Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-07-20 / 58. szám

ч 58. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi- SzentgySrgyön a ref. kollégium épületé­ben, hová a lap szellemi löszét illető közlemények küldendők• Kiadó hivatal: j^OLLÁK JA Ó R könyvnyomdája es könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérm entesen intézendük. Sepsi-Szentgyörgy, 1879 Vasárnap július 20. IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgfzdászati lap. „Háromszéki fiáziípar-egyleí1' és a „sftpsí-szemtgyőiii'gfí iakiatN tűzoltó-egylet11 hivatalos közlönye V , 1 hete Megjelenik ezen lap kint kétszer: csütörtökön és vasárnsp ELŐFIZETÉSI EELTKTEK Helyben házhoz hordva, vágyj vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt -— kr. i Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Az uj német minisztérium. Az uj német miniszterek Koblenzben bemu- tátiéban agukat a német császárnak. A konzerva tiv minisztérium kész. A szabadelvűek kiváltak belőle. Kivált Falk is, a kultur-harc intézője Meg van a Bismarck kedve szerint való — egyöntetű, csendes kabinet. Ebben a kabinetben nem lesz vé­leménykülönbség. Senki sem csinál benne oppozi- ciót a hatalmas kancellárnak. A birodalmi tanács ülésterme szintén csendes. A képviselők hazamen­tek. S ha visszatérnek, sem hoznak magukkal za­jos opponciót. A nemzeti szabadelvűek nemcsak megtörve, de meg vannak semmisítve« Kiváló tagjai közül többen elhagyták, hogy a hatalomhoz csatlakozza­nak. Számuk megfogyott. Prestigeök elhomályosult. Azon állapotba kerültek, mint voltak 1866-ban. — Csakhogy akkor még nem állott mögöttük egy évtizedes — nem sok dicsőségről tanúskodó múlt. Németország szabadelvű elemei akkor körülöttük csoportosultak. S a mint növekedtek számban és erkölcsi súlyban, a politikusok azt hitték, hogy a német egység nemcsak megteremthető, de egy. szersmind megerősíthető és kifejthető szabadelvű alapokon. A nemzeti szabadelvű párt azonban nem fe lelt meg a beléje helyezett reményeknek. Nem volt ereje, bátorsága a hatalommal szemben. Bis­mark szemöldökének egyetlen mozdulata megfélem­lítette. Nem voltak államféifiai ; — de annál több doctrinair és professor akadt soraiban, Ne.л volt politikai súlya. A nemzeti szabadelvű pártot mi sem jellemzi óbban, mint jellemzik bukásának körülményei. Soha pártnak nem adatott, hogy dicsőségesebben bukjék el a politikai küzdtéren, mint a nemzeti szabadelvű pártnak. Mikor Bismarck elhatározta, hogy visszanyúl a konzervativekhez, kiken egykor a szabadelvűk kedvéért túladott, a nemzeti liberá­lis párt bukása kétségtelenné vált, nemcsak azért, mert Bismark hatalmas akarata el tud hárítani ut- jából minden akadályt, hanem azért is, mert en­nek a pártnak bukását előkészítettek sajat hibái is. Egytől azonban nem ioszthatták meg sem Bis* marck, sem hibái: attól a dicsőségtől, hogy a né­A dalóko к a Háromszéken 1853|4-ik évben lefolyt „Várady “-ügyhöz. Vége. Mielőtt tovább lépnék, főtárgyamra visszaha tólag még- egy pár dolgot említek meg : Egyik az uj felkelést rendezők közt a tit­kos jegyek általi közlekedés ostáblája, melyhez há­romféle ábécé kulcs volt : török és örmény ábécé és számkulcs, azért pedig többféle kulcs, hogy ha az egyik felfedeztetnék, a más keltő fedezze és védje a további közlekedést. Nálam az egész os­tábla le van jegyezve ; abból közlekedési gyakor­latom csak az örmény ábécé szerint volt, de abból is kijöttem. Másik egy levele Szász Lukácsnak, n ki 1853. őszén Maros-Vásárhelyre befogatván, inti a még be nem fogottakat Háromszéken vigyázatra, a minek volt is valósággal haszna több tekintet­ben. A levél igy szólt ; Szeretett nagyérdemű uraim ! Fájdalom, mély fájdalom, hogy ily szomorú soraimat kellett önökhöz rebegve bocsátanom ; dé ha érvényes