Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-07-17 / 57. szám
57 . szám, [Szerkesztőségi iroda Sepsi-Széntgyörgyon ref. kollégium épületében, hová lap szellemi részét illető közlemények küldendőkKiadó hivatttl : j^OLLÁK JAÓ R könyvnyomdája es könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendő!:. Sepsi-S/entgyörgv, 1870 Csütörtök július 17 « IX. évfolyam. ________Politikai, társadalmi, szépirodalmi és Æ „Hifotnszékt háziípar-egyie 1.11 és a t»86ft$í-s?ftatgy6rgyi önkéntes tűző [tó-egylet“ hivatalos kSzlóraye. közgazdászat! lap. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: ostitörtökön és vasárnap ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. j Fél évre ... 3 frt — kr. i Negyedévre . . I bt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. " ’ " Sepsi-Szentgyörgy, 1879 juiius 15. Gőzsip füttyétől, gépek csattogásától, munkások zajától viszhangzó gyárak csarnokai nem nyíl tak meg előtte ; országos fontosságú szabályozási, öntözési, tagositási tervezetek szemlélete nern gyönyörködtette, nagy horderejű iparos és kereskedelmi vállalatok megindításáról nem beszélhettünk előtte, bármily szives-örömest tettük volna ezt, de előadtuk lelkünk legforróbb óhajait, még ha szó nem kíséri is, már az által, hogy bemutattuk erő teljes kézműiparunknak bárkinek becsületére váló szolid termékeit, hogy értesüljön a látottakból a hiányokról, hogy gyönyörködjék a haladás vágyának nyilvánításában, hogy győződjék meg arról» miszerint e nép érdemes kulturális törekvéseiben a pártolásra és képes pártolás mellett megindult nagyratörő emelkedésében elért helyét meg is tartani. Meglehet, hogy vágyaink egyelőre elérhetlen tartományba vonzanak s túlhajtó követelésekkel, gyors futamban akarjuk elérni a magaslatot. — Erőnket túlbecsülni : botorság, de készen jutni oda, a hová csak megfeszített szorgalom és munkásság vezethet : hiú kívánság volna, mert ezt véghezvinni a világ összes protekciója sem képes. Kemény Gábor ő nagyméltóságának az iparos testületek fogadása alkalmával hozzájuk intézett szavaiból következtetést vonhatunk, mennyiben számítsunk a kormány támogatására és mennyiben kell magunkra támaszkodnunk, hogy boldogulásunk felé a helyes utat megtaláljuk. Az iparosok szónokának az ipartörvények módosítását és előnyös vámtörvények alkotása ^ hangsúlyozó szavaira adott válaszában ő nméltó - sága kifejtette, hogy e két fő tényező egyike, az ipartörvény tanulmányozás alatt van, épen a módosítás eszközlése végett, a második tényező azonban nemzetközi szerződéseken alapszik s változtatás rajta a kormány által önkényüleg nem vihető véghez. A méltányosság határai között a kormány Adalékok a Háromszéken 1853j4-ik évben lefolyt „Várady“-tigyho2. Folytatás. Erdővidékvől : Szabó Áron, Borbáth László, Gál Dániel, Benedek Dani ifjú s még 3 vagy 4, ezek mind bibarcfalviak ; Biró Ferenc és Égető Lajos, köpeciek ; Bodosi Mihál)r, Kulcsár István, Péter Ferenc baróthiak ; két Sós Elek (apa és fiú) vargyásiak ; Nagy Ferenc oloszteleki. Küküllőmegyéből : Kóródi Samu Sülyéről és még egy társa és a jelentékeny kinézésű Perlaki Dániel régiszerü hosszú szőke hajjal. Kolozsvárról : Minorics Károly, Lugosi József és még egy. Bukurestből : Rákosi Domokos felsőcsérná- toni eredetű, br. Rozettinek egy kammerdinere (vezetékneve nem jut eszembe) és egy szabómester. Ezeken к vül a Marosvásárhelytt felakasztott Török János tanár, Horváth Károly és Gálfi Mihály is a Váradi-űgyféle compromissió vértanúi. Ezért szenvedett Tö*-ök Jánosné Gálfi Róza is, valamint keresztúri Berecki Ferenc és ottani pap Csíki Áron is, a ki magát szebeni fogságában borotvával pusztította el. De még mennyi kerülhet vala Kálóba, több rangos állású is, a kit egyikünk vagy másikunk tudott, de elhallgattuk ! Százig is kitelhetik vala velők az összes létszám. A bibarcfalvi ifjak lélek- erőtlensége nélkül pedig alig került volna hálóba 10—12 Váradéval együtt. A tavasz bekövetkeztével mind