásügyi miniszter и • 1 ő nméltóságához a törvényhatóság és ennek tisztül kara tekintélye rovására szolgáló jelentest tettel^ a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvileg sajnálatát fejezi ki s végre ç) m'nttón a Cserey muzeum nfincj ez icjejg j szabályszerűen az arra hivatott felügyelő bizottság által átvéve pipes, s mint székely nemzeti muzeum 1 nem létezik, а rpuzeun-föri fjzetés uta|ványqzásu bö- tiltatik, s a felügyelő bizottság felkéretik, hogy a muzegm tényleges átvétel«? alkalmával a muzeum Őri állás iránt saját hatásköréből intézkedjék ЁГТУ ;—: **-.4 ГКК Román lapokból« A nagyszebeni „O bservatoriu lu“ 53-lkat számában egy érdekes vezércikket hoz, melyben megismerteti olvásóival V e g e z z i Ruscalla olasz « írónak „Görögország és Románia“ cimii röpiratát. J Az olasz iró megemlíti, hogy Olaszországban képviselőkből és szenátorokból egy „görög barát-egylet“ alakult oly célból, miszerint ezek oda hassanak, hogy az olasz kormány támogassa Görögországnak minden irányú aspirációját, s miután futólagosán leírja a görög nemzet történetét, nyelvét, ,1 szokásait s miután csodálkozik azon, hogy az olasz és görög nemzet érdekközössége oly csekély lévén, hogy kellőleg nem is indokolja a már lábra- kapott filogrecismust ; felhívja az egész olasz nem zet figyelmét egy más kis országra, rpely nagyobb szerepre van hivatva keleten, mint Görögország és ezen ország nem más, mint Románia, melynek népe — úgymond — époly latin származású, mint az olasz. Ruscalla emliti, hogy volt alkalma a ro mánoknak az olaszok iránt tanúsított rokonszenvét tapasztalni — s igy semmi sem volna könnyebb mint egy helyes politika által e két nemzet köztt a szoros baráti viszonyt mind örök időkre megkötni. Utal az érdekközösségre, — a mely abban fekszik, hogy valamint Olaszországnak vannak még felszabaditlan tartományai — Trieszt és Trietino úgy szintén Romániának is, tudniillik Erdély és Bukovina, melynek egyesítésével — úgymond — a román nemzet nyolc milliót meghaladó politikai nemzet volna. — Ezen indokoknál fogva Vege zz Ruscalla felhívást intéz az olasz nemzethez, hogy egyesüljenek egy filoromán comitébe, a melynsk célja az legyen, hogy Romániát missiójának telje- sithetésében segélyezze — és ezt annál is inkább óhajtaná érvényesítve látni, mert Olaszország ezen politikájával roppant mértékben elősegítené feketetengeri kereskedelmét. A brassói „G azetta Transylvanie i“ 53 ik számában a Különfélék rovatában felhozza hogy miután a „Pesti Napló“ és „Magyarország“ közölték aradi levelezőjének rekrimininációját, de kételkednek abban, ‘hogy az aradi tanfelügyelő csakugyan osztott volna bizonyítványokat olynnok- nak a kik a magyar nyelvet nem bírják : ugyanazért a „Gazeta Transilvaniei“ egy nála levő oly- féle bizonyitványt másolatban közöl, mely a következőleg hangzik : „Bizonyítvány. N. N. néptanító az aradi áll. ;anitóképezdében folyó 1879. évi julius i-től aug. ló 25-ig a magyarnyelv tanulására rendezett pót- :antolyamra jelentkezett, azonban a magyarnyelv- aen annyi jártassággal bírván, hogy a nyelv ele- neit a következő tanévben az iskolában tanítani cépes leend, továbbá, miután a jelen évi póttanfo- yam csak is azok számára rendeztetett, a kik a íyelvben épenséggel járatlanok : ezen oknál fogva i következő években tartandó póttanfolyamokra eendő részvételre utasittatott. Miről nevezett tani.