lenne, még is célszerű. A mi a szabónál történt, minden világosságra jött és csak most e hó 28-ika (novemberben) korül, még az is, hogy a historikus iró ott (Árkoson Ütő Dániel házánál) járt. Onnan tudom, hogy tegnap kihallgatáson voltam, miután azt vallottam, hogy met nemzet szabadelvű részének tapsai közt száll­jon le azon helyről, melyet az évek hosszú során elfoglalt. A német nemzetnek nincs politikai iskolázott- sága, nincs kormányaival szemben erélye. Arra toliát sem más, sem maga nem tartotta magát ké­pesnek, ho_'y a Bismarck által inaugurait politikai es közgazdasági reakcióval megküzdjön. De a nem­zet nagy többsége, a Bismarck által kedvezmé­nyezett junkereken kívül érezte, hogy a kancellár politikai és közgazdasági rendszere veszélyeket rejt a szabadságra és a német állam polgárai túl nyomó nagy tömegének érdekeire nézve. A közvé­lemény tehát szívesen csatlakozott volna a nemzeti liberális zászlóhoz, melyet jelvénynek tekintett volna a jövőre nézve. Ámde a nemzeti liberális párt nem állt fel­adatának magaslatán. "Vereségét látva, lemondott. Lemondott még arról is, hogy parliament ellenzé­ket képezzen a hatalomra került konzervatív liga ellenében. Ezért lesz csendes parliament a német parliament, hol nem fognak heves küzdelmek vi­tatni. E parliament ellenőrzési joga csorbult. A költségvetéseket meg fogja szavazni évekkel előre. Még költségvetési vita sem lesz minden esztendő­ben. — A miniszterek tehát ráérnek kormányozni. Nem fogja zavarni művöket senki. Bismarck ezt akarta. S a mit akart, elérte. A nemzetek életében vannak válságos pilla­natok, mikor csakugyan szükséges, hogy egy egy­séges akarat érvényesüljön, A nép minden erejét < gy kéznek egy czél fele kell vezetni. Ilyenkor minden hatalomnak valóban egy ember vagy egy kormány kezéb e keli kúzpontosulnia. Nem vitat­kozunk a felett, vájjon ily időket él e Németország. De azon ember, a ki ilyetén vagy más pillanatban állam és társadalommentő szerepre vállalkozik — na>.;y felelősséget vállal magára. Nagy azon fele­lősség is, melyet Bismarck vállal el, midőn a nála szokásos erélylyel megvalósítja uj politikai és köz- gazdasági rendszerét. A siker igazolni fogja, ellen­kező esetben odium lesz rajta. Mit akar Bismarck ? Megszilárdítani a német egységet, melyen az utóbbi években szemmel látható volt a korhadás pusztítása. Védeni a német társadalmat, mely az csak Péter Dani sógornál ültem egy nap ; azt kérdezték : hát még kinél jártam Árkoson ? Sen­kinél sem uraim ! Ok mondják : hát egy sikátoron be a szabónál nem jártam ? Nem. Hát számítják névszerint, a kik ott voltunk és mit csináltunk ; még azt is, hogy Zalánban Apornál meddig ültek és miért. Arra azt feleltem, hogy a sógornál lé­temben kimentem az útra, ott bent a sikátorban egy legényt láttam közülünk, hozzámenvén azt kérdém : te itt mit keressz ? Azzal bementünk a házba, s hát ott úgy vannak, mint marhavásárosok Sepsi- Sztgyörgyre menendők mind, sógor, koma, egy­más közt úgy beszéltek. A lőszerekről nem volt semmi szó. Veres ur is tudom bele jő, mert Bocskoros is járt a házánál (b.-falvi ifjú.) Mondja meg Apornál is hogy a gazd­asszonyával aként egyezzék, hogy ha talán kérdez­nék, ne tagadja, ho^y én nála jártam és mikor. — Ha Vas ur is bele jőne, rólam csak annyit tudjon, hogy : „Hozzám egy hajnalban egy ilyen s ilyen ismeretlen hu bejött az azt kérdezte : legyek olyan jó, mutassam meg, hol van itt közel egy jó kapu készületlen házzal ?