átszállitattunk Szebenbe, négyen kívül, ezek : Váradi, Bartalis, Szabó Áron és Szász Lukács Ezek bitófára Ítéltettek s végrehajtásra S. Sztgyörgyre vitettek. legfőbb feladatának ismeri az állampolgárok bajaink gyökeres orvoslását — s nem fog rajta múlni minden erejével oda hatni, hogy a jogos kívánalmak kielégittessenek. Másfelől azonban az iparosok részéről kell hogy a mozgalom meg nduljon, kell, hogy a művelődés szüksége áthassa ezen osztályt minden ízében s akkor a nyert áttekintési képesség' már maga sok akadályt fog megszüntetni, a melyek jelenleg elhárithatlannak látszanak. Ezen irányban — valljuk meg - sok mulasztás történt eddig. Nem tapasztaltuk e csak kevéssel ezelőtt az iparos tanonezok iskoláztatásánál, hogy hányán mulasztották el a szellemi kincsek megszerzésére a tanoncot rászorítani. Pedig' e nélkül fél- szeg az ember, nincs látköre az egyénnek és elnyomatva érzi magát az osztály. Ma már alig van van abstrakt tudomány-ág, a mely a rajzolási ügyességet nélkülözhetné ; az ipar rajzolás nélkül valódi előmenetelt nem t e - h e t. Hány iparos tanoncnak adtak erről felvilágosítást, pedig' mily sajnosán érzi fi felnőtt ezen hiányt ! Neveljük az iparost s z а к szerűen s akkor eljön az idő, midőn gyönyörködhetünk a leghasznosabb zenében : a gőzsip hangjában, s akkor meggyőződhetünk, hogy a kőszénfüst illata világért sem egészségtelen. — A horv át regnikoláris bizottság július hó 10-én — mint táviratilag is jelentik, ülést tartott Kresztics elnöklete alatt. Áz ü- lésen a Küldöttség g tagja volt jelen ; b., Smaics lemondott, Mrazovics és dr. Subotics betegek. Az albizottság előterjesztő megállapított üzenetét, melyet a bizottság elveiben helyeselt s melynek tárgyalását e hó 15-én kezdik meg. — Az olasz kormányválság még mindig vajúdik. A kabinet megalakulását rendkívül nehezíti azon körülmény, hogy a király nem hajlandó a parliaments feloszlatni, mert a karn- * Ott a két első felakasztatott, a más kettő kegyelmet nyert 20 évi fogságra. Szép kegyelem ! annál jobb a halál. Tavaszkezdeten ezen 4 egyénen kívül a töb bieket a kormány mind átszállította Szebenbe, valamint a haditörvényszéket is A foglyok elhelyeztettek a zárdában és egy mészáros utcai épületbe. Biztosak voltunk afelől, hogy senki is el nem lophat ; de a felől is, hogy el nem illanhatunk. Tudtuk azonban, hogy bitófára nem jutunk ; de az elitéltetés mértékének bizonytalansága mindenkit epesztett. Ezért sujtóbb a nyomozás alatti fogság. Elitéltetés után ugyan is mind a mozgáskor tágabb mind pedig a bizonytalanság megszűnik, tudva mindenki, mi a sorsa továbbá. E kérdések : sza- badulok-e ? nem-e? felakasztnak-e ? nem-e? minta rásztkórostól az ábránd, nem távoznak el az embertől. Aztán annak tudása, hogy a kormány a kriminálfoglyon tud szánakozni, mert ez nem neki árt, hanem másnak, a politikai foglyot pedig gyomrából gyűlöli s irtózik tőle, mint a kígyótól, mert az ö sorsa ellen lázong ; ez is nyomasztólag uralkodik a politikai fogoly gondolatain, hozzá számítva, hog'y minden kedveseitől, szokott életrendétől el van távolitva, tán örökre is stb. Sőt azt se tudni, mi foly a falukon kívül a világban, sőt a felvigyázókkal, őrökkel találkozva is csak hidegséget és ellenséges érzületet érezni: mind ez nem élet, nem vigalom. Ápriltől augusztus végéig eldőlt többünk sorsa. Mikor átszállítottak M.-Vásárhelyről Szebenbe, a szállítás rajtam volt kezdve fegyveres őrizettel fuvaron. Erre a fogolytársak azt mondták : „Pap elől pokolba s utánna a község !“ jts ez igaz is volt két tekintetből : mert a politikai fogság elég pokoli helyzet és az ördögök kezében voltunk s csak az ördögök táncát jártuk ; s mert Szebenben már minden részvét nélküli sőt kárörvendő idegen elem légkörében kellett sóhajtoznunk, abban a Szebenben, melyet a forradalom „bünfészek:‘ nevezettel tisztelt volt meg. rák feloszlatásától s illetőleg az uj választásoktól nem várja a jelenlegi helyzet megváltozását, s e mellett nem akarja az országot kitenni azon agi- tációknak, melyekkel a választások a jelenlegi körülmények között okvetlenül járnának, midőn az őrlési adó, a választási rendszer és a kamra s a szenátus közti alkotmánykérdés vannak napirenden. _ Egy ideig szó volt arról, hogy Sella-kabinet alakitassék. Ily kabinet azonban Nicotera nélkül nem volt lehetséges ; Sella ugyan a maga részéről beleegyezett volna va’amiképpen abba, hogy Nicotera is belépjen a kabinetbe, de a jobboldal mérvadó személyiségei oly ellenszenvvel viseltetnek iránta, hogy e kinevezés a pártot kétségtelenül megoszlatja, mi által Sella kényszerítve lett volna a baloldal egy részére támaszkodni. Ily körülmények között Sella maga jelentette ki, hogy minisztériumot alakítani képtelen. Ezen kombináció meghiúsulta után egy uj Depretis-kabinetről volt szó, melyet sokan lehetségesnek hisznek, ha- a korábbi kabinet legellenszenvesebb tagjai nem neveztetének ki újra. A legutóbbi hírek szerint a kabinet megalakult Tagjai lennének Cairoli, Villa, Baccarini, Grimardi, Parey, Varé, Bouelli, Acton és Mussi. — Azsidó kérdés. A hatalmak, mint tudva van, Romániát figyelmeztetni akarják, hogy a berlini szerződésnek a zsidó kérdésre vonatkozó pontját hajtsa végre. Ez ügyben a kezdem nyező Németország volt, előbb Angliát, aztán Franciaországot szólitva föl, hogy indítványát támogassák. Olaszország szintén csatlakozott a többi hatalmakhoz. Miután a hatalmak megegyeztek a teendő lépés iránt, arról volt szó, melyik hatalom vegye az ügyet kezei közé és magyarázza meg Romini- ának, minthogy fenyegetésektől eleinte el akartak tekinteni. Ekkor a bécsi kabinet a hatalmak óhaját azzal az ajánlattal előzte meg, hogy a román kormányt, mielőtt végső lépésre határozzák el magukat, barátságos utón indítsák a hatalmak óhajának teljesítésére. Ezzel a feladattal Hoyos gróf osztrák-magyar követ bízatott meg és utasittatott hogy a román kormánynak a hatalmak jogos követelésének nem teljesítése esetében ama hatalmak kollektiv lépését helyezze kilátásba, kik Románia függetlenségét hivatalosan eddig még el nem ismerték. Hanem mégis nem estünk be mindenestől pokolba, mert több kivégzés nem történt, hanem elitélés hosszabb vagy rövidebb időre terjedő várfogságra : Bradra, Pétervárra, Józsefstadtba, The- rézienstadtba, Olmützbe ; némelynek az addigi nyomozás alat'i fogságidő könnyebb nemű büntetésül számítva be, elbocsáttatott. Ès igy a kimondott Ítéletek hangzottak húsz évi fogságtól le, fél évi beszámítással elbocsátólag. Részemre ezen utolsó legkisebb es legkönyebb ad ig volt juttatva. De ez magára nem történt, hanem amúgy emberül kellett kiokoskodnom kitelhető észfacsa- rással. És mindez többnyire a bibarcfalvi fogoly ifjak ügyetlen és tájékozatlan vallomásaiból eredeti. Ezeknek mindent annyira megtudni és átlátni engedni, a különben igen derék Váraditól is köny- nyelmü meggondolatlanság volt. Fogságom után. Én ugyan megszabadultam, de mások sokan tovább szenvedtek. Itthon a császári szelindek Kovács kapitány felügyelete alatt amúgy ártatlanul kellett magamat viselnem. Mint tutajdonkép el nem Ítélt, hivatali állásomba visszaállhattam, melynek azon távollétem alatti administratiojáról környéki paptársaim buzgó baráüsággol gondoskodtak ; egyházam tagjai pedig kimondották, hogy ha több évekig elítéltetem is, maradnak a helyettes adminisztráczióval és más papot sehogy sem állitnak, hanem szabadulásomig fizesse nőm a papi jövedelemből a fáradozó kát. Szerencsére nem volt szükség reá, reágondolnom ma is kedvesen jön. Bármily éber .császárias felügyelet mellett is azonban volt nekem gondom arra, hogy az oly nagy féltékenységgel elfüggönyözött külföldi hangulatra kipillanthassak, a külföldön lehűlt, de a menekülteknél csak mint tetszhalott hangulatra. Itt nevezetesen egy pár tárgyhoz juthattam : egyik egy londoni hírlapi közlemény Kossuthról nov. 13-áról 1849, a másik a Czecz János menekült em- lékirati könyve németnyelven, tán Hamburgban