“ és én meg is mutatám. A mi velem négy szem közt, vagy még többek közt is történt ott nehányan, arról biztosi tom most is, mindaddig a míg nem tudom hánya­dik századbeli Dózsa Györgynek a trónjára jutnék, hogy senki sem fog arról semmit megtudni. Tehát oda akarok célozni, hogy ha netán mindnyájan bajba jönnének, a dolog itt fenek- lődjék meg, mert eddig már minden világos. (Ritka és példányszerü érzület !) A mit azon levél még tovább tartalmaz annyi, hogy Árkostól fogva befogatásáig Váradival nem utóbbi években heves rázkódásoknak volt kitéve. Erőt gyűjteni, mert a hatalmas német birodalmon észrevehető volt az ernyedés. Javítani a közgaz­dasági viszonyokkat, melyek képe az utóbbi évek­ben aggasztóvá vált. Oly célok, melyek méltó problémái lehetnek egy oly hatalmas ágynak, minő Bismarcké, s melyek méltó feladatot képezhtenek az ő szilárd, reszketőst nem ismerő karja számára. De vájjon helyes eszközöket választott-e Bis­marck céljainak megvalósítására. A német egységet szilárdítani fogja-e a kon zervativ-ultramontán ligával ? S nem-e ép a parti- cularizmus ügyét fogja előmozdítani ez a szövet., ség? Az ultramontánok hatalomra való jutásával felélednek a bajor partikulárista reminiszcenciák- A konzervativek nagy része szivén hordozza sző­kébb hazájának sorsát. A közgazdasági politika elszigeteli Németországot Európától. A közgazda- sági elszigeteltség maga után vonhatja a politikai elszigeteltséget. A vámpolitika tegtöbbet fog ártani Németor­szágnak. Oroszországon kívül alig fog sújtani — legalább érzékenyen — más európai államot. Bár- mint igyekezzék is jóhiszemű és lelkiismeretes el­lenzékünk Bismarck rendszabályait a magyar föld­birtok érdékeire mért halálos csapás g}mnánt fel­tüntetni 5 a német kancellár tetteiért is Tisza Kál­mánt és kormányát tenni felelőssé, a tények már is mutatják, hogy a német vámpolitika miatt nem Magyarország jut tönkre. Liszt-exportunk feltűnő lendületet nyert Fiúmén át Anglia felé. Bajorországot pedig gabona-exportunk tenge ren és szárazon kikerülheti, hogy Svájcba jusson A német reactionarius közgazdasági politiká­nak tehát maga Németország vallja kárát, bár csak közvetetten, a mennyiben a német gabona piacok megdrágulása következtében a fogyasztók érdekei szenvednek. Mi csak óhajthatjuk, hogy Németország ki­bontakozzék belső válságából, s hogy erőt gyűjt­sön. Egy erős Németországra szüksége van rmró- pának. De megtörténhetik, hogy a mit a német államférfiak az erő forrásának tartanak, a gyen • geség kntfeje lesz. Egy belsőleg gyenge, ernyedt Németország missiója, az európai érdekek, s Ausz tria-Magyarország érdekei követelnék ezt. találkozhatott. — Ezután üdvözletek. Fogdái élet­mód. Szoros őrizet, stb Maros-Vásárhelytt. nov. 29. a sírig hű pártosa : I. 5* Még egyről s másról. — Emlékezetből. — A Szász Lukács levele valósággal használt. Más illetőkkel is közöltem. Nov. végétől befoga- tásomig 2 hónapi időm volt jól meggondolkozni minden irányban, a helyzethez képest felmerülhető körülményeket jól számításba venni; lehető moto­zás elől minden gyanús irományt elrejteni. Szóval tudtam, mit kell tennem, mire kell elkészülnöm. Február első hetében befogtak, házam kimotozta- tott, semmi gyanús tárgy nem volt. De az alatt levelem repült Kolozsvárra a püspöki helyetteshez kinek neje a marosvásárhelyi térparancsnok nejé­vel testvér volt és ez használt is. De legtöbbet kasznált egy méltányló levél a bécsi ud vartól, a határőr székely katonaságot egy árkosi templomi nagy ünnepély alkalmával 1844-ben ács. kormány iránti hűségben megerősítő prédikátiómért, mire az illető katonai parancsnok kért volt fel. Ennek házamnál előkeresését és Maros-Vásárhelyre a hadi törvényszékhez juttatását a fogdából kellett elintéznem. Annak az ’elnök ezredes br. Nuppenau kezére beadását nőm küldöttje beizente nekem a zárfalak mögé s azután a felügyelet és elbánás körültem más szinü volt. Az első kikérdeztetésen az előtt már túl vol­tam ; hanem az ismételt kikérdezésnél (Szebenben) megéreztem a kedvezést minden szigor mellett is

Next

/
Thumbnails
Contents